Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

I i. oldat 1960. október 20. csütörtök A bíróság jelzései segítik az államigazgatást írta: dr. Bodóczky László, a Kecskeméti Megyei Bíróság elnöke A szocialista bíróság felada­taiban, szervezetében és műkö­désében kifejeződnek mindazok az általános alapelvek, amelyek a szocialista állami szerveket általában jellemzik. Az igazság­szolgáltatás nem valami speciá­lis állami funkció, hanem az állam összes feladatainak meg­valósítását segíti, biztosítja. Ennek a feladatának akkor tesz eleget, amikor az eléje kerülő konkrét ügyekben döntéseket hoz; másrészt pedig neveli az állampolgárokat, előmozdítja a jogszabályokban foglalt rendel­kezések önkéntes követését. ilxemi baleset — saját motorkerékpáron ? Mint a fentiekben is látjuk, Alkotmányunk a Magyar Nép- köztársaság bíróságaira nevelő funkciót is bízott. Ebből a fon­tos funkcióból következik, hogy ha a bíróság — a tárgyalt konk­rét ügy adatai alapján — vala­mely üzem, vállalat stb. mun­kájában olyan negatív jelensé­geket észlel, amelyeknek a ki­küszöbölése, illetőleg kijavítása a dolgozó nép érdekében áll, — ezekre rá kell hogy mutasson. Ezek szükségessége leggyakrab­ban a társadalmi tulajdonnal, valamint az üzemi balesetekkel kapcsolatosan keletkező bűn­ügyek kapcsán jelentkezik, de igen gyakran felmerül a polgári perekben is. Ilyen volt K. A. kiskunfélegy­házi lakos ügye is, aki a kecske­méti járásbíróság előtt az SZTK ellen baleseti járadék igényének megállapítása iránt indított pert. K. A. arra alapította kere­seti igényét, hogy a motorke­rékpárral bekövetkezett balese­te, — üzemi balesetnek tekin­tendő. A megállapított tény­állás szerint a P. J. tulajdonát képező motorkerékpárt Kiskun­félegyházáról Kecskemétre kel­lett volna behozni levizsgáztat­ni. Mivel P. J. munkájára az üzemben nagy szükség volt, ezért B. P. telepvezető utasítást adott arra, hogy a motorkerék­párt ne P. J., a tulajdonos, ha­nem K. A., — az üzem munkása, a perbeli felperes hozza be Kecskemétre levizsgáztatni, akit jobban tudnak az üzemben nél­külözni. K. A. felperes az úton a mo­torkerékpárral balesetet szenve­dett. Ebben a perben B. P. vál­lalati telepvezető minden igyeke­zetével azon volt, hogy a való­ságnak nem mindenben megfe­lelő adatokat szolgáltatva, az ő intézkedése után bekövetkezett báleset üzemi balesetnek legyen nyilvánítható. A bíróság meg­állapította, hogy K. A. balesete nem tekinthető üzemi baleset­nek és kereseti igényét elutasí­totta. A bírói jelzés a társadalmi tulajdont is védi Mivel a vállalatnak felelős be­osztásban levő dolgozója olyan magatartást tanúsított, amely nem egyeztethető össze a törvé­nyességgel, a vállalat igazgató­ját a fentiekről értesítette a bí­róság. A bűnügyekben sértettként szereplő üzemek vezetői egyéb­ként a vonatkozó ítéletet min­dig megkapják, s így a bíróság állásfoglalásáról tudomást sze­reznek. Ha pedig a vállalat nem sértett je az ügynek, úgy a válla­latot, illetve a vállalat dolgozóit érintő kérdésekről átiratban kap jelzést. Az esetek túlnyomó többségében már a nyomozó szervek felfedik azokat a visz- száságokat, amelyek a sértett üzemben a bűncselekmény el­követését előmozdították, vagy megkönnyítették — és intézked­nek kiküszöbölésük iránt. Ilyen­kor aztán a bíróság a tárgyalá­son — a sértett és a tanúk nyi- latéwsatai alapján — rendsze­rint meggyőződést szerezhet ar­ról, hogy a ezóbanforgő hiba­források megszűntek. Előfordul azonban, hogy a visszás jelenségek még a tár­gyalás időpontjáig is megma­radnak; vagy éppen akadnak olyanok is, amelyekre elsőként a bíróság figyel fel. Szó lehet itt olyan hibákról, amelyek fel­tehetően nemcsak a sértett üzemnél, hanem hasonló üze­mekben, másutt is előfordulnak. Végül lehetnek a káros jelensé­gek olyanok, amelyek éppen a sértett üzem vezetőállásé dolgo­zóival kapcsolatosak és ezért őtőlük aligha várható orvoslá­suk. Ezekben az esetekben szük­séges, hogy a bíróság megálla­pításairól necsak a sértett üzem, hanem annak felügyeleti szerve is értesítést kapjon. Amennyi­ben pedig valamelyik gazdaság­vezető nem tartja be a törvé­nyes rendelkezéseket, s ennek következtében a társadalmi tu­lajdonban kárt okoz, akkor rendszerint a megyei főügyész­ségnek küld jelzést a bíróság, hogy az okozott kár megtérítése iránt a gazdaságvezető ellen in­dítsanak pert. így oszlott fel a hártyabarlang! Számos lehetőség van még az ismerteiteken kívül a szignalizá- cióra. Megemlítem a kecskeméti járásbíróság előtt indult egyik bűnügyet, amelyben a vádlott sikkasztás miatt állott a bíró­ság előtt. A lefolytatott bizo­nyítási eljárás során beigazoló­dott, hogy a vádlott az elsik­kasztott 33 582 Ft-ot a lakóhelyén levő vendéglőben elkártyázta. A rendőrség a bíróságtól kapott jelzés alapján leleplezte az es­ténként nagy összegben hazárd­játékot játszó társaságot, akik már eddig is több becsületes munkásembert tettek tönkre. Előfordult, hogy egy-egy este 10—12 ezer forint is gazdát cse­rélt. Szükség volt a bíróság jel­zésére, mert könnyen elképzel­hető, hogy a vádlotton kívül má­sokat is bűncselekmény elköve­tésére csábított volna a tiltott szerencsejáték utáni vágy. Csak néhány negatív jelen­ségre mutattam rá a fentiekben, de rajtuk kívül is számos olyan, nem kívánatos jelenséggel ta­lálkozunk az életben, amelyek­kel kapcsolatban minden állam­polgárnak, — így a bíróságnak is kötelessége — hogy segítsen azok kiküszöbölésében, annak ér­dekében, hogy ne hátráltassák fejlődésünket. Ritka műtét Szvjatoszlav Fjodorov szovjet tudós szemműtétet hajtott végre Lena Petrova diáklányon. Szem­lencséjét plexiüvegből készült szemlencsével helyettesítette. A műtétet követő hetedik napon a leány már 50 százalékban, to­vábbi 12 nap múlva pedig 70 százalékban visszanyerte látását. Petrova a klinikát akkor hagyta cl, midőn mindkét szemével egy­formán jól látott. A Ha a színésznő lakásán van tűz. VV^VVVVWVWWVVVVVVVVVWVV Válasz az olvasónak A szülők is oktassák gyermekeiket A közelmúltban a Kecskeméti Epülcllakatosipari Vállalat­nál rendezett a Petőfi Népe szerkesztősége olvasóankétot, ahol Vásárhelyi Ferenc a következőket javasolta: »A Béke téri is­kola nagyforgalmú útkereszteződésénél reggel és délután az iskolába járás idején állítsanak rendőrőrszemet. A rendőr elv­társ nemcsak arra ügyelne, hogy a gépkocsik helyesen közle­kednek, hanem arra is, hogy az iskolás gyermekeket nehogy elüsse valamilyen jármű. Olvasónk javaslatára a városi rendőrkapitányság osztály- vezetője Mosonyi Sándor százados válaszolt. # »A Béke-téri iskola útkereszteződésénél reggél 6 órától este 10 óráig — amennyiben a létszám ezt megengedi — egy mozgó­őrszem teljesít szolgálatot. Ez azonban nem elegendő a bal­esetek megakadályozására. A szülőknek is oklatniok kell gyer­mekeiket arra, hogy milyen módon közlekedjenek. Ebben az esetben valóban elejét vehetjük a gyakran előforduló közleke­dési baleseteknek.« §_j j\ paragraíusok között | § | Milyen a jogérvényes végrendelet Az 1960. május elsején élet- belépett Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) az örök­lési jog terén is több új rendel­kezést hozott. A Ptk-nak az öröklési joggal kapcsolatos ren­delkezései közül Igen nagy ér­deklődésre tart számot a vég- intézkedésen alapuló öröklés lehetősége, s ezért nem érdek­telen ezzel bővebben is foglal­kozni. A halál esetére szóló rendel­kezés szabadságát a Ptk. fenn­tartotta, ami azt jelenti, hogy az örökhagyó (vagyonával akár végrendeletben, akár öröklési szerződésben, akár halál esetére szóló ajándékozás formájában rendelkezhet. Ez a rendelkezés az egész vagyonra kiterjed ab­ban az esetben, ha a végren- dclkezőnek nincs kötelesrészre jogosult hozzátartozója (leszár­mazott, szülő, házastárs). Ha pedig van ilyen hozzátartozó, akkor csak vagyonának felével rendelkezhet. Három formában lehet vég­rendelkezni; közvégrendelettel, írásbeli magánvcgrendelettel és szóbeli végrendelellel. Közvégrendeletet közjegyző vagy járásbíróság előtt lehet tenni. A vakok, írástudatlanok, s azok, akik olvasásra, vagy ne­vük aláírására képtelen álla­potban vannak, csak közvégren­delet formájában tehetnek vég­rendeletet. Ugyanígy a korláto­zottan cselekvőképes emberek is. (A 12 életévét már betöltött kiskorú, s az a nagykorú, akit bíróság helyezett gondnokság alá korlátozott cselekvőképes­ség i hatállyal.) írásbeli magánvégrendcletet olyan nyelven lehet tenni, ame­lyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeíet álta­lános kelléke, hogy magából az okiratból kitűnjön a végrendel­kezési szándék, a keltezés helye és ideje. Ha a végrendelet több lapból áll, a lapokat el kell látni folyamatos számozással és a végrendelkező, ill. tanúk al­kalmazása esetén mindnyájuk aláírásával. A további formaságok, kellé­kek tekintetében különbséget kell tenni az olyan végrende­let között, amelyet a végren­delkező elejétől végig maga írt, valamint az olyan végrendelet között, amelyet más személy írt, a végrendelkező pedig csu­pán aláírt. A végrendelkező ál­tal írt és aláírt végrendelet ta­núk alkalmazása nélkül érvé­nyes; a más által írt végrende­let pedig akkor, ha azt a vég- rendelkező két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy — ha az aláírást a tanúk előtt saját­jának ismeri el — és a tanuk e minőségüket feltűntetve — a végrendeletet maguk is alá­írhatják. A más által írt, de * végrendelkező által aláírt vég­rendelet tanúk nélkül is érvé­nyes akkor, ha azt a végrendel­kező a közjegyzőnél letétbe he­lyezi. (Folytatjuk.) BIZONYOSFAJTA történetek úgy jók, hatásosak, csattanósak, ha sem előtte, sem utána sem­miféle megjegyzést nem fűz hoz­zájuk mesélőjük. Ilyen történe­teket pedig csakis jogász embe­rektől lehet hallani. Nos, leg­újabb »jogász-történetemet« ügy­véd barátomtól hallottam, és ekképpen szól: Szomorú az eleje, öngyilkos­sággal kell kezdeni, amit idő­sebb asszony követett el, — ke­resztfia lakásán. A rosszemlékű lakás természetesen a kereszt­fiúnak is kényelmetlen volt, a keresztfiú (aki mellesleg megje­gyezve: betöltötte a harmadik ikszet) feleségének pedig egye­nesen borzalmas. El kellett hát költözniük a lakásból. El, — de hogyan és hová? Keservüket elmondták egy barátjuknak, aki feleségével együtt hajlandónak is mutatko­zott beköltözni a sötét emlékű lakásba. A cserét azonban elle­nezte a háztulajdonos, aki az elhalálozott koresztmama ke­resztfát nagyon szerette, mint lakót. Törvényein!# pedig ki­mondják, hogy magán rendelke­fíüí&H&s talccíscsece zésű lakást csakis a tulajdonos engedélyével lehet elcserélni. JÁRT a »keresztfiú-házaspár« bíróságnál, ügyészségnél, ügyvé­det is próbáltak fogadni, de jogsegélyt természetesen egyik helyen sem kaptak; a tulajdo­nos hajthatatlannak mutatko­zott és mereven elzárkózott a csere elől; a fiatalasszony pedig nap mint nap ment összefelé idegileg az átkos emlékű la­kásban. Minden sarokban az öngyilkos keresztmama rémképe jelent meg előtte, s már-már áltól kellett tartani: beleőrül .a megváltoztathatatlanba..: S ekkor a háztulajdonos furcsa dolgot észlelt: A »keresztfiú- férj« kezdett kimaradozni, — egyre többet nyikordult a kapu éjfél után, s bizony az ifjú fe­leség is későn érkezett ilyen­kor. .. Mondani sem kell: válás lett a vége. Azzal indokolta önma­ga előtt a háztulajdonos a vá­lást, hogy »hát Istenem, ezek a mai, fiatalon kötött házassá­gok. ..« Aztán még cifrább dol­gok következtek: A válás után néhány nap múlva a »kereszt- fiú-házaspár« volt barátja jelent meg a lakásban. — mint az im­már elvált feleség házastársa. Figyelmeztették a háziak a fia­talasszonyt, hogy ők »semmiféle erkölcstelenséget nem tűrnek meg házukban«, de a fiatalasz- szony gúnyosan tolta orruk elé a házasságlevelet... Azaz meg- házasodott volt férje barátjával, aki ugyancsak elvált első fele­ségétől. LASSACSKÁN megnyugodtak a »háziak« idegei, amikor — nem sok idő múlva — ugyan­csak aggasztó jeleket észleltek: az újdonsült házasság — úgy látszott — nem vált be jól, s most meg a fiatalasszony kez­dett kimaradozni, s újra eltelt egy-két hét, —amikor észrevet­ték a háziak, hogy új asszony kezd járni lakójukhoz — a »ke- resztfiú-házaspár« barátjának egykori felesége. Ismét zörgettek a lakás ajta­ján — ismét figyelmeztették aa erkölcsökre a lakót, áld azok­ban — legnagyobb meglepeté­sükre — egy házassági bontó­peri ítéletet, meg egy vadonat­új házassági anyakönyvi kivo­natot mutatott fel a lakáscseré­től borzadozó »háziúrénak. Az történt ugyanis, hogy a lakásukat elcserélni szándékozó két házaspár — nem látva sem­mi más módot az üzlet nyélbe­ütésére, — törvény szerint, el­vált, majd feleséget »cserélt«; később újra elvált, s az új la­kásban ismét elvették első fele­ségüket. Mint megtudtuk, a for­mális házasság az erkölcsöknek teljesen megfelelt, a felek telje­sen megbíztak egymásban, s mind a négyen boldogan élnek élettársuk mellett, — immár az új lakásban.. j ÍGY TEHÁT a négy válás, meg négy házasság egyenlő egy jól sikerült, minden igényt kielé­gítő, — bár a bakafán tos, aka­dékoskodó háztulajdonost bosz- szantó — törvényes és társadal­milag nézve igazságos — lakás­cserével. .. l—r.g—.) Egryséa-e a bolt? logos, hogy kocsmáról, étterem- ről van szó. De a »boltegység« kereskedelmi gyűjtőfogalom, — beletartozik többek között az étterem, cukrászda, büfé slb. is, s ugye nagyon furcsa volna, ha például az udvarló fiatalem­ber a 123. számú vendéglátó egy­ségbe — a cukrászdába — hív­ná meg találkára a kislányt, — s az megrökönyödve állítana be a 123. számú — fuvaroskocsmá­ba.. .2 AZ ÉRTHETŐSÉG kedvéért példával is szolgálhatunk azok­nak a kereskedelmi szakembe­reknek, akik előszeretettel hasz­nálják a »boltegység« kifejezést. Reggelenként — ha otthonról elmennek — ugye nem így bú­csúznak feleségüktől: »Megyek most már, kedvesem, mert leké­sem a közlekedési eszközt.« Ha­nem valahogy így: »Megyek, mert lemaradok a buszról.« A FÜLSÉRTŐ, kevésbé kife­jező szavak sok esetben a szak­mai nyelvhasználatból kerülnek a köznyelvbe, s — némely eset­ben — úgy szaporodnak és te­nyésznek ott, mint vetéseken a varjak, Itt van például a »boltegység« kereskedelmi szakkifejezésének az unos-untalan, derüre-borúra való használata. Több kereske­delmi szakember előszeretettel mond ilyesmiket: »Megnéztünk tizenhárom vendéglátó egysé­get«; vagy: »Három vendéglátó egység korszerűsítését javasol­juk.« MAHOLNAP már ott tartunk, hogy előbb ezek a szákemberek, majd utánuk a vendégek is így hívják meg egymást egy-egy po­hár sörre: »Gyere be, ebbe a vendéglátó egységbe, megiszunk egy pohár sört.« Nos, ebben az esetben még vi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom