Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-03 / 208. szám

1960. szeptember 3, szombat 3. oldal Készítsenek munkaerőmérleget a termelőszövetkezetek Tapasztalatok a bajai járásból Járásunk termelőszövetkeze­teinek kettős feladatot kell meg­oldanak az elkövetkező napok­ban, hetekben. Be kell takarí- taniok a most beérő termést, s meg kell vetniök a jövő évi ke­nyér ágyát. Idejében, jól előkészített földbe vessünk A bajai járásban ez év őszén nem kevesebb mint 19 000 ka- tasztrális hold kenyérgabonát vetnek a termelőszövetkezetek. A megfelelő talajelőkészítéstől s az időben való vetéstől függ a következő esztendő termésének mennyisége és minősége is. Hogy mennyire így van, az idei ered­mények is bizonyítják. A rosz- szul előkészített talajba későn vetett kenyérgabona átlagtermé­se messze elmaradt a gondosan megmunkált, időben bevetett táblákétól. A bácsszentgyörgyi tsz-ek például, amelyek csak de­cemberben vetettek, őszi búzá­ból a járási átlagnak csupán a felét takaríthatták be. Különösen fontos, hogy a bő­ven termő olasz és szovjet bú­zafajták talaját munkálják meg gondosan és a tala j adottságok­tól függően a 30 centiméteres mélyszántást végezzék el. Lé­nyeges, hogy az olyan igényes növények, mint a cukorrépa és a kender is, kizárólag őszi mélyszántásba kerüljenek. Három műszak a gépállomásokon A feladat megoldása nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem a gépállomások kötelessége is. Ennek érdekében a járás három gépállomása nagy erőfeszítése­ket tesz. A bajai, bácsbokodi és a csátaljai gépállomás 31, 25, il­letve 48 traktora éjjel-nappali .műszakban dolgozik. Augusztus 25-ig négyezer holdon végezték el a nyári vető-, s közel 3000 holdon a mélyszántást. Számításaink alapján — a ke­nyérgabonával együtt — mint­egy 30 ezer holdon kell termelő­szövetkezeteinknek az őszi ve­tést elvégezniök. Ennek a terü­letnek a négyötödrészén a nyár végén és ősszel beérő növény­A bácsalmási járásban a párt- alapszervezetek taggyűlést tar­tottak a KISZ-szervezetekkel együttesen. Az értekezleten a KISZ-vezetőségválasztás előké­születeiről és a kongresszusra való felkészülésről tanácskoz­tak. * A kiskunfélegyházi járási párt- Végrehaj tóbizottság az elmúlt napokban tartott ülésén a kun­szállási Alkotmány Tsz pártszer­vezetének tevékenységét, vala­mint az őszi mezőgazdasági munkák helyzetét vizsgálta meg. A v. b. a napirenddel kapcso­latban megfelelő határozatokat hozott. 4­A bajai járási párt-végrehajtó­bizottság legutóbi ülésén az ál- ’.ami gazdaságok és a termelő- következetek megerősödéséről anácskozott. Örömmel állapí- otta meg a v. b., hogy augusz- usban több mint 1300-ra nőtt termelőszövetkezetek közös hí- ósertés-állománya. Jelenleg 100 Masztrális holdra 4,4 koca jut járás termelőszövetkezeteiben. * A kalocsai járás termelőszö- ei kőzeteiben a járási pártbi- ottság és a tanács brigádjai legvizsgálták az árutermelési irvek teljesítését és a pénzügyi pgyelmet. A brigádok segítsé- et nyújtottak a szövetkezet vé­teni nek a gazdálkodás eredmé- > etnas növeléséhez. féleségek találhatók, amelyek betakarításának a talajelőkészí­téssel párhuzamosan kell meg­történnie. A termelőszövetkezeték bizto­sítsanak a traktoroknak össze­függő területeket, hogy ezáltal korábban és jobb minőségben művelhessék meg a talajt. A rendelkezésükre álló munkaerőt oly módon szervezzék meg, hogy először a már ősszel elvetésre kerülő növények tábláiról taka­rítsák be a termést. Mérjük fel az erőket A betakarítási munkák zavar­talan elvégzése és megszervezése érdekében ajánlatos, hogy a ter­melőszövetkezetek készítsenek kézi- és fogaterő-mérleget. Igaz, hogy ennek összeállítása nem a gazdasági év végén, hanem az elején időszerű, sajnos azonban több helyütt hiányosságok vol­tak tapasztalhatók ezzel kapcso­latban. A sükösdi Vörös Zászló Tsz-ben például a munkaerő alapos felmérése nélkül elkészí­tett terv megvalósítása követ­keztében megkéstek a paprika palántázásával (sőt, a tervezett­nél 60 (katasztrális holddal ke­vesebbet tudtak (kiültetni), s a kukorica ápolási munkáit is kés­ve végezhették el. A még hátralevő feladatok megoldásához tehát — ott, ahol szükséges — a munkaerő-mér­leg elkészítése, korrigálása el­engedhetetlen. Ami a vetés sikerének egyéb biztosítékait illeti, fontos, hogy a kenyér- és takarmánygabonát megfelelően tisztítsák meg és csávázzák. — Régi tapasztalat ugyanis, hogy csak a gondosan szelektált és a kártevőktől (gom­ba) fertőtlenített, egészséges, ki­fejlett magról várható jó ter­més. Dudás Antal, a bajai járás főagronómusa Köszönöm a segítséget KEDVES LEVÉLÍRÓK, KED­VES KOVÁCS NÉNI! „AZ ELSŐ-E AZ IGAZI?” címmel megjelent írásokat nagy figyelemmel olvastam és taná­csaikat édesanyámmal megvi­tattuk. Sok-sok álmatlan éjszaka után rájöttem arra, hogy a szerelemben, az „igaziban” nem lehet olyan sorrendet felállí­tani, hogy ki az első kérő. Van­nak olyanok, akiknek az első kérője az igazi, sajnos az én esetemben ez nem így volt. Megfogadtam tanácsaikat és szakítottam V. Imrével. Édesanyám még még most sem érti elhatározásunk okát, de remélem, előbb-utóbb belát­ja, hogy helyesen cselekedtem. HOSSZÚ IDEIG tétováztam, végül az önök segítségével si­került annyi akaraterőt és bát- torságot összegyűjtenem, hogy magam döntöttem életem leg­fontosabb kérdésében. Amióta Imrével szakítottam, a munka is jobban megy, lel­kesebben, vidámabban dolgo­zom. Bár én az üzemi KISZ- szervezetnek vagyok a tagja, azért esténként ellátogatok a Czollner téri KISZ helyiségébe is, ahol érdekes és hasznos dol­gokkal töltjük az időnket. Na­gyon örülök, hogy a kiszisták és az üzemben dolgozó munka­társaim is megértettek engem, készségesen, elvtársiasan segí­tenek, mintha csak tudnák, mi­lyen nagy szükségem van még most is támaszra, buzdításra. AZ ELMÚLT hetekben a vá­rosi KISZ-bizottság kirándulást szervezett a Balatonra és azzal leptek meg, hogy engem is meghívtak. Nem volt szándé­komban elmenni, azonban a KISZ-szervezet vezetői addig beszélgettek velem, amíg vé­gül is meggyőztek. A balatoni körút nagyon jól sikerült, és mondhatom, ilyen önfeledt, ’-ol- dog napokat még sohasem él­tem. Éreztem függetlenségemet, szabadságomat, és örültem, Kerekegyházán i jobb lett a kenyér Községünkben most olyan kenyeret kapunk az üzletekben, hogy még az irigy sem találhat benne kifogásolni valót. Posfai elvtárs, a pékség vezetője, igen körültekintően irányítja a pék­ség munkáját. Idejében felkelti munkatársait, ellenőrzi a mun­kát, a technológiai utasítások betartását. Ennek révén aztán munkatársai: Alrnási László és Makai Lajos szakmai tudásuk legjavát adják, s ezért javult meg a kenyér minősége Kerek­egyházán. Papp György Kerekegyháza hogy megszabadultam nagy szomorúságomtól. MÉG EGYSZER megköszö­nöm tanácsaikat és nagyon-na- gyon örülök, hogy nem hagytak magamra. Remélem, hamarosan magam találom meg az igazit. A. Ilonka MEGJEGYZÉS Utazik a láplöld A talajerő megfelelő vissza­pótlása évről évre ismétlődő gond megyénkben. Kevés az istállótrágya, nehéz a műtrá­gya-beszerzés, és tőzegterme­lésünk sem kielégítő. Népgaz­dasági érdekből ezért nem emelt kifogást a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, amikor a Fővárosi Talajerő­gazdálkodási Vállalat ^betört« Bács megyébe. A vállalat 1958- ban kezdett kapcsolatokat ki­építeni megyénkben. Elsőszá­mú üzletfeleinek az állami gazdaságokat szerezte meg. Hi­vatalos forrásból nyert érte­süléseink szerint mintegy 4000 vagonra tehető az a tőzeg­mennyiség, amit az idén tő­lük vásárolnak gazdaságaik. Mi szintén csak helyeselni tudjuk, hogy minél több kü­lönböző tőzegféleség áramlik megyénkbe. Egy jelenségre azonban — ugyancsak nép- gazdasági érdekből — szeret­nénk felhívná az illetékesek figyelmét. És ez: a keceli láp­föld utaztatása, másszóval, a felesleges szállítási költségek csökkentésének, vagyis a ta­karékosságnak a kérdése. A Bács megyei Talajerő- gazdálkodási és Tőzegtermelő Vállalat statisztikája arról ta­núskodik, hogy az említett testvérvállalat rendelésére 680 súlyvagon lápföldet szállítot­tunk Kecelről Budapestre, s ennek a mennyiségnek közel a duplája utazott hozzánk' vissza, cséri-komposzt elneve­zéssel. A budapesti vállalat ugyanis nem tesz mást, mint a Bács megyei lápföldet meg­keveri a főváros határában: előállított szervesanyagokkal* utána ismét vagonba rakatja és visszaküldi a megye állami gazdaságaiba, vagy más meg­rendelőkhöz. Lehet, hogy ez a feldolgozás a Fővárosi Talajerőgazdálko­dási Vállalatnak kifizetődő. Nem vizsgáltuk azt sem, hogy az így előállított cséri-kom- poszt milyen állami ártámo­gatással készül. Azt ellenben» állítjuk, hogy népgazdaságilag felesleges költségeket jelent ez a megoldás és az sem érdek­telen, hogy a lápföld utazta­tásával egész vonatszerelvé­nyeket vonunk ki az amúgy is túlterhelt vasúti forgalomból* Felhívjuk ezért az illetéke­sek figyelmét: Nem lenne ol­csóbb és ésszerűbb, ha a láp­föld utaztatása helyett, Kece- len kevernénk a cséri-korn­posztot? S. G. dl tojáilehét'je. mint gyógy met A British Medical Journal című orvosi szaklap egyik cikkében arról ír, hogy a tojásfehérje ki­tűnő házigyógyszer a kisebb égések kezelésére. A tojásfehérjét ujjal kell rá­kenni az égett bőrrészre. A fe­hérje gyorsan szárad és rugal­mas légmentes réteget képez az égett bőrfelületen. Folytatódik a borverseny A Vajdahunyad vára román termében folytatódik a második nemzetközi borverseny. Szep­tember 3-ig 22 nemzet 823 féle borát bírálják itt. A bírálóbi­zottság tagjai szovjet, román, csehszlovák, bolgár, francia, osztrák és magyar szakembe­rek. Képünkön: Haritonov Ar- szenij Fjodorovics, a Moszkvai Tervhivatal fő borszakértője a pezsgő minőségét vizsgálja. GYÓNI LAJOS: (28.) í^kímBbim Most még legfeljebb a sok­féle édesség, meg az alma, (kör­te és banán következik és mi­közben sűrűn emelgettük az erős rizspálinkával telt kupicákat (főleg mi, a kínaiak nagyon ke­veset isznak), alig két óra telt el és máris vége az étkezésnek. Mindez úgy zajlott le, hogy az asztal közepére hordják a nagy teli tálakat és az ember onnan szed magának a kis por­cellán tányérkákba. Általában minden fogás után új tányért adnak. A kínaiak két pálcika segít­ségével esznek, ezért minden étel úgy van elkészítve, hogy azt vágni ne kelljen, tehát a húsok is apró darabkákban vannak. Kínában kenyér nem igen van. Helyette rizst, vagy búzalisztből készült, gőzön pá­rolt, zsemlyeformájú tésztát fo­gyasztanak. A kínai konyha leírása talán hosszúra sikerült, de ezt csak azért tettem, hogy a kedves ol­vasó nyugodtan induljon Kí­nába, ne aggassza az étkezés. Az ételek megszámlálhatatlan so­kaságában ugyanis a legigénye­sebb haspárti is talál magának kedvére való falatokat. A pál­cával való evés sem kötelező, aki kér, kap kést és villát is. Néhány szó a mezőgazdaságról Most pedig induljunk el útunk utolsó állomására, Sanghajba. Kellemes repülőút után, két és fél óra alatt érkeztünk Sanghaj­ba. Szép, tiszta idő volt és így na­gyon jól láthattuk a nagysze­rűen kiépített csatornarendsze­reket, melyek keresztül-kasul szelték át az alattunk elterülő vidéket, még termékenyebbé téve a földeket. Eitsünk itt néhány szót álta­Próbál a szerszámgépgyár népi zenekara. A egyik mérnöke vezeti. zenekart az üzem lánosságban a kínai mezőgaz­daságról. Kína mezőgazdasága a felszabadulást követő 10 év alatt 3 alapvető fejlődési sza­kaszon ment át. 1949-től 1952-ig megvalósították az agrárrefor­mot, 1.953-tól 1957-ig kollektivi- záltAk a mezőgazdaságot és partjai, egészen a visszahúzó­dott víz széléig. Kina déli terü­letein évente két, sőt három termést is betakarítanak. A megművelt földterület több mint 60 százalékát öntözik. Kína öntözött földterülete legnagyobb a világon. (folytatjuk) 1958-ban a 740 ezer mezőgaz-, dasági termelőszövetkezet 26 ezer kommunába tömörült. A kommunák megerősödése alap-, ján ugrásszerű fejlődés követ­kezett be a kínai mezőgazda­ságban. Az ország területének viu szonylag kis százaléka művel­hető, éppen ezért a kínai em­ber minden arra alkalmas tal­palatnyi területet megművel. Láttunk hegy- és domboldalaltat) amelyeket műveltek. Még az árkok partjain is termelnek és művelés alatt vannak a folvólr

Next

/
Oldalképek
Tartalom