Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-02 / 181. szám

1960. augusztus 2, tedd A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA. .. Miért vagyunk mi a világon ... ?“ Gyermeksorsok a gyermekvédő otthünb'ól AZ ELSŐ NYUC/DÍJAS L Éppen a pihenő idején érkez­tünk a megyei gyermekvédő ott­honba. Az asztalokról már le­szedték a térítőkét, elmosták az edényeket, (kiseperték a kony­hát — s most az egész épület csendes, nem hallik ki a szo­bákból a jól ismert gyermelkzsi- vaj. Kint pihennek a szabadban, beszélgetnek, olvasgatnak. A durva apa Valamennyiőjüknek megvan a története. A nevető arcok leg­feljebb csak lefekvés után szo­morodnak el, amikor képzeletük e szülői házban jár, ahonnan apáik-anyáik nemtörődömsége miatt kerültek el. Sokan van­nak. Pontosan 1015-en, s mint Juhász Gyula otthonigazgató mondja, mindannyiójuk sorsa olyan, mint a szőttes: végtelenül sokszínű... Sz. Gizi már hónapja eszi az otthon kenyerét. Ez alatt az idő alatt nagyon megszerette az it­teni életet. Úttörő-derékszíj fe­szül a derekán, s ahhoz való öl­tözet. — Négyen voltunk testvérek: egy fiú és három lány. Szüleim' mostohán bántak velem; ha az apám mérges volt, anyámon töltötte !ki bosszúját; anyám pe­dig rajtam verte el a port, apám durvasága miatt. így hát örökös civódásban éltünk! A 13 éves kislány elmondja, hogy most megy hetedikbe, s az előző osztályt közepes ered­ménnyel végezte. Minden vágya, hogy fodrász lehessen. Seb a nyakon ... B. Mária és Juliska testvérek. Nem is olyan régen még a kis­kunfélegyházi kórház ápoltjai voltak, most meg a gyermekott­hon csendes kis lakói, akik na­gyon korán csalódtak a felnőt­tekben. Erről tanúskodik a nya­kukon ejtett vágás is. — Szomorú családi tragédia áldozatai ők — mondja szomor­kásán Juhász elvtárs. — Any­juk borotvával akarta átvágni a nyakukat, de szerencsére az orvosi beavatkozás megmentette életüket. A két kislány hamaro­san a hőgyészi gyermekotthonba kerül, ahol a nevelők szeretető és gondoskodása új életmedert teremt majd számukra. Nagyon sápadtak — így hát jót tesz ne­kik a levegőváltozás. — Otthon hogy bántak vele­tek? — Rosszul. Nagymamánk, aki 1954-ben szódát ivott, egyszer két malacot vágott le. A disznó­ölés napján nagy késsel és bal­tával kergettek ‘bennünket az udvaron, és állandóan azt kibál- ták: Miért vagyunk mi a vilá­gon. .. A két testvér elszontyolodva megy ki az igazgató szobájából, mi pedig szomorúan nézünk utá­nuk. Korán megismerték a szo­morúságot! Nehéz leírni a szavakat. Ügy érzem, mintha bűnügyi tárgya­láson élnék, ahol elvetemült szülők felett ítélkezik a bíróság. Az áldozatok pedig ezek a sze­rencsétlen gyermekek. Talán az új környezet segít rajtuk, bár elfeledtetni velük a múltat nem könnyű feladat. Nagy türelemre és helyes nevelési módszerekre lesz szükség. A nevelőszülők és a pedagógusok jó kapcsolatán múlik, hogy ezek a gyerekek szocialista társadalmunk hasznos építőivé váljanak. A kovácsműhelyben nem cseng az üllő. Az idősebb mesterek és a fiatal segédek letették a kala­pácsot. Az ünnepélyes csend öt­ven esztendő munkájának tisz­teleg. Laci bácsit búcsúztatják.- A vas formálójának nem ke-' nyere a sok beszéd. A szónok ületődötten keresi . a < szavakat.’ Látszik rajta, nagy .dologra vál­lalkozott. Inkább ífeiiütne tíz pat­kót, vagy ráfot-húzna egy sor kerékre, vizsgammdtánák is be­illő pontosság ga^S hogy az öreg részlegvezető Vás£a:< nyugodtam töltheti öreg napjait. De hiába,, búcsúztatás ninosen’íszónok*néfö kül. Az ünnepelt is'csak áll, neki. is nehéz percek ezek. Elköltözni a második otthonból, ahol olyan jól érezte magát, — ez nem ked­vére való. Az ő fülének a fúj­tató zaja, az üllő csengése, a kalapácsok ütemes kip-kopja a muzsika. Így dalolt ö fél évszá­zadon át, s a munka lett a leg­jobb barátja. Ez emelte őt ma­gasra a szakmai ranglistán. Es most, nyugdíjat, boldog öregsé­get kínálnak neki. Mit is kezd majd vele? Idős Bende László 1910-ben fogta meg először a kalapácsot. Az akkor tizenhárom éves ko­vácsinasnak, ma hatvanhárom év nyomja a vállát. A búcsúzta­tás pedig azért ilyen ünnepé­lyes. mert Laci bácsinak kettős jubileuma van ma. — ötven év a kovács szakmában, ebből tíz év a szövetkezeti mozgalomban. Mindkettőre büszke, de az utób­biról többet beszél. Tudását, kincset érő szakmai tapasztalatát értékelve, a Kecse keméti Mezőgazdasági Ktsz-ben kapta meg a • Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetésit. Most, hogy nyugdíjba megy,, két tisztségtől is megválik. A'kopácsrészlcg ve■» zetésétől és az eHenőrző bízott* ságfeinökének felelősségétől. —♦ Igenlt;elmegy,; mert nálunk ea mÁrMgy van rendjén. De egy kikopásé vaui. Igényt tart rá, hogyia nyugdíjasoknak megen* gedeS^rrninkaidőt a szövetkezete ben .tíjátse. A vezetőségi szívesen kötött f: egyezséget, hiszen idős YBendejhászló szakmai tudására, és ötven éves gyakorlatára ez* után is ^szükség lesz. S. Gj í Szöknárvédelmi világközpont Miután az elmúlt időkbe«: pusztító szökőárak szörnyű ká­rokat okoztak a világ számos vidékén, a központi meteoroló­giai világszolgálat elhatározta, hogy ríasztóközpontot létesít, amely idejében értesíti a veszé­lyeztetett országokat a fenyege­tő szökőár közeledéséről. A riasztóközpont előkészítésével egy szovjet, japán és amerikai szakértőkből álló csoportot bíz­tak meg. Egyidejűleg elhatároz­ták, hogy nemzetközi lavinave- széíy riasztóközpontot is létesí­tenek. Egyelőre felkérték a problémában érdekelt kormá­nyokat, adjanak tájékoztatást eddigi lavinaelhárító intézkedé­seikről. rCaíiuló, muadchlíí evdhzek SOKAN talán azt hiszik, hogy ez erdészeket ma is elválasztja a sűrűlombú erdő a tanulás­tól, a művelődés tág lehetősé­ge elől. Lapozzunk bele a Kis­kunsági . Állami Erdőgazdaság statisztikájába, s a számok sok régi hiedelemre rácáfolnak. Az adatok hűen tükrözik kor­mányzatunk messzemenő gon­doskodását és támogatását, hogy minél több szakképzett, magas, általános műveltséggel rendelkező erdész tevékeny­kedjék fejlődő népgazdaságunk felvirágoztatásában. Miről is tanúskodnak a szá­mok? A Kiskunsági Állami Erdőgazdaság igazgatósága ide­gében felismerte a párt kultu­rális irányelveinek jelentősé­gét, figyelembe vette a 12 er­dészet több tízezer . hektáron dolgozó erdészeinek igényét, s fhozzálátott a tanulni, műve­lődni vágyók oktatása és to­vábbképzése megszervezéséhez. A felvilágosító és nevelő mun­ka meghozta a maga gyümöl­csét. Tizennégy erdész jár a {Szegedi Erdészeti Technikum levelező tagozatára. Ha bele­pillantunk bizonyítványukba, látjuk, hogy a közepesnél jobb tanulmányi átlagot értek el. AZ 1960—61-ES tanévben hét dolgozót vettek fel a Soproni Erdészeti Főiskola levelező ta­gozatára. Mind a technikumi, mind pedig a főiskolai hallga­tók évente személyenként 600 forint tanulmányi segélyt kap­nak az igazgatóságtól. A Kiskunsági Állami Erdő- gazdaság vezetősége fontos sze­repet tulajdonít az erdészek műszaki továbbképzésének is. • Kétéves tanfolyamot indított, «melyen 130 erdész ismerkedik meg a különböző technológiai eljárások alkalmazásával. A továbbképzéshez szükséges tan­könyveket az erdőgazdaság vette meg a dolgozóknak. MEGNÖVEKEDETT az olva­sás iránti érdeklődés is. Min­den erdészetnek van könyvtá­ra Általában egy-egy könyv­tárban 200 kötetre szaporodott s könyvek száma. Az igazgatói alapból évente 40 ezer forintot fordítanak kulturális és sport­célokra. Ebből jelentős összeg out a könyvtárak állományán. nak bővítésére. A szépirodalmi alkotásokon kívül megtalálha-; tők a legmodernebb erdészeti; szakkönyvek és szakfolyóira- i tok is. ! Az erdőgazdaság igazgatósága; az ötéves terv keretében nagy-; mértékben segít a dolgozók la-; kásgondjának megoldásában.; Az idén 1 250 000 forintos álla-; mi beruházási hitelből öt új ( erdészház épül (Csalánoson kettő, Feketemajorban egy, Ba- lotaszálláson egy és Kelebián egy). A közelmúltban adták át rendeltetésének Solton a 40 férő­helyes új munkásszállást, mely­nek építési költsége 200 ezer forintba került. Az erdészházak majdnem; mindegyikében megtaláljuk a rádiót. Hét erdész már saját; autójával járja szabad idejé-: ben az ország legszebb tájait.! A motorkerékpár pedig olyan' népszerű az erdészek körében, mint régebben volt a kerékpár. AMINT LATJUK, ma már nem élnek elszigetelődve szel­lemi kultúránk vérkeringésé­től. Nyugodtan mondhatjuk, hogy többségük szorgalmasan tanul, művelődik. S nemsokára elérkezik az idő, amikor „az erdő is beköltözik a városba”, — megtalálhatják az ott lakók is mindazt, amit a város nyújt. Bieliczky Sándor PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. „kfirjikemát = TeLi 15-29. 27^19 Képek a járás életéből Az oktatásról tárgyalt a járási tanácsülés Jó eredmények Július 29-én járási tanácsülés volt Dunavecsén. Dr. Gál Im- réné, a járási tanács titkára terjesztette a tanácsülés elé az állami oktatás értékelését. El­mondta, hogy az idei tanulmá­nyi eredmények, a beiskolázá­sok a múlt évihez viszonyítva sokat javultak, s csökkent a mulasztás is. Ebben az évben A kunszentmiklósi Kiskun­sági Termelőszövetkezetben a napokban adták át rendelteté­sének a két darab szerfából épített juhhodályt, amelyet sa­ját erőből készítettek el. A két háromszáz férőhelyes juhhodály 140 ezer forintba került. A tsz saját építőbrigádja a közeljö­vőben hozzákezd egy 20 férő­helyes sertésfiaztató építésé­hez. A termelőszövetkezet ve­az általános iskolát, mint 1959- ben. Igen jól dolgoztak az is­kolák szülői munkaközösségei az 1959—60-as oktatási évben. A tanácsülés határozatban rögzí­tette, hogy jövőre Kunszentmik- lóson egy gyógypedagógiai osz­tályt szerveznek, ezen kívül szorgalmazzák a társadalmi ösz- szefogást a járás iskoláinak fej­lesztéséért. ezer darab kéthetes csibét ne­velnek, amire szerződést kö­töttek. Az idén ötezer darab rántanivaló csirkét adtak le, amiből a közös gazdaság 100 ezer forintot jövedelmezett. A 16 ezer darab csibét hatan gon­dozzák. Érdemes megemlíteni, hogy a tsz területén megkez­dődtek a csőkutak próbafúrásai. Még ebben az évben hat ku­tat fúratnak. a felvásárlásban A Dunavecsei Járási Felvá­sárlási Kirendeltségen megtud­tuk, hogy gabonából 102 vagont/ hízósertésből 992, vágómarhá­ból 225 darabot, baromfiból 286,5 mázsát, tojásból 2 376 000 darabot vásároltak fel. Tejből 16 436 hektolitert, juhtejből 850 hektolitert, borból 7451 hektolitert vásároltak fél. A Borforgalmi Vállalat ez idáig 4690 mázsa szőlőre, 12 306 hek­toliter mustra és 2010 hekto­liter egyszer és kétszer fejtett borra kötött szerződést a ter­melőszövetkezetekkel és az egyéni gazdákkal. A Baromfi- feldolgozó Vállalat részére 68 400 kilogramm csirkét, 15 600 darab pulykát, 17 750 darab li­bát és 7700 kacsát szállítanak a szerződés értelmében a járás tsz-ei és egyéni gazdái. 105 tanulóval több végezte el Építkezik a kunszentmiklósi Kiskunsági Tsz zetősége előreláthatóan gondos­kodik az állatállomány istállói­ról, hiszen már 90 anyakoca van a birtokukban. Jelenleg 16 Készülnek a községi törzskönyvek A járási statisztikai felügye­lőség megkezdte a községi Miért nem használják a víziutat? A járási népi ellenőrző bizottság nemrégiben a víziúton történő szállítás lehetőségeit vizsgálta. Megállapították, hogy a járás területén négy dunai rakodóhely van. Ez idáig víziúton csak a Dunaártéri Erdőgazdaság szállított, össztermelésének mintegy 90 százalékát. A járási népi ellenőrzési bizottság java­solta, hogy a vasút tehermentesítése érdekében a járás cukor­répa termését víziúton szállítsák az Ercsi cukorgyárba. Lehető­ség nyílik egyes gabonafajták szállítására is, ha a MAHART kettő-négy vagonos uszályok üzembentartását lehetővé teszi. törzskönyvek elkészítését. A me­gyei tanács és pártbizottság ál­tal javasolt törzskönyvek tar­talmazzák a községre vonat­kozó összes adatokat. Egy-egy könyv kitöltéséhez általában hatezer adat szükséges. A járá­si statisztikai felügyelőség ve­zetője elmondotta, hogy az 1959—60-as év adatait vezetik be a könyvekbe. A községi törzskönyvek igen jó szolgála­tot tesznek az operatív intéz­kedések végrehajtásához. Röviden A szabálysértési előadó naplójából Kunszentmiklóson igen elha­rapózott a feketevágás. A járási tanács szabálysértési előadója Juhász Istvánt azért, mert egy bikaborjut engedély nélkül le­vágott, s húsát forgalomba hozta 300 forint, Sipos Istvánt, mert saját hizlalású sertésének húsát kimérte, 300 forint pénz- büntetésre ítélte. Móricz Ist­ván ^luuuorsei lakos kiutalás és a tulajdonos tudta nélkül költözött be a Dunavecse, Baj- csy-Zsilinszky utca 17; szám alatti házba 200 forintra bün­tették, s a lakás azonnali el­hagyására kötelezték. Kovács Sándomé kunadacsi lakos azzak hogy Taskó Pálné sövénykerí­tését szándékosan megrongálta, szabálysértést követett el, s 100 korlatra büntették/ — A Dunavecsei Petőfi Mú­zeum emlékbizottsága július 29- én megemlékezett Petőfi Sán­dor halálának 111; évfordulójá­ról. Vasberényi Géza beszéde után megkoszorúzták a duna­vecsei Petőfi szobrot. •— : A kunszentmiklósi Kis­kunság Tsz kútfúrásánál egy olyan vízérre bukkantak, amely percenként ötezer liter vizet szolgáltakor i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom