Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

4. oldal 1960. szetftfmber 28, szerda OLéark a iá rá» Hetébál Gyula bácsi aranydiplomája ■ Megható ünnepség keretében régi adósságot törlesztettek Soltvadkerten. 1907. óta mint köztiszteletben álló állatorvos működött a községben a ma 80 esztendős Rózsa Gyula. Tudá­sával 35 esztendőn keresztül se­gítette a község dolgozó paraszt­jait, hogy minél több és szebb állatot tenyésszenek. Gyula bácsi az elmúlt héten megkapta az aranydiplomát. Eb­ből az alkalomból a községi ta­nácsülés méltatta munkásságát. A község vezetői, a társadalmi szervek küldöttei és egy csapat kis úttörő pedig otthonában ke­reste fel az idős állatorvost. Szerkesztőségünk ezúton kíván további jó egészséget az arany­diplomához. 570 ezer forint saját anyag Hiányosság az csupán, hogy egyik község sem tervezett az idén saját anyagfelhasználást. A vita végén a végrehajtó bi­zottság dicséretben részesítette Soltvadkert és Tázlár községet, ahol a legtöbb társadalmi mun­kát végezte eddig a lakosság. : A járási tanács végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésén rész­letesen foglalkozott a 15 község 1960. évi községfejlesztési mun­kájával. A KÖFA-bevételitervet hetvenegy százalékra, a léte­sítmények kivitelezését pedig 61 százalékra teljesítette a járás szeptember elsejéig. A tervezett­nél mintegy hatszor több, vagy­is 570 ezer forint értékű saját és elfekvő anyagot használtak fel a községek az egyes létesít­ményekhez. Ebben a három nagyközség jár az élen. Kiskő­rös 203 ezer, Soltvadkert 125 ezer, Kecél pedig 85 ezer forint értékű anyagot hasznosított. A községi tanács végrehajtó bizottsága szerződést kötött a Keceli Vegyes Ktsz vezetőségé­vel az imrehegyi orvosi lakás és rendelő építésére. A létesít­mény értéke meghaladja a 400 ezer forintot. Átadására 1961. május elsején kerül sor. A községből külön autóbusz­járattal voltak a szinházkedve­lők Kecelen, ahol a Kecskeméti Katona József Színház »Mesél a bécsi erdő« című előadását tekintették meg. Összevont taggyűlések A kiskőrösi járás községeiben e hónap végég összevont párt­taggyűléseken tárgyalják meg a kommunisták az őszi mező- gazdasági munkákkal és az egyéb gazdasági feladatokkal kapcsolatos teendőket. Imrehegy jelenti Nagy az érdeklődés Imrehe- gyen az eladásra kerülő ház­helyek iránt. Az eladást azon­ban egyelőre akadályozza, hogy a járási tanács igazgatási osz­tályának engedélye nélkül az OTP nem tud hozzáfogni a házhelyek értékesítéséhez. Kitüntetések A kiskőrösi járás tűzrendé­sze ti munkája elismerten a leg­jobb Bács megyében. A belügy­miniszter elvtárs ezért az ön­kéntes tűzoltótestületek szerve­zésében és irányításában végzett kimagasló munkájuk elismeré­séül a Tűzrendészeti érem aranyfokozatával tüntette ki Pilz Károly elvtársat, a járási tanács vb-elnökét. és Király István elvtársat, a járási tanács vb-titkárát. Ezüstfokozatot ajándékoztak Németh József igazgatási osztályvezetőnek, Pá- hi község titkára, Czeffer János pedig bronzfokozatot kapott. Segítséget kér a gimnázium Kiskőrösön, a Petőfi Sándor Gimnáziumban bevezették a „i-(-2-es” oktatást. De már jel­zés is érkezett, hogy nincs bizto­sítva az állami gazdaságokban, szövetkezetekben levő gyakorló­helyek elérése. A Bajai AKÖV ugyanis csak abban az esetben hajlandó rendszeres autóbuszt biztosítani, ha a tanulók nem diákjeggyel utaznak. Furcsának találjuk ezt a ma­gatartást, éppen most. az okta­tási reformok pezsgő légköré­ben. A gimnázium a megyei tanács v. b. művelődési osztályának se­gítségét kéri, hogy a jövendő szőlész szakemberek gyakorlati oktatásának akadályát mielőbb elhárítsák. Szabálysértés Idős Faragó Antal tázlári la­kos engedély nélkül fát termelt ki. A fát elkobozták és 250 fo­rint bírságot fizetett. Lajkó Já­nos akasztói lakos 22 kéve ro­zsot lopott, amiért 300 forintra bírságolták. Lóczi Kálmán páhi kisiparos elmulasztotta az ese­dékes SZTK-járulék befiizetését, a járási szabálysértési előadó 200 forintra bírságolta. Keceli motívumok A kalocsai bírók csak egy pillantást vetettek a gondosan hímzett kézmunkákra, s máris kimondták a szentenciát: Nem Kalocsán készítették. A szakkor tagjai mégsem keseredtek el, hiszen éppen az a céljuk, hogy a kalocsai hímzést megtanulva sajátos formát, keceli motívu­mokat alakítsanak majd ki. A kultdrház mindenben támogatja a lányokat, asszonyokat. A próbálkozás eredménye biz­tató. A hímzések mind szín­összeállításukban, mind pedig kivitelükben megközelítik a ka­locsaiak munkáit. Csak így to­vább. Megújulva, megszépülve várja a kecskeméti színház az évadnyitót Megélénkültek a kecskeméti színház folyosói. A társalgóban vidám beszélgetés zaja hallik, a próbatermekben megkezdőd­tek a próbáik, de az épületen még nem fejezték be az utolsó »kozmetikai« simításokat. Szász­fái Györgytől, a színpadmestér­től érdetólődünik: milyen mér­tékben újítják fel az épületet az évad megkezdése előtt? Az előcsarnokban gyönyörű kristálycsillárt szereltek fel. Az új falikarok, lépcsőházi csillá­rok is ott függenek a helyükön, több mint 22 ezer forintot köl­tött erre a színház. Űjabb tűzrendészeti létesít­ményekkel is korszerűsödött a nézőtéri és a színpadi berende­zés. Átadták a 25 ezer forintos költséggel beszerelt elő- és vas- függönylocsoló berendezést. A színpad melletti üzemi helyisé­gekbe fénycső-villágítást szerel­tek fel. Hat darab 2000 wattos újtípusú reflektorral gyarapo­dott a világító apparátus (ez egymagában 18 ezer forintba került) és 180 ezer forintból fe­jezik be rövidesen az épület külső tetőbádogozását. A két másik emeleti terraszt is használhatják már az októ­berben megnyíló évadban a szünetekben —• egyszóval igen sok javítás, tatarozás előzi meg a színi idény kezdetét. De már a következő eszten­dőre is gondoltunk — mondja Szászfái György. Sikerült meg­állapodást kötni az Angyalföldi Szék- és Faárugyárral, hogy 415 ezer forint értékű nézőtéri szék­állományt szállítson a jövő év májusára. Ezzel ■ a nézőtéri ülő­helyek korszerűsítését be is fe­jeznénk. Hátra van még a néző­tér festésének felújítása. Tárgyalások folynak a kecs­keméti tanácsháza dísztermét restauráló budap>esti vállalattal a nézőtér újra festésére, vala­mint a Bács-Kiskun megyei Építő és Szerelőipari Vállalattal, hogy a jövő évi terveibe vegye bele a színház teljes külső ta­tarozását, amely több mint más­fél millióba kerül majd az ed­digi számítások szerint. Egy évvel később tehát szín­házunk mindenképpen méltóvá válik társadalmi és gazdasági életünk fejlődéséhez, igazán kor­szerű berendezésekkel és szép külsővel kezdi meg a második ötéves terv időszakát. Csáky Lajos L'l'.;.,. I I A tető bádogdíszeinek kicserélése és kijavítása rövidesen befe­jeződik. Képünkön a szerelő utolsó simításokat végzi a tető egyik orom-díszén. A második emeleti próbateremben a tájelőadásokon bemutatásra kerülő Vízkereszt-nek, Shakespeare tavaly bemutatott nagyszerű vígjátékának cmlékpróbái folynak. Több szerepcsere előzte meg a próbákat. Az előadásban Simon György kapott főszerepet, va­lamint Karizs Béla és Major Pál, aki az idén szerződött a kecs­keméti színházhoz. Mezei István: V. ■ « Uxleiek és árak Róma belterületén számos ut­cában jártam. Főként a forgal­mas belvárosban egymást érik ,a legkülönbözőbb üzletek és áru­házak. Külsőleg ezek nem sok­ban különböznek a mi üzle­teinktől, legfeljebb annyiban, hogy szinte valamennyi magán- tulajdonban van. A mi szemünk számára már teljesen szokatlan volt, hogy hajszálra ugyanazon árun egyik bolt kirakatában 250 lírás, a má­sikban 350-es, sőt volt, ahol 700 lírás árcédula volt téve. Nem is emlékszem, hogy találkoztam-e olyan áruval, amelynek két he­lyen egyforma ára lett volna. Ami pedig az üzletekben a leg- meghökkentőbb volt, minden vételt alku előz meg. Persze könnyű az olaszoknak Rómában. Egyrészt ők ehhez hozzá vannak szokva, másrészt megértik egy­mást. De mi idegenek vásárlá­saink során nehéz helyzetben voltunk. Én például mindenre azt mondtam a kereskedőnek. hogy molto, vagyis: sok. Erre ő valami hosszú szöveget mondott, amit én nem értettem, de leírta a lényegesen csökkentett össze­get. Végül megvettem amit „molto” szót és talán akkor még olcsóbban vehettem volna meg az árut. Hogy ez mennyire így van, leírom a velem megtörtént ese­tet. Egy konfekcióüzlet kiraka­tát néztem, természetesen a ma­gyar és az olasz árakat hason- lítgattam össze. Látva érdeklő­désemet odajött hozzám a bolt vezetője és betessékelt az üzlet­be. Megmutatott egy gyermek ballon-kabátot, amelyet a kira­Egy nap Nápolyban. Utcai 1 akartam, de minden esetben az volt az érzésem, hogy nem al­kudtam eleget, tovább kellett volna mondogatnom a bűvös lírát kért. Jött a bűvös „molto’’ szó, s egyszerre nyolcezerre szállt le a kabát értéke. Ezután már csak ezrenként ment lej­jebb, s én miután eszem ágában sem volt megvenni, lassan az ajtó felé hátrálva „a rivederci’’ köszöntéssel gyorsan kimentem az ajtón. Ö még egy utolsó pró­bálkozást tett velem, ekkor már négyezer líránál tartott... Érdekes, színes képet nyújt Róma utcáin a piac. Természe« tesen, itt éppen úgy mint az üz­letekben. minden vásárlásnál szokás az alku. Hiába van nagy számokkal a gyümölcs mellé kiírva az ára, ezt még maga az árus sem veszi komolyan. A na­rancsot az árcédula 220 lírája jelezte, de 180-nál többet nem szabad érte adni. Egyszóval az elővigyázat a római és általában az olaszor­szági vásárlásoknál nagyon in­dokolt. S ha az ember úgy érzi, hogy a bevásárlása sikeres volt, annak túlzottan ne örüljön, ne dicsekedjen el vele. mert köny- nyen kiderül, hogy mégis be­csapták. így zajlik, a szó szoros értel­mében a kereskedelem, a vétel és az eladás ma Rómában. Bi­zony nem ok nélkül hangzott el ajkunkról sokszor a sóhaj: „Mi­lyen jó, hogy nálunk már ez másképpen, egészségesebben megy...” (Folytatjuk) • i í halárus kínálja »portékáját«. kaiban is néztem, s amelyen 11 000 lírás árcédula volt fel­téve. Anélkül hogy egyetlen szót i szóltam volna, mar csak 10 000

Next

/
Oldalképek
Tartalom