Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-08 / 238. szám

I960, október 8, szombat * A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Rejtett tartalékok mindenütt akadnak A kalocsaiak megoldották as óvodás és iskolás napközi gondot inimmnimiiiNiiiuii» NYÁRUTÓ A nap elbágyadt, eaak fénye tflz, EsS ntéa megújult • kart, de nincs heve — hiába vakít, szinte látom, éled a határ a szél susog és táncra kéri és nyújtózik a csira, féld alól a fák könnyen hajló ágait, biztosan a napfényre talál. A lomb úgy csörög, mint kis patak Jövőnk készül, üde, öszl-zöld, a völgy tiszta kövei között, mit megőriz, edz a téli hó. vadgalamb szól, sok lágy zörej.,, Nem félelem és nem rettegés, Szivembe nyugalom költözött. nagy bizalom —■ ez már a való. V m « Milyen szép most a nyárutó, hajdan tavaszt énekeltek Így, nem lengedez bánat, s elmúlás, elűzik a jelen képei: ™ A nap egészen távolról ragyog, nyúlánk és derűs az esti fény, a kék ég lassan szürkülni kezd, a dolgos ember pihenni tér. F, TOTH PÁL Szorít a cipő — jelezték a művelődési szervek, a tanács­tagok és a szülők két évvel ez­előtt, amikor Kalocsa hét óvo­dája csak nehezen tudott he­lyet biztosítani a napközi gon- zásra szoruló emberpalánták­nak. — Felmérést kell végezni, milyen napközis létszámra le­het számítani a közeljövőben — határozott a tanács. S a ha­tározat nyomán megmozdult a város. Pedagógusok, a nőtanács, vállalatvezetők, szülői munka- közösségek nemcsak a felmé­rést végezték el, hanem tettre is serkentettek. Egy iskola - két épületben 1958-ban nagy segítséget je­lentett az az épület, melyet a honvédség adott át bölcsődei­óvodai célra. A Fűszerpaprika­ipari Vállalat nem sajnálta be­rendezésére a pénzt Kalocsa legkorszerűbb óvodáját vará­zsolta belőle. Tavaly — csaknem teljesen társadalmi összefogással — új termet építettek a 6-os számú óvodához. Téglát hordtak ösz- sze a szülők, segéd- és szak­munkát vállaltak. A mintegy 30 apróságnak helyet biztosító új épületrész berendezéséről a városi tanács gondoskodott. So­kat segített ebben a diákifjú­ság is. A központi politechni­kai műhelyben javították a ki­selejtezett fektetőket, s újakat is készítettek. Ebben az évben újra nőtt az Igény. Közel száz gyermek nap­közis elhelyezése várt megol­dásra. Ez alkalommal a három épületben elhelyezett 12 évfo­lyamos kísérleti iskola bizo­nyult »rejtett tartaléknak-“. Ha nem is a korábbihoz ha­sonló nagy kényelemmel, de jól elfér az iskola két épület­ben is. A harmadikat felszaba­■•■■■ ■•■■■■■■■■■■ ■■■■HiHmiiimiiii Az É. M. Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat felvételre kerea villanysze­relő, kőműves és fűtés- szerelő szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 2464 dítjuk óvodás napközi céljára — így okoskodott a tanács, és talált rá módot, hogy a KÖFA- költségvetés átcsoportosításával — a kevésbé fontos beruházás mellőzésével — jusson pénz a szükséges kisebb átalakításokra. Még a báli bevétel is... A társadalom segítsége ez al­kalommal sem maradt el. A szülők készségesen vállalkoztak a takarítás elvégzésére. A nő­tanács meg újra a leglelkesebb, legfáradhatatlanabb patrónus- nak bizonyult. A nemrégiben szervezett, vidám műsorral egy­bekötött Rózsa-bál teljes bevé­telét — négy és félezer forintot — az új óvóda felszerelésére adták. Az asszonyok által fenn­tartott bábszakkör bevételét is folyamatosan erre a célra aján­lották fel. Ennek az összefogásnak a nyomán október elsejétől kezd­ve hatvan apróságnak nyújt második otthont ez az épület, s rövidesen a harmadik har­mincas csoport is beköltözhet. Több mint 550 gyermek nap­közis elhelyezését biztosítják ma Kalocsán. Az elhelyezés még nem minden. Hogyan biz­tosítják a terven felül jelent­kezett létszám fenntartási és felügyeleti költségeit? — kérdez­hetné valaki. Nem gond a fenntartási költség sem! Nos, a helybeliek ezt is meg­oldották. Munkaerő átcsopor­tosítással olyan vezetőóvónőt állítottak az új otthon élére, akinek eddig nem volt cso­portja. A 7-es számú óvóda ne­velői vállalkoztak rá társadalmi munkában, hogy hetenként egy- egy délutáni felügyeletet tarta­nak az új épületben: az élel­mezés költségeit pedig ez év végéig úgy fedezik, hogy a megszabott 1,60 forintos összeg­nek minimális felemelésével — szociális helyzetük figyelembe­vételével — a szülők járulnak hozzá. A jövő évi költségvetés­ben meg már számolnak a fel­emelt létszámmal. Rugalmasan megoldották Ka­locsán az iskolás-napköziotthon gondot is. A városban öt he­lyen működő 40—40 főnyi cso­port mellett mintegy 120 gyér­mek napközi elhelyezéséről kel­lett gondoskodni. Az iskola há­rom tanulószobát biztosított. Az üzemek, intézmények az étkez­tetésben nyújtanak segítséget. A nevelői felügyelet biztosítá­sát pedig a szülők vállalták. Nyugalmazott pedagógusokat kértek fel erre, s honorálására szívesen összeadják gyermeken­ként a 10—15 forintot. íme, a kalocsaiak bebizonyí­tották, hogy nincs olyan gond, melyen gondos körültekintés­sel, az egész társadalom össze­fogásával ne lehetne segíteni! Perny Irén Bakődiék így építik az új házukat... (Községi tudósítónktól.) Balkódi István jászszentlászlói MAV-munkás alig pár hete kez­dett hozzá új háza építéséhez, s a falak máris állanak! Pár nap múlva a tetőt is elkészítik, s né­hány hét még — a család be is költözhet az új épületbe. Mi a gyors építés titka? — A munkatársak segítsége. Jász- szentlászlón ugyanis nem min­dennapi dolog történt! Bakód! István munkástársai, amikor délután a munkából hazamen­nek, esténként 10—11 óráig hord­ják a követ, téglát — segítenek építeni munkatársuk házát. Egy­szerre heten-nyolcan is rakták a falakat. Megkérdeztük Bakódi Istvánt: mit fizet a segítségért. Mivel Káló Dániel, az egyik segítőtárs a közelben volt, ő felelt a kér­désre: — Fizetést nem kérünk. Nem is tartjuk pontosan számon, mit végeztünk, örülünk, ha a szolgá­lat után felépíthetjük Bakódi ék házát..; Munkájukhoz a községi tanáca részéről is sikert kívánunk, s szeretnénk, ha ez a kezdemé­nyezés nem maradna — köve­tők nélkül. A teljes munkaértékűeké lesz-e a Bajai Csökkent Munkaképességűek Ktsz-e? Baja Város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága a közelmúlt­ban tárgyalta meg a tanács szociálpolitikai csoportjának be­számolóját, amely sok érdekes és hasznos ügyre hívta fel a végrehajtó bizottság figyelmét. A beszámoló kiterjedt a Csök­kent Munkaképességűek Ktsz- ének értékelésére is, s ennek alapján a v. b. elrendelte, vizsgál­ják felül a ktsz dolgozói­nak összetételét Több helyről érkezett ugyanis megjegyzés és panasz a ktsz-szel kapcsolatban, hogy ott nem olyan személyek dolgoznak, amilyeneknek az alapszabály szerint dolgozniuk kellene. Így — az a nagy fáradozás, amit a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására tanúsított több szerv — hiábavaló volt Jogosnak bizonyult a panasz: a beszámoló szerint több ktsz-tag egyáltalán nem ne­vezhető csökkent képessé­gűnek. Nagy István például csak azért tagja a ktsz-nek, mert előző munkahelyéről — kikerült. Egy másik tag, — akinek férje az egyik legnagyobb bajai válla­latnál havonta 2300 forintot ke­res, s ugyanott őmaga 1700 fo­rintot, — mindemellett mint »csökkentképességű“, a ktsz- ben 1190 forintot kap a városi tanács v. b. birtokában levő adatok alapján. De mit keresnek a Csök­kent Munkaképességűek Ktsz-ében a fiatal szak­munkások is? Rájuk nagy szükség volna a Faárukészítő Vállalatnál, a Fémipari Vállalatnál, de a töb­bi ktsz-ben is, hiszen panasz­kodnak azok vezetői, hogy nem rendelkeznek megfelelő szak­munkásokkal és ezért nem tud­ják a munkákat határidőre el­végezni. Felvetődik tehát a kérdés» a ktsz megyei szervei tudn#1 fogják-e ezek után kötelességü­ket; és segítenek-e majd a vá-< rosi tanácsnak a Bajai Csők-' kent Munkaképességűek Kis­ipari Szövetkezetét — valóba rr a csökkent munkaképességűé— kévé szervezni...? ' Fényes Adolf (1867-1945) o _________________________ Ut cskuntli utcaA. NÉVADÓi El sem hiszik ked­ves olvasóink, hogy megfejtettük e termé­szeti talányt! Márpe­dig fényt derítettünk a titokra, — méghozzá a legszigorúbb logikai módszerrel. Kaptuk ugyanis a közelmúltban egyik városi tanácsunk me­zőgazdasági helyzetről szóló jelentését, amely­ben a következő vilá­gos, célratörő, stílusos magyar mondatot ol­vashattuk: „Végrehajtó bizott­ságunk idejében felis­merte az őszi mező­gazdasági munkák idő­ben és jó minőségben való elvégzésének fon­tosságát .. Gondoltuk ugyan előbb, hogy „... no csak, no csak, — tény­leg ...?” — de aztán, — mint a magyar széppróza gyöngysze­Miért nyáyog a macska Tan-kroki egyesek munkájáról mét — elraktároztuk agyunkban. Talán egy szép és boldog napon el is felejtjük, ha más­nap nem találkozunk ennek a mondatnak az édes testvérkéjével, amely ugyancsak egy jelentés akkurátusán gépelt oldalairól mo­solygott ránk. Jól fo­gózzanak meg, mert imigyen hangzik az édestestvérke-mondat: „Véleményem sze­rint a kérés ily’módon való indokkal történt elutasítása vitatható, mivel a teljes alapta­lanság ily’ indokolás mellett feltétlenül té­ves ...” Jól kézbe vettük fe­jünket, hogy le ne re­püljön nyakunkról a magas szellemiség meg­emésztésekor, s négy­szeri olvasás után már kezdtük is hajazni ér­telmét. Formai meg­oldását tekintve pedig rögtön kiokoskodtuk, hogy a,ma tanácsi je­lentésből kiókumlált szép mondatnak nem­csak egyszerűen édes­testvérkéje, — de ki­csit „dagira” növeke­dett, gondosan körül­nyalt, ravasz kis test­vérkéje. Kettejük úgy viszonylatiak egymás­hoz, mint egy egysze­rű, szerény gyerek- perselymalac az igazi, kihizlalt — disznóhoz. S ekkor jöttünk rá korszakalkotó felfede­zésünkre, a miért nyá­vog a macska problé ma megoldására. Ha ugyanis az illető vég- rehajtóbizottság mező- gazdasági osztályveze­tője október hó elején felismerte az őszi me­zőgazdasági munkák fontosságát; s ha a másik jelentést-tevö rájött, hogy vitat­ható az, ami téves, — akkor mi is minden problémát, gondot, bajt, s még a termé­szettudományos kérdé­seket is új módszerrel, — önmagunkból magyarázhatjuk. Miért nyávog hát a macska, — kedves ol­vasóink? ; — A macska azért; nyávog, mert hang­utánzó szavakat ad ki... '< (—ng—.) ! A századforduló egyik legna­gyobb és legsikeresebb festőmű­vésze Kecskeméten született. — Székely Bertalan iskolájában, majd Párizsban és Weimarban tanult. Hazatérve Budapesten te­lepedett le, de évtizedeken át az esztendő nagy részét az akkor már híres szolnoki művésztele­pen töltötte. A gyönyörű Tisza- táj és a nagybirtokok fojtogatá- sában levő szegényparasztok éle­te rendkívüli ihletéssel hatott rá. Ezek a képei örök értékei maradnak festőművészetünknek. Az »Anya és gyermeke« című képe — amelyen a szegényes, de tiszta paraszt szobácskábán a teknőben fekvő csecsemőjét nézi j az édesanya — elbűvölően szép ; és emberi. Az anya arcát nem ; látni, de a fejtartás, a kéz moz­dulata, az egész beállítás sugá­rozza a nézőnek az anyaszív és szeretet érzését. »A mákoska­lács-» című képe, amelyen csak egy mákoskalács, egy mézeska­lács-szív és néhány csésze és tá­nyérka van ünnepi térítővel bo­rított szegény asztalkán, szinte odasúgja a nézőnek: itt olyan valakit várnak, akit nagyon sze­retnek. Műkincs ez is, mint any- nyi sok más alkotása. Az első világháború előtti időkben a Kecskeméten rendezett képtár­latokra mindig küldött legszebb alkotásaiból. A részletező realiz­mus jellemzi, s a világos színek. Kifejezése egyszerűt de összefog­laló. Az első világháború alatt állandóan Pesten tartózkodott, fantáziából festett romantikus és drámai jellegű képeket, de a háború után újra visszatért a realizmus útjára. Szülővárosa a képzőművészeti hónap alkalmával pótolta emlé­kével szemben a múlt idők mu­lasztásait. amikor a Wesselényi ‘3 utca 6. sz. alatti szülőházában^ elhelyezte Imre Gábor művészt{ emléktábláját, a Műkert mögötti Méhesfaluban pedig egy új ut-ú cát nevezett el róla — Ivány'ni Grünwald és Révész Imre tár* saságában. Most készülő mell-*j szobrát a nyáron leplezik le cU Lestár téren. i Dr. Bodócs Gyula ! ••••••■•••»••••••••••••••I Értesítjük a Danuvia mo- g torkerékpár vásárlókat, g hogy szövetkezetünk októ- * bér 1-től Danuvia motorkerékpár garanciális javításokat és kötelező szerviz-szolgá- : latot teljesít. Kérjük a vásárlók szíves pártfogását. : Vas- Fémipari és Gépjavító Ktsz j Kiskunfélegyháza, Kazinczy u. 3. 3 2447 3 PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt; Bács-Kiskun megyei Bizottsága ' és a megyei tanács lapja. [ Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel* Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalati Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér I. számi Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. , Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét =% Tel,: 15-29, 27-43 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom