Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-09 / 213. szám
1969. szeptember S. péntek 3. oldal Kisiparosok és a szövetkezés Újabb ötszáz mester a társastermelés útján Egy esztendő alatt örvendetesen növekedett Bács megyében a kisipari szövetkezetek taglétszáma. A társas termelést választók munkájának hatása, a lakosságnak végzett javító, szolgáltató tevékenység növekedésében is kedvezően mérhető. Az így termelt érték fél év alatt elérte a 43 millió forintot, ami megfelel az össztermelés 33 százalékának. Szövetkezeteinkben több mint 500 kisiparos növelte a mesteremberek részarányát — nyilatkozik Fekete László elvtárs, a KISZÖV elnöke. — Ez a kezdeti eredmény igen szép, mégsem lehetünk elégedettek, hiszen az új tagok száma, lehetőségeinket figyelembe véve több is lehetne. Az MSZMP Politikai Bizottságának 1957. évi decemberi határozata is erre hívja fel figyelmünket, amikor leszögezi: önkéntesség szem előtt tartásával tovább kell növelni a volt kisiparosok arányszámát a szövetkezeti mozgalomban. — Mit tett eddig a szövetség a határozat végrehajtása érdekében? Hasznosak a közös rendezvények — A kisiparosság önkéntes szövetkezésének elősegítése sokrétű, kitartó felvilágosító és szervezőmunkát igényel. Szövetségünk elsősorban arra törekedett, hogy jó viszonyt, rendszeres kapcsolatokat alakítson ki a kisiparossággal. Az együttműködés kulturális vonalon kezdődött. Baján, Dunapatajon, Kiskőrösön, Kiskunhalason és Ti- szakécskén volt eddig a legtöbb közös rendezvény. Különösen jó a kapcsolat Baján, ahol a mérlegzáró közgyűléseken és üzemlátogatásokon 15 esetben vettek részt a kisiparosok. — Milyen eredménnyel járnak ezek a kölcsönös rendezvények? — Alkalmasak arra, hogy a mesterek kicseréljék tapasztalataikat és közelebb kerüljenek egymáshoz. A szakmai ankétok és üzemlátogatások pedig az egyik legjobb módszer arra, hogy az érdeklődők eloszlassák kételyeiket, világos választ kapjanak a szövetkezeti élet minden területéről és a mozgalom jövőjéről. , mát Ez a jövő útja f— Mit igér ez a jövő? — A magánk is iparosok számára a jól működő, fejlődő szövetkezetek képezik a szocialista fejlődés fő útját. Elmondhatom, kisipari szövetkezeteink nagy többsége kivívta ezt a minősítést. A közös termelés és az állami segítség nyújtotta előnyök következtében szorgalmas tagságunk idei termelése előreláthatólag meghaladja a 300 millió forintot. A második ötéves téri' végére pedig várható, hogy az építési és gépi beruházások eredményeként, az évi termelés értéke eléri a 470 millió forintot. Mindez biztosíték arra, hogy a társas termelés útját választók könnyebben és jobban tudják elvégezni termelési feladataikat. — Sók [kisiparos azt veti ellenérvként, hogy ha szövetkezetbe lép, más munkakörbe osztják, s elveszti kapcsolatát eddigi vevőivel és hivatkoznak a fizetési szintkülönbségekre is. — Politikai felvilágosító munkánk e rosszindulatú híresztelések megcáfolására is épül. Aki ellátogat hozzánk, az mind tapasztalja, hogy a volt kisiparos a szövetkezetben is ugyanazt a munkát végzi. A lakosság szükségleteinek kielégítését szolgálja, de fejlettebb termelési eszközökkel és lényegesen nyugod- tabb munkakörülmények között. Tagjainknak ugyanis nincs gondja az anyagbeszerzésre, a megrendelések szerzésére, nem vesződnek a különböző nyilvántartásokkal. a könyveléssel kapcsolatos papírmunkával és több más hivatalos dologgal. A fizetés és ami még azon fölül jár ■— És ami a fizetéseket illeti? — Kétségtelen, egyes szakmákban ma még jelentős az eltérés. A kisiparosok zömének a fizetése azonban már nem áll olyan távol a szövetkezeti tagokétól, mint évekkel ezelőtt. Nem lehet hallgatni ugyanakkor arról, hogy a kisiparosoknál a magasabb jövedelem fő forrása nem a heti 48 óra, hanem a rendkívül hosszú munkaidő. — Szövetkezeti tagjaink ellenben egészségesebb, nyugodtabb életet élnek. Jut idejük a művelődésre, sportolásra és szórakozásra egyaránt. Ha pedig az összes juttatásokat is figyelembe vesszük, mint például a fizetett szabadság, a szociális alapokból felvett összegek, a kedvezményes üdültetés, nem kevésbé pedig az év végi részesedés, akkor ez a különbség olyan csekély marad, ami egy kisiparost nem gátol a belépésben. — Emellett az a tudat, hogy élvezik a társadalombiztosítás előnyeit, idősebb korukban pedig nyugdíjra jogosultak, ez jövőjüket illetően olyan nagy szó, ami pénzben nemigen fejezhető ki. — A jövőben még inkább azon leszünk — mondja búcsúzóul Fekete elvtárs — hogy minél több kisiparos tapasztalja: A szövetkezés biztosítja az egyén alkotókészségének teljes kibontakozását és azt a jóleső érzést, hogy a közösségi -munkával a kisiparos véglegesen beilleszkedik a szocialista rendbe. , Sándor Géza Megtalálták a számításukat Bátran el lehet mondani, hogy a félegyházi járás más termelőszövetkezeti községeihez képest Gátéren legkiegyensúlyozottabb a munka. A község termelőszövetkezeteinek helyzetét jól példázza a Vorosilov Tsz. A szövetkezet gabonából lényegesen többet termelt, mint a hasonló talaj-adottságokkal rendelkező egyéni gazdaságok. 152 hold búzavetés volt a Vorosilov Tsz-ben, ebből 106 hold vetés táblásított területre esett, amelyen már korábban is tervszerű gazdálkodás folyt. Itt 14 mázsa búza lett az átlagtermés. A tavasszal belépett egyéni gazdák által behozott szántóföldek azonban, amelyek a határ különböző részein terültek el, holdanként mindössze 7—8 mázsa búzát termettek. A Vorosilov Tsz-ben gabonajárandóságot szükséglet szerint osztották el. Ezzel a kezdeményezéssel a félegyházi járás számos '■következe ti gazdaságát megelőzték. Az elosztásnál figyelembe vették, hogy a tsz-tagok hogyan vesznek részt a közös munkában. Csak az kapta meg 1 személyenként a három mázsa kenyér-1 gabonát, aki rendszeresen kijárt dolgozni. A termelőszövetkezet a helyi adottságok kihasználásával, főleg az állattenyésztésre fordít nagy gondot és a bevételnek nagyobb részét az állattenyésztés hozama adja. A tsz-tagok egyéni gyarapodó-, sára jellemző, hogy a 87 családból már mindössze 5—6-nak nincs háztáji gazdaságban tehene. Kihasználva a szerződés adta- lehetőségeket, a szövetkezet is* meg a tsz-tagok is, nagyszámban hizlalnak sertést. Kohajda János 10, Busa Mihály 6 sertés átadására szerződött az Állatforgalmi Vállalatnál. A szövetkezeti községgé válás óta a munkakörülmények is nagyot változtak Gátéren. Bár a gépellátás még nem kielégítő és sok helyen nagy fáradsággal, kézzel kellett betakarítani a gabonát, a Vorosilov Tsz-ben a gabonaféléket kombájnnal, aratógéppel vágták. Számosán kijelentették a tsz tagjai közül, hogy egyéni gazda korukban lényegesen többet dolgoztak, mint most a szövetkezetben. Számításukat mégis megtalálták a tsz-ben és a jövőjük biztosítva van. — sl — három £s kiét xOfrcTKiEZTiETjÉs a társadalmi bíróság munkájáról Beszélgetések a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A Ganz Daru- és Kazángyárban kínai megrendelésre négy darab 150 t/ó gőzkazánt gyártottak. Ez a gépegység a legnagyobb teljesítményű, amelyet a magyar ipar eddig gyártott. A gép terveit a Ganz Daru- és Kazángyár cs a Géptervező és Műszaki Iroda munkatársai készítették. Képünkön: 'a gőzkazán modellje.,, Mint ahogy a cím is mutatja, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban tavaly 35 fegyelmi eljárást folytattak, le, azaz a gyár dolgozóinak több mint 20 százaléka kapott valamilyen ok miatt szóbeli, vagy írásbeli megrovást, avagy részesült másjellegű fegyelmi büntetésben. Arra mutat ez, hogy szükségesnek mutatkozna a fegyelmi vétségek elkerülése érdekében az ilyen jellegű ügyeknek a gyár legszélesebb nyilvánossága előtt történő megtárgyalása, azaz társadalmi bíróság elé vitele. Társadalmi bíróság működik is a gyárban, tavaly mégis csupán három esetben tartott fegyelmi ügyben ülést. Ennek okairól érdeklődtünk, s a válaszokat az alábbiakban írjuk le, hogy azok tanulságait végül összegezhessük majd, Dr. Berkes Dezső, a járásbíróság elnöke a következőket mondta: — Bíróságunk a járási ügyészséggel karöltve 1959 decemberében vizsgálta a társadalmi bíróságok működését az egész városban. Megállapítottuk, hogy a társadalmi bíróságok határozatainak jó hatása volt. Azt is tapasztaltuk viszont, hogy sok helyen nem tudják kellően kiválasztani azokat az ügyeket, amelyek társadalmi bíróság elé valóak. Az erről szóló közös minisztertanácsi és SZOT-ha- tározatokat nem ismerik megfelelően. A szakszervezeti szerfl MEDOSZ'fiftárainak értekezletei A MEDOSZ megyei bizottsága szeptember 6-án Kecskeméten, 7-én Kiskunhalason, 8-án pedig Baján szakszervezeti titkári értekezletet tartott. Ezeken megvitatták az aratás, cséplés és egyéb nyári munkák eredményeit, valamint a MEDOSZ október 22-én és 23-án megtartandó XX. kongresszusával kapcsolatos teendőket. Az értekezleteken felhívták a szakszervezeti titkárok figyelmét . a. ,ta&gyűlések alaposabb előkészítésére, a szervezettség növelésére, s a dolgozók ügyeinek gyorsabb elintézésére. vek, amelyeknek feladata volna a társadalmi bíróság szemmel kísérése, nem tekintik ezt elsővonalbeli feladatuknak. Makány János, a gépgyár üzemi bizottságának titkára így látja a társadalmi bíróság helyzetét: — Szerintem is valószínűnek látszik, hogy a tavalyi 85 fegyelmi ügy közül többet lehe tett volna társadalmi bíróság elé vinni. Mi, a szakszervezet, a tárgyalások előtt biztosítjuk is a helyiséget, kihirdetjük az üzemben a tárgyalás idejét, de tapasztalatunk az, hogy sokan idegenkednek a társadalmi bíróságtól, mert ha baráti körben el is ítélik a terheltet, a társadalmi bíróság előtt nem szívesen nyilatkoznak, összegezésül mégis azt tudom mondani, hogy ha az igazgató elvtárs átadja nekünk a fegyelmi ügyeket, — akkor azokat a társadalmi bíróság le is tárgyalja. Dr. Makra László, az üzem jogtanácsosa: — Némely terhelt nem jelenik meg a tárgyaláson, s ez már eleve tehetetlenségre ítéli a társadalmi bíróságot. Az üzemi bizottságnak hatásosabbá kellene tenni a társadalmi bíróság fontosságát ismertető politikai-fel- világosító munkát, s akkor bizonyosan a terheltet baráti körben elitélőek is bekapcsolódnának a bírósági tárgyalásba, eleven és a fegyelmezetlenséget Jíííín és zi jakas zb o t Mint érdekességet tartja birtokában a kiskunfélegyházi múzeum a múlt század végén faragott pásztorbotot. Horváth Károly kiskunsági juhász több mint másfélméteres botjára művészi faragásokkal történelmi nagyjaink képmását véste. Egy-egy portré forintos nagyságú, amelyen jól felismerhető Zrínyi, Hunyadi, Kossuth, Petőfi és még mintegy 20 kiváló személyiség arcmása. Munkájának különös értéke, hogy a bot nem sima fából készült, a görcsök ellenére is minden parányi helyet művészi faragás díszít. A juhászbotot a múzeum a régiségi termében állítja majd kielitélő közszellemet alakítva ki az üzemben. Ennek hiányában kénytelen az igazgató saját jogkörében elintézni a fegyelmi ügyeket. Jó példa erre Tóth László — egyik, különben jó esztergályosunk — részegeskedése. Ügyét igazgatói fegyelmi hatáskörben voltunk kénytelenek intézni, — azonnali felmondással sújtva őt notórius részegeskedése, igazolatlan mulasztásai miatt, — mert a társadalmi bíróság gyors és hatékony közreműködésére nem számíthattunk. A gyorsaságra ez esetben pedig szükség volt. Eddig a három vélemény, amelynek végső summája a következő: 1. Az igazgató nem ad át elég ügyet a társadalmi bíróságnak. 2. A szakszervezeti szervek, — mint Makány elvtárs szavaiból is kitűnik, — nem végeznek megfelelő politikai-fel világosító munkát a társadalmi bíróság feladatainak megismertetésére a munkások között. A hibák ismerete, — azok tudatosítása — már fél javítás. Bizonyosra vesszük, hogy 'ha a Kiskunfélegyházi Gépgyár szak- szervezeti szervei, üzemi bizottsága, a szakszervezeti bizalmiak hálózata a vállalat vezetőségével együtt levonja ezekből a következtetéseket saját munkájukra vonatkozóan, — a társadalmi bíróság betölti majd feladatait a fegyelem megszilárdítása érdekében. Így minden bizonnyal kevesebb lesz majd a fegyelmi ügy a gépgyárban. A dúnavecsei járásbe^ jelentik Solton 30 ezer forint értékű társadalmi munkával hozták rendbe a kultúrházat. * Dunavecsén megnyílt az önki- választó üveg- és porcelánszak- üzlet. A közeljövőben egy önkiválasztó cipőboltot, azonkívül egy tej ivót is létesítenek. * Szalkszentmártonban hatezer méter, Dunavecsén pedig 4400 méter járda építését kezdi meg • ezekben a napokban a Kalocsai Város- és Községgazdálkodási Vállalat,
