Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-16 / 193. szám
1960. augusztus 16. ked4 3. oldal Ahol „futószalagon'" tenyésztik a rántanivaló csirkét Jláiaq.alái a rßa*&nif.iipari JlUzőyazdaicufi (Váttalat kexuketníti te.hp.in. MEGJEGYZÉS Százezrek a földön r A keltető teremben, ahol a Világhírű Gergely-féle gépekből Írét darab áll egymás mellett katonás sorrendben, a tisztaság (és a rend olyan összhangja fogadja a látogatót, hogy szinte tfél belépni, nehogy megbontsa ezt az összehangot. — A telep a Baromfiipari Mezőgazdasági Vállalat 14-es fczámú telepe viszont a keltetőéi lomás 8-as számú — magyarázza Végh József keltetésveze- jtő. A továbbiakban elmondja, thogy kereken 70 ezer tojást (tudnak egyszerre keltetni. Je- Renleg csak három gép üzemel, ínért kevés a tojás. A keltetési eredmény éves átlagban 83,5 százalék, ami nagyon jónak Számít. , Battéria — középnevelő — hizlalás ' A keltetővel szemben levő épületben nagy a sürgés-forgás. — Takarítanak, fertőtlenítettek. Holnap idejönnek a naposcsibék. Amint látja, süllyesztett kéményekkel fűtünk. Négy kemencénk van. A battériákban háromhetes korukig vannak a {jószágok, azután a középnevelő- fce kerülnek, két hétig á hizlalóban tartózkodnak, tízhetes korukban veszi át tőlünk a BARIÉVAL. Ezt a tájékoztatást már Kotoknál Iván brigádvezetőtől kapom, aki végigvezet a teleden. Tehát valósággal futószalag-rendszerrel tenyésztik itt © rántanivaló csirkéket. Negyven battériás ketrec van, 16—20 «zer naposcsibét tudnak itt egyezerre nevelni. A négy közép- nevelőben 26 ezer jószágot etetnek egyszerre. A hizlaldában az etetést gépesítették. Egy egyszerű gépezet segítségével a kompakt takarmánnyal telerakott vályúk 30 percenként érnek egy-egy ketrechez. A jószág körülbelül két percig lak- mározhat belőle, a vályú aztán automatikusan tovább megy. Az etető edények megtöltését is elvégzi a gép. — Sajnos nincs elegendő táptakarmányunk, ezért kénytelenek vagyunk magunk összeállítani a kompaktot. Emiatt a takarmányadagolót sem tudjuk működtetni. — mondja a brigádvezető. A gépesített etetés jól bevált, előnyeit könnyen le lehet mérni, mert a teremben kézi etetés is folyik. A gépi etetésnél a csirkék jóval nagyobb étvágy- gyal fogyasztják a takarmányt, jobban értékesítik azt, amit bizonyít, hogy ugyanannyi idő alatt 5—6 dekával nagyobb súlygyarapodást értek el az ily módon etetett jószágoknál. A telepnek saját törzsállományt is van. Az előírt tojáshozam 135 darab tyúkonként, de ennél többet tojnak a jószágok. Félmillió tojás évente Paksi József, a telep vezetője, néhány érdekes számmal illusztrálja a termelési eredményeket. — Évi tojástermelési tervünk 553 ezer darab, július végéig 422 590 darabot termelt a törzsállományunk. A tervet tehát túlteljesítjük, hiszen még öt hónap van hátra az évből. Szükség is van erre, hiszen egész évben keltetünk, kivéve egy hónapot, amit a gépek karbantartására fordítunk. 416 ezer naposcsibe keltetése szerepel az előirányzatban, már 390 ezer darabot kikeltettünk, tehát előreláthatólag 100 ezer darabbal teljesítjük túl ezt a számot is. Árutermelési tervünk baromfiból 15,6 vagon, de 20—21 vagont adunk a népgazdaságnak. A telepen 40 ezer pecsenye- kacsát is hizlalnak az idén. Érdemes szólni arról, hogy milyen egyszerű, szinte forintokból előállítható ólakban tartják a jószágokat. Nádpalló falak és kátránypapír tető — ennyi az egész. A kifutó közepén széles vályúkban állandóan friss vizet kapnak a kacsáké Jövőre 40 százalékkal többet Sok látogatója van, szakemberek, termelőszövetkezeti tagok igen érdeklődnek a nagyüzemi baromfitenyésztés iránt. Az idén 65 termelőszövetkezeti dolgozót tanítottak meg a baromfinevelés fortélyaira, egy heti tanfolyamon. Jövőre 40 százalékkal növelik a tervet és ezzel együtt a kapacitást. Általánossá teszik a gépi etetést a hizlaldában és a középnevelőben is bevezetnek egy újítást,' DCecLÍíejniti pillanatkép Az asszony, meg a kerékpár alom helyett sodronyhálón nevelik a csirkéket. A négy középnevelő átalakítása 80 ezer forintba kerül. A berendezés négy évig bírja a szakemberek szerint. A telep alomra 70 ezer forintot költött évente. A megtakarítás tehát 80 ezer forint beruházással szemben 280 ezer forint lesz a következő évben. Ily módon törekednek tehát a költségek csökkentésére, azonban az kétségtelen, hogy még sok takarmányt fordítanak egy kilogramm csirkehús előállítására. A takarmányozási költségek csökkentéséhez az szükséges, hogy elegendő táptakarmányt gyártsunk. Várható, hogy jövőre e tekintetben országosan javul a helyzet. Akkor pedig olcsóbb és nagyobb mennyiségű baromfival tudjuk ellátni a piacot. K. S. A tiszakécskei Hunyadi Termelőszövetkezet tagjai ebben az évben 39 katasztrális hold paradicsomot ültettek. A kedvező időjárás és a jó gondozás meghozta az eredményt. A paradicsomtáblán bő a termés, s a becslések szerint egy-egy hold megadná a 80-100 mázsát, ha időben leszednék a termést. A Hunyadi Tsz tagsága azonban csak igen kis számban vesz részt e nagy jövedelmet hozó termény betakarításában. Harminckilenc holdon hét-nyolc tag szedte ez idáig a paradicsomot, akiknek alkalomadtán a Permetezőgyár kiszistái segítettek. A tagság részéről megmutatkozó közönyre és nemtörődömségre jellemző, hogy eddig a MÉK-nek és a konzervgyárnak csak 250 mázsa árut adtak át Jól tudjuk, a termelőszövetkezet vezetőségének minden igyekezete arra irányul, hogy virágzóvá tegye a közös gazdaságot, s elégedetté, gazdaggá a tagságot. A vezetőség azonban a tagság munkakészsége nélkül a kitűzött célt nem tudja megvalósítani, ehhez az egész kollektíva munkája szükséges. A pénz sosem árt — tartja a szólás-mondás, úgy véljük, a Hunyadi Tsz tagsága sem veti meg a nagyobb jövedelmet. A nagyobb munkaegység részesedésnek azonban az is feltétele, hogy a több százezer forint értékű érett paradicsomot leszedjék és értékesítsék. G. G. S Az első félévben 66,7 százalékkal többet ruháztunk be eddig mint tavaly A beruházások felét a mezőgazdaság kapta Népgazdaságunk erősödését jelzik azok az egyre növekvő összegek, amelyeket államunk megyénkben is különböző beruházásokra fordít. Legfrissebb értesüléseink szerint az első félévben tervhitelből ösz- szesen 231 millió 521 ezer forintot költöttek különféle gépekre, létesítményekre. Ez 66,7 százalékkal több az 1959. első félév hasonló beruházásainál. Nagymértékben növekedett az építőiparba és a mezőgazdaságba invesztált összeg. Az előbbinél 311,8 százalékos, az utóbbinál 160,2 százalékos az emelkedés. Az összes beruházások 50,2 százalékát egyébként a mezőgazdaság kapta. A GÉPI BERUHÁZÁSOK aránya az összberuházásokon belül a múlt évi 31 százalékról az idén 46 százalékra emelkedett. Az új gépek beállítása kedvezően alakította mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a termelést, segítette a korszerű technológiák alkalmazását. A gépekre költött beruházási ösz- szeg emelkedésével egyidejűleg az építkezések részesedése 44,8 százalékról 40 százalékra csökkent. Ezek után nézzük meg, hogy a megnövekedett beruházási programmal miképp birkózott meg megyénk építőipara? szervezetlenség. Emiatt több beruházás kivitelezésének határideje eltolódik. A lemaradás különösen szembetűnő a Malomgépgyár, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat és a 44-es Autóközlekedési Vállalat beruházásainak megvalósításánál* A lemaradást viszont le-s hét csökkenteni a munka helyesebb, ésszerű megszervezésével* új módszerek alkalmazásával stb. Reméljük, megyénk építőipara mindent megtesz a jó hírnevén esett csorba kiküszöbölés sére. Hordozható benzintöltő állomás IDŐSEBB feketeruhás asszony halad kerékpárján a Szabadság téren, éppen ott, ahol négyfelé ágazik az út. Vele szemben motorkerékpár közeledik, szabályo- can, az úttest jobboldalán. A tkövetkező pillanatban mégis megtörténik a szerencsétlenség! Miért? ' AZ ASSZONY majdnem közvetlenül a motoros előtt bekanyarodik a keresztútra, nem je- Bezve az irányt amerre menni ©kar. Az asszony a kerékpárról ©z úttestre zuhan, a motorkerékpár pedig két utasával felhőiül. .. A következő pillanatban, mintha a földből nőtt volna ki, ©gy-két lépésre a baleset színhelyétől csikorogva fékez egy szürke Warsava. — Szerencsére senkinek sem történt baja az ijedtségen kívül, de történhetett volna! A motoros szabályosan, 6—8 kilométeres sebességgel haladt, s a Warsava is lépésben közeledett, s. EBBŐL a szerencsés kimenetelű balesetből két tanulságot jegyeztem fel, amit szeretnék a közvélemény elé tárni. Minden járművön közlekedő embernek — főként kerékpárosnak — még ha nem is tanulta a közlekedési szabályzatot, meg kell ismerkednie azzal, mert annak hiányában nemcsak maga, hanem embertársainak életét, testi, épségét is veszélyezteti a szabálytalan közlekedéssel. A másik tanulság a közlekedésrendészetre vonatkozik. Helyes lenne, ha a város fő közlekedési útvonalainak találkozásához villanyrendőrt, vagy forgalmi rendőrt állítanának, hiszen városunkban napról napra nagyobb a forgalom. MÉG ANNYIT a baleset tanulságaként, hogy mindegyik részvevőjének sikerült azt »megúszni« egy negyedik jármű, a mentőautó közbeiktatása nélkül. Velem együtt sok emberben felmerül a kérdés, vajon sikerül-e majd legközelebb? Vass Imre levelező A békaember szerelmet vall A beruházások kivitelezésénél hiányosságok vannak. Ennek főbb okai: anyag- és kapacitáshiány, amit sok helyütt még tetéz a fellelhető Az ÁFORT hordozható benzintöltő állomást állított forgalomba »expressz-szolgálat« elnevezéssel. A magyar gyártmányú készülék a benzin mennyiségével együtt az értéket is jelzi. Az ÁFORT tervében több ilyen készülék beszerzése szerepel. Audiencián Mondhatnám, az első idegen szó, amellyel mint újságolvasó még rövidnadrágos koromban megismerkedtem: az audiencia. Értelmét édesapám véste az agyamba, elmagyarázván, hogy ha a királyok látogatóban — kihallgatáson — fogadnak valakit, annak az aktusnak neve ez a fránya szó. Ettől kezdve (az idegenszerűség mindig felcsigázza az ember, kiváltképp a gyerek fantáziáját) különös érdeklődéssel böngésztem valahányszor az újságokat, s jócskán megtaláltam bennük a keresett — audienciát. Hol az angol, a svéd, norvég, hol a belga, spanyol, jugoszláv, albán, bolgár, román király fogadott valakit, s nem hiányzott a sorból a holland királynő sem. Gyakran feltűnt azonban, hogy az ilyen ceremóniák általában rendkívül rövid ideig tartanak, nyilván azért, mert a királyok Unják a látogatókat, vagy mert más ügyeik roppant lekötik őket. Mindegy, s nyiladozó értelmemet az idők haladtával nem is az birizgálta, hogy mit érez, gondol a király az audiencián, hanem hogy annak milyen lehet a lelkiállapota, aki őfelsége színe elé járulhat akár csak félpercre is. Hiszen jómagam sohasem számíthattam arra, hogy a trónon ülve, vagy arról leszáll- va fogadjak bárkit is, arra viszont — gyerek- fővel — igen, hogy egyszer tán én is valamelyik királynak a közelségébe kerülhetek. Aztán a történelem szele elfújta a spanyol, jugoszláv, albán, bolgár, román királyt, s a többinek is megtépázta palástját, — én meg egészen más vágányra terelődtem ahhoz, hogy az audienciákra áhítozzam. Az elmúlt napokban mégis részese lehettem az ilyen fogadásra váró érzéseinek. A megyei kórház második emeletén, a szülészeti osztály folyosóján, egy lefüg- gönyzött ablakú ajtó előtt ácsorogtam. Bejelentettem érkezésem, s elfogadták jelentkezésem. „ Szívem a torkomban vert, s szemem úgy tapadt az ablakfüggönyre, mintha odavarrták volna. Ha akkor ösz- szedől körülöttem a világ, tán észre sem veszem. S egyszer csak egy kéz húzni kezdte a függönyt, elállt a lélegzetem, — aztán csak bámultam az ablakon túlra megigézetten, valami artikulátlan hangot günyögve. Félpercnél sem tartott tovább az egész, de még negyedóra múlva, is az audiencia bódulatában éltem. Mert az ablakon túlról nem más tekintett rám egy pillanatra az azúrkék szemével, majd intett két apró kezével, mint őfelsége* a Gyermek, az én Királyom, — az újszülött Kisfiam. Tarján István 1 (
