Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-20 / 222. szám
4. oldal I960. szeptember 20, kedd BIZTATÓ ELŐJELEK Az elmúlt esztendőkben még mint biztató előjelekkel induló kísérletről beszéltünk a gyakor- flati oktatásnak általános és középiskoláinkban való bevezetéséről. Azóta azonban szocializmust építő társadalmunk és iskolarendszerünk célkitűzéseinek ezorosabb összekapcsolódása ezinte természetessé vált, s a szülők ismerősként üdvözölték •azoknak a kiállításoknak tárgyait, melyeket az úgynevezett »politechnikai« oktatásban részvevők készítettek oktatási intézményeinkben megyeszerte. A szakmunkásképzés, a gyakorlatiasabb szemléletre, a termelő és alkotó életre való előkészületnek a tantervekben előírt módozatain túl külön örvendetes jelenség, hogy szorosabbá vált, s egyre barátibbá a kapcsolat üzemeink munkásai, mérnökei, valamint iskoláink pedagógusai és növendékei között. "Ügy emlékeztünk meg már az elmúlt esztendőben is erről a kapcsolatról, mint olyanról, amely pártunk VII. kongresz- szusának célkitűzései szellemében jött létre. Az idén e kapcsolatok még szorosabbá válásáról adnak hírt a nemrégiben ünnepélyes külsőségek között megnyitott tanévek első hetei. Egyre több mezőgazdasági és ipari üzem kötött szerződést iskoláinkkal a gyakorlati oktatás megoldására, szakemberekkel, anyaggal, műhely, termelőeszköz rendelkezésre bocsátásával történő támogatására. Kiskunhalason a Szilád i Áron Gimnázium olyan egyezséget tudott kötni a SER- 'NEVÁL-lal, melynek eredményeképpen lehetőségek nyíltak a végzett diákok szakmunkásként való azonnali elhelyezkedésére. Kiskőrösön a minisztérium négy plusz kettes hetirend- dcl tanító mezőgazdasági szakmunkásképző középiskolát hozott létre kertészeti 1 és szőlészeti profillal. Szép és eredményes baráti együttműködés alakult ki Kalo- locsán az I. István Gimnázium és a helybeli üzemek között, melyek segítséget nyújtottak asztalos és lakatosipari jellegű gyakorlati képzés megvalósításához. Kiskunfélegyházán a Bányászati Berendezések Gyára ad pótolhatatlan támogatást a helybeli gimnáziumnak a lakatos- ipari jellegű továbbképzésben. Példamutatóak a bajai középiskolák és általános iskolák, valamint a helybeli nagyüzemek együttműködésének eddigi kezdő lépései is. , Mindez szép és biztató előjelként könyvelhető el. A szülők, az érdeklődők, ma már egyöntetű elismeréssel nyilatkoznak a gyakorlatiasabb közép- és általános iskolai oktatás célkitűzéseiről. De sok a tennivaló még, társadalmunk nagyobb segítségére volna szükség abban, hogy az iskolák rendelkezésére álló lehetőségeknél jobb adottságok teremtődjenek. Az ipari jellegű gyakorlati oktatás megvalósításához szükséges nyersanyagok, hulladékanyagok, gyári félkész gyártmányok, alkatrészek beszerzése és szükséges helyre juttatása sincs megoldva. Különösen általános iskoláinkban igen sok időt töltenek nevelőink azzal, hogy formális detektív munkával felkutatják a gyakorlati oktatás profiljának megfelelő anyagkészletet. Minden körülmények között gondolni kellene arra —, s az előbb említett és itt említendő problémák megoldásában talán éppen a szakszervezet nyújthatna segítséget —, hogy társadalmi szerveink közreműködésével, de művelődési intézményeink, különösen művelődési otthonaink és házaink szakköri tevékenységének fellendítésével megteremtsék az alapot egy széleskörű barkácsoló mozgalomnak. Hiszen a politechnikai képzés néhány éves pályafutása alatt megszülethetett az erre utaló társadalmi igény, s ennek valamilyen módon a kielégítéséről is gondoskodni kellene. Nagyon halkan, hogy félre ne értsék, azt is megjegyezhetnénk — nem ártana különösen városainkban, ha a hatalmas technikai vív mányokkal büszkélkedő korunk felnőtt társadalmának, legalábbis a társadalom néhány rétegé nek is lehetőséget biztosítanának, — persze önkéntes alapon — valamiféle »magán-po litechnikai« képzésre, hiszen jó néhány tiszteletre méltó felnőtt kartársunk akad, aki egy szöget nem tud tisztességesen beverni a falba. Ha tréfásabb formában is, de ezzel a példával is szeretnénk utalni arra, hogy a gyakorlati oktatás hatásai társadalmunkra sokkal szerteágazóbbak, mintsem hogy iskola és üzem patronázs- kapcsolataira leszűkíthetek volnának. Sokkal szélesebb körben kell feszegetnünk a társadalmi megszokások eresztékeit, ha korunk technikai forradalmának megértésére, fejlesztésére akarjuk nevelni felnőtt és növekvő dolgozóinkat. Egyelőre természetesen az iskolák házatáján kell rendet teremtenünk, s nem árt, ha már most felismerik az ebben való közreműködés szükségességét társadalmi szerveink, s többek között ifjúsági szervezeteink is. Mert sok még a nehézség, s igen nagy a szükség a segítő- kézre, a megértő támogatásra. Csáky Lajos OCéjitk a tárái éleith&t Ülésezett a járási tanács v. b. kát Andrási Ferenc és Maróff Dezső, a két község tanácselnöke terjesztette elő. Ezután a járási tanács igazgatási osztályának munkájáról tárgyalt a végrehajtó bizottság. A Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptember 17-én, szombaton ülést tartott. Elsőnek a Szabadszállási és a Solti Községi Tanács Végrehajtó Bizottságainak tevékenységeit értékelték. A beszámolóDolgoznak a Kunszentmiklósi Gépállomás gépei A Kunszentmiklósi Gépállomás dolgozói- tavaszi és nyári tervüket 108 százalékra teljesítették, s hozzákezdtek az őszi munkákhoz. Hetvennyolc erőgép dolgozik Szabadszállás, Kun- adacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós és Tass határában. A traktorosokból hat brigádot szerveztek. Az első dekádban 4500 kát. holdat szántottak fel. Bakos Béla traktoros brigádja a legjobb, 13 erőgéppel a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz-ben már 1800 hold földet felszántott és 200 hold őszi árpát elvetett. A gépállomás megkezdte az aprómag cséplését is. Ilét gépen ez ideig 400 mázsa aprómagot csépeltek cl. Ezenfelül 550 hold silókukoricát vágtak le és hatezer köbméter silógödröt töltöttek meg. - ' Fejlődés útján a tassi Lenin Tsz A napokban a Tassi Községi Tanács a Lenin Tsz egyéni munkáját értékelte. A végrehajtó bizottság jóváhagyta Mizsei Erzsébet tsz-elnök beszámolóját. a tsz vezetéséről. irányi fásáról, a növényápolásról és az állattenyésztés helyzetéről. A v. b. tagjai megállapították, hogy ez évben 95 taggal és 700 katasztrális hold földdel gyarapodott a közös gazdaság. Jóra értékelhető az aratás, a cséplés és a növényápolási munkák elvégzése. A tsz állatállománya egy év alatt tovább növekedett. Az állat létszám 20 tehénnel, 30 növendékmarhával, 16 borjúval, 30 anyakocával, 140 süldővel és 54 darab birkával több most. ]ól dolgozik a Dunavecsei Földművesszövetkezet — Nem csodálom apu, hogy nem harapnak a halak, hiszen nincs is jó ízük a kukacoknak. A Dunavecsei Földművesszövetkezet a harmadik negyedév első két hónapjában a kiskereskedelmi és vendéglátói üzemág- tervét túlteljesítette. A kiskereskedelmi időarányos terv 4 444 000 forint volt. E helyett 5 036 000 forinttal zártak. A teljesítés tehát 116 százalék. A vendéglátó üzemág terve erre az időre 737 ezer forintos bevételt irányzott elő, ezt 954 ezer forintra teljesítették, ami 30 százalékos túlteljesítésnek felel meg. 37 százalékkal több ételneműt adtak el a tervezettnél. Az iskolák helyzetéről tárgyalt a járási NE5 Az elmúlt hét szombatján a járási népi ellenőrzési bizottság az iskolák és oktatási intézmények pénzügyi gazdálkodásáról, valamint a szakkáderek foglalkoztatásáról tárgyalt. A bizottság tagjai megállapították a jelentés alapján, hogy kevés a tanterem, főleg a tanyai iskoláknál, ezért szükségszerű a tanulók két csoportban való tanítása. A pénzügyi gazdálkodás jónak mondható a járás iskoláiban. kivéve a kunszentmiklósi gimnáziumot, ahol a költségvetéstől eltérően használtak fel pénzügyi eszközöket. A leltár nyilvántartás ' a szabadszállási iskolát kivéve mindenütt megfelelő. Rovás »Vagy alusznak, vagy nem Idős Kemencei István dá- * vodi gazda még egy jó évvel ezelőtt hallani sem akart a termelőszövetkezetről. Irtózott még a gondolatától is. Szomszédai, ha a közösre terelték a szót, szedte sátorfáját, bejelentette, hogy már megint kínozza az átkozott reuma a vállát, s hazaballagott. A komák és rokonok tudták, hogy nem a válla, hanem a szíve fáj Kemencéinek. A világosabb fejűek gyakran mondogatták neki: egyetlen orvossága van a te betegségednek, István, ha belépsz a termelőszövetkezetbe! Ezt idős Kemencei is sejtette, de nem olyan könnyű búcsút inteni a dávodi határban nevető gyümölcsösnek, még talpalatnyi szőlőnek sem, hisz nem az égi szentektől kapta ő azt ajándékba, ő azért sokat görnyedezett, kuporgatott, hogy a községházán pecséttel is igazolják apránként gyűjtögetett magántulajdonának hitelességét. ' ocsmába se tért be egy kupica pálinkára. Nem ám! Ott iddogáltak a tsz-esek, s neki nem hiányzott, hogy a fejéhez vágják: hát te. István, meddig kötöd még az ebet a karóhoz?! Az egyéni gazdák »példaképe« volt az idős Kemencei. Tetszett nekik kitartása, hajlíthatatlansága. Ez aztán az ember! — pusmogták. Van benne kurázsi! Valósággal legenda terjedt el a faluban idős J&emenceiről: állja o sarat! A A KAPUN TOL K‘ kis parcellák »politikusai« csak arról feledkeztek meg eszménye- sítésük közepette, hogy maradi gondolkodásmódjukkal nemcsak Kemencei, de saját jövőbeli érdekeik alatt is vágják a fát. A makacsságot összetévesztették a »magyarsággal«. T élt, múlt az idő. Egyre * több elhatározás érlelődött a lelkekben: tavasszal belépnek az egyakaratú emberek közösségébe. Most várakozási álláspontra helyezkednek Nem akarta vállalni elsőként senki, hogy szó érje a ház elejét. Majd ha... Szabó Vendel is alákanyarítja nevét — s néztek egymásra tanácstalanul. Egy szép napon futótűzként terjedt el a hír a faluban: idős Kemencei István kötélnek állt! Belépett az Augusztus 20-a Termelő- szövetkezetbe, mert mint ahogy mondta: ott legalább dolgoznak! A z első hetek szokatlanul, *■ telve szorongással teltek. Esténként, amikor hazatért csodaszámba ment, ha megszólalt. Rákönyökölt az asztalvégre és bámulta a ketyegő faliórát. Haragudott az időt jelző »pokolgépre«, mert még az is zavarta nyugalomra vágyó lelkét. Szerette volna pozdorjává törni, de gyermekkori emlék fűzi hozzá. iau hát hagyta, hadd berzenkedjen a falon. Egy szombat délután így szólt a feleségéhez: — Hát a keserves teremtését, ettől féltem én. Az ember nem lehet a maga ura. A brigádé- ros kiadja az ordrét és gyerünk ... azt meg kell csinálni, ha törik, ha szakad. Nem katonás parancs ez, de nem is afféle udvarlás. Másik alkalommal a közösben meglapuló egy-két henyélő társáról beszélt. Megmelegszik az étel a szájukban tehetetlenségükben. Ha már beléptek a közösbe, ne restelkedjenek megfogni a kapanyelet. A z egykori egyéni gazda “ gondolkodásmódja napró! napra változott. Ma már észreveszi a gazdaságukban található hibákat is és nem rejti véka alá a véleményét. Segíteni akar a bajokon. Éppen ezért megmondja ö még az atyaúristennek is, ami nem tetszik neki. A hibákról nem hallgatni, hanem beszélni kell — ezt hallotta a párttitkártól. S ez a mondat megütötte a fülét. Szeptember első vasárnapján sétálni indult, a határ felé vette útját. A falu szélén elétünt a Jonathan almáditól pirosodó gyümölcsös smaragd koszorúja, s a szőlők felől muskotályillatot sodort a szél. Igen... szorította össze a száját, s szemei úgy hunyorgtak, mintha reflektorfény világítana beléjük. Nehéz volt... nagyon nehéz. C gykori birodalma előtt ^ megállt. Körülnézett, vajon nem látja-e meg valaki, ha bekocog a gyümölcsösébe. Értette ö már a gyümölcsfák suttogását és farkasszemet nézett az öklömnyi almákkal. Megvizsgálta, hogy jól permetezték-e meg a fákat, nem hemyósak-e, mert a szive hasadna meg, ha kárt szenvedne a jól termő gyümölcsös. Jobbkezét a magasba lendítette, hogy leszakít egy csábító almát és megkóstolja. S aztán, mintha megmerevedett volna a karja, izmai elemyed- tek, kiszállt belőle minden erő. Irult-pirult szégyenében. Nem lophatok még egy almát sem, hiszen e föld minden termésével már a közösé, a mienk. Csak nem lopom meg magunkat? — pirongatta önmagát. A Ug telt el fél év amióta ** idős Kemencei István is termelőszövetkezeti gazda lett. Azóta gyökeres változás észlelhető nála. Ma már nemcsak a család és rokonok körében ismerik úgy. mint termelőszövetkezeti gazdát, hanem a kiskapun túl is... Bieliczky Sándor hallják...« A népszerű magyar nóta egyik sorát azért idéztük, mert a duna- vecsei telefonközpont kezelőinek bejelentkezésére sokszor hosszú 10 perceket kell várni. Nem egyszer negyedórái idegtépő in- duktorozás után a telefont kezelő bejelentkezik. Ha pedig a telefonáló kifogást emel, a központ-kezelők nem egyszer meg nem engedhető hangon utasítják azt vissza. Egy példa. A dunatetétleni tanáccsal szerettünk volna sürgősen beszelni, de a posta majdnem két és fél óra múlva hozta csak be, 20—35 perces csengetés és veszekedés árán. Javítani kellene a dunavecsei posta munkájának minőségén. Röviden — Szeptember 20-án Kun- szentmiklóson tsz-elnöki értekezletet rendez a járási tanács mezőgazdasági osztálya. , — KISZ-vezetőségválasztó taggyűlést rendeztek Kunszentmik- lóson. Titkárnak Rácz Györgyöt választották meg. — Szabadszálláson, Tasson, Kunszentmiklóson és Apostagon megkezdődött a továbbképző iskola. A 14—16 éves fiatalok sokrétű mezőgazdasági képzettséget szereznek itt. — A Szabadszállási Traktorosképző Iskolán ez idáig 4000 traktorost képeztek ki. Az új lanfolyamoa 1910-en tanulnak*
