Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-07 / 237. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Éjszaka szántanak, nappal vetnek o bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben MOZGALMAS az élet a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben. Emitt asszonyok virágos kendőjét libegteü a gyenge szél, fürgén hajladoznak a paprikatáblák felett, ügyesen szedik az égőpiros termést. Arrébb paradicsomot szednek, másutt a napraforgót »fejelik-« és csépelik. , 160—180 TAG serénykedik naponta a közösben. Nem volt ez mindig így. Három hónappal ezelőtt a gyenge, hanyag vezetés miatt bizony a tagság jelentős része nem vett részt a munkában. Az új elnök, Szabó István megválasztása után ösz- szehívta a tagságot és hangoztatta, hogy mindenkinek saját érdeke a közös munka, hiszen ki mennyit dolgozik, annyi a jövedelme és ha szorgalmas a tagság, virágzó a szövetkezet. Ismertette, hogy már addig is mennyi kárt okozott a fegyelmezetlenség. Az őszi munkák megkezdése előtt munkaerő- mérleget készítettek. Pontosan kiszámították, hogy mennyi idő alatt takarítják be a kapásokat, a kertészet termékeit, hány nap alatt végzik el a szántást- vetést. Megállapították, hogy megfelelő időjárás esetén a gépállomás erőgépei és a termelőszövetkezet négy fogata 75 holdat tud elvetni. Megszervezték, hogy az erőgépek éjjel szántanak, nappal pedig vetnek. A három gép közül kettő a gépállomásé, egy pedig a szövetkezeté. AZ ESŐS IDŐ egy kicsit beleszólt a tervekbe és öt munkanapot »elvett« a tagoktól. Ennek pótlására még inkább szükséges bevonni minden munkaerőt, hogy a sok sürgős tennivalót mielőbb elvégezzék. Az őszi búza vetését megkezdték. Nyolcvan holdon olasz búza kerül a jól előkészített, trágyázott talajba. A vetéseket október 20-ig be akarják fejezni. Ennek feltétele- természetesen a betakarítás ütemes végzése. A legnagyobb tétel a majdnem 400 hold kukorica letörése és a szár betakarítása. Szabó . István elnök és Szász István főagronómus így fogad- kozik: — november 15-ig szeretnénk befejezni az összes őszi munkákat. EHHEZ AZONBAN a megfelelő időjáráson kívül szükséges az is, hogy minden tag résztve- gyen a munkában. Többen még most sem rendszeresen segítenek, pedig minden szem betakarított termény a közös boldogulást, az egyéni jólétet segíti elő. K. S. A felszabadulási verseny újabb eredménye Három évnegyed alatt hárommillió forint megtakarítás a tanácsi könnyűiparban Minden hónap új és szebb munkasikereket eredményez a felszabadulási versenyben. A megyei tanács v. b. ipari osztálya most. összesítette a felügyelete alá tartozó könnyűipari vállalatok versenyfelajánlásait és azok eddigi teljesítését. Az eredmény, a három millió, arról tanúskodik, hogy' tavasz óta A MUNKA FÉNYEI A munka fényei szikráznak, viliódznak a Bányászati Berendezések Gyára félegyházi nagy csarnokában. Különösen a bányavidék ismeri gyártmányaikat — kötélpálya-állványokat, hídvázakat készítenek —, de az országos nagy létesítményeknél A szőlőnek több mint a harmadrészét, az almát teljesen leszüretelték az Újbögi Állami Gazdaságban Az Űjbögi Állami Gazdaságban az elmúlt hét első napján fogtak hozzá a szürethez, s e hét keddjéig a 445 katasztrális hold szőlőnek több mint a harmadrészéről, 160 holdról betakarították a termést. (Az eső természetesen itt is akadályozta a munka folyamatosságát.) A gazdaság szőlőmunkásai brigádokba osztva végzik a szüretet, s a szőlőt fogatok szállítják a présházba. A lé kisajto- lását — félautomata présgépek alkalmazásával — teljes mértékben gépesítették, amelyhez 8 emberre van szükség. Naponta — nyújtott műszakban — 750 mázsa szőlőt dolgoznak fel. Eddig 22 mázsa egy-egy hold termése, ami a több évi átlaghoz viszonyítva közepes ered-l meny. A must 17 fokos. Ugyanakkor befejezték a köztesként termesztett alma szüretét. A szintén közepes eredménnyel , fizető gyümölcsből 27 vagonnal takarítottak be. A többféle — de főként Húsvéti Rozmaring és Jonathán — fajtájú alma nagy része belföldi piacra kerül, de két vagonnal exportáltak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, eggyel az NDK-ba, s nagyobb mennyiséget szállítanak még a Szovjetunióba is. A vasút mellett két esztendeje megépített két hatalmas csoma- golóban a ládák százaiba folyamatosan válogatják az almát, amelynek illata messziről elárulja, hogy mi történik itt. T, I. is vállalnak feladatokat — pl. az Ajkai Hőerőmű kazánjának acélvázait is ők szállították. A nemzetközi sikerekről nem is beszélve: Len gyei őrs zúg n ak az úgynevezett meddő-telepekhez szénosztályozó berendezést szerkesztettek, s azóta már több külföldi ország is érdeklődik utána. Képünkön: az ózdi oxigén-rekonstrukció hídvázát illeszti össze Palotás Ferenc szakmunkás. (Pásztor Z. felvétele.) mind több dolgozó értette meg a helyiiparban a felszabadulási verseny lényegét: Kevesebb pénzzel, anyaggal és idővel — több, jobb és olcsóbb árut! Megnéztünk néhány vállalatot, hogy hol miképp gazdálkodtak a rájuk bízott értékekkel? Közölhetjük, a pálma az anyagmegtakarításoké. Lehetőségeiket mérlegelve 1 millió 130 ezer forint értékű anyag megtakarítását ajánlották fel. Szeptember végéig viszont éppen 600 ezer forinttal többet írtak a javukra a takarékossági számlán. A Bács megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat 372 ezer forint értéket, a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat 277 ezer forint értéket, a Tiszakécskei Permetezőgépgyár 197 ezer forint értéket, a Bács megyei Nyomda Vállalat 185 ezer forint értéket, a Bács megyei Vegyesipari Vállalat pedig 138 ezer forint értéket takarított meg anyagban, hogy csak a jelentősebb tételeket említsük. A termeléssel kapcsolatos egyéb költségek gazdaságos fel- használásában a Bajai Műkő- és Cementipari Vállalat a listavezető. Számlájukon már eddig 300 ezer forint szerepel. A tő- zegkitermelők 280 ezer forintot takarítottak meg, a Bajai Fémipari Vállalat pedig 200 ezer forintot. A felszabadulási munkaverseny összeredményeit tekintve kilenc hónap tükrében három könnyűipari vállalatunk a legesélyesebb a megyei pártbizottság vándorzászlójának elnyerésére. Ezek a következők: Bács megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat, Bajai Műkő- és Cementipari Vállalat és a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat. A tizenkilenc könnyűipari vállalat által elért három- negyedévi megtakarításnak ugyanis közel a felét ők biztosították. — SG — Jól fejlődik a kocaállomány — sikerek a nagyüzemi hizlalásban — állapította meg a Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság OKTÓBER 5-ÉN ülést tartott a Megyei Felvásárlási Operatív Bizottság s a megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatójának előterjesztése alapján megtárgyalta a termelőszövetkezetek idei szerződéses sertéshizlalásának helyzetét s a jövő évi hízóalapanyag biztosításának állását. A tanácskozáson részt- vett Balogh József, az élelmezésügyi minisztérium képviselője, valamint a járási és városi operatív bizottságok vezetői is. A BESZÁMOLÓ szerint a megye termelőszövetkezetei erre az évre, a tárgyalt időszakig közel 50 ezer darab sertés meg- hizlalására kötöttek szerződést. Különösen dicséretes eredmények vannak a bajai és bácsalmási járásban, ahol a nagyüzemi hizlalás egyre nagyobb méretűvé válik: a meglevő ál6 millió forint értékben építkeznek a kecskeméti termelő»*« vei kezetek Kecskemét 14 termelőszövetkezete ebben az esztendőben 4 és fél millió forint hitelt kap az államtól különböző építkezésekre. Ezen felül 600 ezer forint értékű saját erőből történő építkezést tervezték számukra. E tervet a tsz-ek túlteljesítik, s 971 ezer forinttal nagyobb, összesen tehát több mint más- félmillió forint értékű építkezést végeznek saját erőből. Az új épülétek között marhaistállók, sertéshizlalóik stb. szerepelnek. A Boldogulás Tsz a kertészetében részben saját erőből 310 ezer forint értékben kazán- és virágházat építtetett, s ezenkívül a telepvezető számára szolgálati lakást építtet. A Béke Tsz-ben terven felüli saját erőből összesen 300 ezer forint értékben sertésfiaztatót és szállást, raktár- és irodahelyiséget alakítottak át, s építettek egy 5000 férőhelyes baromfi-, illetve 3000 férőhelyes kacsanevelőt. A Rákóczi Tsz-ben egy modern, százférőhelyes marhaistálló állami hitelből történő építésének a munkálatait eddig 60 százalékban végezték el. Néhány tsz-ben jelentős mértékben építettek csőkutas öntözőberendezést is. A Békében 160. a Vörös Csillagban 100, a Győzelemben 20 hold öntözésére készültek el a csőkútakkal és tartozékaikkal. lománynak mintegy 40 százalékát hízott áruként értékesítik a tsz-ek. Nem mondható el azonban ez a dunavecsei, kecskeméti és kiskunfélegyházi járásban, ahol az üzemtervekbe beállított mennyiséggel szemben lényegesen kevesebbet szerződtek, illetve hizlalnak meg a szövetkezetek. IGEN BIZTATÓ a helyzet a jövő évi alapanyag biztosítását illetően, mert a kocaállomány gyarapodása megyei szinten elismerésre méltó. Az év eleji 100 holdra jutó 1,3 darabbal szemben év végére 4,2 darab koca lesz már a közös gazdaságokban, — sőt egyes járásokban — mint a bajai, bácsalmási, kiskőrösi járásban, Baja, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas városokban — az 5 darabot is meghaladja. Sok kocát helyezett ki az Állatforgalmi Vállalat az egyéni és háztáji gazdaságokba is, s ezek szaporulata a jövő év hizlalási akciójában jelentkezik. AZ OPERATÍV bizottság ülése számos határozatot hozott a szerződéses hizlalási tervek maradéktalan teljesítése érdekében. Foglalkozott a szerfás építkezések ütemének meggyorsításával, hogy a meglevő és várható sertésszaporulat átte- leltetését biztosítsák a tsz-ek. Az abraktakarmány-felesleggel rendelkező tsz-eknek javasolja, hogy a háztáji süldőre szerződést kötő tagoknak a munkaegységre jutó járandóságon felül adjon kukoricát, a háztáji hizlalás elősegítésére. Szóbake- rült a törzsállattenyésztő szövetkezetek számának szaporítása is, annak érdekében, hogy minél több megfelelő tenyész- anyag álljon a megyén belül 3 hizlaló tsz-ek rendelkezésére.' LAPJA magyar, szocialista munkáspárt BACS ___^___ XV . ÉVFOLYAM, 237. SZÁM Ära SO fillér I960. OKT. 7. PÉNTEK* KISKUN
