Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-25 / 227. szám

I A MAGYAR* SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Kik felelősek Korom Mihály haláláért? Az SZMT munkavédelmi vizsgálata elhárítási útmutatást nem ka­pott Fehér László* a gyár TMK- csoport vezető je már 10 éve dol­gozik a vállalatnál, de bizton­ságtechnikai vizsgája nincs, és bár 6 is tartott gyakorlati okta­tást, annak anyagát csupán sa­ját maga tapasztalataiból merí­tette. A baleset napján a gép elszállítására Balázsfalvi Már­ton íőmechanikustól kapott uta­sítást* aki szerint máskor sem állott rendelkezésre a vállalat területén megfelelő szállítási eszköz. Gajdácsi Árpád szállítási cso­portvezető nem rendelkezik biz­tonságtechnikai vizsgával; ő el­mondta, hogy jelentette a vál­tatnak már régebben is. a szál­lításnak útjában levő elektro­mos vezetéket, s ennek nyomán az egyik közvilágítási hálózatot a tavasszal le is szerelték. A balesetet okozó vezeték pedig már többször problémát okozott részükre: a beérkezett anyagot magasan felrakva a vezeték alá raktározták, amelyet elszállít­tattak onnan a baleseti veszély elhárítása céljából. A vezetők véleménye A vállalat a halálos balesetről felvett baleseti jegyzőkönyvében a baleset okáért a darugém ma' Hírt adtunk róla a közelmúlt­ban, hogy szeptember 14-én, munka közben halálos baleset érte az ÉM. Lakatosipari Vál­lalat dolgozóját, Korom Mihályt A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkavédelmi cso­portja a szerencsétlenséget ha­logatás nélkül kivizsgálta, s a vizsgálatban résztvevők teljes felelősségük tudatában készítet­ték el a baleset körülményiről szóló jegyzőkönyvüket, amely­nek főbb kitételeit az alábbiak­ban ismertetjük: A veszélyes 7 centiméter Utasításuk értelmében Fehér László, — Báder József és Bar­na József darussal, illetve gép­kocsivezetővel, meg Korom Mi­hály lakatossal — darus gépko­csival használt gépeket akartak szállítani a vállalat gépraktárá­ba. Az első gépet már meg is emelték, s utána a földtől mint­egy 5—10 centire, a daru horgán [függesztve kezdték vinni a gé- ipet a kijelölt raktár felé. Szállí­tás közben azonban az útjukat keresztező 5 kilowattos körveze­tékhez hozzáért a daru gémje, s a gépkocsit követő, a daru horgára felfüggesztett gépet fo­gó Korom Mihályt halálos áram­ütés érte. Mint a bizottság megállapítot­ta, az elektromos vezeték ezen a helyen a földtől mintegy 5 méter 90 centiméter magasban húzódik. Mivel a darus a gémet biztonság kedvéért nagyobb te­herbírásúra állította be, így a gép felső csúcsa a földtől 5 mé­ter 97 centimétemyire állt. A baleset tehát a kellő figyelem elmulasztása miatt következett be. i A résztvevők... Érdemes azonban alaposabban megnézni a részleteket is. A vizsgálat tanulságai szerint Bar­na József darus-gépkocsivezető a vállalathoz kerüléseikor, 1959 áprilisában kapott ugyan bale­seti oktatást, de jelenlegi mun­kahelyén már nem. így az eme­lőgépekre vonatkozó biztonság­technikai előírásokról nem volt tudomása; az emeléskor elkö­vetett szabálytalanságokat rész­ben nem ismerte fel* részben máskor is úgy látta a vállalat­nál. Báder József darukezelő, da­ruzási ismereteit az előző válla­latánál, gépjavítások alkalmá­val szerezte, ahol — radiálfúrós volt!! Gépkezelői vizsgája, jo­gosítványa nincs, sem elméleti, sem gyakorlati oktatást nem ka­pott. Tavasszal volt ugyan öt­hónapos nehézgépészképző tan­folyamon, vizsgáit le is tette, de nem autódarura vonatko­zóan! Mint mondja, a Panter- daru üzembe helyezésekor sem gyakorlati, sem elméleti baleset­: MEGJELENTEK az 1960. évi legújabb őszi-téli DIVATLAPOK. Nagy választék belföldi és külföldi kiadású divatlapokból. A belföldi divatlapokból a figyelmébe ajánljuk a követ­kezőket: ÖSZI-TÉLI DIVATALBUM szabásminta meaiéklettel, : Ára: 18.— forint. LEGÚJABB KABÄT-KOSZTÜM DIVAT, ÖSZ-TEL 1961. t Ara: 38.— forint. SZOKNYA ÉS BLÚZ 1960. Szabásminta melléklettel. Ára: 16.— forint. * Kaphatók: a Posta divatlap-szaküzleteibem és minden hírlap­• terjesztéssel foglalkozó postahivatalban. gasra vaM emelését és a figyel­metlenséget jelölte meg, s a fe­lelősséget Báder József daruke­zelőre, másodsorban pedig Bar­na József gépkocsivezetőre és harmadsorban Fehér László cso­portvezetőre hárította. De a fe­lelősség kérdése az SZMT mun­kavédelmi csoportja szerint nem ilyen szűkkörű. s nem csupán a fizikai munkásokra hárítható. Többszörös óvórendszabálymu­lasztást állapítottak meg a vál­lalat, s a dolgozók részéről. A vállalat nem tett intézkedése­ket a dolgozók munkakörülmé­nyeinek biztonságossá tételére, hiány mutatkozik a szervezés­ben, műszaki feltételek biztosí­tásában, s a dolgozók megfelelő oktatásában is. Ezekre az SZMT már több ízben felhívta megelő­zően a vállalat figyelmét, — ám, amint látjuk, hiába. Mindezek alpján a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa mun­kavédelmi csoportja elsősorban Balázsfalvi Márton vezetőme­chanikust tartja felelősnek, má­sodsorban Fehér László csoport- vezetőt, majd Báder Józsefet, és Barna Józsefet, — s ennek meg­felelően kérik a hatóságokat a Korom Mihály halálos áramüté- si balesetével kapcsolatos eljá­rás lefolytatására. Fábián Gábor Tejcsárűa Ki sic or oson Kiskőrös főterén bezárták az Italboltot és csárdát nyiiotő helyén a földmüvesszövetkezet. Azóta lényegesen megnőtt a forgalom, de a cégtáblaváltás mégsem fából vaskarika, mere a csárdából nem lép ki részeg ember. Ugyanis a tej, kakaó, kávé- nem fejszédítő italok, de még az Erdövérétól sem lesz pity ókás az ember. Ellenben itt legalább olyan jó feketét ihat, mint a cukrászdában. Sikerűit megtudnunk egy pár érdekes számada­tot is. Az új, ízlésesen berendezett, minden igényt kielégítő Kis­kőrösi Tejcsárda közel ISO ezer forintba került. Alig egy hónap- ja, hogy megnyílt, de a forgalma közel jár a 60 ezer forinthoz. Látogató pedig mind több van, amit bizonyít, hogy ma már naponta nem elég a 300 liter tej. Eláruljuk azt is, a hűvösebb idők beálltával a bolt vezetője azt tervezi, hogy szendvicset és forró teát is árusítanak majd — persze rum nélkül. „A humor fél egészség' Az uszódi Vöröskeresztes szer­vezet vezetősége színjátszó cso­portot alakított, s nemrég vi­dám műsort adott elő »A hu­mor fél egészség-« címmel. A jólsikerült előadást sok tapssal jutalmazta a közönség. A si­keren felbuzdulva, a színjátszó csoport most egy egész estét be­töltő színdarab előadását vette tervbe* Mi az akadálya az expressz fehérnemű-mosásnak? A Kecskeméti Patyolat megoldható gondjai Ilyenkor, ősz küszöbén a Pa­tyolatnál is új szezon kezdő­dik. A Kecskeméti Patyolat Vállalatnál jól tudják, hogy ez most fokozott munkát jelent számukra, de a régóta összeszo­kott munkásgárda képes arra, hogy ha szükséges, még nagyobb erőfeszítéssel dolgozzék. Megkérdeztük Somogyi J6- zsefné elvtársnőtől, a vállalat vezetőjétől, hogyan birkóznak ní?g majd az őszi idényben a rájuk váró nagyobb feladatok­kal. Elmondta, hogy az utóbbi években többszörösére növekedett a forgalmuk, a vállalat fej­lesztésében azonban sajnos nem következett be változás. Régi, elavult gépeiket ugyan fo­kozatosan újakkal cserélik ki, de ez nem jelenti azt, hogy nö­velni tudják a tisztításra ke­rülő ruhák mennyiségét* Változást az hozna, ha rátér­hetnének a gépi vasalásra. Már kérték a Könnyűipari Miniszté­riumtól, szerezzen be számuk­ra Németországból egy univer- zál-vasalógépet, amely négy-öt ember munkáját végzi el. A 1 Vegye igénybe szabásminta szolgálatunkat is. 2315 ■miiliuiiiMiMMllimmiiu helyiség is kicsi, a bezsú­folt ruhák összegyűrődnek benne —* nem beszélve arról, hogy maga az épület is nagyon rossz álla­potban van már. Az új bér­házakban kellene egy nagyobb üzlethelyiséget biztosítani a vál­lalat kiadó-boltja számára. Ha pedig a Patyolatot nem tartják elég reprezentatív intézmény­nek, valamelyik nagyobb, » új MiiiiNiimiiiiiiiiiiiiimmiiHiiiuiiiiiiiiiuiiiiimiiiiin» NAPKÖZBEN minisztériumban erre ígéretet 1 bérházakba átköltöztetésre ki­kaptak, nem ártana azonban, rülLő — üzlet helyiségét adhat- ha a megyei tanács ipari osztá- | ná!k át a vállalatnak. N, O. lya is hathatósabban támogatná kérésüket Ezzel a vasalógép­pel ugyanis már el tudnák érni, hogy 10—15 nap helyett 6—7 nap alatt kiadhatnák a tisztított ruhákat, egyben mennyiségileg is meg­növelhetnék a forgalmat. Lehetőség van a vállalat bő­vítésére is, csupán a városi tanács kereskedelmi osztályá­nak intézkedésén múlik, mikor kerülhet erre sor. Ha megszün­tetnék a »Fürdőikért« kocsmát — ami elég rossz hírű hely és van is éppen elég kocsma a környéken —, felállíthatnák benne az expressz fehérnemű mosodát, amit a lakosság már régóta igényel. Kilónként 3 fo­rint 10 fillérért mosnák a fe­hérneműt, amit a háziasszonyok — különösen a dolgozó nők — reggel beadnának és délután már vihetnék haza és még az­nap vasalhatnák is. Ezzel egy­ben igen sok albérlőnek, ágy­rajárónak és szűk lakással rendelkezőnek gondjain lehet­ne könnyíteni, — belőlük Kecs­keméten pedig van éppen elég — akik nem tudnak mosni, vagy nem is moshatnak odahaza. Ha már a vállalat munkájá­nak megjavításáról van szó, meg kell még említeni: a Nagykőrösi utcai üzlet­VISSZAklFUT... Tengert játszik a kis tó. Hulláma vadul belevág a partmeredekbe, De gyenge, s amaz le nem omlik, Hát visszafut a túlpartra remegve. KANTOR ZOLTÁN PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt; Bács-Ki»kun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. * Szerkeszti a szerkesztő bizottság, j Felelős szerkesztő: Weither Dániel*’ Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám*) Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-1* Szerkesztő bizottság: 10-3« Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és , kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 11 FL \ Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét «. TeL; 15-29, 27-« •inininiHf „Jobban lehet a városban tanulni“ Ha ezt a kijelentést gimnáziumra, vagy egyetemre vo­natkoztatva hallottam volna, — igazat is adnék nekL De általános iskolásoktól hallottam Bugacon, ahol a központi iskola gyönyörű épületében városi gimnáziumba is beillő szertár segíti az oktatást. Kitömött állatok, madarak soka­sága, rengeteg kisgép, felnőtteket is érdeklő tanszerek állnak az iskola rendelkezésére. E szemléltető eszközök úgyneve­zett »vándor-felszerelések«, amelyek eljutnak mind a hét bugaci iskolába, — egyáltalán nem igazolva a cikkünk cí­mében foglalt, — s a bugaci gyerekektől hallott — panaszt. Mi hát akkor a mondásban az igazság? Mert van, — az kétségtelen. Az igazságot az osztálykönyvek lapjai árulják eL Sok a hiányzó. Mert bizony még most is gyakori eset, hogy a szü­lők otthon fogják gyermekeiket azzal, hogy — segíteniük kell a gazdaságban. Látogatásunk alkalmával is több gyerek hiányzott az alsómonostori II. számú iskolából, mert kuko­ricát kellett tömlők. Államunk nagy jelentőséget tulajdonít a fiatalabb, — utánunk jövő nemzedék fejlődésének, s milliókat áldoz az iskolákra és felszereléseikre. Nem tudom hát, hogy azok a szülők, akik gátolják gyermekeik zavartalan tanulását, sőt sok esetben iskolába sem engedik őket, — tisztában vannak-e cselekedeteik súlyával? Azzal, hogy mennyit ártanak gyer­mekeiknek, akiket pedig ők is annyira szeretnek. Hányszor mondják el ők is, — éppen gyermekeik előtt mentegetve tu­datlanságukat, — »az én időmben nem volt mód a tanulás­ra, — hej, pedig de jó lenne többet tudni...« Most van mód, van alkalom. Az I. számú iskolában még­is azért van egy osztályban több osztályismétlős is, mert szüleik nem engedték őket az órákra. Pedig közöttük is akad tanulnivágyó, s éppen ők mondták, hogy »nem lehet úgy tanulni, hogy egyik nap mehetünk iskolába, másik nap nem. Jobb a városban, mert ott jobban lehet tanulni...« Cikkünk címéhez jutottunk hát vissza. Tanulásra vágyik e kis tanyai gyerekeknek agyuk, szivük, — miért gátolják hát szüleik őket maradiságukkal? Vagy talán azt szeretnék, hogy — ha fiaik, lányaik felnőnek, — azok is ugyanígy pa­naszkodjanak mint ők, akik esetleg ma sem tudnak írni, olvasni...? Petrőczi Sáxidomé iiuiuiHUiuiiimiiiiaiHiiiiiiiiiiiiiiiiuiiHiiiin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom