Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-04 / 209. szám

«. oldal i960, szeptember 4, vasárnap Művelődési klub vagy italmérés? — Kecskeméti jegyzetek — Sxáx és sxáx gyermek Brülne, ha Kecskeméten vasár­nap délelőttönként bábvitézek diadalainak, ifjúsági színművek szereplőinek tapsolhatna. Büszkén ünnepeltük a Révész Imre Képzőművészeti Kör 10. évfordulóját és kifejeztük to­vábbi fejlődésére vonatkozó re­ménységünket. Közel ezer fiú és lány látogat­ás az „ifjúsági részlegnek” el­nevezett szögletet a megyei könyvtárban. Szeretnénk ha a rendszeresen olvasó fiatalok szá­ma növekedne. A jelenlegi kö­rülmények között azonban ez — lehetetlen. Művésziclubra is szükség vol­na. Itt találkoznának a festők, az írók, a színészek, a zenészek, s itt gyönyörködhetnénk intim hangulatú rögtönzött kiállításo­kon vagy zene-esteken. A munkásőr-zenekar, az ifjú­sági szimfonikus zenekar felké­szülését próbaterem hiánya gá­tolja. A drága fúvóshangszerek tárolása nem kielégítő. Neves budapesti festők aján­lották fel kecskeméti kiállítás céljaira képeiket. Megfelelő te­rem hiányában egyelőre vissza­kozni kellett. Sorolhatnánk még a város kulturális életének fellen­dülését jelző, feszülő erőket sej­tető, munkálkodni, hatni kész energiákat feltételező kezdemé­nyezéseket, próbálkozásokat — és a fájdalmasan szűkös helyi- ségviszanyokat jelző tényeket Felnőtt a gyerek, kinőtte a régi ruháit szebbre, melegebb­re. kényelmesebbre vágyik. A megyei és városi párt- és állami vezetők felismerték a helyzet tarthatatlanságát és távlati tervet dolgoznak ki a kedvezőbb körülmények kiala­kítására. Annyit már most is elárulha­tunk, hogy — az elgondolások szerint — 2—6 éven belül a Hí­rős város rendelkezik majd a vidék legszebb és legnagyobb kép- és szobortárával, művelő­dési házával. Házával? Palotá­jával. Olyan épület körvonalai bontakoznak ki a tervezők asz­talain, amely évszázadokra hir­deti rendszerünk alkotóerejét Ámde mindezeket egyik-nap­ból a másikra felfújni nem lehet. Az ideiglenes művelődési ház |övő nyárra tervezett megnyitá­sa sem szünteti meg teljesen a gondokat Gyorsabb segítség titán kell nézni. A meglevő igen szűkös lehetőségeket sem használják ki eléggé a megyeszékhelyen — ál­lapították meg a kulturális bi- rottság legutóbbi ülésén. Bár az bt művelődési klub össz-alapte- rülete kisebb, mint a bajai Jó­zsef Attila Művelődési Ház ter­meié — a jelenleginél mégis gaz­dagabb kulturális tevékenység kibontakoztatására volnának al­kalmasak, ha a rendelkezésre álló szobákat kivétel néBcffl mű­velődési célokra használnák. A postások ún. „kultúrottho- na” ily irányú tevékenysége a semmivel egyenlő. A város kö­zéppontjában lévő három szoba (egyikben színpad is van) álta­lában a poharazgatók zajától hangos. Az italmérésen, kívül üzemi étkeztetésre és egy-egy értekezlet lebonyolítására hasz­nálják. A postások szorgalmas munkáját és szűkös lehetőségeit ismerve, tudva sem szabad to­vább tétlenül nézni ezt a tékoz­lást. Étkezésre alkalmas hely a közelben máshol is akad, az ér­tekezletekre pedig az SZMT ter­mei is megfelelnek. Itt helyet kaphatna a művészklub, a báb­színház és a színjátszó kör, sok­ezer ember használná. Ax építők művelődési klub­jának öt helyisége közül hár­mat a Vendéglátóipari Vállalat használ. Isznak, esznek az Ide­látogatók, méghozzá elég sokat. A „kricsmi” havi forgalma az 50—75 ezer forintot is eléri. Na­ponta átlagosan 40—50 liter bort vagy sört és az olvasóteremben egy könyvet „fogyasztanak”. (1959-ben 380 könyvet kölcsönöz­tek összesen!) A Népi Ellenőrzési Bizottság télen tartott vizsgála­takor néhányan egy oda-odaláto- gató hamiskártyásra panaszkod­tak. Mert az igényes, és a szí­vek, agyak meghódításáért folyó művészi munkát, ismeretterjesz­tést a 32 lapos „biblia” szünte­len csattogása helyettesíti. A művelődési otthonnak nincs egyetlen szakköre, művészeti csoportja, egyetlen tanfolyamot sem szerveztek, mégcsak kedé­lyes műsoros délutánokat sem rendeznek. Mindezeken a jószándékú és lelkes — sajnos eléggé elfoglalt — tiszteletdíjas igazgató egye­dül nem segíthet (Igazságtala­nok lennénk, ha nem említenénk meg, hogy a művelődési klubon kívül több üzemben is szervez ismeretterjesztő filmvetítéseket.) A helyzet gyökeres megváltozta­tásához a párt- és szakszervezet, az építőipari vállalatok és a me­gyei módszertani csoport alapos és gyors segítsége szükséges. Mindenekelőtt egy büfével kell felváltani a kocsmát és a felsza­baduló helyiségekben kulturális tevékenységet kell folytatni. In­kább ma. mint holnap, mert aki most látogatja meg ezt az intéz­ményt alig-alig hiszi el, hogy 1960-ban, egy évvel az MSZMP művelődési téziseinek a megje­lenése után élünk. Ebinek valóra váltására még alig-alig tettek valamit Felelősséggel tartozunk mindannyian a ránk bízott anyagi és erkölcsi javakért S ezért kell nyilvánosan bírálni a Katona József utca 4. számú »-kulturális intézménynél-« ta­pasztalható visszáságokat. Re­méljük belátják e jószándékú cikk igazát és megtalálják a hi­bák kijavításának módozatait. Részben maguk alakítanak, részben vendégül fogadnak mű­vészeti csoportokat, szakköröket. Érdekes programot dolgoznak ki a környékbeliek és az építőipari munkások szórakoztatására, mű­velésére, úgyhogy azoknak eszé­be sem jut, hogy valamikor — nem is olyan régen — még ötödosztályú italmérés apasztot­ta a zsebeket, tompította az agyakat. Akkor, de csak akkor hasz­nálhatják a művelődési klub büszke elnevezést. Akkor az írásunk elején em­lített tervekből is sok megva­lósulj Heltai Nándor I : IRATKOZZON BE |j OLVASÓNAK I ; a megyei, járási és a közégi könyvtárakba ; • : 1563 ; ARCOK A POKOLBÓL K' ét fénykép fönt — és kettő oldalt Adolf Eichmanr, az elegáns, piperkőc hajlamú katonatiszt, a Gestapo IV/A osztályának ve­zetője volt, aki • közvetlenül Himmler parancsnoksága alá tartozott. Az ő képeit látjuk fönt. Munkáját hivatalos náci titkos iratok így jellemezték: »A zsi­dókérdés végleges megoldása.« Hatmillió európai zsidó, ártat­lan nők, gyermekek, férfiak meggyilkolásának »megoldása« volt a fő feladata. Aztán 1945-ben eltűnt Tár­saihoz hasonlóan 5 is elrejtőz­ködött, — elsősorban Dél-Ame- rikában. Néhány év múlva las­sacskán előszivárogtak a főcin­kosok, Eichmann barátai, mun­katársai. Mindeniket egy-egy bársonyszék várta az új nyu­gat-német államban. Miniszte­rek, bírák, tábornokok, vezető állami tisztviselők lettek belő­lük. Biztonságban érezték ma­gukat, akárcsak Eichmann, aki egyelőre nem bújt elő, mert úgy látta, nincs még itt az ő ideje. S akkor egy »szörnyű hiba« csúszott a volt náci vezérek számításaiba. Eichmannt letar­tóztatták. Adenauer fő bizal­masai kezdték úgy érezni, mintha mozogna a föld a bár­sonyszék alatt. Mi lesz — kér­dezték, — ha Eichmann beszél­ni kezd? Meg voltak nyugodva eddig, hiszen az ellene többször kiadott elfogató parancs végre- hajihatatlannak bizonyult Eich­mann jól leplezte kilétét, öt­ször változtatott nevet, legutol­jára Ricardo Klement néven mutatkozott be. Elfogatása után egy újságíró állításai szerint ezt mondta: »Ha ügyem bíróság elé kerül, vezető nyugatnémet személyi­ségeket, s másokat is a vád­lottak padjára ültetek velem együtt!« Azóta kellemetlenebbül érzik magukat a NATO vezérei is. Nemcsak azok, akik közöttük a Hitler-rezsim katonai egyenru­háját cserélték fel a NATO uni­formissal,' — mások is. A ta­núk bizonyíthatják mennyire igazak a Szovjetunió vádjai az­zal kapcsolatban, hogy a nyu­gati hatalmak nem a nácizmus maradványainak megsemmisí­tésére, hanem annak feléleszté­sére, a revans-szellem, a hábo­rús heccpolitika bajnokainak átmentésére és támogatására törekednek. E gy galambfehér hajú (Rgaanooy cgyéw gyermeket tartott a karján. Valamit énekelt neki halkan, időn­ként megcsiklandozta a gyermeket, hogy felvidítsa. A gyermek megelégedetten kacagott. Könnyek között szemlélte ezt a lát­ványt egy házaspár mellettük. Az apának a karjai között egy tíz év körüli fiú volta Annak beszélt halkan, hogy meg ne hallják a mellettük levők. A kisfiú a könnyeivel küszködött Az apa ujjával az égre mutatott, majd megcsókolta gyermeke fejét s azon látszott hogy mindent ért. Az SS-katona, aM eddig a gödör mellett állt odakiáltott valamit a társainak, azok előráncigáltak a tömegből körülbe­lül 20 személyt * megparancsolták nekik, hegy álljanak fel a gödör melletti földhányás tetejére. A család, akiről beszéltem, köztük volt. Körüljártam a hatalmas, frissen ásott földből álló dombot s egy pillanatra megálltam a nagyméretű gödör előtt. Sűrűn egymás mellett feküdtek benne az emberek, úgyhogy jófor­mán csak a fejüket láttam. Mindenik fej vértől volt mocskos, egészen vállig. A lelőtt tetemek egy része még mozgott Az egyik éppen akkor emelte fel a karját és a fejét, mintegy je­lezve, hogy még éL A gödör csaknem háromnegyedrészéig megtelt. Becslésem szerint körülbelül ezer holttest feküdhe­tett benne. Egy SS-katona lábát a gödörbe lógatva, a partján ült Térdére fektetve egy géppisztoly, 6 maga cigarettázott A teljesen meztelenre vetkőztetett emberek egészen a gö­dör szélére álltak, arckifejszésük mérhetetlen kínt árult el, amikor a gödörbe néztek. Néhányan közülük a holttestek kö­zött mozgó súlyos sebesülteket szólongatták. Ekkor távolabb kellett mennem a gödörtől. Egy géppisztoly-sorozatot hallottam, s amikor visszapillantottam, a gödör szélén már nem állott ott az a húsz ember.« Egy német mérnöknek, a nürnbergi Hermann GrSbe-nek, a nürnbergi nemzetközi bíróság előtt tett vallomásából vettük ezeket a szavakat, melyek most, ezekben az Időkben Ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. Adolf Eichmannt elfogták. Pőrének tárgyalásai rövidesen megkezdődnek. Idézzük emlékezetünkbe e náci tömeggyilkos viselt dolgait! Az emberiségnek ez a borzalmas szégyene 6 mil­lió ártatlan ember meggyilkolása nagyrészt az 6 bűne Is. lyek a középkori inkvizíciót megszégyenítő eszközökkel a pusztító fasizmus maradványai) védelmezik. A másik kép »szabályszerű» tarkólövést mutat. Az áldozat egy ismeretlen anya, aki két­ségbeesetten szorítja magához gyermekét MINDEN BECSÜLETES EMBER, aki szereti a békét és gyűlölettel gondol Hitler elállatiasodott rendszerére, feszült figyelemmel várja mi történik az Eichmann-ügyben. Az eddigi jelek azt mutatják, az izraeli hatóságok kezéből igyekeznek kivenni a tömeggyilkost, nehogy beszéljen. Bármi történik, a fasizmus és megújult szelleme elleni gyűlölet és harag lángja nem alszik ki a 'százmilliók békét akaró szivéből. Csáky Lajos A fenti két kép mindennél ékesebben beszél. Az egyik nyitott tömegsírról ké­szült a felső fénykép, s magán­kézből került a nyilvánosság elé. A meggyilkolt ártatlan em­berek csonttá soványodott te­temei újra és újra vádolják azokat a politikai erőket, me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom