Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! '’A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN . . *■ . __* - ■ . ME GYEI LAPJA Mm JHr XV, ÉVFOLYAM, 241, SZÄM Ära 50 fillér I960. OKTOBER 12. SZERDA A cséplés már régen befeje­ződött. Gazdaságaink felmérték a kenyérgabona-készletüket, számbavették az adógabonát, a géprészt, a vetőmagkölcsönt. stb. Az elszámolás után meg­maradt feleslegek zömét terme­lőszövetkezeteink eladták az államnak szabad áron. Nem így az egyéni parasztok. Legna- gyob részük tárolja a feleslegét. Ezt bizonyítják a számok. A kalocsai járásban az egyéni pa­rasztok az összes elcsépelt ga­bona 0.3, a kiskőrösi járásban 0,6, a kiskunfélegyházi, a kecs­keméti és a kiskunhalasi járás­ban 0,9 százalékát adták csak el szabadáron az államnak. A kalocsai járási tanács néhány községben kenyérgabonamérle­get készített. Megállapította, hogy Bátyán 2143, Öregcsertőn 2 290, Szakmáron 2 74S mázsa felesleg kenyérgabona van az egyéni parasztoknál. Két közsé­get részletesebben is megvizs­gáltak, mégpedig Dunapatajt és Dusnokot. Az alábbiak derül­tek ki. Dusnokon, ha figyelem­be vesszük az elfogyasztott pék­süteményt, kenyeret és lisztet, az idén még mintegy 800 mázsa kenyérgabonát kell a község ellátására biztosítani. Ugyanez a helyzet Dunapatajon is. Le­het, hogyha több községben részletesebben megvizsgálnánk az elfogyasztott péksüteményt, kenyeret, lisztet, és a beadott kenyérgabona mennyiségével szembe állítanánk, bizonyára kiderülne, hogy sok helyen a mezőgazdasággal foglalkozó la­kosság nem termel annyi gabo­nát sem átadni az államnak, amennyi saját községe ellátat­lan lakosságának évi fogyasztá­sára elegendő. Ha ehhez hozzá­tesszük azt is, hogy több egyéni paraszt, akinek jelentős kész­lete van, vásárolja a kenyeret és a lisztet, akkor megállapít­hatjuk, hogy egyik oldalon je­lentős készletek halmozódtak fel, amelyből semmi haszna nincs sem az egyénnek, sem az államnak, másrészt kénytelenek vagyunk külföldről importálni kenyérgabonát. A parasztemberekben még benne van a hajlam a tartalé­kolásra. Ezt a múlt oltotta a mezőgazdasági munkásba, ami­kor rettegnie kellett a holnaptól. Ma már azonban más a helyzet, hiszen, mint ismeretes, álla­munk, ha kell, import útján is, gondoskodik a kenyérgabona­ellátásról. Félelemre tehát nin­csen ok. A felhalmozott kész­letek romlanak, pusztítja a fé­reg, tehát nincs belőle semmi haszon. Az állam jó árat fizet a gabonáért és ha a szabad­piaci ár jelenleg látszólag ma­gasabb is, ez csak látszat, hiszen ha a fuvarköltséget, az elfecsé­relt időt számítjuk, ami a ke­nyérgabona-eladással jár, nem sokat nyer az eladó. Szólnunk kell a szakmári ta­nács végrehajtó bizottság tag­jainak helyes kezdeményezésé­ről. Felismerve a helyzetet, a ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke javasolta, hogy indítsa­nak mozgalmat, hogy a dolgozó parasztok felhalmozott felesle­geik egy részét adják el az ál­lamnak. A kezdeményezés kö­vetőre talált. Két végrehajtóbi­zottsági tag, Kákonyi Ferenc és Halász Ferenc azonnal vállal­ták, hogy egy-egy mázsa gabo- nafeleslegct beszállítanak sza­bad áron a Terményforgalmi V. telepére. Azt is vállalták, hogy beszélgetnek paraszttársaikkal erről. Szerintük 150 mázsa ke­nyérgabonát könnyűszerrel »ösz- sze lehet szedni-« ilyen módon. Az említett két szakmári gaz­da tehát felismerte, hogy nem­csak érdeke, de kötelessége is, hogy felesleges kenyérgabonájá­ból adjon el az államnak, hi­szen ha kevesebbet importálunk, több valutánk marad más fon­tos gépek, iparcikkek beszer­zésére, tehát a közös érdeket is szolgálják ezzel. Érdemes követni községeink­nek a szakmári kezdeményezést. K. S. Baromfitenyésztő-ankét Kunssentmiklóson A csávolyi baromfitenyésztési ankét hasznos tapasztalatai lát­tán a Dunavecsei Járási Tanács és FJK Kunszentmiklóson ren­dezett hasonló ankétot. Ide szintén meghívták Lacza Bélát, a Gödöllői Kisállattenyésztő Ku­tató Intézet tudományos kutató­ját, akinek előadását közel 100 főnyi tsz-beli baromfitenyésztő hallgatta végig. Szó volt többek körött arról, hogy jövőre a já­rásban megkezdi működését az ország legnagyobb keltetőállo­mása és ezzel nagyban javul majd megyénkben a napos ba­romfival való ellátás. Javasolta a kutató úgynevezett mintaköz­ségek kialakítását, ahol rendsze­res egészségügyi ellenőrzéssel biztosítanák a pestis- és tífusz­mentes baromfiállomány kiala­kítását és a keltetáállomást ezekről a helyekről látnák el tojással. Kérte a jelenlevőket, hogy ne hagyják elveszni a kis­kunsági libatenyésztés jó hírne­vét. hanem nagyüzemeikben, háztáji gazdaságaikban tenyész- szenek minél több víziszárnyast, hiszen Kunszentmiklós környé­kének rendkívülien jó adottsá­gai vannak ehhez. Az ankét nagyüzemi baromfi- tenyésztésről szóló filmek vetí­tésével ért véget. (T. G.) Hasznos javaslatok az önköltség csökkentésére — aí g.épdll&mdtl izabcifrpóri iiléit — A MEDOSZ megyei bizottsá­ga mellett ez év elejétől mű­ködő gépállomási szakcsoport ülést tartott, amelyen részt vett Csatári Lajos, a gépállo­mások megyei igazgatója is. A szakcsoport, amely eddigi ülésein is hasznos javaslatokkal nyújtott segítséget a gépállo­mások tevékenységét irányító intézkedésekhez, — ezúttal az önköltség csökkentésének lehe­tőségeit tárgyalta. TÖBBEK KÖZÖTT javasolta a szakcsoport, hogy a megye minden gépállomásán a vezetők Takarékoskodjunk as anyaggal! 500 mázsa vashulladékot hasznosít a Kecskeméti Mezőgazdasági Ktsz Próbaüzemelés volt Kecske­méten a Mezőgazdasági Ktsz lakatos üzemében. Bekő Sán­dor, a szövetkezet tervezőmér­nökének vashengerlő gépe mu­tatta meg, milyen segítséget tud nyújtani a tagságnak a ne­héz fizikai munka megkönnyí­tésében. — Három milliméter vastag anyagból több méretben is haj­líthatjuk vele a vinklivasakat — mondja a fiatal mérnök. — Ezen végezzük majd a 25 mil­liméteres redőnyvas hajlítását, alkalmazható a hússzor ötvenes laposvasak ráfhajlítására, s egyben lemezcsíkvágó is. — Mibe került a gép? — Terveim alapján házilag készítettük. Így mindössze csak 30 ezer forintba került. — Lakatos részlegünk döntő részt hulladékanyagok feldol­gozásával foglalkozik — közli Kiss Ferenc, a szövetkezet el­nöke. — Legjobban az ő mun­kájukon keresztül mérhető le, mit jelent nekünk ez a gép. Eddig 200 mázsa elfekvő ab­roncshulladékot dolgoztunk fel. Most viszont az új gép segítsé­Faluról is indít autóbusz-társasutazásokat az IBUSZ A falusi lakosság kirándulá­sainak megkönnyítése céljából országszerte új akciót szervez az IBUSZ. Eddig ugyanis előbb a városba kellett utazni an­nak, aki az IBUSZ valamelyik kirándulásán részt kívánt ven­ni. Ezután az egyes IBUSZ- kirendeltségek nemcsak a na­gyobb városokból, hanem a községekből is indítanak országjáró kiránduló-csoporto­kat. Amint az őszi mezőgazda­sági munkák befejeztével több szabad ideje lesz a termelőszö­vetkezetek tagjainak, először a járási székhelyekről, majd a ki­sebb helységekből is megkezdik az IBUSZ-járatok indítását. Egyelőre csak kétnapos utakat szerveznek — főleg Budapestre. Természetesen nemcsak vonat­tal, hanem autóbusszal is, hogy a vasútállomással nem rendel­kező községeket is bevonhas­sák az akcióba. gével december végéig 250—300 mázsa vashulladékot hasznosí­tunk, amiből öltözőszekrények, valamint a gumikerekű kocsik oldal- és platóvasalása készül. — Sg Baromfitenyésztési szerződést kötött a Kecskemét és Vidéki Körzeti Földművessrövetikezet a Baromfifeldolgozó Vállalattal. A megállapodás értelmében a vállalat hetenként ezer élőcsir­két juttat. a földművessrövetke- zetnek a kecskeméti piacon levő árudájába. az üzemi bizottsággal karöltve végezzenek felmérést az év vé­géig várható javítási anyag-, bér- és általános költségeket il­letően. A javítási költségek fel­mérése alapján készítsenek a hátralevő időszakra beszerzési tervet A tervtől eltérő javítási munkákat jegyzőkönyv felvé­tele után csak az igazgató, vagy a főkönyvelő engedélyével le­hessen elvégezni. Minden trak­torossal közöljék, hogy év vé­géig mennyi javítási költség felhasználására van lehetősége. A JAVÍTÁSI anyagköltséget azáltal is csökkenthetik a gép­állomások, ha új alkatrészeket csak a végső esetben szerelnek a gépekbe, s helyettük a kija­vítható alkatrészeket is fel­használják. Ami a kettős műszak meg­szervezését illeti, a szakcsoport­nak az a véleménye, hogy a gépállomásoknak megvan a le­hetőségük, — s a kettős mű­szak alkalmazásának eredmé­nyeképpen a terv túlteljesíté­sével is csökkenthetik az egész évre előirányzott önköltségüket. JAVASOLJA a szakcsoport azt is, hogy a gépállomások a személyi járművek üzemelteté­si költségeivel ne lépjék túl az egész évre engedélyezett kere­tet A javaslat pontjai között sze­repel, hogy a gépállomások alaposan ellenőrizzék a villa­mosenergia ésszerű felhaszná­lását, mert ezzel is jelentős ösz- szeg megtakarítható. Ahol le­hetséges, azonnal helyezzék üzembe a fázisjavító berende­zést. Az említett költségfelmérés terjedjen ki a gépek kapacitá­sának meghatározására, a mun­kagépek helyes elosztására is, mert az így megállapított hiá­nyosságok megszüntetésével is csökkenthető az önköltség. VÉGÜL javasolja a szakcso­port, hogy az önköltség csök­kentésének lehetőségeit, az azzal kapcsolatos intézkedése­ket a vezetők beszéljék meg a dolgozókkal, az üzemi bizott­sággal. T. I. önt/miapüt rendeztek a tfÄldmiioemzöaelkezetek A MÉSZÖV és a helyi tömeg­szervezetek támogatásával negy­ven földművessrövetkezet ren­dezett könyvnapot az elmúlt vasárnap megyénkben. A könyv­nap leggazdagabb programját Tiszakécskén szervezték, ahol több mint hatvan társadalmi aktíva és földművesszövetkeze­ti dolgozó járt házról házra, s adott el 7300 forint értékű könyvet. Meghívták a könynapra Szabó Pál, Bihari Klára, Erdős László írókat, Papp László köl­tőt, s Köpeczi Bélát, a Kiadói Főigazgatóság igazgatóját, meg a Magyar Rádió és Televízió munkatársait, s a SZÖVOSZ Szövetkezetpolitikai Osztályá­nak több dolgozóját. Az írók ellátogattak több ol­vasóhoz, akikkel elbeszélgettek saját műveikről, majd délután megtekintették a Szabadság Termelőszövetkezet borpincéjét és a szüretelést; a zsúfolásig megtelt kultúrotthonban pedig Szász Eta, a Magyar Rádió me­semondója mesélt a gyerme­keknek. Délután 5 órakor ke­rült sor az Írók—olvasók talál­kozójára, ahol Horváth Pál, a népfront helyi elnöke megnyi­tója után Szabó Pál beszélt. A hozzászólások után Simó Tibor, a MÉSZÖV elnöke méltatta az írók—olvasók találkozójának jelentőségét. A könyvnap a KTSZ által szervezett bállal ért véget. A negyven községben rende­zett földművesszövetkezeti könyvnap sikere láttán, értesü­léseink szerint, a MÉSZÖV e hónap 23-án újabb 30 község­ben rendezi meg az emlékeze­tes eseményt. (T. G.) i f Nemcsak érdek, hanem kötelesség is

Next

/
Oldalképek
Tartalom