Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

í. oldal

1960. október 5. szerei*

Kádár János elvtárs beszéde az ENSZ-ben

I (Folytatás az 1. oldalról)

háború végleges kiküszöbölése felé vezet. Éppen ezért a magyar küldöttség célszerűnek tartaná a gyarmati rendszer felszámolása szempontjából, ha az egyes gyarmati országok fel- szabadulásával kapcsolatos

minden eljárásból ki lenne kapcsolva az az ország, amelynek imperialistái korábban az adott ország elnyomói voltak. így az ENSZ elejét vehetné a különböző, lehetséges provokációknak és annak, hogy a korábbi elnyomást valamilyen más, burkoltabb formában fenntartsák. Ugyanígy méltányos lenne, ha az a fél, amelyik onnan, tehát valamelyik gyarmatról korábban nagy hasznot húzott, a felszabaduló országok népének méltányos és ésszerű összegű jóvátételt fizetne.

A továbbiakban Kádár János a Kínai Népköztársaság ENSZ- képviseletének kérdésével foglalkozott.

Képtelenség — mondotta — akár az ENSZ egyetemességéről, akár az egész emberiség képviseletéről beszélni addig, amíg a 680 millió embert magába foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nem foglalják az egyedül őket megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében.

Emellett küldöttségünk támogatja a Mongol Népköztársaságnak az ENSZ-be való felvételét is. Határozott hangon utasította vissza Kádár János azokat a próbálkozásokat, amelyek az úgynevezett „magyar kérdés” újbóli napirendre tűzését lehetővé tették. Az úgynevezett „magyar kérdés” — hangoztatta Kádár János — az ENSZ közgyűlésén vagy bizottságaiban rém más, mint kizárólag hideg- háborús célokat szolgáló áská- lódás és rágalomhadjárat az ENSZ két tagállama, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ellen. Mindez méltatlan a világszervezet, de méltatlan az Amerikai Egyesült Államok kormányához is, hiszen e rágalomhadjárat fő szervezője maga az Egyesült Államok.

Az úgynevezett „magyar kérdés”-nek semmi köze sincs a magyar valósághoz, sem pedig a világszervezet alapokmány szerinti rendeltetéséhez.

A magyar—amerikai viszonyról szólva megállapította Kádár János, hogy az már 1947 óta rossz, s nem úgy mint sokan hiszik — 1956 óta. A magyar—amerikai államközi viszony jó, sőt időnként szívélyes volt akkor, amikor Magyarországon a kormány az arisztokraták és a nagytőkések kezében volt. Csak azóta van baj ezzel a viszonynyal, amióta Magyarországon a kormány és a hatalom a munkások és a parasztok kezében van.

Határozottan elutasított Kádár János minden olyan próbálkozást és agresszív törekvést, amely Magyarország bel- ügyeibe óhajt beavatkozni. Ilyen beavatkozás az úgynevezett „magyar kérdés” időnként való előráncigálása hogy más fontos kérdésekről a figyelmet a világszervezetben eltereljék.

Ismertette ezek után Kádár János Magyarország fejlődésének gazdasági, kulturális és társadalmi felemelkedésének jól ismert tényeit, és kétségbe- vonhatatlanul . bebizonyította, hogy

a Magyar Népköztársaság kormányának politikáját eddig is az az őszinte törekvés hatotta át, hogy jó kapcsolatokat teremtsen minden olyan országgal és néppel, amely nem tanúsít ellenséges vagy agresszív magatartást a Magyar Népköz- társasággal szemben. Emlékeztetett Kádár János azokra a közelmúltban lezajlott eseményekre, amelyek Magyar- ország békés kapcsolatainak erősödését bizonyítják. Ezek a nálunk járt nyugati diplomaták, küldöttségek mind bizonyíthatják — mondotta Kádár János —, hogy a magyar nép és kormánya a béke híve, éppen ezért helyesli és támogatja mindazokat a javaslatokat, melyek a béke megszilárdítását, a nemzetközi légkör enyhülését szolgálják. .

élesztése, a gyarmati rendszer kegyetlensége és a hidegháború állápotának tartóssá tétele jellemez.

Ma tehát az Egyesült Nemzetek néhány szervének felépítése. amely a maga idején jól ellátta feladatát, most már elavult.

Az ENSZ szerveiben bizonyos megkülönböztetéssel kezelik a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát. Ez a helyzet például a Biztonsági Tanácsban és különösen a titkárságban. Nem veszik figyelembe kellőképpen a határozatok végrehajtásánál az új, fiatal államok érdekeit sem. A szovjet kormány éppen ezért vetette fel a főtitkárság átszervezésének kérdését, hiszen nem lehet ésszerű fenntartani azt a vezetési rendszert, ahol a Biztonsági Tanács, a közgyűlés összes határozatait egyetlen ember értelmezi és hajtja végre, ez az ember pedig mindig is elfogult volt a szocialista országokkal szemben, mindig az Amerikai Egyesült Államok és más monopoltőkés országok érdekeit védelmezte.

Ha más lett volna a titkárság — például nem alakulhatott volna ki Kongóban a jelenlegi éles helyzet — állapította meg Hruscsov.

Hammarskjöld úr, az Egyesült Nemzetek fegyveres erőit nem Kongó törvényes parlamentjének és kormányának támogatására használta fel,

pedig ezeknek a kérésére küldte

Beszéde befejező részében Kádár János a magyar—szovjet kapcsolatokról beszélt. Áttekintette e kapcsolatok fejlődését,

hangsúlyozta, hogy a szovjet csapatok a varsói szerződés tagállamainak megfelelő megállapodásai alapján vannak Magyarországon, kivonásuk a szerződő felek, köztük a Magyar Népköz- társaság kormányának elhatározásától függ,

nem pedig a nyugati stratégák óhajától. Ez a probléma egyébként csak a nyugati katonai vezetők problémája, nem az ENSZ-é, még kevésbé a magyar népé. A magyar nép hálás a szovjet katonáknak, akik megszabadították a náci fasiszta hadsereg rémuralmától és az országot Hitler kezére játszó Horthy-rendszer ellenforradalmár fasiszta erőitől. A szovjet hadseregnek (köszöni népünk nemzeti függetlenségének visz- szanyerését, és azt, hogy ma is bekében és biztonságban él.

Kádár János ezután részletesen elemezte az 1956-os ellenforradalmi felkelés elvi vonatkozásait. Visszaverte azokat a rágalmakat, melyeket ezzel kapcsolatban a Magyar Nép- köztársaságra, a törvényes magyar kormányra szórtak azok a nyugati körök, melyeknek nagy szerepük volt az ellenforradalmi erők külső és belső megszervezésében, s amelyeknek akkori agresszív lépései ma már az egész világ előtt nyilvánvalóak. Kérte a közgyűlés részvevőit, ne engedjék félrevezettetni magukat egyes mester- kedők törekvéseitől, igyekezzenek valóban a legfontosabb kérdésekre összpontosítani a figyelmet. A közgyűlésnek — mondotta Kádár János — nem szabad eltűrnie, hogy az emberiség létérdekeit döntően érintő kérdéseket a bizottságok útvesztőibe süllyesszék, és a közgyűlés figyelmét eltereljék a legfontosabb kérdések, a gyarmati rendszer felszámolása, az általános és teljes leszerelés égető kérdéseinek megtárgyalásától.

oda csapatait, hanem a gyarmatosítók erőinek támogatására, amelyek Kongó törvényes parlamentje és kormánya ellen harcoltak és harcolnak, hogy Kongóra ,újabb igát kényszerítsenek rá.

Hruscsov kifejezte azt a véleményét, hogy nem lehet bízni ilyen körülmények között Ham- marskjöldben. tehát nincs helye egy olyan embernek a legfontosabb nemzetközi szervezet élén, aki semmibe veszi az elemi igazságot egy ilyen fontos poszton. Érveit összegezve Hruscsov kimutatta, hogy az egyetlen helyes megoldás olyan végrehajtó szerv létrehozása, amelyben a három államcsoportot három személy képviseli.

Hruscsov ezután arról beszélt, hogy a leszerelés nem pótolható a fegyverkezés ellenőrzésével, — leszerelés nélkül. Majd ismét kijelentette:

ha elfogadják javaslatainkat, mi készek vagyunk elfogadni a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó bármilyen javaslatot.

Mi a magunk részéről szilárdan kijelentjük, hangsúlyozta Hruscsov, hogy a legőszintébb szándékokkal jöttünk ide és készek vagyunk minden tőlünk telhetőt elkövetni, hogy a Földön béke legyen és ne csak béke, hanem barátság is a népek között. Hruscsov hozzáfűzte, hogy a szovjet kormány továbbra is- becsületesen fog munkálkodni ebben az iránytűnHruscsov elvtárs felszólalása

naptar

I960, október 5., szerda. Névnap: Aurél.

Napkelte: 5 óra 48 perc. Napnyugta: 17 óra 17 perc.

— Kisszálláson 46, Rémen 16

ezer forintot fordítanak jövőre a község parkosítására. Kisszállás emellett többszázméter járdát is kap.

fjitmény naptál

135 évvel ezelőtt, 1825-ben e napon született Xantus János utazó és természettudós. A szabadságharcban való részvétele miatt szöknie kellett az országból és sok viszontagság után az Egyesült Államokba került, ahol különféle expedíciókban vett részt. Magas állami megbízatását otthagyva, 1864-ben hazatért, majd innen kelet-ázsiai ku- tatókörútra indult. Gyűjteményei, útleírásai a magyar múzeo- lógia és néprajzkutatás fontos dokumentumai. Regényes életrajzát Németh Imre A Bíbortenger partján címmel írta meg.

— A Szakmaközi Titkárság

székházában értékes külpolitikai előadást rendeztek Baján. A titkárság munkaterve alapján ilyen előadást ezentúl minden hónapban tartanak az üzemi munkások részére.

— Jelentkezzenek a sértettek! A Kecskeméti Városi és Járási Rendőrkapitányság bűnvádi eljárást indított csalás bűntette miatt Pisztrán László Kecskemét, Borz utca 7. szám alatti lakos ellen, aki Kecskemét város, valamint a járás és az ország egyes területein követte el bűn- cselekményeit. Kérd a rendőrkapitányság azokat a sértetteket, akik eddig feljelentést nem tettek az ügyben, jelentkezzenek a rendőrkapitányságon Kecskeméten, a Kossuth tér 3. sz. I. emelet 35. sz. szobában.

— Tulipán jubileum Hollandiában. Az első tulipánhagymák 400 évvel ezelőtt, 1560-ban kerültek a török szultán udvarából Európába és ma már Hollandia legfontosabb exportcikkét képezik. A „tulipánjubileumon” az országban nagy ünnepségeket rendeztek.

— Snortöltözőt éoít a Lakiteleki Sportkör — közli községi tudósítónk. — Az öltöző 20 ezer forint értékű munkát igényel, s ebből 15 ezer forintot társadalmi munkával végeznek el a község sportolói. A közséei tanács több mint 12 ezer forinttal segítette az építkezést.

— Három zenekar működik a

bácsalmási fiúiskolában. A zenekar vezetői: Kollár Tibor, Geiger István és Petrekanits István nagy lelkesedéssel látott munkához.

— Kecskeméten 1957-ben

százezer forint. 1959-ben egymillió forint volt az elvégzett társadalmi munka értéke.

— Megalakult a Lajosmlzsei Földművesszövetkezetben a KlSZ-szervezet, amely a földművesszövetkezeti fiatalok mellett magában foglalja a posta, a gyógyszertár és a fa-és vasipari ktsz fiataljait is. A szervezet társadalmi munkával egy klubszobát hoz létre a szövetkezet épületében.

— Nagyszabású bált rendezett nemrégiben a kalocsai városi nőtanács. A jól sikerült bál jövedelméből — 4 ezer forint értékben — felszerelési tárgyakat vásároltak az újonnan létesült óvoda részére.

— Nyelvtanfolyamok kezdődnek Baján a József Attila Művelődési Házban. A már negyedik éve működő, orosz, angol, német és francia nyelvtanfolyamoknak olyan sikere van, hogy a jelentkezők létszáma máris meghaladja a tavalyit.

— Könyvtárfejlesztésre jövőre 33 ezer forintot fordít a kiskun- majsai községi tanács. A járás többi községe sem akar alul maradni: 8—10 ezer forintnál nincsen alacsonyabbra tervezett könyvtárt költség egyik faluban sem.

Bacsó Magdolna, lapunk katymayi tudósítója szeptember 30-án hosszas betegség után elhunyt. Személyében lapunk hű és áldozatkész, külső munkatársát gyászoljuk, aki lapunk sok olvasója előtt emlékezetessé tette nevét írásaival.

— Működnek az állandó bizottságok! Vaskó ton az elmúlt héten az egészségügyi állandó bizottság a tsz-épületek egészségügyi ellenőrzését, a mező- gazdasági állandó bizottság a község vetéstervét, a művelődési bizottság pedig az őszi- és téli művelődés programját tárgyalta meg.

— KIOSZ Bács-Kiskun megyei Kisiparosok Adóközössége

1959. évi rendes közgyűlését

1960. október 10-én 9 órakor tartja, Kecskemét, Czollner téri Pártszervezet (volt 48-as kör) helyiségében, melyre minden kisiparost meghív a vezetőség.

2424

Kecskeméti anyakönyvi hírek

SZÜLETTEK: Somogyi Gyula (anyja neve: Kovács Lídia)* Kovács Katalin (Barkó Jolán)* Krikovszky Zoltán (Horváth Márta), Vincze Tibor (Tóth Erzsébet), Kovács Judit (Sutus Judit), Dorogi József (Bende Rozália), Prikkel Ilona (Baki Ilona), Bene Katalin (Bednárik Mária).

MEGHALTAK: Huszár Attila 56 éves, Bakos Fei'enc 54 éves.

\ áltozás a kecskeméti autóbusz-menetrendben

A Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága múlt heti ülésén hozzájárult a reggel 6 és délután 17 óra 30 perckor Ballószögbe induló, autóbuszjáratok megszüntetéséhez. Helyettük október 10-től kezdődően naponta 20,30 órakor indít járatot az autóbuszüzem.

Az intézkedést az tette szükségessé, hogy az említett buszvonalak kihasználatlanok voltak, mert ugyanabban az időpontban vonat is indult Ballószögbe. Az esti járat indításával viszont a környék lakosságának régi kívánsága teljesük Egyidejűleg a Szegedi Autó- közlekedési Igazgatósághoz tett előterjesztést a v. b., hogy Bal- lószög irányában az autóbuszközlekedést vegye át és saját hatáskörében bonyolítsa le* Ilyen módon is a kecskeméti helyi forgalom megjavítását kívánják elősegíteni.

Hruscsov részletesen foglalkozott válaszbeszédében á szovjet küldött által előterjesztett javaslatok egyes pontjaival. Megindokolta többek között ismételten, miért tartja helyesnek a szovjet küldöttség az ENSZ főtitkári funkciójának három személyből álló bizottság által történő átvételét.

Hruscsov arról beszélt, hogy

1945-ben, a szervezet megalakulása idején, az akkori nemzetközi viszonyoknak megfelelően dolgozták ki az ENSZ működését szabályozó alapokmányt, azóta azonban döntő változások történtek a világban.

A Szovjetunió a háború után gyorsan visszanyerte erejét, sőt olyan fejlődési ütemet valósított meg, amely bámulatba ejtette az egész emberiséget. Hatalmas gazdasági és társadalmi átalakuláson ment keresztül a népi Kína, az európai és ázsiai népi demokráciák egész sora.

A szocializmus tehát — mint a példák ékesen mutatják — az egész emberiségnek békés fellendülést, virágzást hoz.

Ugyanakkor azonban a kapitalizmus, a gyarmati rendszer /dnratartása szenvedésekkel jár, melyek ellen harcolni mindenkinek kötelessége. Hruscsov ösz- szehasonlítást tett a béketábor országainak eredményei és béketörekvései és az imperialista nagyhatalmak háború utáni politikája között, melyek a német militarizmus és fasizmus újjá-