Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

I960, október 9. vasárnap S. oldal Mindenkinek érdeke Dr. Varga Jenő elvtárs sajtótájékoztatója a községfejlesztés eredményeiről és terveiről i Lapunk munkatársa beszélge- l'tést folytatott dr. Varga Jenő ««Ívtárssal, a megyei tanács vb- •elnökhelyettesével a községiéi jíesztés időszerű kérdéseiről. A Varga elvtárs által elmondotta­kat az alábbiakban összegez­tük cs ismertetjük olvasóink- 'kaj. Különösen a hároméves terv idején indult nagy fejlődésnek megyeszerte a községfejlesztés. Míg 1957-ben és 1958-ban a köz aégfejlesztési alap (KÖFA) nagy részét csupán felújítások­ra és beszerzésekre használták fel, addig 1959-ben és 1960-ban már csaknem az egész összeg­ből nagyszerű, maradandó 1 létesítményeket építettek. Ebben az időszakban a KÖFA már az állami beruházások megvalósítását is nagymérték­ben segítette. Ily módon sikerült például ei­fern i, hogy — négy, nemrégen «alakult tanyarendszerű közsé­günk kivételével — befejeztük megyénkben a községek villamosítását. Ugyancsak jelentős előrehala­dást értünk el a lakosság jó ivóvízzel való ellátása terén. A ! hároméves terv alatt épült tör­pevízművek vízvezeték-hálózata eléri a 300 kilométer hosszúsá­got. A községek villamosítását és a vízművek építését jórészt KÖFA-ból fedezték, meg kell azonban jegyezni, hogy a községfejlesztési alapok­nak is kb. 55 százaléka ál­lami támogatásból, illetve az állami bevételek áten­gedéséből szám azik. < [Azért szükséges e tény hang- súlyozása, mert olyan hiedel­mek terjedtek el, hogy a KÖ- FA-alap kizárólag a Lakosság által fizetett fejlesztési hozzájá­rulás. A megyei tanács szakosztá­lyai az állami beruházások ter­vezése és a községfejlesztés ter­vezése között a legszorosabb kapcsolatot igyekeznek létre­hozni, amit végső fokon a terv­Jezzük — még Inkább fokoz­nunk kell az állami beruházá­sok helyi erőved történő se­gítését. Ezáltal — amellett hogy nagyobb anyagi erővel tá­mogathatjuk a mezőgazdaság fejlesztését, — a társadalmi erők maximális mozgósításával, cél­szerű tervezéssel, a munka jó megszervezésével olcsóbbá és gyorsabbá tehetjük a tervlétesít­mények kivitelezését is. Az 1961-es beruházási és községfejlesztési tervek már elkészültek. A tervezésnél a megyei tanács szakosztályai figyelembe vették a központi célkitűzéseket, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésével kapcsolatos be­ruházási, üzemszervezési és szociális feladatok megoldását, valamint a helyi lakosság érde­keit. Az 5 éves terv idején to­vábbra is fő célkitűzés marad a villanyhálózat bővítése, az ivóvíz-ellátás javítása és a jár­da-készítés. Űjabb törpevízmű­vek építése, a meglevők vízve­zeték-hálózatának bővítése a célunk, s közel egymillió négy­zetméter járdát építünk majd, de nem cementből — azzal ta­karékoskodnunk kell — hanem bitumenből. ötéves kőzségfejleszitésl és beruházási tervünkre vonatko­zóan minden adatot nem sorol­hatunk fel itt, nem is ez a cél, hanem az, hogy bemutassuk: e létesítmények a lakosság érde­keit szolgálják majd, s min­denkinek érdeke, hogy minél nagyobb társadalmi erők segít­sék e tervek megvalósulását. Tetőfedők Februárban Kecskemétre tette át székhelyét a Kiskunhalasi Fá­ét Építőipari Szövetkezet két brigádja. Szorgalmas, szerény mesterember valamennyi t még­is »lenézik- a kecskemétieket. —< A. látszat valóban ez, de büszkeség nélkül —- mondják kórusban. — Bádogosnak, tető­fedőnek a szakmájával jár, hogy lenézze a többit, hiszen vala­mennyi szakma közül mi dolgo­zunk a leg magasa b ban. <—i Hányadik háztetőt védik már az eső ellen? — Éppen a harmincadikat, de azt már ne kérdezze, hány cse* repet cseréltünk ki, mert arra ugyancsak nehéz lenne vála* szólni. — Meddig maradnak a megye* székhelyen? — Mennénk mi már akár hóle nap is, de nem eresztettek a kecskeméti háztetők. Annyi a generál javítás, hogy rámegy aa egész esztendő, meg a jövő én is. A Kecskeméti Ingatlankezeld Vállalat 1961-re negyven bérháa tetejének javítására kötött szer* ződést szövetkezetünkkel. (s) Egy-két hét és a Széchenyi tér 1 szám alatt sem kdl félni, hogy beázik • tető, Átadták a dunavecsei fürdőt A napokban adták át rendeltetésének a Dunavecséo épült tisztasági fürdőt A több tízezer forintos beruházás megol­dotta végre a község dolgozóinak régi kívánságát A közeljövőben megkezdik az ötkilóméteres bitumenjárda építését la, amit még ebben az évben befejeznek* Elkészültek a községi törpevízmű terved is, amelynek építési munkálatait a jövő évben kezdik meg az építőipari vállalatok. Dér Ifászló levelező Elsőnek Kalocsa tér át teljesen az új kereskedelmi formákra rovnov felesége, valahányszor a háztartási ügyek miatt mégis be kellett mennie a lakásba, úgy jött ki, hogy egész testét rázta a sírás. A második nap estéjén, amikor vacsorához' ültek, hosz- szú csend ereszkedett közéjük. •— Nem volna jó megteleped­ni itt kinn, a nyári konyhában arra a kis időre, ami még hát­ra van? — javasolta Jákov Lu­kács. Czemjon egész teste re- megett. Felkelt az asztal­tól, kitámolygott, mintha fej- beverték volna, és elment Negyednap már nem hallot­tak semmit. Osztrovnov reszke­tő újjal leszedte a zárt, és be­lépett a helyiségbe, mely eddig az anyja szobája volt. A fele­sége a nyomában. Az öregasz- szony a küszöbnél feküdt, mel­lette egy meleg kesztyű, mely a múlt tél óta a kályhán he­vert Fogatlan ínyét belevájta a bőrbe. Vizet is talált az ab­lak könyöklőjén: nedvességet, amelyet bármilyen éles szemű ember nem vett volna észre, s amely az ablakredőny hasadé- kain szivárgott be — harmat le­hetett mert ködös volt ez a nyár. A gyászolók megmosták a ha­lálra aszott testet, felöltöztették, és néhány könnyet ejtettek ér­te. A temetésen senki nem sírt olyan keservesen mint Jakov Lukics. A fájdalom és a lelki­furdalás szörnyű dorongként csapott a szívére. Fordította: Bán Ervin. De — 6 szinte észre sem vette >*— férfivé serdült az ifjú, csa­ládot alapított, a járása maga­biztosabb, higgadtabb lett Most már jó ideje a gazda önérzete volt lépteiben, melyek tisztelet­re bírták a ház népét; egy öregsége felé ballagó, érett em­bert árultak el, de neki, az any­jának, mindig az egykori Já- senka maradt aki álmában •lenhajú kisfiúként libbent éléje. Most, hogy lépteinek nesze fü­léhez ért, tompa dédanya-hang­ján szólította: — Te vagy az, Jása? A fia nem válaszolt. Egy pillanatig az ajtónál állt, iaztán különös sietséggel kiment jaz udvarra. A szemére hulló álom bódulatában azt gondolta az öregasszony: »Derék kozákot hoztam a világra, jó gazdát Embert tudtam nevelni belőle, hála istennek. Mindenki alszik, de ő kimegy, megnézi, nincs-e valami baj.-« És halvány, száraz ajka anyai gógös mosolyra gör­bült Borzalmas napok következtek. 1 Az öregasszony ereje fogyott, ide konokul ragaszkodott az élethez. Egy falat kenyérért, egy korty italért könyörgött és Já­kov Lukics. amint időnként macskalépésekkel besurrant a folyosóra, meghallotta reszkető, már-már elnémuló suttogását: — Jása, kicsikém, miért te­szel Ilyet velem? Adj inni leg­alább! A család menekült á tágas gazdaházból. A fiatalok éjjel- nappal odakinn maradtak. Oszt­Csillogó, neonfényes űrietek egész sora csábítja a vásárlót. Itt, az élelmiszerrel, csemege­áruval dúsan megrakott polco­kon szolgálhatja ki magát az ember, a szomszédban meg a készruhákban válogathat Csak egy kerek fogantyúhoz kell nyúlnia, s e szekrényekről ki­húzható fémfogasok egész sora máris sok-sok tucat ruhát „tá­lal”. A következő üzletben a ballábas cipők egész sora kí­nálja magát a tükörrel szegé­lyezett polcokon. (No nem kell megijedni, nemcsak a „két-bal- lábasokat” szolgálják Itt ká. A megfelelő forma kiválasztása után a jobblábasat is előhozza az eladó.) De soroljam-e tovább a szebb- nél-szebb üzleteket? önkiszol­gáló, öhkiválasztó rendszerű illatszer-, papír-, könyves-, stb. boltok egész sora, a kereskede­lem korszerű, kulturált formá­ja mindegyik. Hogy honnan veszem e hely­zetképet? Kalocsa kereskedel­mének közeli jövőjébe szalad­tam érte, ugyanis 1961 végére ilyen lesz. A modem üzletek sorát az ön­kiszolgáló élelmiszer- és önki­választó könyvesbolt után a na­pokban átadott Délbácsmegyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vál­lalat ragyogó 551-es üzlete gya­rapítja Kalocsa főutcáján. Bőr­díszmű, porcelán, illatszer, mű­anyag, sportfelszerelés nagy vá­lasztékában könnyen eligazodik, választ a vásárló. Es szívesen Is teszi. íme bizonyságként egy adat: a megnyitás napján 640- en fordultak meg az üzletben, s 22 ezer forint volt a forgalom. Elsőnek a megyében Kalocsa áll át teljesen a korszerű keresi kedelmi formákra. A városi ta­nács szívesen támogatja ebben a kereskedelmi vállalatokat, mert így gondolkozik: az új for­mákkal gazdaságosabb lesz az íiriethelyiségek kihasználása, gyorsabb a kiszolgálás (az évről- évre növekvő vásárlóerő és áru- választék miatt ez nagyon fon­tos!), s végül a szakember-ellá­tottság sem jelent majd különö­sebb gondot, mert az új rend­szerű boltok fcteefcb azemélyzwtM szükséglete levezeti ezt. Az új formákra való átállás mellett gondot fordít a tanács a kültelki bolthálózat bővítésére is. A Szőlők városnegyedben például a községi ej lesztési alap* ból 180 ezer forintos beruházás­sal — melyben 35 ezer forint a lakosság segítsége —« új üzlet­házat építettek, melynek beren­dezését a SZÖVOSZ biztosítja. A tervek szerint az üzletház ér­tékét a SZÖVOSZ két év alatt lakbérben megtéríti, s ezt az összeget a kereskedelmi hálózat további fejlesztésére fordítja a tanács. P. L Egy évi adómentesség írástudók számára A togói kormány az analfa­bétizmus mielőbbi leküzdésére úgy intézkedett, hogy egy évi adómentességet élvez minden állampolgár, aki írás-olvasásból nyilvános vizsgát tesz. Kettő helyett Sok szó esik mostanában arról, hogy küzdjünk az elhara­pódzott borjú-feketevágások el­len. A kalocsai járási tanács fel­mérése szerint abban a járásban is eléggé elterjedt a feketevágás. Egyes községi tanácsok sem tartották be azt a rendeletét, mely szerint az elmúlt évi bor­júszaporulatnak csupán 2 száza­lékára szabad vágási engedélyt adni különböző ünnepélyes al­kalmakra. Ez a 2 százalékos arány egész évre vonatkozik. A járás egyes községeiben ennél jóval több vágási engedélyt ad­tak ki. Foktőn'például 9,6, Faj- szon 5,7, Dusnokon 8,8, Drág- szélen 8,6 százalék az arány. Mindezt összevetve, a járásban az idén, hat hónap alatt,, az el­múlt évi borjúszaporulat 3,8 szá­zalékára adtak vágási engedélyt. Félév alatt tehát majdnem két­szeresen „túlteljesítették” az en­gedélyezett évi keretet. Ezen kí­vül a feketevágók is jócskán rit­kították az állományt. , Ebből látszik, hogy egyes köz­á osztály hangol össze. A két be ruházási forma együttes fel- használása ma már igen elter­jedt és a jövőben még inkábt az lesz. Az idén például öt köz­ségünk — Ágasegyháza, Helvécia, Ballószög, Fülöpháza és Kéleshalom villamosítása valósul meg állami beruhá­zás és a KÖFA együttes fel- használása révén. Az öt község villamosítása kb öt- és félmillió forintba kerül ebből 2 400 000 forintot az ál­lam fizet, 3 200 000 forint pedig a községfejlesztési alapból szár­mazik. Ugyancsak az idén fejezték be a bácsbokodi törpevízmű építését, amely 500 ezer forin­tos állami beruházással és 1 012 000 forintos KÖFA-val, Kiskunfélegyházán az Ady Endre utca kövezését, amely 374 ezer forintos állami beru­házással és 182 ezer forintos KÖFA-val készült. Ily módon épült több szélesvásznú mozi, művelődési otthon, iskola, s így épül jelenleg a kiskőrösi 12 tantermes iskola is. Néhány helyen még tovább fejlődött az állami beruházások helyi erővel történő támoga­tása. A lakosság egyes állami építkezéseket több százezer forint értékű társadalmi munkával és nagy mennyi­ségű helyi anyaggal segí­tette, így épült többek között több százezer forintos megtakarítás­sal a Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító új, nagy szerelőcsar­noka, Bácsalmáson a Bajai Fémipari Vállalat bácsalmási telephelye; s így tervezik Kis­kunfélegyházán a műanyag­üzem, Baján pedig a Magorle- mez Üzem építését is. A meg­takarított összeg aztán az illető város, vagy község fejlesztési alapját növeli. Második ötéves tervünk Ide­jén — amikor a mezőgazdaság szocialista átszervezését befe­3,8 százalék ségi tanácsok nem kísérik figye­lemmel a község állattenyészté­sének alakulását, nem tartják be az ezzel kapcsolatos külön­böző rendelkezéseket. Helyes* hogy a járási tanács figyelmez­tette a községi vezetőket felelős­ségükre és megtiltotta, hogy a járásban az említett reprezen­tációs célokra borjú vágási-enge­délyt adjanak. Érdemes szóin! arról is, hogy a járásban a felvásárló vállalat­nak átadott hízott marhák átlag- súlya is csökkent az idén az el­múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva. Ez a csökkenés jószá­gonként átlag 21 kilogramm. Mos! bizottság vizsgálja felül a járás­ban a takarmányhelyzetet. Fel kell készülni a jószágok áttelel- tetésére és községi tanácsaink! segítsék elő, hogy elegendő ta­karmány álljon rendelkezésre a borjúszaporulat felneveléséhez és nagyobb felelősséggel akadá­lyozzák meg az indokolatlan borjúvágásokat. K. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom