Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-14 / 192. szám
196«. aagtftzItBfY4,"?53£SSrp 3. oldal Gondolatok, tapasztalatok a pártépítésről, a tag- és tagjelölt-felvételről | épi denrokratilkua rendszerünk, szocialista épí- tőmumkánk vezető ereje a párt, amelyet azért erősítünk, szilárdítunk, hogy hivatását, dolgozó népünk ügyének szolgálatát minél eredményesebben lássa el. A párt erősítésének igen sokféle módja van. Ezek között első helyen áll a párttagok marxista-leninista ismereteinek gyarapítása, elvi szilárdságának, bátorságának összeforrottságá- nak, a párt egységének erősítése, a párthoz, a néphez, a szocialista tábor országaihoz való hűségre nevelése. A párt erősítésének igen fontos eszköze a tervszerű, céltudatos pártépítő munka, a párt- szervezet sorainak új belépőkkel való gyarapítása. Tapasztalataink szerint a pártalapszervezeteink zöme körültekintő gondossággal foglalkozik a tag- és tagjelölt-felvétellel. Ügyelnek arra, hogy a legöntudatosabb dolgozók álljanak a párt soraiban. Ez a figyelmes pártépítő munka tükröződik a párt szociális összetételének alakulásában is. Pártszervezeteink elsősorban fizikai munkásokat, szövetkezeti gazdákat, műszaki és mezőgazdasági értelmiségieket vesznek fel tagjelöltnek, illetve párttagnak. Elterjedt az a gyakorlat, hogy a tagjeiöltséget, vagy párttag felvételét kérő élvtárssal az alapszervezet vezetői előzetesen megismerkednék, számba veszik a társadalmi életben betöltött tevékenységét a munkában való helytállását, példám utatását, a párt politikájával való egyetértését; Tájékozódnak a pártba lépés indító okairól is. Nyíltan és őszintén megmondják a párt soraiba jelentkezőknek, hogy a párttagság nem jár semmiféle anyagi előnyökkel, a közéleti jogok növekedésével, de hátránnyal sem. A kommunistákat többek között az különbözteti meg a pártonkívüliektől, hogy többet vállalnak magukra a közügy szolgálatában, áldozatkészebbek és nagyobb a felelősségük. A pártnak aktív, cselekvő n tagokra van szüksége, akik minden körülmények között, a legviszontagságosabb helyzetben is hűen teljesítik kötelezettségeiket. Az olyan szimpatizánsokkal, akik a társadalmi életben nem tevékenykednék, a párt nem erősödne, éppen ezért, jobb ha pártonkívü- liként segítik a kommunisták célkitűzéseinek valóraváltását. Természetesen a tag- és tagjelölt-felvételi munka eredményessége mellett hibák és hiányosságok is előfordulnak még. Ritkán ugyan, de tapasztalható, hogy a pártba lépni szándékoAhol vegyszerrel „kapálták a kukoricát « A MÁTÉTELKI Állami Gazdaság központi üzemegységében tanakodva áll meg minden látogató egy 67 holdas kukoricatábla mellett Sűrű, haragoszöld rengeteget képeznek a zömök szárak, mindegyiken két-két vastagozó cső, s a talaj patyolattiszta a gaztól. Bene István főagronómus mosolyogva mondja: — Már többen megkérdezték, hogy mi ez: kukorica vagy csalánodé7 Persze, hogy kukorica, amelyről holdanként 25—30 mázsás morzsolt szemtermést várunk s emellett azért is érdekes, mert földjét egyetlen kapavágás sem érte! A GAZDASÁGBAN az elmúlt évekhez képest az idén kétszeresre — 966 holdra — nőtt a kukorica vetésterülete. 217 holdon — a három üzemegységben elosztva — az idén foglalkoznak először nagyüzemileg a kukorica vegyszeres gyomirtásával, Simasdn illetve Atrazin nevű szelektív gyomirtó szerrel. — A növényállomány a tavalyi 16 ezerrel szemben az idén 19—20 ezer tő holdanként, ezeken a táblákon — mutatja a főagronómus. — Ilyen sűrűséget csak a jól kezelt föld bír el. Ez a terület 35—40 centis őszi mélyszántást, holdanként 200 mázsa istállótrágyát, 250 kiló szuperfoszfátot, 100 kiló kálit és két alkalommal 50—50 kiló pétisó fej trágyát kapott. A kukoricát szemenként, 70x25 centis sor- és tőtávolságra vetettük. — A VETÉS UTÁN azonnal megtörtént a talaj bepermeteJó karban levő, üzemképes, Opel-Blitz gyártmányú, 3 tonnás tehergépkocsi eladó. Érdeklődni lehet és megtekinthető a kecskeméti Űj Tavasz Mező- gazdasági Tsz-nél. Kecskemét Ballószög 200j 1903 'MuiiiiiuuiiwiiuiiRiinmmnű zése a vegyszerrel. Holdanként 4,5 kilogramm Simasin-t illetve Atrazin-t 800 liter vizzel keverve permeteztek ki. A vegyszer a kikelő gyomok gyökerein keresztül hat, a fajtáktól függően rövidebb-hosszabb idő alatt elpusztítja azokat. A talaj nem gyoomosodik el, a kukorica szépen fejlődik. zót csak felületesen Ismerőt és esetleges rossz tulajdonságai csak később bukkannak elő. Az ilyen esetek előfordulásában közrejátszik, hogy nem egy helyen szinte kizárólag csak az üzemben végzett munkája alapján ítélik meg a pártba jelentkezőt, és nem győződnek meg családjának állásfoglalásáról. Még gyakoribb dolog, hogy a tagjelölttel csak felvételig törődnek, később nem tanácskoznak vele, nem látják el megfelelően pártmegbízatásokkal, és ezzel nehezítik, lassítják kommunistává, párttaggá fejlődését. A helyenként előfordult hiányosságok megszüntetésére számos pártszervezet eredményes módszert dolgozott ki. Ezek közé tartozik, hogy előzőleg a pártcsoportok vitatják meg a tagjelölt felvételi kérelmét. Bevált az az eljárás is, hogy a pártba belépni szándékozót lakásán keresik fel ajánlóik, vagy a pártvezetőség tagjai és ott meghitt légkörben beszélgetnek, ismerkednek és ha gondja, nehézsége van, akikor azon segítenek. Ezt a módszert több helyen alkalmazzák a kecskeméti járásban, továbbá a vasúti párt- alapszervezetekben. Tapasztalataink szerint helyes lenne az ilyen eljárást megye- szerte elterjeszteni, mert ezzel nemcsak a tagjelöltnek, hanem családjának is segítenek a párttagsággal járó feladatok megismertetésében, a kommunista világnézet és magatartás elsajátításában. lia a megfelelő baráti han11 gon beszélgetnek, ismerkednek a tagjélöltségét, vagy párttagságát kérelmezővel és családjával, akkor ez a foglalkozás erős, összekötő kapocs lesz a párt régebbi és a nap, mint nap belépő új tagjai között. Egyik éltető eleme lesz a pártmunkának, a pártélet pezsgésének. Nagy József Rózsa Lászlónét HÓDIT AZ Oj VILÁG Art hitte, szivének meg keU szakadnia, hogy kommunista lett három derék fia. Hisz1 mind a három jó volt, úgy nevelte 6t, kalapot emeltek úr és kőszent előtt. És szülőnek, rokonnak kezet csókoltak, s a bőrüket lenyúzó munkaadónak jaj, dehogy vétettek, jaj, dehogy is szóltak... És ahogy vége lett az álszent világnak, s a Jog végre birtoka lett a munkásnak, a drága kis öreg csak pillogott, csak nézett magyaráztak neki, de semmit sem értett... öt kötik a szép, kőtalapzatos szentek, közte s fiai közt nagy falat emeltek... Három derék fiú, derék még mindmáig, versenyezve lesik, neki mi hiányzik. És harag nincsen, az útból teszik félre, s jön a pénz, csomag és szénutalvány télre... S bár tudják, népi lesz egy velük, elveikkel, egymásközt azt is jólesőn könyvelik el, drága kis öregben hódít az új világ, így ír: »Dicsértessék a ... — Szabadság.’« Magyar tudósküldöttségek külföldön Tudósok Moszkvában, jobbról a második Ligeti Lajos akadémikust Fekete hajós, az akadémia leve. lező tagja. Több tudományos'' kutató is részt vesz a moszkvai kongresszuson. Stockholmban a nemzetközi földraj ztudományi unió ülésén Bulla Béla akadémiai levelező tag, Kodé Sándor egyetemi tanár, Bora Gyula egyetemi adjunktus és Enyedi György ősz- tályvezető képviseli a Magyar Tudományos Akadémiát. i A napokban a Magyar Tudományos Akadémia két küldöttséggel képviselteti magát jelentős nemzetközi kongresszusokon. Az augusztus 9—16 között megtartandó 25. nemzetközi orientalisztikai kongresszusra Ligeti Lajosnak, az akadémia elnökének vezetésével nyolctagú delegáció utazott Moszkvába. A delegáció tagjai egyebek között Trencsényi-Waldapfel Imre és Moravcsik Gyula akadémikusok, Szeged, 1960. augusztus 10. Itt van, megyénk határaihoz oly közel. Ha hív bennünket — megyünk, különben oly keveset tudunk róla. Csak azt, hogy Budapest után negyedik nagy városunk. 100 ezer lakosa van — vagy ennél is több a legújabb népszámlálás adatai szerint — szép, egyetemi város. Sokakban irodalmi emlék is ébred neve hallatán. Azt az erőt és tehetséget, lakóinak az iránta érzett szeretetét azonban, amely képessé tette a szabadtéri játékok rendezésére, már nem érzékeljük azonnal mi, Bács-Kiskun megyeiek sem, rövid ott tartózkodásunk ideje alatt. Így történik, hogy most, amikor az egész országra, sőt Európa nagy részére szóló eredményeit láthatjuk, külföldiekével egyenlő érdeklődéssel csodáljuk, amit Szeged nyújt. Hazajőve pedig — a nagy és igaz élmények természete szerint — elsősorban képekben, eseményekben számolunk be ismerőseinknek tapasztalatainkról. Temérdek személygépkocsi fut az utcákon, — a világ autóiparának sokféle gyártmánya. »GB« — olvassuk egy Buiok oldalán Anglia autóinak nemzetközi jelét. De van itt cseh, lengyel, hol land, olasz, francia ►►felségjelű« kocsi is. Szeged — amellett hogy megtartotta saját, magyar jellegét — európai nagyváros benyomását kelti, s ezt szimbolizálja a francia nép hőséről, Szent Johannáról a Sztálin-díjas szovjet N. I. Pejko balettje is, amely itt, a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorában előadva túlmutat az esetlegességen — az európai kultúrkincsek szocialista módra való megbecsülése felé. Lépten-nyomon érzi a Szegedre látogató a város levegőjében lSxtfyed A szabadtéri játékok, a kiállítások, s a nagy számok városa Jelenet N. I. Pejko Jeanne d’ Arc c. balettjéből. rétesről pedig nem is szólva.Mennyi anekdota, »-story« és kellemes emlékű epizód hall-» ható! Száz idegenvezető 14 nyelven beszél a külföldiekkel, s derűsnél derűsebb történetekkel traktálják a szegedieket. A lengyelországi Poznan Lengyel—» Magyar Baráti Társaságának 120 tagja látogatott el ide. Brno — Szeged csehszlovákiai testvér- városa — is népes küldöttséggel képviselteti magát Ez mindmind ok és alap egy-egy köny- nyed, de komoly tartalmat ma» gában rejtő anekdotára. Búcsú« zásul itt csupán egyet szeretnénk leírni: Hamza Humo jugoszláv író a Kulturális Kapcsolatok Intézetének meghívására éppen a napokban érkezett Magyarországra. öt Budapesten, a Nyugatipályaudvaron népes és díszes küldöttség várta, ámde hiába, mert Szegeden, a vendégszerető ünnepségrendezők »-lefoglalták« maguknak. Hamza Humo, aki egy fillér magyar pénz nélkül jött, még a villamospénzt is a vendéglátó szegediektől kapta. Mint mondotta, a hazánkról készülő riporsorozatát ennek az epizódnak a megírásával kezdi majd. A Szegedi Szabadtéri Játékok műsorának utolsó — s egyben fénypontja — az Ember tragédiájának előadása lesz. Major Tamás, a Tragédia rendezője az új, és állítólag meglepő rendezési megoldások miatt nem engedi az újságírókat közel még a díszletekhez sem, a próbákra meg különösen nem. Megéri hát bizonnyal a megyénkbelieknek is, ha igénybe veszik a szegediek vendégszeretetét az Ember Tragédiája előadásainak napján. j.- (—ng—.í meg képzőművészeti kiállítás — egy sem található, amely színvonalában alatta maradna bármely fővárosi kiállításnak. Címünkben írtuk: Szeged a szabadtéri játékok, a kiállítások és a nagy számok városa. Hogyne volna az! Ottjártunkig a Dóm téri előadásokat 80 ezernél több látogató tekintette meg, s ha az Ilyenkor szokásos újságírófogást vettük volna elő, csillagászati számokban beszélhetnénk a vendégek által elköltött ételfélékről, a város vendéglátó iparának ünnepi különlegességeiről, a paprikás kifliről, a hal- . az európai kultúrkörbe szocialista módon való bekapcsolódást. A Nemzetközi Fotóművészeti Szalon kiállításának vendégkönyvébe az egyik látogató, aki Szolnokról érkezett, ezt jegyezte be: »-A nagyon szép kiállítást látván, a francia stílustörekvés tetszett legjobban.« Ottjártunk napján »csak« hat kiállítást tudtunk megtekinteni. Nem azért, mintha nem lenne több, hanem mert időnkből nem futotta. A hat kiállítás között — műemlékvédelmi, a szabadtéri játékok történetét bemutató, bélyeg-, politechnikai, fénykép-,
