Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-17 / 194. szám

I960. augüszTuVT?,' szeri! a ?. oldal Megkezdődött a sorozás L aktanyák udvarán, gya­korlótereken gyakran hangzik megdicsért katonák aj­káról: „A dolgozó népet szolgá­lom!” Hosszú, nehéz és fáradsá­gos az út, amelyen odáig ér el egy katona, hogy rászolgáljon a dicséretre. Türelmes nevelőmun- ika szükséges hozzá, hogy a had­seregünkbe bevonult fiatalokból bátor, edzett, szocialista hazáját ímegvédeni képes katonák válja­nak. Alkotmányunk előírja, hogy s,,... a haza védelme minden ma­gyar állampolgárnak szent kö­telessége.” — Alkotmányunk e pontjának tesz eleget minden sorköteles ifjú, amikor tényle­ges katonai szolgálatra vonul be néphadseregünkbe. A bevonu­lást azonban minden évben meg­előzi a sorozás. Ez évben is aug. 15-én kezdődött az 1940-es év­folyambeliek sorozása. A sorozás a katonai szolgálatra való elő­készítés egyik szakasza. Itt dől el: kiből lesz katona, kiből nem. Éppen ezért fiataljaink minden évben kissé elfogódott érzések­kel mennek a sorozásra, mert valamennyien ott szeretnének lenni azok között, akik alkal­massá váltak a katonai szolgá­latra. 42 ­M egyénkben a sorozásnak régi hagyományai van­nak. A legények felpántlikázott kocsikon, zászlók alatt, zeneszó­val indulnak el falujukból a já­rás székhelyére, a sorozóbizott­ságok elé. Amerre elmennek, vi­dám nótázásukra kiszalad a ka­puk elé a falu apraja-nagyja, sok helyen elkísérik a legénye­ket a lányok is. Ezeket a régi, szép hagyomá­nyokat ebben az évben is ele­venítsük fel. Helyes lesz, ha a községek tanácselnökei. KISZ- szervezetei a sorozás előtti na­pokban összehívják a sorkötele­seket, hogy együtt beszéljék meg a sorozással kapcsolatos teendőket. Nagymértékben elő­segíti ugyanis a sorozást, ha a fiatalok szervezetten, fegyelme­zetten, pontos időben és igazo­latlan hiányzás nélkül érkeznek meg a sorozóhelyiségbe. A sorozástól a bevonulásig tartó időszakban is nagy felada­tuk van a KISZ-szervezeteknek és a Magyar Honvédelmi Sport- szövetség alapszervezeteinek. Mindkét szervezetnek elsődle­ges feladata ifjúságunknak a szocialista haza szeretetére való nevelése és éppen ezért sokat tehetnek a fiatalok katonai élet­re vájó előkészítéséért ebben az időszakban is. S orköteles .fiatalok! Bevo­nulástok után igyekezze­tek minél előbb kiváló katonák­ká válni, hogy büszkék lehesse­nek rátok szüléitek, üzemeitek, községetek, ahonnan bevonulta­tok. Sajátítsátok el a katonai tudnivalókat, hogy az idősebb katonákkal együtt a sikeres ki­képzés, a jól végrehajtott fel­adat után ti is büszkén mond­hassátok majd, ha parancsno­kaitok megdicsérnek: „A dol­gozó népet szolgálom!” A közös összefogás nagyszerű eredménye Géderlak befejezte ez évi községiejleszíésl tervét Mézeskalács szivek ' Az elmúlt szombaton kedves ünnepség színhelye volt Baján az 1. számú Szociális Otthon Ró­kus utcai épülete. A város 175 szociális gondozottja, 106 külső gondozott, valamint 50 meghí­vott öreg találkozott egy nékik is felejthetetlen délután kereté­benA nőtanács. Vöröskereszt js'h- tanács szociálpolitikái osz­tálya rendezte ezt a találkozót. „Az öregek napján” meghitt beszélgetések alakultak a város vezetői és a békességes öreg ko­rukat töltő szociális gondozottak között. Elhatározás született, hogy Baján ezentúl minden év lugusztus 14-én megrendezik az ,öregek Napját”. Megbecsülé­séül azoknak, akik a munka isztességtudatával eltöltött hét­köznapjaik után a nyugalmas ireg kort élvezik. A meghatóan kedves ünnepség befejezéseként minden öregr\ek egy-egy mézeskalács szivet nyúj­tottak át „öregek Napja, Baja, 1960” felírással, emlékül az első bajai öregek napjának. Az elmúlt hetek nagyarányú társadalmi munkája után öröm­mel jelentették a géderlaki köz­ségi vezetők, hogy az ez évi köz- ségíejlesztési tervet augusztus 20-a tiszteletére befejezték. A kalocsai járásban, a valami­vel több, mint másfélezer lakost számláló Géderlak már több éven át az elsők között van a község­fejlesztési versenyben. Az elmúlt évben a járás máso­dik legeredményesebben dolgo­zó községe lett Géderlak és meg­kapta a 70 ezer forintos jutal­mat. Az egy főre jutó társadal­mi munka értéke akkor 54 fo­rint volt. Az ez évi tervek ké­szítésénél a nagy és titkos biza­kodás ellenére sem gondolta sen­ki, hogy az alkotmány születés­napját, a tanácsok megalakulá­sának 10. évfordulóját úgy fog­ják megünnepelni, hogy a já­rás 14 községét maguk mögött hagyva, befejezik egész évi köz­ségfejlesztési tervüket. Még csak néhány napja, hogy megfeszített munkával dolgoztak a tervek megvalósításán, mégis úgy beszélnek az elvégzett mun­káról, mintha mi sem történt volna, pedig a 300 ezer forintos községfejlesztési terv teljesítése mögött a községüket és hazáju­kat szerető emberek, a tanács tízéves megalakulását ünneplő tanácstagok és vezetők szívós és áldozatkész munkája rejlik. Csada János, a községi tanács vb-elnöke érdeklődésünkre szin­te kitérő választ ad. Arról beszél, hogy a tanácstagok és a lakosság küldöttei gyakran keresik fel a községi tanácsot és fel­ajánlják a társadalmi mun­kát. Állandó napközi otthon lesz Baja-Szentistvánon A városi tanács végrehajtó bi­zottsága a szentistváni új iskola építésénél szerzett kedvező ta­pasztalatokra alapozva elhatá­rozta, hogy a Baja-szentistváni iskola udvarán kéttermes állan­dó napközi otthont épít, mely­hez a bontásból származó építő­anyagot és a pénzügyi fedezet jelentős részét a városi- tanács biztosítja. A tantermek mielőb­bi tető alá hozásában a tanács ezúttal is számít a szülők, a pe­dagógusok, a termelőszövetke­zetek támogatására, elsősorban társadalmi munkában és szállí­tási feladatok vállalásában. A példamutató kezdeménye­zésnek máris nagy visszhangja támadt. Mikor szállítják el a leszerződött fokhagymát? MEGYÉNKBEN Dusnokon és ajszon évtizedek óta igen nagy lennyiségben termelnek fok- agymát Dusnokon ez év április •ig 264 termelő több mint 100 it. holdra kötött szerződést, s ’yanilyen mennyiségű fokhagy- a értékesítésére van lehetőség i.jszon. Ám a termelők körében nem- giben olyan hangulat uralko- tt el, hogy jövőre nem ter­elnek fokhagymát, mert az ei átvételi árakat a tavalyi akhoz mérten állapították meg . komoly veszteséget jelent a •melőknek), ezenkívül a szál­ás is szünetel és hetenként ik egyszer vásárolhatnak árut földművesszövetkezetek ex- rtra, akkor is csak 30 mázsát. \ KÉNYES árucikket nem Iják tárolni, s ezért a piacra dják, hogy a fokhagyma meg romoljon. Sok termelő egész adóját a fokhagyma-termés- rendezte, s most — a szál­asok elmaradása miatt — nem íja teljesíteni az állam iránti elezettségét. ÉRETTÜNK VOLNA a két ;ség lakóinak gondján segí- i. ezért a MÉK főosztályve- őjével tárgyaltunk a fenti •ben. Az első dolog — mint »tudtuk — az ördög nem olyan fekete, amilyenre festet­ték. A szóban forgó két község­ben 216 kát. holdra kötött szer­ződést a MÉK. Az írás szerint az átvétel utolsó határideje ok­tóber 31., amiről természetesen a termelők is tudnak. Előrelát­hatóan 3400 mázsa árut kell át- venniök, amelynek felszedése már megkezdődött. Július hó­napban már 606 mázsa fokhagy­mát vettek át, augusztus első dekádjában pedig 500 mázsa fokhagyma átvételét biztosította a kalocsai kirendeltség. A MÉK — amennyiben megfelelő rak­tártérrel rendelkezne — akkor sem vehetné át a termelőktől a fokhagymát, mert tárolásra a nagy nedvességtartalma miatt alkalmatlan, másrészt pedig az átadásra kerülő fokhagymának megfelelő szárazsággal kell bír­nia. : A TERMELŐK kívánságának akartak eleget tenni akkor is. amikor a fokhagymát exportál­ták, ki is küldtek 390 mázsát, azonban a külföld az áru foga­dását azért tagadta meg, mert a fokhagymának nagy volt a nedvességtartalma. A termelési szerződések megkötésénél a MÉK árkötelezeltséget nem vállalt, te­kintettel arra. hogy ennek a cikknek az árát a kereslet és a kínálat törvényei szabályozzák. Végezetül szeretnénk meg­nyugtatni a fokhagyma-termelő­ket, hogy a szerződés értelmé­ben az árút október 31-ig átve­szik és elszállítják. Gémes Gábor Kérték például, hogy a község teljes vízművesítéséhez szüksé­ges csöveket biztosítsa a tanács, a szállítást és a beszerelést a la­kosság elvégzi. A járda 'további építésénél is azt kérik, hogy a tanács szerezze be a cementla­pokat, a tanácsi körzet lakos­sága gondoskodik az odaszállí- tásról és a járda elkészítéséről. Az ilyen nagyfokú aktivitás eredményezte az egész évi terv teljesítését is. Sőt, több létesít­ménynél túl is teljesítették az előirányzatot, például a törpevízmű építésénél 850 folyóméter vezeték helyett 1350 métert készítettek el. Az összes társadalmi munka ér­téke elérte a 245 ezer forintot, az egy főre jutó átlag pedig az elmúlt évinek háromszorosa volt, megközelítette a 160, forin­tot. A vb-elnök tájékoztatása sze­rint augusztus 20-a után is to­vább folytatják a község építő­sét, szépítését. Bővítik a villany- hálózatot, s ezer méter járdát építenek. De azt is kiszámolták: ha a járdaépítésben a lakosság az eddigi aktivitással segédke­zik, 2000 méter hosszan is . el tudják készíteni. Alkotmányunk ünnepén, a ta­nácsok alakulásénak 10.' évfor­dulóján, büszke és örömteli ér­zéssel jönnek össze Géderlak község vezetői, tanácstagjai és egész lakossága. A közös össze­fogás nagyszerű eredményeit a községfejicsz+ési terv ez évi programjának befejezésével ,'<iv neplik. Mándiíy Joz sí Példás társadalmi munka! Mióta Bácsbokod termelőszö­vetkezeti község lett, nemcsak a termelésben érezhető a közös­ségi szellem, de a falu új arcu­latának kialakítására irányuló munkák elvégzésében is. Ezt az alábbi példával sze­retnénk bebizonyítani. A termelőszövetkezeteknek a vasútállomás mellett raktár- területre van szüksége. Az ál­lomásfőnök saját kertjéből haj­landó is volt átadni e célra 406 négyszögölet, ezt a területet azonban körülbelül 1500 köb­méter földdel kellett íeHiptrr;.; Összehívta hát a községi ta­nács elnöke a terms'öszöveike- zetels vezetőit: véleményűket, meg segítségüket kérte, nem ír'l bele sok idő, s az első esős, csö- pörgős napen, amikor mezei munkát nem végezhettek, 45 fogattal, nyolc gumikerekes ko­csival, két zetorral és két te­herautóval vonultak ki a ter­melőszövetkezetek az állomás mellé. A kocsik mellé küldőit 41 rakodó egyetlen nap alatt 450 köbméter földet mozgatott meg! » Tíz éves o kalocsai Iszkra Termelőszövetkeze! A város első termelőszövetkezete, a kalocsai Iszkra Tsz augusztus 20-án kedves ünnepség keretében emlékezik meg fennállásának és működésének 10. évfordulójáról. Egy évtized hosszú idő egy kollektíva életében. Érdemes visszapillantani az első napokra. Tíz évvel ezelőtt a városi pártbizottság és az akkor már meglevő ideiglenes városi tanács irányításával 15 kis- és középparaszt határozta el, hogy meg­alakítja az Iszkra Termelőszövetkezetet. A nagyüzemi gazdaság vitelében az új szövetkezeti parasztoknak még nem volt kellő jártasságuk, így örömmel vették, hogy Romsics József, az akkori elnök, egy 80 tagú parasztküldöttség tagjaként, a Szovjetunióba utazhatott a fejlett szocialista mezőgazdaság tanulmányozására. Az Iszkra Tsz tízéves működésével bebizonyította, hogy méltó a nevére. Az első időkben voltak kezdeti nehézségek sünit azonban a szövetkezet alapító tagjai is ma már csak mint elmúlt emléket idéznek. Nem ingatta meg őket az ellen- forradalom sem, a szövetkezet nem oszlott fel 1956-ban, bár az ellenség igyekezett hazugsággal, rágalmak özönével bom­lasztani a tagságot. Fegyvert fogtak a tsz tagjai a múnkás- hatalom mellett és megvédtek a szövetkezetét. Az Iszkra azóta is évről évre jól gazdálkodik és közös vagyona állandóan gyarapszik. Ebben az évben területük^ és taglétszámuk is jelentősen megnövekedett, mert a város egész parasztsága a szövetkezeti útra lépett. Jelenleg közel hatmillió forint a tsz közös vagyona. A sertésállományuk 600, szarvasmarha-állományuk 217, a juhok száma pedig 500 darabra növekedett. Mintegy 76 hold fűszer- paprika, 30 hold konyhakertészet, valamint a szántóföldi növé­nyek termése, és a tagok munkája, biztosítja a tervezett jövedelmet. A tízéves' évfordulóhoz azt kívánjuk, erősítsék tovább ezt a nagy kollektívát és egységbe kovácsolódva, nevükhöz mél­tóan hirdessék a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság útjának helyességét. Romsics Sándor, A MÉLYKÜTI RICINUSMEZŐK NAGY, ujjasán összetett leve­leivel. fürtös toktermésével éveit óta megszokott látvány már a ricinus a mélykúti határ búza- és kukoricatáblái között. A bács­almási járásnak ezen a részén termesztik ma is — most már a termelőszövetkezetek nagy­üzemi tábláin — a megye rici- nusálilományának 70 százalékát, összesen 1400 holdon. A RICINUS újhonos növény­nek számít megyénkben, bár a második világháborút megelőző évek óta sokfelé elterjedt. Ola­ját a gyógyászatban, a festék-, bőr- és szappaniparban — újab­ban a műanyaggyártásban hasz­nálják. Olajának kenőképessége a meleg hatására sem változik, ezért gyorsan forgó motorok ke­nésére kiválóan alkalmas. A MÉLYKÚTI termelők na­gyon szeretik, mert az ottani könnyen felmelegedő, mély- rétegű talajokat igen meghálál­ja s 6—8 mázsás holdanként] magterméssel fizeti vissza a ri­cinus. A termeltető vállalat 400 forintot fizet a termés mázsájá­ért. Egy hold ricinus jövedelme a különféle felárakkal együtt 3800—4000 forint körül mozog. TERMESZTÉSE nagyüzemi táblában könnyebb és kifizető­dőbb is. ősszel mélyen szántót! talajt, tavasszal gyommentes, porhanyósan tartott magágyai kíván, 3—4 leveles korban egye­lik és szükség szerint kapálják. A MÉLYKÚTI ricinus-mezői? a szakemberek becslése szerint mintegy 115 súlyvagon magter­mést ígérnek az idén. A Mező­mag Vállalattól nyert értesülés szerint előreláthatólag exportra is szállítunk ricinust, elsősorban Franciaországba, amely igen ér­deklődik a magyar olajosmag- vak iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom