Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-11 / 189. szám

1960. augusztus 11, csütörtök 3. oldal Több segítséget a féiesztendős Kunbábony Tsz-nek Kunszentmiklóstól északkelet­re, jó autófutásnyira terül el Kunbábony. A település neve ritkán szerepelt még az újság­ban. Szorgalmas lakói évtizede­ken át csöndben, szerényen szin­te meghúzták magukat a megye szegélyén; éltek a munkának, termővé varázsolták a homokot. Ez év elején, az általuk neve­zetes dátumként emlegetett ja­nuár 23-án aztán 3000 hold földdel közösbe tömörültek ők is, s »Kunbábony«-nak nevezték el a termelőszövetkezetüket. A tagság hogyan tette magáé­vá félesztendő alatt a közös cél­kitűzéseket, miképpen vett részt az együttes munkákban, mit szándékozik tenni a jövőben —, kintjártunkkor ezekre a kérdé­sekre vártuk elsősorban a vá­laszt. Várják a biztató szót A beszélgetésre többen is ösz- szejöttek, s kitűnt: akadnak még közöttük, akik — bár becsület­tel elvégzik a rájuk eső mun­kát — birkóznak a gondolattal, hogy lehet-e együttesen eredmé­nyesen dolgozni. — Az öt ujjam sem egyfor­ma — mondta egyikük. — De vágja le akármelyiket, meglátja, mennyivel kevesebbet ér a keze — válaszoltuk, s pil­lanatnyi meghökkenés után mo­solyogva helyeselte kijelenté­sünk igazságát. E kis politizálgatás arra en­ged következtetni, hogy értik a szót a bábonyiak, másrészt vi­szont arra utal, hogy gyakrab­ban kell velük véleményt cse­rélni, mint eddig. És nem az új- ágíróknak, hanem főként Kun- izentmiklós pártszervezete kom­munistáinak, s a dunavecsei já­Augusztus 13-án, szombaton i kelebiai községi pártvezetőség ülést tart. Az értekezleten a Dártmegbizatások végrehajtásá­nak helyzetét vizsgálják meg. •’oglalkoznak a tsz-ek meg- irösítésének feladataival is. * Kalocsán az elmúlt napokban >ártnapok zajlottak le. A gyü- éseken több mint 600 dolgozó 'ett részt. Az előadók az idő- zerű nemzetközi kérdésekről ájékoztatták a .jelenlevőket. • A kiskunfélegyházi Vörös Isillag Termelőszövetkezet ;ommunistái taggyűlésen vitat- ák meg az aratási és cséplési nunkák tapasztalatait. A tag- iyűlés örömmel állapította meg, íogy a szövetkezet tagsága si- .eresen és időben fejezte be a :abona betakarítását, cséplését s a tervezettnél magasabb ter­mésátlagot ért el. * A kalocsai járási párt-végre- ajtó bizottság összegezte a ga- onacséplés eredményeit. A já- ásban valamennyi cséplőgép lobén munkához látott és a árható gabonának eddig 37 zázalékát, 119 ezer mázsát csé- eltek cl. A cséplési eredményekből ki- ünik, hogy a járásban búzából rintegy 10. árpából pedig 14 lázsás terméseredményre lehet sámítani. A termelőszövetkeze- •k átlagtermése két mázsával >bb az egyéni gazdákénál. A zakmári Állami Gazdaság egy 0 holdas táblán 22 mázsás úzatermést ért el holdanként. I 1 gazdaság átlagtermése búza-' ól meghaladja a 17 mázsát. 1 * Kiskunhalason méltóképpen: mlékeztek meg az 1919-es; vártirok kivégzésének 41. év-; jrdulójáról. Ez alkalomból j legkoszorúzták a mártírok sír-; lit és a róluk elnevezett ut­ak emléktábláit. rási pártbizottság munkatársai­nak is. Nagyon érdekli őket a jövő­jük, s a mód, amely szerint egyengetniük kell együttes lép­teiket a közös úton. A patronáló kunszentmiklósi földművesszö- vetkezetet nem győzik dicsérni, mert huszonegyen fél-fél napot segítettek nekik a szőlőkötözés­ben. A tíz és fél munkanap le­dolgozásának tényénél észreve­hetően jobban esik nékik a tu­dat, hogy sorsuk mást is érde­kel: társadalmi ügy. Szorgalmasan dolgoztak No, de hát ők maguk mit mű­veltek eddig? A 192 hold szőlőjüket július derekáig négyszer permetezték, a már közösen vetett 21 hold cukorrépát háromszor, a 200 hold kukoricát kétszer megka­pálták. A 300 hold muhar mag­terméséből 2000 mázsa, a must­ból 700 hektoliter átadására szerződtek az állami felvásár­lókkal. Az azelőtt főként napszámból élő rászorulóknak 100—400 fo­rint gyorssegélyt nyújtottak, — s emellett a 3000 holdas gazda­ságuk beruházásaira mindössze 50 ezer forint hitelt vettek ed­dig igénybe. Az alapos munka nyoma — nem egy régebben működő tsz- nek is a becsületére válna — meglátszik parcelláikon, melye­ket majd az ősszel táblásíta- nak. Az aratást gépállomási segít­ség nélkül végezték el, — de nem gép nélkül. A kézi kaszá­sokon kívül hat, saját szerkesz­tésű lóvontatta aratógépük taka­rította le a termést. A cséplést is saját csapatuk végzi. Egyszóval: néhány an, ha töp­rengenek is, a többség úgy végzi a közös munkát, mintha abban született volna. Tőzsér József, az elnök is töp­rengő ember. — Érdemes szőlőtermesztéssel is foglalkoznunk — magyarázta. — Ezért régi szőlőt csak akkor Ismét a Balatonnál Hatodik nyarukat töltik már egymás után a Balaton mellett a kiskunhalasi iskolák tanulói. Az idén hat csoportban nyaralnak Fonyódon, a központi fiúiskola úttörői pedig két hétre a Mátrába mennek. szántunk iki, ha már a helyette telepített is termőre fordul. Jö­vő tavaszon ezer férőhelyes ba­romfiólat szándékszunk építeni, a mostani cséplés után pedig 20 anyakocával megteremtjük ál­lattenyésztésünk alapját. Az ólat saját erőből építjük szá­mukra. Gondoltak tehát az állatállo­mány fejlesztésére is. Sajnos azonban e szándékuk megvalósítását eléggé meghök­kentő intézkedés akadályozza. Legelő — 15 kilométer messze A tavaszi földrendezés során az újdonsült termelőszövetkezet a területétől 15 kilométerre ka­pott legelőt, ugyanakkor a Solti Állami Gazdaság legelője ott terül el a tőszomszédságában. Volt már szó legelőcseréről, de az ígéretet nem követte tett. Ezért nem is tudták még a kö­zös tulajdonba átvenni 7—8 tsz- gazda mintegy 150 birkáját. E visszásságot mielőbb meg k-ell_szüntetni. És egyáltalán: a felsőbb szervek nyújtsanak több segítséget a Kunbábony Tsz-nek, mert enélkül a tagság nehezen gyorsíthatja meg előre vivő lép­teit. Csökkent a selejt, növekedett a termelékenység Termelési értekezlet a Kecskeméti Konzervgyárban A minap zsúfolásig megtelt a Kecskeméti Konzervgyár II-s te­lepének ebédlője. A konzerv­üzem dolgozói termelési érte-- kezletre gyűltek össze azzal, hogy értékeljék eddigi munká­jukat és megbeszéljék az új fel­adatokra való felkészülést. Szabó Imre üzemvezető is­mertetéséből kitűnt: tavaly kö­zel 223 millió forint értékű kon- zervet, befőttet és egyéb árufé­leséget készítettelc az üzem dol­gozói. Ez év második negyedé­ben magasra szökkent a terme­lékenység. Zöldborsóból a tava­lyi 28 vagonnal szemben az idén 122 vagon kgnzcrvet készítettek. Az üzem dolgozói ezután a selejtcsökkentésröl beszéltek. — Örömmel vették tudomásul, hogy a megengedett három százalé­kos selejt helyett az idén az el­készített áruknak csupán egy százaléka nem érte el a kívánt minőséget. A jövő terveiről is szó esett: előreláthatólag körtéből, őszi­barackból és dinnyéből gyárta­nak befőttet a Kecskeméti Kon­zervgyár ll-s telepén. A terme­lési értekezleten szóba került még az üzemi balesetek megelő­zése is. A gyár munkásai meg­állapították, hogy az elszaporodó balesetek 90 százaléka a fegyel­mezetlenségből és a vigyázat­lanságból keletkezik. Az értekezlet végén az üveg­raktár dolgozói versenyre hívták ki a konzervüzem munkásait a terv 100 százalékos teljesítésére és a tisztaság növelésére. Nagy Etelka levelező Fél év alatt 107 újítás Kiskunhalason A Kiskunhalasi Vastömegcikk- ipari Vállalatnál fellendült az újító-mozgalom. Ezt bizonyítja az, hogy hat hónap alatt 107 újítást jegyeztek a naplóba. Eb­ből 102-t elbíráltak, 56-ot elfo­gadtak, 18-at bevezettek, 46-ot T. I. pedig elutasítottak. Az elutasí­Fény tartó politúr tott újítások között van olyan is, amely műszaki szempontból helyes, ugyanakkor nem gazda­ságos. Az újítások zöme azért nem valósult meg az első félévben, mert 90 százaléka új szerszám előállítását követeli meg. A szer­számműhely programja pedig túlzsúfolt, s ezért mindig a leg­jelentősebb újítások szerszámait készítik el. A bevezetett újítá­sok eddig mintegy 17 ezer fo­rinttal csökkentették a gyárt­mányok önköltségét. Poliészter fényezésü bútorokat készít az Angyalföldi Bútorgyár. Az új eljárás meggyorsítja és megkönnyíti az üzem munkáját. ! ^W/VV'/VV',vWWVWWVl/S/VWWWWl^WWWVW>ó/VW»/VVWVW^WVWVWWyVSÓ/WW\ V A kákán nincsenek csomók Elégedetlenkedő hang­ra lettem figyelmes a minap a kecskeméti vasútállomáson. — No, szaki, nem lehet most már négyszázazni! 210—270 órá­ra korlátozták a szolgálati időt, illetve a túlórát... — Ügy bizony... — Hogyan növekszik az élet- színvonalunk, ha nem engednek túlórázni? — szólt ismét az elő­ző vasutas. — Ügy látszik nem tudja a jobbkéz, hogy mit csi­nál a bal — folytatta. A beszélgetők elhaladtak a fűtőház irányába, megjegyzéseik azonban sokáig a fülemben csengtek. Ügy tűnt, mintha ezek az emberek még a kákán is cso­mót keresnének. Akkor nem volt módom nyo­mukba szegődni, vitatkozni ve­lük. Gondolataimat éppen ezért az újság hasábjain mondom el, annál is inkább, mert többen vannak olyanok, akik az élet- színvonalat leszűkítve szemlé­lik, számításon kívül hagyják annak igen sok tényezőjét. Ha röviden akarnánk az élet- színvonal meghatározóit össze­gezni, akkor az anyagi és kultu­rális életfeltételek összességére hivatkozhatnánk. Életszínvona­lunkat ugyanis ezeken lehet leg­inkább lemérni. Az életszínvonal leg­főbb mutatója mindenekelőtt a fogyasztás, amely magában fog­lalja az élelmezési, a ruházati és más iparcikkek felhasználá­sát. A munkások fogyasztását egyrészt a kereset és a külön­böző juttatások — másrészt az árak színvonala határozza meg. Az életszínvonal nagyságát azonban a fentiek alapján még nem lehet pontosan értékelni. Hozzátartoznak az életszínvo­nalhoz a lakásviszonyok, az üze­mi - munkakörülmények, az egészségügyi szolgáltatások, a munkaidő hossza, a kulturális ellátottság és még egyéb ténye­zők. Az életszínvonal alakulá­sát csak ezek együttes számba­vétele alapján bírálhatjuk el. A vasúti fűtőház dolgozóinak munkaidejét ez év elején korlá­tozták. A fűtőház vezetői azóta — helyesen — arra törekszene- nek, hogy a mozdonyvezetők 210 —220 óránál többet ne töltsenek szolgálatban egy-egy hónapban. Ez az intézkedés a dolgozók ér­dekét szolgálja, ami abból is kitűnik — hogy néhány ember kivételével — a vasutasok örömmel fogadták. A munkaidő csökkentésében életszínvonaluk emelésének újabb megnyilvánu­lását üdvözölték. A túlórák kor­látozása óta több idejük jut a tanulásra, szórakozásra, művelt­ségük gyarapítására, amit sem­miképpen sem cserélnének fel egy piaci szatyor tartalmával. Mindez nem azt jelenti, hogy a vasutasok most már dús­kálnak a javakban. Nem kétsé­ges azonban előttük, hogy erőnk­höz, lehetőségeinkhez képest az ő életszínvonaluk is együtt emel­kedik az ország dolgozóinak életszínvonalával. Tegyünk csak egy kis össze­hasonlítást az előző évekkel. Míg 1954-ben megyénkben a minisztérium nehézipari dolgo­zói átlagosan 1081 forintot ke­restek, 1957-ben már 1453 fo­rintra nőtt jövedelmük. Ha az 1938-as évivel hasonlítjuk össze az ipari munkások 1957 évi re­álbérét, akkor mintegy 50 szá­zalékos növekedést tapaszta­lunk. A hároméves terv. az 1957. évi helyzetet alapul véve, to­vábbi hat százalékos reálbérnö­vekedést irányzott elő. azonban a terv túlteljesítésével ez a szám már az idén jóval túlha­ladja az eredetileg tervezettet és eléri a 11 százalékot, a la­kosság reáljövedelme pedig a 16 százalékos gyarapodást. Csu­Szerkesztőí üzenetek: Fehér József, Agasegyháza: A Pe­tőfi Népében megjelenő piaci árait kiegészítésével kapcsolatban közöl­jük. hogy a rántanivaló csirke sú­lyát nem közölhetjük, mert az vál­tozó. A piacon árusít egy terme­lőszövetkezet Is, ahol a rántanivaló csirke kilója 34 forint. Csikós Imréné, Kecskemét: Az 3n által kért lakáskiutalást a városi ta­nács nem adhatja ki, mivel a ház magánrendelkezésű. Csak a tulajdo­nos beleegyezésével foglalhatja el a lakást. Nyúl Mária, Kecskemét: Lányokat jelenleg ipari tanulónak nem vesz- j nefc fel. Egészségügyi szakiskolára jelentkezhet, ha a 17. életévét betöl­tötte és a felvételi vizsgán megfe­lel. Ebben az ügyben keresse lel a városi tanács munkaerőgazdálkodási csoportját. Fehér József, Agasegyháza: A Bel- sőnyir 29. szám alatti ház beköltö­zés körülményeiről írt levelének ki­vizsgálására a lakásügyi hatóság nem illetékes. Forduljon a kecske­méti járásbírósághoz. pán 1960. első felében az előző évihez képest 11—12 százalék­kal volt nagyobb a lakosság pénzbevétele. A mozdonyvezetők keresete jelenleg 2000—2500 forint kö­zött ingadozik, — magasabb az üzemi munkások átlagánál. Ter­mészetesen ehhez még hozzá kell számítani az életszínvonal egyéb tényezőit is, hogy helyes fogalmat alkossunk magunknak az életkörülményekről. A mun­kaidő korlátozása növelte a fűtőházi utazószemélyzet sza­bad idejét, tovább emelte élet- színvonalát, ami a vasutasnapra való lelkes készülődésben is mpgnyilvánul. Tekintsenek csak hátra kétkedő barátaink, nézzék csak meg milyen mélyről indultunk és tanulmányozzák célkitűzése­inket, az ötéves terv irányelveit, akkor maguktól is rájönnek, hogy nem visszafelé, hanem előre lépkedünk. Az életszínvonal alakulását, növekedésének ütemét anydgi feltételeink, az ipari és a mező- gazdasági termelés mennyisége határozza meg. Siránkozásokkal nem sokra megyünk. Nagyobb erőfeszítéssel, terveink túltelje­sítésével, az önköltség csökken­tésével azonban megteremtjük az életszínvonal további emelé­sének szilárd alapjait. Nagy József EM* *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom