Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

4. oldal 1930. október 5. szerda Papiros- bizollságból nélkülözhetetlen társadalmi szerv — A Soítvadkerti Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bizottságról — A gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság tevékenysége Soltvad- kerten is úgy kezdődött, mint a legtöbb helyen: 1958-ban megalakult, s aztán majd két éven át csak papíron létezett. Hogyan történt mégis, hogy életre kelt, s ma eredménye­sen tevékenykedik? Erről érdeklődtünk a helyi tanácsnál, s a törékeny, szén- fekete szemű asszonyka: Sza­badi Lászlóné igazgatási előadó, — aki egyben a bizottság elnö­ke is —, készségesen magyaráz: Mit mondott az ügyész — Ma is szégyellem, hogy ko­rábban csak papír-bizottság voltunk. De azelőtt én is így gondolkoztam: »Hiába, a sok munka mellett nem juthat idő még erre is.« Aztán tavasszal egyszer járási értekezletre hív­tak, ahol a megyei ügyész a bűnügyi statisztika tükrében is­mertette: mennyire fontos a gyermekekkel a társadalomnak is törődni. Néhány nappal ké­sőbb összehívtam a helyi KISZ, a nőtanács, a rendőrség, a pe­dagógusok. a szülői munkaikö­zösség megbízottaiból álló hét tagú bizottságot, s dolgozni kezdtünk. — Naponta ott voltunk a mo­ziban és ügyeltünk rá, hogy az iskolások ne látogassák az esti­és nekik nem ajánlott előadá­sokat. Az italboltokkal megál­lapodtunk, hogy fiatalkorúak- nak soha nem szolgálnak ki szeszes italt. Ezt rendszeresen ellenőrizzük és mondhatom, nincs is baj. (Igaz, hogy a KISZ-titkár az italboltvezetője, hát könnyű dolgunk van.) A mozilátogatásokkal eleinte akadt gondunk, de ma már minden szülő természetesnek tartja, hogy a gyermeknek este otthon a helye, s ez nagyon megkönnyíti munkánkat. A módszer-— Bizottságunk kéthavonként tart. megbeszéléseket. Ilyenkor összegezzük tapasztalatainkat, s megjelöljük a további feladato­kat. Bevezettük, hogy időnként a gyermek- és ifjúságvédelem egy-egy területéről a bizottság egy-egy tagja beszámol. Legkö­zelebbi ülésünkön például a rendőrség tapasztalatait hallgat­juk meg. Ezekből leszűrjük a feladatokat, jegyzőkönyvbe vesszük, s legközelebbi meg­beszélésünket a végrehajtásuk­ról szóló beszámolóval kezd­jük. — Valamennyiünk gyerme­keire, — az állami gondozot­takra pedig különösen — nagy gondot fordítunk. Bizottságunk kezdeményezésére a nevelő­Mindent maguk csinálnak ÉRTENEK a lakberendezés­hez. akik ezt a csinos, otthonos klubhelyiséget berendezték. A tagok és a berendezés készítői a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz dolgozói. Az egyemeletes, új üzletház emeletén rendezték be máris közkedvelt klubhelyi­ségüket, melynek minden bú­tordarabját saját maguk készí­tették. politikai eseményekről és nem utolsó sorban a csillagok vilá­gáról, meg az űrrepülésről be­szélnek majd. A KTSZ-TAGOK rendszeres színházlátogatók voltak a nyá­ron. Nyolc-tíz jól dolgozó mun­kás pedig minden ciklusban ka­pott ingyenjegyet a József At­tila Művelődési Ház egy-egy elő­adására. A Bajai Lakberendező és Építő KTSZ dolgozóinak klubja. A BÚTOROK »KIRÁLYA« természetesen az a gyönyörű szekrény, amelynek a tetején a televíziós készüléket helyezték el, s amelynek a különböző fi­ókjaiban magnetofon, lemezját­szó és hatalmas világvevő rádió kapott elhelyezést. MINDEN ELISMERÉST meg­érdemelnek a Bajai Ktsz tagjai ■— mind a 175 munkás —, akik családtagjaikkal, hozzátartozóik­kal együtt igen gyakran felke­resik a barátságos és jól felsze­relt klubszobát. De ahogy mond­ják, a Baján működő többi ktsz- ek dolgozói is gyakori vendégek itt. Sűrű, tömött sorokban he­lyezkednek el, amikor a televí­zió műsorában egy-egy érdekes közvetítés várható. IGEN SOKAN jelentkeztek a ktsz vezetősége által szervezett ismeretterjesztő előadásokra is. A tagok/ közösen állították ösz- sze a témákat, így minden bi­zonnyal nagy érdeklődést válta­nak majd ki az előadók, akik balesetvédelemről, szakmai dol- gokról. a szövetkezeti mozga­lom aktualitásairól, bei- és kül­SAJÁT ÉNEKKARUK van, kitűnő színjátszókkal rendelkez­tek. Tavaly még a ktsz igaz­gatója is á szereplőgárdához tartozott. Jó néhány tag beirat­kozott — tájékozódásunk szerint — a Bajai Városi Pártbizottság állal rendezett politikai tanfo­lyamokra is. SOKOLDALÚ érdeklődés, a kulturális élet megnyilvánulásai iránti érzékenység jellemzi te­hát a Bajai Lakberendező és Építő Ktsz kollektíváját, mely­nek kulturális élete itt össz­pontosul az új, nemrégiben be­rendezett klubban. Csáky szülőkön kívül minden gyer­meknek külön patrónusa van. Közöttük akad pedagógus, de a legtöbben a helyi nőtanács tag­jai. Születés- vagy névnapján ajándékkal kedveskedik a gyer­meknek, patrónája ellenőrzi is­kolai előmenetelét, meghívja vasárnapi ebédre, időnként mo­ziba is viszi stb... Kevés már a hét tag — Külön része a munkánk­nak az iskolával tartott kap­csolat. Mindig tudjuk például: kik az igazolatlan mulasztók. Ha sorozatosan elmarad az is­kolából, felkeressük a gyermek szüleit, megtudjuk a mulasztás Okát, s aszerint beszélgetünk velük. Sok hasznos tapasztalat­tal visznek közelebb célunk­hoz az egy-egy gyermek ügyé­vel, sorsával kapcsolatosan csa­ládjánál folytatott szociális vizsgálatok. ^ — Sorolhatnám még sokáig, hiszen van munkánk bőven. A látogatások, ellenőrzések, intéz­kedések annyira igénybe veszik bizottságunkat, hogy heten már kevesen vagyunk. Éppen leg­közelebbi ülésünkön tárgyalunk majd újabb aktivisták bevoná­sáról. P. I. Szeretteiéi .Milka izereaeLéileniége Nem mindennapi szerencsét­lenséghez hívták ki Bajáról a mentőket. Szerencsés Mihály 13 éves madarasi kisfiú egy töl­ténypatront talált a tarlón. Oda­haza, hogy meggyőződjék arról, valóban puskapor van-e benne, behajította a tűzhelybe. A pat­ron pillanatok alatt felrobbant, s a kővédermedt fiú arcát és mellkasát teleszórta repeszda- rabjaival. Sérülésével a bajai kórházban ápolják. iTTTTi ÚJ FILMEK ITTTT Egy tiszta szerelem története Ennek a színes, szélesvásznú japán filmnek a két fiatal fő­hőse Kantaro, a vagány zsebtol­vaj és Mitsuko apró lopásokból tengeti életét. Egyikük sem is­merte soha a családi élet mele­gét. A fiú éveket töltött már javítóintézetben, a leány még kicsi korában, a hirosimai atom­támadás következtében vesztette el szüleit. Tokió külvárosában ismerked­tek meg. Itt meséli el Mitsuko szomorú élete történetét és azt a vágyát, hogy becsületes mun­kával szeretné megkeresni a ke­nyerét. A fiú ígéretet tesz, hogy az ehhez szükséges pénz meg­szerzésében segítséget nyújt. Mi­vel más megoldást nem tudnak kitalálni, elhatározzák, hogy mégegyszer, utoljára a mások zsebéből veszik ki a szükséges összeget, S ekkor folytatódik a kálváriájuk. Rajtakapják őket, s mindketten javítóintézetbe ke­rülnek. Ettől a perctől kezdve életük egyetlen célja, hogy mi­előbb együtt lehessenek és egy­másért élhessenek. Erőfeszítéseiig azonban hiábavalók. Mitsuko, j akin kitör a sugárbetegség, a., hirosimai atombomba eddig top« , pangó »ajándéka«, egy nyomor-j tanyán sínylődik és alig tudjaÁ megszerezni az életét meghosz-{ szabbító injekciókat. Katarónak* sikerül álláshoz jutnia, s ember hez méltó életet akar teremteni a kislánynak, amikor bekövet-A kezik a katasztrófa. Misukóm már a kórházi ápolás sem segít.1 Az Egy tiszta szerelem törté«j nete megrázó, nagyhatású al*\ kotás, az utóbbi években ha«j sonló témakörben készített fii-* mek között a legjobb. Sok film-*> művész rámutatott már a meg«' tévedt, bűn útjára lépett fiata­lok tetteinek okaira, a szülők és a társadalom felelősségére, de: kevesen tárták fel ilyen egyér* telműen a háború, különösen az- atomháború rettenetes, hosszú évek múlva is jelentkező ha tó-* sát. A két fiatal főszereplő szép. játéka fokozza a kitűnő japán filmalkotás megrázó hatását, BÁCSBOKODI JEQYZETEK M1 indössze egy nap volt. Fővárosi és Bács megyei írók jártuk a határt, bekopog­tattunk a termelőszövetkezetek­hez, gépállomásra, csodáltuk a falu látnivalóit, s ellátogattunk a korszerű vajgyárba. Szíves hí­vás vitt el, s barátságot ková­csoló sok-sok kedvesség, marasz­talás tartott bennünket Bácsbo- kodon szeptember szépséges va­sárnapján. Nagyszerű dolgok, eddig nem ismert emberek, sok-sok látni­való úgy csapott az élmény nagyszerűségével arcunkba, hogy szinte hinni sem akartunk mind­annak, amit láttunk, tapasztal­tunk. Jó volt rádöbbeni egy ki­csit az élet igazára, érezni a va­lóság kézzelfogható erejét, be­szélni emberekkel sikerekről és nehézségekről, emberi és közös­ségi vívódásokról, amelyek mind, mind új arcát gyúrják ennek az életrevaló községnek. * Megcsodáltuk az ezüst hasú * ■ víztornyot, amely öt ki­lométer hosszan viszi a jó ivó­vizet szerte a faluba. Vala­mennyi utcában kétszáz méte­renként egy-egy új kút áll. A háztartásokba is egyre-másra kapcsolják be a vízvezetéket. Parkosítás, utcarendezések, por­talanítás és fásítás a jövő év tennivalója. A terv szerint 1963 végéig felépítik kultúr-kombi­AAAA/>A/S/VWNA/WWW^VVWWW>, A dávodi tanács figyelmébe Dávod Püspök-pusztán egy 900 méteres fúrott kútból 36 fo­kos, kénes, jódos víz tör a felszínre. Igen sokan gyógyították meg itt már ízületi betegségüket. Köztudomású a víz gyógyító hatása. Ezt a fontos tényt szem előtt tartva több gondot kellene for­dítani a helyi tanácsnak a fürdő kibővítésére és tető alá hozata­lára. Minden lehetőség megvan a környék parkosítására, a gyó­gyulni vágyók és a község lakói régen várják egy tusoló üzembe helyezését is. , Bácskai Ferenc levelező nátjukat szélesvásznú mozival, színházteremmel, könyvtárral és klubszobák sorával. ötéi hétezer holdon gaz­dálkodik a község öt ter­melőszövetkezete. A Szalvai Mi­hály Termelőszövetkezeten kí­vül az Ezüstkalász, Új Otthon, Petőfi és a Béke Termelőszövet­kezet valósítja meg a parasztság boldogulását. Büszkék fejlődő jószágállományukra. Tanyaköz­pontokat építenek • s öntözéses kertészetekről tervezgetnek. Mint halottuk, a tervezett mun­kaegységekkel sem lesz baj az év végén. A gépállomás nagy segítséget ad, s örülnek, hogv MÉK felvásárló-telepet kaptak a nyáron. * A körzeti földművesszövet­kezet boltjai igényesek, áruban bővelkedők. A falu de­rék iparossága kisipari termelő- szövetkezetben dolgozik. Mégis, amire a legbüszkébbek, az a vaj­üzem. A járás községeiből mint­egy harmincezer liter tejet gyűj­tenek be naponta a vállalat te­hergépkocsijai. Ennek fele nyerstej formában a fővárosba megy, míg a többiből vaj és sajt készül. Készítményeiket éppen úgy ismerik Angliában vagy Franciaországban, mint a közel- keleti államokban. * Az irodalmi matinén talál- “ koztunk a falu apraja- nagyjával. Bajuszos magyarok, nylonruhás lányok, üzemi mun­kások és fejkendős nénikék hallgatták a verseket, elbeszélé­seket. Érdeklő figyelem, az ar­cokra felfutó mosoly vagy elko- morulás mutatta, hogy értik és érzik, az övék az, amit nyúj­tunk feléjük munkánkból, mű­veinkből. Ettől csak az volt a nagyobb élmény, amikor a jó csirkepap­rikásos ebéd után előbuggyant, a kívánság: a fehér asztal mel-* lett folytatódjék a versmondás, szélesen áradó beszéd a nép éle­téről. S ki hitte volna, hogy órák' szállnak el s vagy harminc fér-, fiember még hevesebben kéri,, követeli az újabb verseket, ott;* ahol a feljegyzések szerint Cső-: konait Kecskemétre utaztában csak három leányzó hallgatta egykoron. Ki tudja meddig foly­tatódott volna az irodalmi dél­után, — ha a másnap köteles-1 séghívása nem parancsol véget. — Egy író lelkiismerete csak akkor lehet rendben, ha bárhon­nan is érkezik haza — Bácsbo- kodról vagy Somogyból — egy­formán úgy érzi, otthon járt. Szülőknél, testvéreknél, roko­noknál — mondta Sípos Gyula. Rábólintottunk, mert nagy igazságot mondott. Felvidéki István Vigasztaló Háromtagú asztaltársaság be* szélget a bajai Utasellátó Ette-t remben. Az egyik nő — ismerti bajai fiatalasszony — éppen at römiparti eredményeit meséli társainak, midőn az ajtón belép egy 10—12 év körüli kislány. Illedelmesen köszön, majd egye« nesen az asztal felé tart. — Te, anyu — kezdi —, olyan­rossz előérzetem van. Azt hi* szem, kettes lesz a számtan* dolgozatom. A fiatalasszonyt láthatólag igen kellemetlenül érinti a hír. Meglepetésében egy szót sem tud szólni. Mire a kislány, látva a helyzet komolyságát, újból meg* szólal: — De mászásból szereztem egy ötöst —s —1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom