Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-10 / 188. szám
4. oldat I960, augusztus 10, szerda Qlíniet diák&k 'Bafán r A Bajai Németnyelvű Gimnázium csereüdülési akciót szervezett az NDK-beli zahnai Politechnikai Középiskola FDJ szervezetével. A bajai gimnázium 13 iKISZ-fiatalja két kísérővel 18 ■napot töltött Kelet-Németországiban. Jártak Drezdában és Wit- <tenbergben, s felejthetetlen napokat töltöttek a Balti-tenger festői szépségű kikötő- és fürdővárosában, Strahlsundban. Fiataljainkat mindenütt megkülönböztető szeretettel fogadták és mindent elkövettek a vendégáltók, Qiogy emlékezetessé tegyék számukra németországi tartózkodásukat. A zahnai fiatalok az elmúlt hét péntekjén érkeztek hazánkba. Budapest megtekintése után most Balatonfüreden táboroznak. Ellátogatnak Pécsre, majd 15-én este érkeznek Bajára. A városi KISZ-bizottság programot állított össze négy napos bajai tartózkodásuk idejére. A német fiatalokat Magyarországon Schvalm Pál gimnáziumi igazgató kalauzolja. A csereakció létrehozása és a kölcsönös vendéglátás erősíti a két nép közötti baráti kapcsolatokat. Szerkesztői üzenetek: Kováts Jánosné, Kecskemét: Kéré- 6ét eljuttattuk a városi tanács egészségügyi osztályához. Kürschner Keresztélyné, Tass: Levelére a Kecskemét és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet válaszol majd. Türr István 1867 után Tudta, hogy a gazdasági fel- emelkedés elválaszthatatlan a kulturális fejlődéstől. Népoktatási Kört szervezett az iskolán kívüli népművelés szolgálatára. Ugyanebben az időben megalakítja a „Corvin-társulat”-ot, melynek célja a tudományt népszerűsíteni. Még Olaszországban belépett a szabadkőművesek soraiba, mely szervezet akkoriban a haladásért küzdő erők egyik gócpontja volt. Minden haladó megmozdu- ■ * lásra kiterjedő figyelmét mutatja az is, hogy részt vett a magyarországi nőegyesületek, a 48-as segélyegylet szervezésében, sőt katona létére a párbajellenes szövetség élére állt, akkor, amikor a párbaj szinte kötelező volt. Sólymos Ede Augusztus végéig rendezik a tsz-iagok munkaképtelenségi járadékát Miért késik egyes tsz-tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékának folyósítása és mikorra várható az elbírálások befejezése? — ezekről a kérdésekről nyilatkozott az elmúlt napokban az Országos Nyugdíj- intézet elnökhelyettese. Elmondotta, hogy az öregségi járadék iránti kérelmek felülbírálása lényegében befejezettnek tekinthető. Negyvenötezer beadvány viszont munkaképtelenségi járulékokra vonatkozik, amelyeknek igénylőit az SZTK alközpontok területén működő munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottságok most véleményeznek. Eddig 14 ezer szakvélemény készült el. Az ügyben felkerestük Szántai Tibort, az SZTK bajai alközpont ügyvezetőjét, valamint az orvosi bizottság elnökét, dr. Bereczky Lászlót. Megtudtuk* hogy a bajai úgynevezett MÜ- CSŐ bizottság, amely eddig is az ország egyik legjobb orvosi- bizottságaként működött és kitüntetett bizottság, több mint ezer szakvélemény elkészítésével országosan az első helyen áll. — Ha mindenütt a bajáihoz hasonó munkát végeztek volna az orvosi bizottságok, akkor ea> a politikai kérdésnek is szá* mító munka országos befejezés- hez közeledhetne — mondja Szántai Tibor. — Baján, illetve az alközpont területén a munkaképtelenségi járulékot igénylő tsz-tagok valamennyi ügyét előreláthatóan augusztus végéig befejezzük — mondja az orvosi bizottság elnöke. —e —f í ■ A z 1867-es kiegyezéssel Türr István amnesztiát kapott, s 20 évi távoliét után visszatérhetett hazájába. Mint mondotta, most már csak „vízipuskát hozhatott, hogy lehűtse a szalmalángot”. A kard helyett a toll lett új fegyvere. Harcot indított a gazdasági és kulturális elmaradottság ellen. Nagyszabású tervet dolgozott ki az ország csatorna- hálózatának kiépítésére. Eszerint hajózható csatornák kötnék össze a Tiszát a Túr, a Szamos, a Kraszna, a Berettyó és a Kőrös folyókkal, a Dunát az Adriával. Szatmárból víziút vezetett volna a tengerig. 1870-ben kap felhatalmazást a Baja—Bez- dáni és kissztapár-újvidéki csatorna építésére. Angol tőkével 1875-re sikerül üzembehelyezni a Ferenc József-csatornát, de sem az öntözőtelepek, sem a rizsföldek létesítésére már nem jutott pénz. Agitált, cikkezett, külföldi kongresszusokon tartott előadásokat, de a hazai bürokráciával nem tudott megbirkózni. „Csak a törzs készült el, karok és végtagok nélkül.’’ C rdeklődött a nemzetközi *■ kérdések iránt is, így szerzett tudomást a régen vajúdó Panama és korintuszi csatorna ügyéről. Társaságokat hoz létre, és ha a két tengerközi csatorna üzembehelyezése nem is fűződhet az ő nevéhez, az építkezések megindításában oroszlánrésze volt. Munkában és a főzőkanál mellett elsők lettek a bajai lányok is A BAJAI középiskolás leányok is részt vettek a KISZ ifjúsági munkatáborozásán. A Tóth Kálmán Gimnázium és a Közgazdasági Technikum növendékeivel Pirtón találkoztunk. Az itteni erdőgazdaság fa- csemetéseiben dolgoztak együtt a kiskunhalasi és a budapesti KISZ-fiatalokkal. Brigádjuk először bizony hátul kullogott, de azután nagyszerű „hajrában” megszerezték az elsőséget. Welker Györgyi brigádvezetőnek ebben nem kis érdeme van, de büszkék vagyunk •Ruttersmiedt Mária kiváló egyéni teljesítményére is. A bajai lányok munkásszállásukat olyan ragyogó rendben, tisztaságban tartották, hogy példaképül állították őket a munkában résztvevő pesti és halasi fiatalok elé. Életrevalóságukat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy saját maguk vezették konyhájukat is. Arnstadt Kati és Fehér JMárta kitűnőre vizsgázott, mint „gondnok”, Páda Ibolya pedig mint főszakács. Az erdőgazdaság árubeszerzőitől átvették a •nyers anyagot, de azt már maguk dolgozták fel saját étrendjük szerint. Irigyelték is a kunfehértóiak a bajai lányok főzt- jét. A KEMÉNY 6 órás munka tatán bőven jutott idő a szórakozásra. Diákbálon vettek részt Kunfehértón, s a kuskunhalasi í járási KISZ igényes kulturális rendezvényei sok kellemes órát szereztek. Egy akalommal, amikor nem akadt semmiféle hangszer a közelben és táncra volt jikedvük, megint csak az ötletesség segített. Köcsögökbe kavicsot tettek, s máris készen volt a rumbatök. Énekszóval olyan kíséretet adott a tánchoz, hogy senkinek sem hiányzott már a zenekar. Esténként tábortüzek lobogtak fel, ahol (rögtönzött műsor mellett szórakozott a leánynépség. Weiterer Györgyi itt is fáradhatat- 'lan volt a műsorösszeállításban és mókázásban. PERSZE nem ment azért minden magától. Két tanárnő is volt velük: Bacsár Károly né és Varga Pálné. Irányították a konyha munkáját és sok szeretettel segítettek a lányoknak a szórakozás „gondjaiban” is. Serkentették a lányok munkakedvét, amely olyanná kerekedett, hogy nemcsak elsők lettek a versenyben, de valamennyien szinte abba sem akarták hagyni, amikor elmúlt a két hét. (felvidéki) A minap szót váltottam Julcsikéval, ezzel a csinos, szőke, fiatal kislánnyal, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozójával és mamájával. Találkozásunk örömére Julcsika boldogan újságolta, hogy nyaralni megy a Balatonra. Azt, hogy a »Balatonra« olyan természetes, magától értetődő dolognak tartja, mintha legalábbis ide a szomszédba, teszem fel Lajosmizsé- re utazna. Ilyenkor nyaralás előtt természetesen az a legnagyobb gondja, hogy mit is vigyen magával, — mert hát a tavalyi fürdőruhában csak nem mehet olyan helyre? — Egy utikosztüm is kellene, cipő, pulóver és még mi minden i— nem is tudom, hol J'it'ß’C&'Vli'Cb1 9t áll a fejem — mondja ragyogó arccal. Az édesanyja, aki mellett áll, buzgón bólogat. — Bizony szegény kislányom, olyan sokat dolgozik, már nagyon ráfér egy kis pihenés. Ha már én nem mehettem fiatal koromban sehová, — menjen ő. De nehéz sors is volt az enyém — folytatja Balogh néni, ez a munkától oly hamar megőszült asz- szonyka. — Ugyan anyuskám, hagyjuk ezt most, az már olyan régen volt, inkább azt beszéljük meg, mit is vigyek magammal — szakította félbe Julcsika a mama beszédét. Különben is sietnünk kell, mozijegyem van. Balogh néni ijedten rebben fel gondolataiból, sietve búcsúzko- dik és elindul zsörtölődő lányával. Gondolataimba merülve folytatom én is utamat. Szeretem Juliskát, kedves, barátságos kislány. Jól keres és munkatársai is kedvelik. Fizetését ruhára költi. Az édesanyja is dolgozik és nem fogad el tőle egy fillért sem. Ezt olyan természetesnek veszi. »Majd anyuska« ..; — mondja mindenre. Talán eszébe sem jut soha, hogy az édesanyjának is jólesne egy kis pihenés, ki- kapcsolódás. Mi, kisz- ista fiatalok másképpen gondolkozunk* mint Juliska Azt tanuljuk itt a KISZ- szervezetben, hogy a magunk szórakozása, jóléte mellett szüléinkről se feledkezzünk meg. Nem szabad a szülőket úgy kezelni, hogy azok már öregek és kevéssel is megérik. Arra emlékeztetlek Julcsikám, hogy ha az a sok munkásember, köztük a te édesanyád is nem dolgozott, küszködött volna any- nyit a mi világunkért, akkor most te sem élvezhetnéd a magyar tenger hullámain a szabadság, a nyár gondtalan örömeit. Erezd jól magad a Balaton partján, de gondolj édesanyádra is. Neki is jól esne a balatoni nyaralás, almiben még sohasem volt része. P. Bartha Margit GYÓNI LAJOS: (8.) ún. fogadóterem. Ebben a teremben volt szeptember 30-án, a nagy ünnep előestéjén az államfogadás. Ekkor már Hruscsov elvtárs is Pekingbe érkezett és ő is részt vett a fogadáson. ötezer ember foglalt helyet a roskadásig megrakott asztalok mellett. Az ételekről azonban még ne beszéljünk, később erre is sor kerül. A fogadáson Csou En-laj és Hruscsov elvtárs mondott pohárköszöntőt. Csou En-laj elvtárs pohárköszöntőjében többek között a következőket mondotta: „Az elmúlt 10 év alatt országunkban hatalmas változások történtek. A szocialista forradalomban nagy győzelmet arattunk. Óriási sikereket értünk el a szocialista építésben. Már hozzáfogtunk Kína arculatának megváltoztatásához. Országunkban megvannak a feltételei a nagy ugrás széles továbbfejlesztésének, az ország minden falujában létrejött a népi kommuna, a termelőerők fejlődését elősegítő új szervezeti forma. Szilárdan meg lehetünk győződve abban, hogy nem kell túlságosan hosszú idő, hogy Kína Kommunista Pártjának és Mao Ce-tung elvtársnak vezetése alatt országunkat virágzó, hatalmas, szocialista állammá változtatjuk és együtt minden szocialista országgal, a békés versenyben a kapitalizmus fölé kerülünk. A jelenlegi helyzet rendkívül kedvező az egész világ népeinek számára ... Nincs olyan erő, mely meg tudná zavarni a népek igaz ügyének győzelmét.” Több mint hetven felszólalás hangzott el, amikor Liu Sao- csi elvtárs a következő szavakkal zárta be a két délutánon át tartó ülést: „Még sok nehézségünk lesz, de barátaink és elsősorban a Szovjetunió segítségével mindent legyőzünk. Történelmi feladat áll előttünk és nincs oly messze az az idő, amikor Kína ipari, mezőgazda- sági és kulturális vonatkozásban egyaránt fejlett ország lesz." A gyűlés végén 300 úttörő vonult a terembe, virágokat adva az elnökség tagjainak. Zúgott a taps, majd 10 ezer torokból felhangzott az Inter- nacionálé. Ekkor, ebben a hatalmas internacionalista egység atmoszférájában önkéntelenül is az jutott eszembe: micsoda hatalmas a kínai nép és milyen gro- teksz dolog, hogy az ENSZ-ben ezt a hatalmas népet, ezt az országot nem ismerik el! Nem ismerik el, de számolnak vele. Ahogy a kínai elvtársak mondják, őket különösen nem is izgatja, hogy az ENSZ elismeri-e Kínát, vagy nem. Hiszen Kína ettől függetlenül is létezik és hétmérföldes mértékkel halad előre a szocialista építés útján. S látva Kína eredményeit és a világ dolgozóinak ebben a teremben is látható összefogását, megnyugtató érzés lett úrrá rajtam: a szocialista tábor legyőzhetetlen! Ugyancsak ebben az épületben van egy másik hatalmas terem, egy ötezer személyes, A híres sárkánykapu Lojangban. 9 Az igaz barátság légkörében lefolyt fogadás nem tartott sokáig, bár ez Kínában nem is szokás. Ott általában ahogy véget ér az étkezés, a vendégségnek is vége. Itt is így volt és a nagyszerű hangulatban végétért fogadás után mindenki sietett pihenni, hiszen másnap október elseje, a kínai nép nagy ünnepe és kora reggeltől késő estig talpon kell lenni. Mi azonban még ne siessünk szállásunkra, hanem előbb nézzük meg a híres Nyári Palotát. A Nyári Palota A Nyári Palota magába foglalja a Peking Nyugati Városkapujától több mint 10 kilométerre levő ún. „Hosszúélet hegyét” és egy nagyon szép tavat. A hegyen különböző templomok, pagodák emelkednek és a bujazöld fákkal és növényzettel együtt már messziről nagyszerű látványt nyújtanak. • A Nyári Palota összterülete kb. 270 hektár. A gyönyörű park területének egynegyed részét a „Hosszúélet hegye:’, háromnegyed részét pedig a tó foglalja el. A hegy és a tó természeti szépsége igen régen felkeltette a feudális hatalmasságok érdeklődését. Már nyolc évszázaddal ezelőtt, 1153-ban Van Jan-ljaen császár megkezdte itt a palota építését. A későbbi dinasztiák császárainak uralkodása alatt a park és annak palotái állandóan épültek és szépültek. A császárok igyekeztek a Nyári Palota építésével is még kényelmesebbé tenni dologtalan életüket. 1860-ban, amikor az angolfrancia intervenciós hadak Pekingbe törtek, a Nyári Palota is súlyos károkat szenvedett. 1888-ban az özv Cü-Ci császárnő a kínai hadi flotta részére kiutalt építőanyagból restaurál- tatta az épületet és akikor kapta a Nyári Palota elnevezést is. 1900-ban a park ismét súlyos károkat szenvedett, ezúttal a nyolc imperialista hatalom egyesült intervenciós seregeitől, akik sok épületet felgyújtottak,' A hegyen emelkedő templomokból és pavilonokból semmi sem maradt. Később a reakciósok kormányzása és a japán megszállás alatt több mint 30 éven keresztül a park állapota csak romlott. Az ország felszabadulásakor a park sok híres épülete már teljesen romokban hevert. Az utóbbi évek nagy res- taurációs munkája eredményeként azonban a Nyári Palota teljesen újjászületett és ismét a régi pompájában ragyog. Belépve a park főbejáratán, elhagyva a »Humanitás« és a »Hosszúélet« palotáját, a »Jócselekedet és Béke« tó partjához érünk. A császár és udvara erről a helyről nézték a részükre bemutatott színházi előadásokat. Az innen nem messze levő tó partján, közel egymáshoz ún. társalgók, kis pavilonok sorakoznak. Ezekben az épületekben ma állandó kiállítási termek vannak. (Folyatjuk) .
