Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-06 / 185. szám

1960. augusztus 6, szombat oldi.t 150 közgazdász — 98 mérnök - 236 technikus 1965-re Készül a második ötéves terv személyi mérlege A második ötéves terv megyei javaslata — mint arról lapunkban már hirt adtunk — elkészült. A vaskos iratköteget jóváha­gyásra felterjesztették. A megyei tanács tervosztályán azonban tovább folyik a terve­zés. A vállalatoktól egymásután érkeznek a kért jelentések, a nagy terv végrehajtása személyi feltételeinek biztosításával kap- esolatos igények. Hány új mű­szakira, mennyi szakmunkásra lesz szükség? — erről érdeklőd­tünk. — Ez a munka három részből áll — mondja Berberovits Ist­ván csoportvezető. — Számba vesszük a nem műszaki végzett­ségű szakemberek (közgazdá­szok, jogászok), a mérnökök és technikusok, valamint a szak­munkások számát, a vállalatok és irányító tanácsok igényét, úgyszintén az igények kielégíté­sének lehetőségeit. — Mit mutatnak az eddigi összesítések? — Jelenleg a helyiipari válla­latoknál és a tanácsi apparátus­ban mindössze 15 felsőfokú is­kolai végzettségű közgazdász van. Mellettük 102 technikumi végzettségű közgazdász . dolgo­zik. — Az üzemek előtt álló fel- idatok megoldása, a mind ered- nényesebb vállalati gazdálko- iás azonban megköveteli, hogy i mostaninál lényegesen több irányító munkakörben is köz­gazdász képzettségű emberek dolgozzanak. Ezért 1965-re elő­reláthatólag 71 fővel nő az egyetemi és 79 fővel a techni­kumi végzettségű közgazdászok száma. Szakosításukat tekintve, többségük általános és pénzügyi képzettségű közgazdász lesz. A várható vitás ügyek rendezésé­re, a vállalati érdekképviselet megfelelő biztosítására (impro­duktív költségek csökkentése stb.) pedig a jelenlegi 16-ról 42 főre növeljük a jogászok szá­mát. — Hogyan erősítjük a műsza­ki vezetést? — Éppen most fejeztük be a mérnökök és a technikusok lét­számának tervezését. Egy-kéi kivételtől eltekintve, a vállala­tok és az irányító tanácsok nem terjesztettek fel kívánság-listá­kat. — Milyen igények vannak a tanácsi vállalatoknál? — Látszólag elég nagyok, de ezt a tervezett termelési felfu­tás indokolja. A várható tech­nikai haladás, a nagy teljesít­ményű és bonyolult szerkezetű gépek kezelése általánosan is nagyobb szakmai felkészülést igényel, különösen pedig a tech­nikus gárda fejlesztését teszi szükségessé. — A fejlesztés számai már ehhez igazodnak. Jelenleg a ta­Szakszervezeti nap Kunfehértón A napokban több mint nyolc- zer, állami gazdasági, gépállo- íási és erdőgazdasági dolgozó észvételével megyei szakszer­iét! napot rendezett a ME- OSZ Bács-Kiskun megyei bi- átsága. Az egész megyét meg- ozgató rendezvényen megje- nt több megyei vezető, társa- ilmi és tömegszervezeti kép- selő. A nagygyűlés szónoka Szabó •renc, a MEDOSZ megyebi- ttságának titkára volt. A szak- »rvezeti napot Körmendi Gé- , a Kunfehértói Állami Gaz­ság igazgatója nyitotta meg. ána került sor a megye íjobb MEDOSZ sportcsapatai- k egyéni és csapatversenyére, lamint bemutatóira. Délután a munkásőrség fúvós­zenekara adott térzenét, a víz­parton pedig a kecskeméti MHS repülőgép-modellezői mutatták be gépeiket. A szabad téren fel­állított színpadon délután 3 órá­tól hét üzem legjobb művészeti csoportjai adtak színvonalas mű­sort. Az éjfélig tartó nagysza­bású és hangulatos ünnepség szabadtéri tánccal zárult. A dicséret hangján kell szólni a rendező bizottság valamennyi tagjáról, akik alapos előkészítő munkát folytattak a szakszerve­zeti nap sikeres megrendezésé­ért. Különösen kitűnt ebben a munkában Körmendi Géza, a Kunfehértói Állami Gazdaság j igazgatója. Herczeg László szb- titkár és Nagy István rendőr- j tiszt. Duity Tibor levelező nácsi vállalatoknál és az appa­rátusban 41 mérnök tölt be irá­nyító munkakört. A második öt­éves terv végére 57 új, többsé­gükben gépész- és építészmér­nök munkába állítását tervez­zük, vagyis számuk megközelíti majd a 100 főt. Ezen belül a termelést közvetlen irányítók száma a jelenlegi 14-ről 45 főre emelkedik. — Milyen arányban fejlődik majd a technikusok száma? — Megfelelő körültekintéssel és alapossággal vizsgáltuk ezt az igényt is. A várható iparfej­lesztés és a jelenlegi munkakö­rök betöltése öt év alatt több mint 100 technikus beállítását igényli. Az össz-technikus-lét- szám most, a félév végén 99 fő. Ügy tervezzük, hogy 1965-re ez a szám 236 főre növekszik. Ha ezt elérjük, akkor az állami he­lyiiparban 176 technikus fog dolgozni, hatvan pedig az ál­lamigazgatás különböző terüle­tein segíti majd a termelő mun­kát. — Milyenek a kilátások a szakmunkás-szükséglet biztosí­tására? — Erre ma még nem tudunk számszerű választ adni. A szak­munkás-létszám tervezésére ez­után kerül csak sor. Ez a leg­nagyobb munka. Kedvező azon­ban számunkra, hogy az igé­nyek kielégítése megyén belüli feladat. Megoldása adva van a tanulóképzés rendszerének ki- szélesítésével. Jelentős tartalék adódik az üzemekben dolgozó segédmunkások, betanított mun­kások előléptetésével, átképzé­sével is. Fő fedezet azonban a fiatalok tervszerű szakmunkássá nevelése. Éppen ezért minden tanácsi vállalat számára irány­elv, hogy ahol a fejlesztés során szakmunkás-igény jelent­kezik és az adottságok meg­vannak, maguk képezzék v után­pótlásukat. S. G. Kétszeres haszon Még az aratás kezdetén tör­tént, hogy néhány helyen ellen­séges, rosszindulatú egyének kü­lönböző rémhírekkel próbálták a távoli tanyákon lakó egyéni gazdák nyugodt munkáját meg­zavarni. Azt híresztelték példá­ul, hogy a tarlóhántást tilos el­végezni. Bárgyú érveik eleve ku­darcra voltak ítélve. Nem igen akadt olyan gazda, aki „felült” volna az ilyen csábításnak, „jó­tanácsnak”. Az aratás ma már befejezéshez közeledik és jó ütemben folyik a cséplés is. A tarlóhántást kevés kivétellel mindenhol elvégezték a tsz-ek és az egyéni gazdák is, ahol azt a talaj lehetővé tette. Nagy szerepe volt ebben a párt­szervezetek politikai felvilágosí­tó munkájának, amellyel megfe­lelő légkört teremtettek a falun. Dolgozó parasztságunk, a ter­melőszövetkezetek gazdái és az egyéniek is jól felfogott érde­kükben cselekedtek, amikor az aratással egy időben elvégezték a tarlóhántást. A fellazított föld­ben megindult a talajélet. A fel­szántott tarlóba sokan másodnö­vényeket vetettek takarmányo­zás, vagy zöldtrágyázás céljából. Megyénkben igen sokféle má­sodnövényt termesztenek. Takar­mányozásra muhart, csalamádét, silókukoricát, cukorcirkot, tar­lórépát termelnek, emellett so­kan étkezési burgonya* zülűbor-^ sót, babot, uborkát veinek a tarlóba. Tennivaló ennek ellenére ma­radt bőven. A másodvetés lehetőségeit még nem mindenütt merítették ki. Némely helyen késleltette a magvak elvetését a kedvezőtlen időjárás is. Ezekben a napok­ban igen sok helyen hullott ki­sebb eső. Használják fel ezt az alkalmat a másodvetésekre. Pártszervezeteink már a ta­vasszal megyeszerte mozgalmat indítottak a magasabb termés­eredményekért. Az első szakasz­ban ez igen jelentős eredményt hozott. A hátralevő időben a ka­pásnövények további ápolása, valamint a másodnövények ter­melése útján emelhető jelentő­sebben a növénytermelés hoza­ma. A termelési mozgalmak sike­rében, a dolgozó parasztság jö­vedelmének gyarapításában nemcsak a fő növényeknek, ha­nem a tarlóvetéseknek is fontos szerepük van. Hozzájárulnak, sok esetben megduplázzák az egy holdra jutó átlagos bevételt. Kétszeres haszonra tesz tehát szert mindenki, aki nem mu­lasztja el a másodvetésre kínál­kozó alkalmat. Éljenek ezzel a lehetőséggel. Nagy József , Termelőszövetkezeti kultíi rmunk ások A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben eleven a kultu­rális élet. Az év folyamán a fiatalok sikeresen szerepeltek a tsz-ben rendezett ünnepségeken és műsorszámaikkal hangulatos­sá, színessé tették az összejöve­teleket. Részt vettek a felsza­badulási kulturális seregszem­lén és színjátszó csoportjuk má­sodik, tánccsoportjuk harmadik helyezést ért el. Ellátogattak más termelőszö­vetkezetekbe is. A Vörös Októ­ber Tsz-ben nagy szeretettel fo­gadták a kultúrcsoport tagjait és elismerően nyilatkoztak az egyes műsorszámokról. A múlt­koriban a Lenin Tsz-be »repül­tek« ki a tsz gépkocsiján és ott is sikeresen vendégszerepe) teli. A vidám műsor után hajnalig tartó tánc következett. A jó hangulatról a honvédzenekar gondoskodott, akik a szereplők­kel együtt minden dicséretet megérdemelnek. A nyár folyamán is együtt marad a tsz kutúrcsoportja, s a jól megérdemelt munka után szabad idejükben kiránduláso-. kon vesznek részt. Már voltak Egerben, Lillafüreden, Miskol­con, Tapolcán és Budapesten. Legközelebb Cserkeszeiéire nan­duinak ki. GYÓNI LAJOS: aj nos, gyakran hívott téle- szám Kecskeméten a 04. A itőállomáson naponta 25— ;zor is megcsörren a távbe- ő és az autó máris indul a »et vagy a szerencsétlenség helyére. »zméletlenségig ivott... alamelyik nap a Zöldfa utca ;zám alá kérték a mentőket, apualjban bukkantak rá egy ?gre a kivonuló mentők és íját keresetükből üdülnek a kömnüci úttörők zségünkben Berekszászi Ist- pedagógus, az úttörőcsapat ője, az év elején egy hold ;i tartalékterületet igényelt zségi tanácstól. Az úttörő sok az egy hold földön bor­etettek, amelyre leszerződ- i Szegedi Konzervgyárral, rsót az úttörőcsapat tagjai ttíven gondozták, kapálták majd értékesítették, apókban 3600 forintot kap- ímelyből 28 kispajtás 10 üdül a gyönyörű fekvésű iőben. Ebből a példából •at a környék ifjúsága, hí i szorgalomnak, az össze­rak ilyen eredményei ván­dorom József levelező.) _ beszállították a megyei kórház­ba. Nem volt nála semmiféle irat — így személyazonosságát nem tudták megállapítani. Az eszméletlenségig berúgott ember — miután kissé magához tért — egy óvatlan pillanatban meg­szökött a kórházból, s mire ke­resésére indultak, már nem ta­lálták sehol sem. Az oka : gondatlanság Snell István gádorai lakos az egyik napon motorkerékpárral jött a városba. A Gáspár And­rás utcában levő kisvendéglő előtt akart elkanyarodni, ami­kor elvesztette egyensúlyát és felborult. A 34 éves motorost súlyos agyrázkódással szállítot­ták a mentők a kecskeméti kór­házba. Tanulság Szomorú példák ezek. Az esz­méletlenségig berúgott ember [ és az agyrázkódást szenvedett motorkerékpáros esete gondol­kodóba ejt mindannyiónkat. — Nem tesszük fel a kérdést, hogy miért kellett mindennek meg­történni, hiszen a miért-re adan­dó válasz kézenfekvő: figyel- j metlenség és túlzott alkoholfo­gyasztás. Érdemes megszívlelni a ta­nulságát! IC. A, A kínai borbély és a lakóház \ magyar küldöttség egy csoportja a Pekingi III, sz. textilgy árban. Érdekes, hogy az utcára nem néz ablakuk. Régen ugyanis úgy építkeztek, hogy felépítve a négyszögletes alakú házat, az oldalfalakat meghoszabbították és ezeket öszekötöttók egy másik fallal és ez a fal képezi az ut­cafrontot. Az utcáról tehát az ember az udvarba jut, majd in­nen a lakásba. A házak kicsinyek és több­nyire sokan laknak egy-cgy szo­még nem is olyan régen az em­berek. A lakosság nagyobbik ré­sze még ma is ezekben a régi házakban lakik, de épülnek már és gomba módra szaporodnak az új, modern lakások. A lakás kérdésről a későbbiek folyamán még szó lesz. Nézzünk most meg közelebb­ről egy néhány régi és új pe­kingi nevezetességet. (Folytatjuk, bábán. A kínai lakószobák bú­torzata igen egyszerű: több sze­mély részére szolgáló széles fek­vőhelyek, asztalka, lócák. A szekrények most kezdenek elter­jedni. A felszabadulás előtt az ezyszerű kínai embernek nem volt szüksége szekrényre. Egy­részt pénze sem volt, hogy meg­vegye, másrészt úgy sem volt mit a szekrénybe tennie. A régi házaknak többségén még ké­mény sincsen. Kis tűzhely-félén, faszénnel főznek, s ez a „kály­ha" ad egy kis meleget is. Hi­hetetlen nyomorban éltek itt Pekingben barangolva az európai szem számára igen ér­dekes látvány a régi építkezés a régi kínai lakóház. A gyönyörű padoga-szerű épületekről már elég sokat hallottunk, most in­kább vegyük szemügyre az egy­szerű kínai házakat. A házak többsége földszintes. Ha már említettem a fodrá­szokat, szólok róluk is egy né­hány szót. Kínában vannak még utcán dolgozó borbélyok is./ De a fodrászüzletek legtöbbje (gén modern. Beül az ember a szék­be, a nyakába jóval nagyobb le­pedőt tesznek, mint nálunk. Ek­kor megnyomnak egy pedált, a szék hátra hajlik és a páciens máris hanyattfekszik és így, ké­nyelmes fekvőhelyzetben kezdő­dik a borotválás, A szőrt nemcsak szappannal, hanem forró gőzös törülközővel is puhítják. Ha a gyanútlan ide­gen nem elég éber, akkor egy villanás és máris megborotvál­ják a homlokát, a füleit, sőt az orrát is. Ha azonban figyeli a bobélyt, úgy egy kis mutogatás­sal meg tudja előzni a teljes szőrtelenítést: Igen jól borotvál­nak és egy borotválás ára 2 maó ami nálunk 20 fillérnek fele! meg. Borotválás után valamifé­le masinával valósággal kivasal­ják az ember arcát és „megva­salják” a test több fontos ideg­gócát is. Vannak modern női fodrászok is. A nők többsége azonban copfot és még többen rövidre vágott, síma hajat visel­nek, bár egyre több nő visel már dauerolt frizurát. , Ha már megemlítettem a pénzt, akkor azt is el kell mon­dani, hogy .Kínában a pénzegy­ség a juan. Egy juan 10 maóra oszlik (ezek nálunk a 10 fillére­sek) egy maóban pedig 10 fin van (ami nálunk a filléreknek felel meg), , - - .............

Next

/
Oldalképek
Tartalom