Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-28 / 203. szám

iW fr MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KIS RUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Ara 60 fillér I960. AÜG. 28, VASÁRNAP Világ proletárjai, egyesüljetek! Használjak ki a lehetőségeket mezőgazdaságaink öt koca jusson száz holdra, alakítsuk ki a baromfi-törzsállományt A megyei felvásárlási ope­ratív bizottság pénteken délelőtt ülésre jött össze. Megtárgyalta az első félévi felvásárlási ter­vek teljesítését, megjelölte mindazokat a feladatokat, me­lyek megvalósításra várnak a II. félévi terv teljesítése érde­kében. Sok szó esett arról is, hogy milyen intézkedésekkel le­hetne elősegíteni már most a következő évi felvásárlási ter­vek teljesítését. Először az állat- és az állati ter­mékek felvásárlását beszélték meg a bizottság tagjai. Szó volt arról, hogy igaz nagyobb mér­tékben vásároltunk fel árut ez év első félévébert, mint a múlt év hasonjó időszakában, de a tervet mégsem teljesítettük. Sok probléma van a sertéshizlalás­sal, örvendetes azonban, hogy a termelőszövetkezetek kocaállo­mánya lényegesen növekedett az intézkedések nyomán. A cél az, hogy a régi közös gazdaságokban 5, az újak­ban pedig 3 koca jusson 100 katasztrális hold szántóra. Már elértük a 3,9-et megyei szinten, ami azt jelenti, hogy az említett célkitűzést körülbe­lül szeptemberben teljesítjük. A továbbiakban arra kell töre­kedni, hogy minden termelő- szövetkezetben a 100 katasztrá­lis holdra jutó kocaállomány elérje az 5 darabot. Nagyon fon­tos, hogy a szarfás épületeket, amelyeket a közös gazdaságok terveztek, megépítsék. Több mint 7 ezer vemhes koca van jelenleg a termelőszövetkezetek­ben, nagymennyiségű szaporulat­tal lehet tehál «számolni, amelynek elhelyezéséről gondoskodni kell. A baromfifelvásárlással kap­csolatban nagyon elítélte a fel- vásárlási operatív bizottság, hogy egyes községekben külön­böző korlátozásokat léptettek életbe a belterületeken a ba- romfitartásra vonatkozóan. Ugyanez előfordult és előfordul ma is egyes termelőszövetkeze­tekben, ahol a vezetőség a ház­táji baromfiállomány korláto­zását szorgalmazza. Azt is meg­állapította a bizottság, hogy törekedni kell megfelelő számú baromfi-törzsállo­mány létesítésére. Nagyon helytelen, hogy nincs például kidolgozva a nagyüze­mi libatenyésztés. Több helyen a közös gazdaságok baromfi- ólai üresen állnak, vagy más célokra használják az épüle­teket. A baromfigondozói tan­folyamokon kevés termelőszö­vetkezeti baromfigondozó jele­nik meg. Egyszóval még az ed­diginél is jobban szükséges ki­használni a lehetőségeket Két­ségtelen az, hogy örvendetes ja­vulás van, azonban az eredmé­nyekkel nem elégedhetünk meg, mert több és olcsóbb baromfit kell adnunk a dolgozóknak. A bizottság megvitatta a ter­mény-, valamint a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás helyzetét is, elfogadta az erről szóló jelen­Emlékfasort létesítenek Kecskeméten Kecskeméten a városrendezés során nagy gondot fordítanak a parkok, terek díszítésére, csi­nosítására. Eddig — mint tud­juk — főleg történelmi neveze­tességű szobrok, emlékművek díszítették a tereket. Most eze­ken kívül számos parkdíszítő szobrot helyeznek el a város' területén, s a szobrok helyét csütörtökön egy képzőművészeti bizottság már ki is jelölte. A többi között a főtéren egy víz­tükörrel kombinált, több mint két méter magas díszművet ál­lítanak fel, az egyik játszótéren pedig Vass Károly Oroszlán című kompozícióját helyezik el. A város legszebb utcáján, a Rákóczi úti sétányon emlékfa­sort létesítenek, ahol a város nagyjainak mellszobrait -r ösz­szeren mintegy tizennégyet — állítják fel. Köztük lesz Szilády Károiy, az első kecskeméti nyomdász mellszobra is. - Űj, nagyméretű szobrot készítenek Katona Józsefről,, s e szobor elhelyezéséről külön bizottság fog majd dönteni. tést. Többen hangoztatták, hogy a termelőszövetkezetekben jobban kell megszervezni a zöldség- és gyümölcsszedést, bátrabban alkalmazzák az anyagi ösztönzőket. Végezetül Sarok Antal elv­társ, a megyei tanács vb-elnök- helyettese és a megyei operatív bizottság elnöke tartott össze­foglalót az elhangzottakról. Megérkezett a PANTER Megkezdte a vetőmag szállítását a Termény forgalmi Vállalat Az új tsz-ek se vonakodjanak a vetőmagcserétől Mint már közöltük, a Ter­ményforgalmi Vállalat e hét ele­jéig közel négy és félezer va­gon gabonát vett át a termelő- szövetkezetektől, egyéni terme­lőktől és az állami gazdaságok­tól. A vállalat nincs bővében a tároló helyiségeknek, bár a jel­zett mennyiségnél néhány száz vagonnal még többet képes el­raktározni. Nagyobb nehézséget a duna- vecsei járásban okoz a gabona tárolása, itt ugyanis a Termény- forgalmi Vállalat korábban je­lentős térfogatú magtárheáyisé- geket átadott az újonnan alakult termelőszövetkezeteknek. Az áruátvétel zökkenőmentes­ségének biztosítása végett a vál­lalat alapos tervszerűséggel tesz eleget a diszpozíciós terítés kö­vetelményeinek. A megye mal­mait is ellátta már az általuk feldolgozásra kerülő, s bennük tárolható gabonával. A felvásárláson kívül fokozott gondot fordít a Terményforgal- mi Vállalat arra is, hogy meg­felelően kielégíthesse a tsz-ek ■ igényeit az őszi vetéshez szűk-' séges gabonafélékkel. Evégett korábban valamennyi társas gazdaságot tájékoztatta arról, hogy a fémzárolt vetőmag ellen­értékéül már közvetlenül a csép- lés után átadhatják cseretermé­nyüket. Eddig jelentős mennyiségű gabona került csereképpen át­adásra, s a vállalat is megkezdte az ősziárpa- és a búzavetőmag szállítását a tsz-eknek. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a csere igénybevételét il­letően néhány újonnan alakult, s az év elején felfejlődött társas gazdaságban bizonyos késedel­meskedés, vonakodás tapasztal­ható. Nekik pedig különösen ér­dekük a minőségi vetőmag be­szerzése, mivel az egyéni vetés­ből származó gabonáik kevésbé alkalmasak nagyüzemi tovább- termesztésre. A 110 kilogramm csereterményért kapható 1 má­zsa fémzárolt vetőmag súlykü­lönbsége egyébként a jövő évi magasabb terméshozam és a jobb minőség révén bőségesen megtérül. T. I. Építőiparunk gépesítésének keretében egy nagyteljesítmé­nyű darus autót kapott a Né­met Demokratikus Köztársa­ságból az ÉM Bács megyei Építőipari Vállalat. A PANTER elnevezésű daru teljesítménye: 15 mázsát képes felemelni 26 méter magasba. A gép utazó­sebessége óránként 30 kilomé­ter. Ennél is nagyobb előnye, hogy a helyszínre érkezéstől számított egy óra múlva már üzemképes állapotba helyezhe­tő. Képünkön: folyik a próba­szerelés, félárbocon a torony­daru. Elkészült 20 termelőszövetkezeti községünk települési terve Megyénkben a nagyüzemi gazdálkodás fejlődésével rende­ződnek a községek határai. A szétszórt, apró tanyák helyett központi lakótelepek, majorok létesülnek. A termelőszövetkezeti községekben már meg is kezdődött a tanyavilág felszámolása. Tíz mérnökből álló csoport dolgozik az új települési tervek elkészítésén, s eddig 20 község-határ távlati tervét ki is dol­gozták. A mérnökök irányításával 253 majorhelyet jelöltek ki a termelőszövetkezetekben, melyeknek már megkezdődött a beépítése. A központi és mellékmajorok helyét, valamint jel­legét — a helyi adottságoknak megfelelően — a mezőgazdasági szakemberekkel közösen döntötték el. Még ebben az évben 15 termelőszövetkezeti község-határ települési tervét készítik el. Harminchárom féle magot termesztettek az idén megyénkben Megyénkben, az ország egyik legnagyobb aprómagtermő vidé­kén az állami gazdaságok, ter­Szarvasmarhanlód-ellenőrzés A Bács megyei Szarvasmarha Utódellen őrzési Bizottság meg­kezdte munkáját Utódellenőr­zésre a megye legjobb apaálla­tait jelölte ki, amelyek utódait állandó ellenőrzés alatt tartják. A tenyésZkiválasztás eddigi módszere ugyanis inkább a kül lemi bírálatokra, valamint törzs­könyvi feljegyzésekre alapult. Ezt a módszert most további, korszerűbb, tudományos vizsga latokkal tökéletesítik. Így pél­dául a kijelölt 15 apaállat után egyenként harminc üszőutódot tartanak állandó vizsgálat »’att. B efejezték az ara- tás-cséplés nagy munkáját a kiskunfél­egyházi Lenin Tsz-ben és eleget tettek álla­munk iránti kötele­zettségüknek is, így nyugodt lelkiismeret­tel, jóleső érzéssel ül­teti le a tsz dolgozói az árnyas fák alatti terített asztalokhoz, hogy a városból meg­hívott vendégekkel, az üzemek dolgozóival és a város vezetőivel egy kis ünnepség kereté­ben beszélgessenek el munkájukról. Ebéd előtt a négy hatalmas, paprikással teli bogrács mellett megismerkedtem a tsz egyik nyugdíjasával, Cserényi József bácsi­val, aki 72 éves életta­pasztalatával, meg­gondolt, bölcs mondá­saival úgy megnyerte a barátságomat, hogy az ebédhez is egymás mellé ültünk, Makaitól a Lukács-íiírdiíg így tudtam meg küz­delmes élettörténetét, amitől a mai fiatalo- okulására egy-két ér­dekes eseményt ide leírok. f serényi bácsi nyolcéves gye­rekkorában már a cse­lédek keserű kenyerét ette. A nyári vakáció­ban Dyczi József né 16 holdas gazdasszonynál libákat, birkákat őr­zött. Szeptemberben, amikor újra megnyílt az iskola kapuja, a kis pásztort egy pár rán- tanivaló csirkével fi­zette ki a „gavallér” gazdasszony, de nyil­ván ő maga is kevés­nek vélte, mert azt mondta, hogy otthon kétpár csirkéről adjon számot a fiú, de mond­ja, hogy az egyik párt elszalajtotta. Tíz éves korában már eggsz esztendőre elszegődött egy Makai nevű 60 holdas gazdá­hoz. ahol 30 birkát és 40 disznót őrzött, házi cseléd is volt és trá­gyát talicskázott évi 10 koronáért. Néha, he­tenként egyszer-két- szer még az iskolába is elengedte a „jószí­vű” gazda. A ratás idején rá- •* beszélte a gaz­da a kisfiút, hogy le­gyen kettőző, akkor a bérét megtoldja egy szép szalmakalappal. Az alku megtörtént, a cifra, 10 krajcáros szalmakalapért hajnali 2 órától dolgoztatta. A jó vásáron felvidulva arrg akarta a gazda rávenni, hogy a négy nyomtató ló hajtását is vállalja el, akkor vesz neki egy inget is. Nehéz sora volt ké­sőbb is. s ennek csak a felszabadulás vetett véget. 1951-ben belé­pett Cserényi bácsi a Lenin Tsz-be, onnan 1957-ben nyugdíjba ment. Most a budapesti Lukács-fürdőbe jár fel a reumáját gyógyítani, az SZTK fedezi a költ­ségeket, még az úti­költséget is. A beszélgetésben any- nyira elmerülünk, hogy a régi „jó” világból az ebédet felszolgáló csinos lányok ébreszte­nek fel szíves klnálga- tással: — Egyenek, ne kí­méljék a gazdát, ma­rad még neki is! M1 meg eszünk * * jó étvággyal, hi­szen nem a „szegény” Makaiét fogyasztjuk. Tóth Miklós melőszövetkezetek 30 000 hol­don, 33 féle növényből termesz­tettek magot az idén. A termés betakarítása serényen halad, s majdnem ezer vagon* kitűnő mi­nőségű vetőmagra számítanak. A betakarítást sok helyen gép­pel végzik. Az állami gazdasá­gokban a lucernamagot kom­bájnnal takarítják be. a terme­lőszövetkezetekben pedig fűka­szával aratják a somkórót, e borsót, a lencsét, az olajlent, és csaknem száz cséplőgép dolgo­zik az aprómagvak tisztításán, veretésén. A borsó, lencse, som- kóró egy része már magtárba került. A termelőszövetkezetek az idén először termesztenek apró- magvat külföldi megrendelésre, ötszáz holdon rövidtenyészide­jű kukoricát Németország részé­re, s ugyanennyi holdon babot, angliai megrendelésre. F-lőlt észül etek a szezonra Szeptemberben megérkezik me­g^eincbe az első — eloreiau.c tóan két és fél—három vagon — szaloncukor-szállítmány. Mint £ FŰSZERT tájékoztatásából ki­tűnik, a mártott és krémszalon cukorból többet várhatunk mim tavaly

Next

/
Oldalképek
Tartalom