Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

<L oldal IMO. mepéember 14, Egy év munkája hét hónap alatt Növekvő termelékenység — 250 ezer forint értékű újítás a Bajai Cementipari Vállalatnál 1 Egyre fogynak a naptár lapjai. Alig négy hónap van csak hátra a hároméves terv befejezéséhez. A felszabadulási ver­senyben elért munkasikereknek köszönhetjük, hogy I960, második (elében, a vártnál jobb feltételekkel indult a harmadik esztendő hajrája. A fő kérdés most: ki mivel járul hozzá a közös ered­ményhez? Milyen mennyiségben tudunk jobb és olcsóbb árut adni a népgazdaságnak? A tanácsi ipar statisztikáját vizsgálva, a Bajai Cementipari Vállalat egyike azoknak^ az üzemeknek, ahol a vezetők a legtöbbet tesznek a gazdaságos termelés biztosítása érdekében. 'Idézünk eredményeikből: Az egy munkásra jutó termelés ér­téke 1958-ban 54 ezer forint volt. Tavaly ez az összeg 65 ezer forintra emelkedett. Most pedig hét hónap termelését vé­ve alapul, az egy főre eső ter­melés értéke 70 ezer forint, vagyis több mint az 1959. évi eredmény. Hogyan érte el a Bajai Ce­mentipari Vállalat ezt a kima­gasló eredményt? A vezetők így válaszolnak: — Adottságaink jobb kihasz­nálásával. A válasz rövid, de az üzem- látogatás és egy beszélgetéssel töltött óra elég volt annak fel­jegyzésére, mit ért az adottsá­gok jobb kihasználásán Ozvald István igazgató, Körmendi Jó­zsef műszaki vezető és Bácskai Kornél főkönyvelő. — Elválaszthatatlan velejáró­ja a termelékenység emelésé­nek, hogy időről időre alaposan és sokoldalúan elemezzük a termelés gazdasági mutatóinak alakulását. így már menet köz­ben látjuk, hol szorít a „cipő", s egy-egy kitűzött cél elérése után, hogyan haladhatunk to­vább — mondja a főkönyvelő. — Fő problémánk, állandó gondunk a műszaki fejlesztés, mindig újabb és fejlettebb gyártástechnológiák kidolgozása, szervezési intézkedések a folya­matos munka biztosítására, ter­melőkapacitásunk jobb kihasz­nálására — így látja a műszaki vezető. — Ahhoz, hogy fél év alatt közel 800 000 forint értékű árut tudtunk adni terven felül — közli az igazgató —, o termelés nagyfokú gépesítése mellett a felszabadulási munkaverseny, dolgozóink kezdeményezése és öntevékenysége is hozzájárult, aminek legszebb példája a te­rebélyesedő újítómozgalom. Amit a vezetők mondtak, ar­ról a gyakorlatban is meggyő­ződtünk. A termelékenység nö­velésének nyitja egyrészt a ne­héz fizikai munkák már meg­ECHO I. Az elmúlt napokban többen érdeklődtek a Bajai Csillag- vizsgáló Intézetben az esti órák­ban észlelt fénytünemény felől. Először azt gondoltuk, hogy — mint az már többször is előfor­dult — valaki egy kivilágított repülőgépet nézett szputnyik- nak. Később égitest-bemutatás köz­ben többen egyszerre felfigyel­tünk egy „mozgó csillagra”. Ha­marosan kiderült, hogy mester­séges holdról van szó. Mivel a szovjet szatelliták átvonulásáról mindig előzetesen értesítést ka­punk, valószínűleg amerikai mesterséges holdat pillantottunk meg. Hamarosan távcsővel tud­tuk követni, bár szabad szem­mel is jól látható volt, körülbe­lül egy magnitúdó fényességgel. Ügy véljük, hogy az Echo I. jel­zésű holdról van szó. Ez tulaj­donképpen egy 30 méter átmé­rőjű plasztik gömb, aluminium- fólia bevonattal. A hold rendeltetése az, hogy visszaverő felületként (tükör­ként) használva, segítségével földrészek közötti telefonbeszél­getéseket lehessen folytatni, — ha beválik erre a célra a mos­tani kísérlet. Ili Márton tudományos munkatárs oldott gépesítése, másrészt a „cipészműhely”, vagyis az újító­mozgalom, ahol „kaptafára húz­zák” a vállalat termelésében jelentkező szűk keresztmetsze­teket. Kövecs Gyula elvtárs, mint mondják, egész szakértőjévé vált a vibrátorok, vibróasztalok és a zsaluvibrátorok átalakítá­sának. Az idén már öt olyan újítását díjazták, ami komoly gazdasági eredménnyel és je­lentős munkaidő megtakarítás­sal járt, mivel minimumra csökkentette a gépek meghibá­sodásából, s a kényszerű áthe­lyezésekből eredő gépállásokat. Budimácz József elvtárs újí­tása, a kerítésoszlopok gyártá­sánál alkalmazott ötletes vas­lemezsablon segítségével több mint duplájára növelték a ter­melékenységet, s az évi megta­karítás összege meghaladja a 33 ezer forintot. Simity István a födémelemek gyártásánál alkalmazott minő­ségjavító és önköltségcsökkentő újítást. A dunai homok helyett iszaposabb bányahomokot al­kalmazott a födémek alá, a fa­alátétek helyett pedig vékony vaslemezből hajlított alátétet használ. Ezzel az eddigi 8 szá­zalékos selejtkár 0,8 százalékra csökkent. Jelenleg Bácskai Kornél fő­könyvelő újítása viszi a pál­mát. Javaslatára a nagy beton­keverő gépet kitelepítették a Duna-nartra. s ezzel a kavics­szállítás költségét teljesen ki­küszöbölték. Mivel a vállalat termelésében ez a legnagyobb tömegű alaoanvae, a fuvarkölt­ség megtakarítása közel 200 ezer forint. Jó gazda módiáya így ér el a Bajai Cementipari Vállalat mind szebb eredményeket. A termelékenységnek ez a nagy­mérvű emelkedése pedig beszé­des példája annak, hogy milyen tartalékok rejlenek üzemeink­ben, az újítók leleményességé­ben, a munka jobb szervezésé­ben. az egész kollektíva össze­fogásában, és mindabban, ami n felszabadulási versenynek jel­lemző sajátossága. Sándor Géza 1 OLi&tk a tárái Hűéből Kiköszörülték a csorbát Az elmúlt évben megrendült a Keceli Vegyes Ktsz iránti bi­zalom. A szövetkezet vezetői bű­nös mulasztásokat követtek el a tagsággal szemben, amiért bírói úton vonták őket felelősségre, a szövetkezet pedig csak 200 ezer forint szanálási hitellel tudott valahogy kimászni a »csává­ból«. A KISZÖV Gárdonyi Her­man elvtársat, a Kiskőrösi Ve­gyes Ktsz elnökét bízta meg a patronál ássál, hogy a mozgalom becsületén esett csorbát minél rövidebb idő alatt kiköszörüljék.« Egy esztendő elegendő volt adu­hoz, hogy a kollektíva ezt meg-'1 tegye. Mint értesültünk, mun­kájuk minősége jó, a kapott hi­telt visszafizették, s már azon dolgoznak, hogy a tavasszal egy kis részesedés is jusson a-tag­ságnak i Egészségügyi csoport a konzervüzembon Az a tény, hogy a Dunakeszi Konzervgyár, mint anya-"' vállalat, másodszor is elnyerte a minisztérium és az ÉDOSZ versenyzászlaját, a kisköröst üzem mozgalmi munkájában is - meglátszik. Nemrég a KlSZ-fiataiok szorgalmát dicsértük, most '< pedig arról értesültünk, hogy a törzsgárda tagjaiból egészségügyi'; csoport alakult. Huszonnégy asszony és leány Kolonusz Honát’: választotta parancsnoknak, Nagy Józsefné pedig a helyettese lett. Az új egészségügyi csoport nemsokára elkezdi a tovább- ! képzést. Még egyszer Éppen hat hónapja már an­nak, hogy a kaskantyúi vándor­mozi üzemeltetését a Bács-Kis- kun megyei Moziüzemi Vállalat megszüntette. Intézkedésüket az­zal indokolták, hogy a község rövidesen állandó filmvetítőt kap. Azóta, sajnos, csak az al­kudozásig jutott az ügy, amit a lakosság ismétlődő felháboro­dással nyugtáz. A szombat, Il­letve, téli időben a péntek esti moziügyben vetítés a vállalatnak nem fele# meg. A községi tanács erre újabb levélben közölte, bele« egyeznek a vállalat javaslatába* legyen az előadás vasárnap. En­nek ellenére legutóbbi látoga­tásunkkor a vállalat még min­dig nem jelentkezett, hogy a szerződést megkössék. Ideje len­ne végre, ha véget > vetnének? ennek huzavonának. Saját pénzükből Szép és követen­dő példáját tapasz­taltuk a kiskőrösi dolgozó parasztok kulturális igényé­nek. Legutóbb nem mindennapi közgyű­lést tartott a Petőfi szakcsoport. Olyan Nem felel meg a követelményeknek A járási népi ellenőrző bizott­ság vizsgálatot folytatott a já­rásban működő napközi ottho­azt megelőző évben. Különösen az építőipar ért el szép sikere­ket. Országszerte folyó nagy épít­kezéseket láttunk. Most, az NDK dolgozói a hatéves terv második évének célkitűzéseit váltják va­lóra Azt tervezték, hogy az ipar bruttó termelését 1960-ban 10 százalékkal növelik. S mind­ezt a munika-terme’ékenység A régi Rostock látképe... emelkedésével kell biztosítani. Lelkesíti az NDK öntudatos dol­gozóit az a célkitűzés, hogy 1961-ig utói akarják érni és rész­ben cl is akarják hagyni Nyu- gat-Németországot a legfonto­sabb közszükségleti cikkek fo­gyasztása terén. Visszakanyarodva az építőipar területére, Drezdában, Berlin­ben, Rostockban, de kisebb vá­rosokban is azt tapasztaltam, hogy az építőipart gyors ütem­ben korszerűsítik. Előregyártott épületelemeket használnak fel, a legmodernebb technikát alkal­mazzák. A terv szerint 1965-ig az NDK-ban 772 ezer lakást épí­tenie fel. A lakóházak melleit nagy gondot fordítanak arra is, hogy a szükséges kommunális intézmények időben elkészülje­nek. Rostockban láttam, hogy az óriási lakótelepekkel egy időben épültek az iskolák, bölcsődék, szállodák, a parkok, a sportlé­tesítmények. Sok olyan létesít­ményt építenek, amely az asszo­nyok munkáját könnyíti meg. Mindenütt elterjedt az önkiszol­gáló boltok rendszere. Kiubven- déglőket is létesítenek. A laká­sok nagyon praktikusak. El van­nak látva központi fűtéssel, be­épített konyhával, bútorokkal. A nehézipar mellett, amelyet szintén meg kellett teremteni itt az NDK dolgozóinak, jelenleg a vegyiipar fejlesztésére fordíta­nak igen nagy gondot. Amíg 1959-ben az egy főre jutó plasz­tik termelés 6 kg-ot tett ki, ennek a mennyiségnek 1960-ban 7 kg-ot kell kitennie. (Folytatjuk) nokban. A bizottság a legtöbb hiányosságot Solt vadkerten ész­lelte. Az összefoglaló jelentés megállapította, hogy a járás egyik legnagyobb községiben a napközi otthon konyhája nem felel meg a követelményeknek.: Az előírt mellékhelyiségeiket csu-j pán egy olyan pici kamra he-j lyettesíti, ami hosszabb tárolásra* nem alkalmas. Mivel a főzés egy] része az udvaron nyitott üstben’ történik, szükséges, hogy több intézkedés mellett, sor kerüljön egy rendes üzemi tűzhely beál ­lítására, a legszükségesebb konyhaféLszereJésí cikkek (fedői stb.) beszerzésére, és a konyha- személyzet részére egy váltál munka-, illetve védőruháról iá gondoskodni. Névadó ünnepély A városok után vidékről to érkeznek a hírek, hogy itt is, ott is névadó ünnepséget tarta- nak egy-egy újonnan születeti állampolgár szülei. Kiskőrösön impozáns keretek között zajlott le a rendőrkapitányság egyik dolgozójának, Kiri Ferenc Éva nevű kislányának névadó ünne« pe. A nagyszámú meghívott ven* dég meleg szeretettel és sok ajándékkal halmozta cl a bol­dog szülőket és első kislányu­kat mint az új állampolgárt. Szabálysértés Ifj. Kondás István páhi la­kos engedély nélkül borjút vá­gott. Huszonnyolc kiló húst és az állat bőrét elkobozták, s a> feketevágót 300 forintra bírsá­golták. Gáspár Mihály tázlári gazdálkodó vízzel hamosított te­jet adott át a begyűjtőnek. Két­száz forint pénzbírságot és 50 forint vegyvizsgálati dijat fize­tett. Szebelkó Imre: \ÉMET KÖRKÉP különféle szocialista versenyek­ben. Ennek eredményeképpen 1959-ben az ipar mintegy 12 szá­zalékkal termelt többet mint az VI: '• Leleplezte az imperialisták­nak az NDK ellen folytatott mesterkedéseit. Elmondta: a Nyugat-Berlm területén műkö­dő imperialista katonai missziók kémtevékenységet folytatnak az NDK ellen. Elfogtak amerikai, angol tiszteket, akik térképeket készítettek az NDK különféle objektumairól. Ugyancsak az alatt az időszak alatt, amíg az NDK-ban tartózkodtam, java­solta az NDK kormánya, hogy a balti államok kössenek megnem­támadási egyezményt. Ez idő alatt ülésezett a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága és határozatokat hozott a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdésekben. Meg­vizsgálták, hogy az V. pártkong­resszus határozatait hogyan hajt­ják végre. A eélt Elhagyni Nyugat-Németországot Bármerre jár-kel az ember eb­ben az országban, mindenütt ta­núja lehet egy egészséges fejlő­désnek. A német elvtársak el­mondották nekem, hogy 1959- ben gyors ütemben fejlődött mind az ipar, mind a mezőgaz­daság. A párt munkájának ered­ményeképpen nőtt a dolgozók szocialista öntudata. Ezt bizo­nyítja az a nagyszerű tény is, hogy ma már az NDK munká­sainak 85 százaléka vesz részt íegyzfflcunj-tftve im foglalták: Társadal­mi munka szervezé­sével és a szakcso­port pénzéből egy minden igényt ki­elégítő Ikultúrházat építünk. Lőrincz GvKrmmÁ témát választottak, hogy rövid időn be­lül utolérik a hely­beli kisiparosokat, megmutatják, hogy ők is képesek az összefogás erejével kultúrház építésére, Elhatározásukat

Next

/
Oldalképek
Tartalom