Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

4, oldal 1960. augusztus 7. vasamap „Ébredj párnáidról — Halasi jegyzetek — • •• 44 A Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága hosszú évék óta eléggé másodrangú kérdésként kezeli a városban működő, illetve tevékenykedni akaró kuturális intézményeket. A városi tanács szűkLátókörűsé- ge következtében kialakult egy káros „enyém, tied, övé” elmé­let, s ez még ma is súlyosan érezteti hatását a kulturális munka kibontakozása szem­pontjából Hogyan is kell ezt érteni? A halasi tanács néhány évvel ezelőtt kezdett szigorú megkü­lönböztetést tenni a városi és a járási művelődési intézményeit között, s azt hangoztatta, hogy ha .., a járási kulturális intéz­mények városi kezelés.be kerül­nek, akkor ... messzemenő anya­gi (és nemcsak erkölcsi!) támo­gatásban részesíti őket. Ezek egy része már városi »besorolást« kapott, de a városi tanács bu- gyellárisa még sem nyüt meg az „alamizsnát” kérők előtt. Vajon mit eredményezett ez a végső soron mégis csak a „gaz­dátlanság”? Szomorú, de való. a műkedvelő mozgalom elsor­vadását, a könyvtár elöregedé­sét. a múzeum (minisztériumi irányítás alatt áll, tehát már eleve nem lehet halasi) szám­űzetését a város vérkeringésé­ből. És még sorolhatnánk. A városban 17 olyan helyiség van, amely ha nem is rendsze­resen, de népművelési tevékeny­ség színhelye. Elszórva itt-ott hallani a vállalatok, üzemek ré­széről ilyen, vagy olyan ren­dezvényről, de mindez vajmi kevés az üdvösséghez! Egységes irányítást, több tervszerűséget! Mi lenne hát az első fel­adat, ami Kiskunhalason a vá­rosi tanács előtt állana? Ügy gondoljuk, hogy a kulturális élet egységes irányítása. Mire is gon­dolunk? A városban működő művelődési házak sokoldalú munkájának irányítására vá­lasszák már meg (v, b. hatá­rozat is született már erről) mi­nél előbb azt a közös társa­dalmi vezetőséget, amely segít a tervek összeállításában és el­lenőrzésében. Ezenkívül a kul­turális élet katonáinak jutna feladatául a helyes és követke­zetes műsorpolitika kialakítása, a feladatok igazságos elosztása. Mit is értünk a feladatok elosz­tásán? Csak néhány példát em­lítünk. A városban a színházi előadások megtartására legal­kalmasabb helyiség a Semevál művelődési házának korszerűen berendezett színházterme. Éppen ezért a színházi előadásokat rendezzék talán ott. Az irodal­mi esteket, az ankétokat, a szakköri foglalkozásokat, a tán­cos összejöveteleket tartsák a városi művelődési házban. Az ismeretterjesztő előadások szer. vezésének egy részét pedig bo­nyolítsák le a szakmaközi bi­zottság kultúrotthonában és az üzemeik, intézmények kultúrter­meiben; Egyesítsék az üzemi könyvtárakat Számos kulturális értekezleten felmerült az üzemi könyvtárak összevonásának gondolata, de mind ez ideig eredménytelenül. Martonosi Pál, a járási könyv­tár vezetője javasolta, hogy a járási könyvtár keretében szer­vezzék meg az üzemi könyvtár- hálózatot. Ö a helyiséget és a könyvtár vezetéséhez szükséges szakembert biztosítja. Ezzel ket­tős célt érnének el. Az egysége­sített könyvtárak állományát céltudatosan lehetne fejleszteni a munkások igényeinek megfe­lelően, másrészt lehetővé válna az üzemi dolgozók műveltségi színvonalának állandó és foko­zatos emelése. Javaslatként hangzott el, hogy az üzemek és vállalatok a kulturális alap egy bizonyos százalékát adják át a járási könyvtárnak, s így jó ke­zekben lenne az üzemi könyv­tár-hálózat állományának szak­szerű fejlesztése. (Egyetértünk az üzemi könyvtárak egyesíté­sének gondolatával.) Vajon mi­kor válik valóra Halason ez az óhaj? „Van“, de még sincs Végre már van, de még sincs a városnak népművelési fel­ügyelője. (Tanulmányi felügye­lője nem volt öt évig.) A nép­művelési felügyelői állást is csak fél-függetlenítéssei tudták megoldani, mivel a kiszemelt embernek a városban nem tud­nak lakást adni. Tanyán taní­tani és közben a város kultu­rális életét irányitani, alakítani nehéz dió. szinte lehetetlen. Ideje lenne már a kényelem maooaa IMII oocKxra párnádról felébrednie a városi tanács végrehajtó bizottságának és jóval többet foglalkoznia a város kulturális életének irá­nyításával Ha nincs lakás, ak­kor ne legyen véglegesített nép­művelési felügyelő sem? így e munkában még a városi tanul­mányi felügyelőnek is részt kell vállalnia, holott, úgy gondoljuk, van neki ezenkívül temérdek oktatási tennivalója is. Kiskunhalas, amely a felsza­badulás, de főleg az utóbbi évek óta mérföldes léptekkel halad az ipari fejlődés útján, nem vá­laszthatja külön a városfejlesz­tési terveket a kultúra forradal­mának jelentőségétől. E kettő­nek együtt kell haladnia. A megyei pártbizottság kétéves művelődési célkitűzéseinek meg­valósítása Kiskunhalasra is vo­natkozik. Bieliczky Sándor Cf.e.jj&dntk az, állami gazdáidnak kultúreiapaptjai A MEDOSZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága az elmúlt na­pokban rendezte meg Kunfe- hértőn az állami gazdaságok szakszervezeti dolgozóinak mű­sorral egybekötött találkozóját. A közel kilencezer munkás nagy tetszéssel fogadta az álla­mi gazdaságok kultúrcsoport- jainak szereplését. A nemes ve­télkedés során kiderült, hogy szembetűnő a fejlődés mind a színjátszó és népi tánccsopor­tok, mind pedig a zenekarok munkájában. A műkedvelő csoportok kö­zül dicséretre méltó eredményt ért el a városföldi, a szakmán és a Bajai Állami Gazdaság népi tánccsoportja. A szakszer­vezeti nap alkalmából legjobban szereplő együttesek serlegeket, illetve vázákat kaptak jutalmul. Ú3 FILMEK A szultán fogságában, Színes szovjet film Már gyermekkoromban ifjúsági könyveink lapjaiban meg* ismerkedtünk ezzel a szóval: janicsár. Elrabolt magyar gyér* mekek voltak ők. akiket a törökök katonának, hazát, félelmet nem ismerő harcosoknak neveltek, hogy később a saját népüks ellen használhassák fel őket. Nemcsak a magyar, hanem a grúz nép történetének lapjain is találkozunk hasonlóval. A XVIII, században sok grúz gyermeket raboltak el és vittek Egyip* tómba, ahol mamtlukot neveltek belőlük, ugyanolyan hazát* lan, bátor harcosokat mint amilyenek a janicsárok voltak. A szultán fogságában című színes, monumentális szovjet film két kisfiú, két pajtás életén keresztül mutatja be ennek a korszaknak könyörtelen embertelenségét. A gyermekeket kicsi korukban ragadják el hazájukból, hogy sokasok év múlva — az egyik a mameluk tisztek egyenruhájában, a másik ve* lencei kapitányi díszben — találkozzanak a harcmezőn és életüket veszítsék. Életüket, amely nem volt a sajátjuk, mert érzéseikből kiölték mindazt, ami szép és jó, csak a szívük mé* lyén őrizhették a régi otthon emlékét A film elején megelevenednek Grúzia festői tájai, majd az isztanbuli embervásár forgatagát látjuk, később pedig meg* ismerkedünk Egyiptom földjével. A lírai tájképeket hamarosan sötét hangulatú jelenetek váltják fel: a kegyetlen emberkeres* delem, a beteljesületlen szerelem, a céltalan harc vadsága és a halál szomorúsága. A történet vonalvezetése szép, érdekes, a történelmi háttér megoldása monumentális. Érdekes karaktereket vonultat fel a film, különösen a gyermekszereplők kitűnőek. Aki szereti a megható történetet, és a keleti tájak varázsos szépségét, annak élményt jelent ez az új szovjet film. Jlmíl(éle az &Lei fa Qi'ódalom izerkaztöikez L irai költészetünkben évek óta homályos foltok, bi­zarr értelmetlenségek, ködös mélységek állítják meg a lírát szerető olvasót, önkéntelenül arra gondol minden értelmes ember, vajon hová lett az a szellemi tisztaság, amely olyan varázslatosan hatott régi köl­Az utolsó- nemesi felkelés dalát* Gvadányi József Pelecskei nó­tárius című műve kedvenc ol­vasmánya volt ükanyáinknak. Baján is közikézen forgott, a já­rási könyvtár ma is őrzi egy példányát a régi, ritka könyvek között. Ennek a példánynak a fedőlapján kézírásos vers olvas­ható: „Éljen a Bács Vármegye felkelő Serege, Erős Oszlopait áldja Hazánk Ege, Éljen a Haza, s a Király Védel, Őseinknek köztük föl éledt lelkei. A könyv kiadási évéből meg­állapítható, hogy az utolsó ne­mesi felkelést magasztalja az idézett vers. (Jó lenne tudni, vajon bajai ember írta-e? Ha igen, egyik legkorábbi irodalmi emléke Bajának!) A dicstelen véget ért felkelés bajai vonatkozásairól nem sokat tudunk. Napoleon 1796-ban üzent hadat Ausztriának és en­nek következtében a hadi ké­szülődést Magyarországon is el­rendelték. A királyi felhívásra a Bács megyei nemesség 316 főből álló osztagot szervezett. A sereg felszereléséhez két bajai mester is hozzájárult. Legenfel- der Mátyás szíjgyártónak ló­szerszámot, Kovacsics Mihály szűcsmesternek kesztyűket kel­lett készítenie a felkelt nemes­ség számára. (Kesztyűben min­den esetre elegánsabb volt meg­futamodni!) A József nádor vezérelte ma­gyar nemesi felkelő csapat tíz­ezer gyalogosra és kilencezer lo­vasra tehető. A francia sereg túlereje miatt a Győr mellett lezajlott ütközet sorsa már elő­relátható volt. S hogyan vitézkedtek a nagy hűhóval és pompával felvonult nemesek, akiket a bajai strófa így emleget: „a Haza s a Ki­rály Védei”, ők, akik éppen e felkelésre hivatkozva tagadtak meg minden adózást és közte­herviselést? Petőfi epés szavait idézzük „A nép nevében” című verséből. „S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog! Hazatokkal mit tennétek vajon, Ha az ellenség ütne rajtatok? . .. De ezt kérdezem, engedelmct kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek. Mikor emeltek már emlékszobort \ sok hős lábnak, mely ott úgy futott?” (K. M.) /VWiA/WWVWWVWWSfWWVWt. Nyáron sincs „uborkaszezon" a művelődési autó munkájában A megyei művelődési autó működése óta 35 tanyaközpontot látogat rendszeresen. A megyei könyvtár hatáskörébe tartozó népművelési célokat szolgáló autó munkatársainak felvilágo­sító és jó szervező munkája eredményeképpen ma már 1376 tanyai paraszt beiratkozott ol­vasója van a »guruló könyv­tárnak«. Az olvasó-szolgálaton kívül filmvetítéssel egybekötött isme­retterjesztő előadásokat is tar­tanak. Újdonság az autó mun­kájában, hogy a legújabban megjelent könyvek ismertetését magnetofon szalagról tolmá­csolják a hallgatóságnak. A Mikszáth évforduló alkalmából a magnetofon közbeiktatásával adtak ízelítőt a nagy magyar író kiemelkedőbb műveiből és életútja jelentősebb állomásai­ról. A jövőben — az első sikeres magnetofonos kísérletek alap­ján — az ismeretterjesztő elő­adások jó részét a magnetofon segítségével bonyolítják le. tőinkben. A magyar költészet legszebb hagyományait: Petőfi tündöklő tisztaságát, Vörösmar­ty világosságát másfajta irány­zatok, az élettől, a valóságtól távol álló, a dekadencia határát érintő „vállalkozások" váltják fel. Azt hiszem valamennyi ma­gyar olvasó nevében szólok, amikor ezeket a sorokat írom: „Művelődési forradalmunk olyan költészetet tart kívánatosnak, amelyet a magyar nép megért, amely épülő szép életünk mun­kájához életerőt ad, formálja, táplálja dolgozó népünk életét, lelkivilágát.” Az emberi értelem sutbado­n bása, logikátlan zagyva- ság, beteg grimasz észlelhető Juhász Ferenc „Tüzliliom az éj­szakában” című versében. A Magyar Írószövetség lapja, az Élet és Irodalom, úgy hisszük és reméljük, csak azért közölte ezt a torz, problematikus láto­mást, hogy a józan gondolko­dású kritika figyelmét felhívja a hasonló alkotásokra. A „Sántha család”, az „Apám” köl­tője, a hajdan pártos-tollú éne­kes veszélyes, hínáros ösvényre lépett említett újabb versével, amelynek sorai az ellentmondá­sok sűrű akadályain bukdácsol­nak. Mivel a magyar kritika hosz- szii idők óta nem áll résen, hogy ilyen esetekben teljesítse köte­lességét, engedtessék meg, hogy az olvasók érzésének tiszta hangját én csendítsem meg: Sem testünknek, sem lelkűnk­nek nem kellenek a felelőtlen költői halandzsák. Tiszta szelle­mű, eszmeileg világos, a néppel együtt lélegző, egészséges gon­dolatokat, reményeinket daloló, építőerejű verseket akarunk ol­vasni. Minden felelős, mérték­tartó olvasó a szellemi világos-. ság, az eszmei tisztaság jegyé* ben reméli líránk további fej*' lődésének útját. De nem így: Tüzliliom az éjszakában valami téboly van ebben a nyárban üstökös uszály hömpölyög nehéz szivemre mint medúzára döglött báln» nyelve. A szózuhatag, a fantaszti* ** kum. a költészet kudar* ca ez a vers. Juhász Ferenc haj* dani jószándéka, tehetsége eb* ben a versben, úgy érezzük, visszájára fordult. Művelődési forradalmunk az emberi értelem diadaláért küzd. A szocializmust építő, szervező, tervező erők harcban állnak az értelemellenes köddel, a de* kadens, a visszahúzó irodalom* mai. A magyar szocialista költészet tehetséges lantosai maradjanak az értelem dalnokai, az emberi élet belső és külső harmóniájá* nak szerkesztői. LJisszuk és reméljük, hogy ■ 1 Juhász Ferenc vissza fog térni e veszélyes, hínáros tév* útról és következő verseiben tiszta érceshangú énekesként szólal meg újra. Ezt várják tőle a magyar ol* vasók ezrei! Fenyvessiné Góhér Anna pályázati felhívás, a mü. m. 607-es sz. Helyiipari Iskola, Kecske­mét, tanári állást hirdet szeptember 1-1 belépéssel. Jelentkezhetnek: gé­pésztechnikusok. gépészmérnökük; tanári képesítésnek érvényes vas­ipari szakmunkás bizonyítvánnyal. Jelentkezés Írásban vagy személye­sen az lparitamuló-isknla Igazgatósá­gán Kecskemét, Kálvin tér 1. sz. Személyes jelentkezés ideje: dél­előtt 9—12-ig. Jelentkezők hozzák magukkal végzettségükről szóló ok­leveleket és önéletrajzukat. Igazgató­ság. 2120

Next

/
Oldalképek
Tartalom