Petőfi Népe, 1960. augusztus (15. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-25 / 200. szám

\ 1960. augusztus 23. csütörtök 3. oldal Vita a párt gazdaságszervező munkájáról 0 pártonkívliliekre is számítunk ISagy figyelemmel olvas . tam a kiskunfélegyházi Dózsa és a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetek párttitká­rainak írásait a párt gazdaság- szervező tevékenységéről. Nem vagyok tagja a pártvezetőség­nek, azonban véleményemet és szerény tapasztalataimat én is szeretném a vitában hasznosí­tani. A mi termelőszövetkezetünk ez év tavaszán alakult. Érthető, hogy ennek következtében ná­lunk a munkaszervezet, a gaz­dálkodás még nincs annyira ki­alakulva, mint a régi termelő- szövetkezetekben. Ezt a későbbi indulási hátrányt azonban igye­kezünk minél előbb leküzdeni. Néhány hónap alatt megte­remtettük a közös jószágtenyész­tés alapjait. A közelmúltban szereztünk be húsz anyakocát. Építő brigádot is szerveztünk, — én is abban dolgozom — és el­készítettünk egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót. Felépítünk még ebben az évben egy 28 méteres kocsiszínt, két darab 24 méter hosszú juhhodályt és egy 10 mé­ter hosszú takarmányos színt. Iíösös gazdaságunk­ba n 960 kh földön 96-an gazdál­kodunk. Egy-egy tagra pontosan 10 hold föld megmunkálása jut. Ha figyelembe vesszük az állat- tenyésztésben és az építő bri­gádban elfogultakat, akkor még ennél is nagyobb terület jut egy-egy növénytermelési dolgo­zóra. Ennek ellenére földjeink gon­dosan műveltek és gyomtalanok. A kapálást két-háromszor is el­végeztük. ötven holdas öntözé­ses kertészetünk is van. Ebből 34 holdon csemegepaprikát ter­melünk igen jó eredménnyel. Pártszervezetünk gazdaságszer­vező tevékenysége — tekintettel arra, hogy mindössze néhány hónap áll a hátunk mögött — még nem elég tervszerű, tuda­tos és kiforrott. Eddig két párt­taggyűlésen tanácskoztunk a ter­melés kérdéseiről és beszámol­tattuk az elnököt, aki egyébként pártszervezetünk tagja. Bár nekem személyesen kevés tapasztalatom van a gazdaság- szervező munkában, mégis hadd jegyezzem meg, hogy nem min­denben értek egyet a kiskunfél­egyházi Dózsa Tsz-ben alkalma­zott módszerekkel. A kiskunha­lasi Vörös Október Tsz párttit­kárának észrevételeihez hasonló­an nekem is feltűnt, hogy a párt gazdaságszervező munkájá­ról szóló tájékoztatójában a Dó­zsa Tsz párttiikára nem tett em­lítést a pártonkívüliek bevoná­sáról. Nálunk ez másképpen van, mi a pártonkívüliekre is számítunk. Nem tartom helyesnek a titkár elvtársnak azt a mód­szénét sem, hogy a pártellenőr­zés 80 százalékát maga végzi. Meggyőződésem szerint csak ott lehet kielégítő, eredményes a pártszervezet munkája, ahol a pártonkívüliek határozottan tá­mogatják a pártot, nemcsak a feladatok végrehajtásában, ha­nem a feladatok kimunkálásá­ban is. A tennivalók meghatá­rozását és végrehajtását ugyan­is nem lehet egymástól elválasz­tani. Ha a párttagok megtalál­ják a módját annak, hogy a pár- tonkívülieket bevonják a tenni­valók meghatározásába, akkor azoik végrehajtását is lelkeseb­ben végzik. , Elmondta: Pintér István, a tiszaújfalusi Virágzó Tsz tagja Feljegyezte: Nagy József JCulat oaqii oízfe.rntjól ? Mennyi vizet fogyaszt a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepe? A vagonokból és a roskadásig rakott tehergépkocsik sokaságá­ból ügyes munkáskezek rakják ki a paradicsommal telt ládákat. A vagonokból kirakott ládákat pedig targoncákkal a paradi­csom üzemhez szállítják. — Ez az üzemünk a legvizigé- nyesebb, mondja Petrilla István gépészmérnök, a műszaki osz­tály vezetője. -— Az üzemrész naponta 180 vagon vizet emészt meg. Ebből a mennyiségből vég­zik el a paradicsomáztatást, an­nak zuhanyozását, mosását stb. A többi üzemrészek közül az édes üzem 16 vagon vizet hasz­nál fel a napi termeléshez, a sa­vanyító üzem és a többiek 44 vagon vizen osztozkodnak. Te­hát a napi szükséglet 240 vagon víz. A gyár hat kútja állandóan termeli a vizet, percenként 1650, óránként 99 ezer litert. Ez a mennyiség azonban nem fedezi az egyre növekvő szükségletet. Jánoshalma felkészül a pártokfatási évre (Községi tudósítónktól.) A jánoshalmi községi párt­végrehajtóbizottság megtárgyal­ta az I960—61. évi pártoktatási munka előkészítésével kapcsola­tos tennivalókat. Az ez évi párt­oktatást minőségileg kívánják javítani. Jánoshalmán ez évben egy gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamát, a marxizmus—leni- nizmus kérdései első és második évfolyamát és a termelőszövet­kezetekben előadásos propagan­dát kívánnak megindítani. A pártoktatásba mintegy 90 elv­társat és pártonkívüli gazdaság­vezetőt vonnak be. A propagandisták kiválogatása már megtörtént, az alapszerve- zétek a hallgatók kiválogatását szeptember 1-én befejezik. Kü­lönösen fokozott segítséget kí­ván nyújtani a párt v. b. a KISZ politikai oktatásához, ahová a megfelelő propagandistákat már lei is jelölték* Ezért a városi vízhálózatból is havonta 5000 köbméter vizet igé­nyelnek. S még ez is kevés. Ért­hető, mert nemcsak a konzerv- gyártáshoz kell sok víz, hanem például a tisztálkodáshoz is. Mű­szakváltáskor 30 zuhanyból és 40—50 mosdóból folyik a víz. Éjjel nincsenek vízgondjaink, mert az éjjeli műszak nem ter­mel annyit, mint a nappali. Így a nappali termeléshez szükséges víz egy részét is éjszaka gyűj­tik össze a két víztartályban. Ezek után azokról a tervekről szól Petrilla István, amelynek megvalósítása könnyít a gyár vízbeszerzési gondján. A szak­emberek véleménye szerint újabb kutakat a jelenlegi víz­adó rétegre telepíteni nem le­het, mert az új kút a régiektől venné el a vizet. Ezért az új ku­takat mélyebbre kell fúrni. Egy másik elképzelés szerint a gyár 100 köbméter vizet befogadó hidraglóbust épít, s megszűnik a jelenlegi vízhiány. A megye legnagyobb gyárá­ban jelenleg még gondot okoz nyári időben a víz előteremté­se. Indokolt tehát a vele való takarékosság. . Tizenhatezer iskolaköpeny A Bajai Ruhaüzem KlSZ-sza- lagja vállalta terven felül: szep­tember 1-ig hatezer darab, októ­ber 15-ig tízezer darab iskola­köpenyt fognak elkészíteni. E nemes vállalásuk alkalmával köszöntjük a KISZ-szalag fiatal­jait. Egy japán és egy magyar város neve ■*. Ha az ember föld­rajzi hasonlóságot ke­res a két helység kö­zött, a térképről meg­állapíthatja, hogy kö­rülbelül azonos távol­ságra fekszik mind­egyik a saját országa fővárosától. Azzal a különbséggel, hogy Ki- ryu északnyugatra van Tokiótól. Kecskemét pedig délkeletre Buda­pesttől. Mindez persze nem volna elegendő ok ah­hoz, hogy együtt emle­gessük »hírős« váro­sunkat a tőle másfél tízezer kilométerre eső Kiryuval, hiszen a jelzett »hasonlóságot« közismertebb idegen várossal kapcsolatban is felfedezhetnék. Az ok: a hatalmas távolság ellenére kap­csolat van — egy Ki- ryu-i és egy kecske­méti növénynemesítő Kiryu— Kecskemét révén — a két város között. Ügy kezdődött, hogy Kiss Árpád, a Duna Tisza-közi Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet tudományos munka­társa néhány éve cik­ket írt búzanemesítési kísérletei eredményei­ről. A cikket közölte egy nemzetközi tudo­mányos lap 1$, — s egyszer csak írójának levelet hozott a posta Nakajimától, a Kiryu-1 egyetem növényneme­sítő professzorától* Angol nyelven író­dott a levél, kollegális üdvözletét, a nemesítő munkája iránti bő­vebb érdeklődést, s az ottani hasonló kísérle­tek tapasztalatairól is­mertetést tartalmazott. Azóta nem egyszer hozott, vitt levelet a posta, s hazánkfia, meg a japán tudós egymást tájékoztató támogatással küzd azért, hogy olyan bú­zafajta legyen kísérle­teik eredménye, mely­nek bővebb a termés­hozama, mint az ed­digieknek. Kiss Árpád azt mondja, ő köszönhet többet Nakajimának, mint fordítva, hiszen a japánok a nagyho­zamú búza termeszté­sével annyira elöl ha­ladnak, hogy Itália ne- mesítőinek is az ő nyomdokaikon halad­va sikerült »előállíta­niuk« az egyre többet emlegetett, s hazánk déli részein is 25-30 q holdanként! átlagokat termő olaszbúzát. Hogy azonban Nip­pon kutatói is értéke­lik a kecskeméti ne- mesítőt, bizonyítja: egyik szaklapjukban foglalkoznak veié. A japán szöveg gyorsírá­si arabeszkekhez ha­sonló fogalom-jelei között latin betűkkel írva ez áll: »Kiss Ár­pád«. Kiryu—Kecskemét. Ott is több kenyérért küzdenek a kísérlete­zők parcelláin, labora­tóriumaiban, itt is. De Japánban még azért is harcolni kell, hogy a búza ne a tő­kés spekuláció börze- csatornáin folyjék el. Kétség nem fér hozzá, ezt a küzdelmet is si­ker koronázza. És a győzelem nap­ján majdan a szocia­lizmus útjára lépő Japán tudós fiának, Nakajimának minden bizonnyal ez a szó for­dul meg első gondola­taiban: Kecskemét. Tarján István Kifizetődő a nagyüzemi borsótermesztés Bár kissé megkésve közöljük az alábbi képeket, a jó példa publikálása azonban sosem időszerűtlen. A kecskeméti Petőfi Termelőszövetkezet borsótermesztéséről számolunk be, amely a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit, jövedelmezőségét bizo­nyítja. A társas gazdaság 50 katasztrális holdon vetett az idén ét­kezési borsót, amelyet júniusban folyamatosan szedtek, s a szer­ződtető vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár fejtő-kombájnjával választották el a szemet a hüvelytől. A borsó holdanként 12 mázsa termést adott, s ugyanez a mennyiség 6000 forint bevételhez juttatta a szövetkezetét Ugyanakkor a hulladék kitűnő,'egy-egy holdról mintegy másfél­ezer forint értékű takarmányul szolgált. A bevétel és a ráfordítás költségeinek különbözeteként hol-' dánként több mint 5000 forint haszon mutatkozott. Kifizetődött tehát a nagyüzemi borsótermesztés. 1 t r Ä*:' * • T»r ­lÉÉi: i j, < v "M r w -w „V rnm . vH# W'* V' r* > ’•'«a­' > • A• tsz fiataljai nyűvik (gyökerestől feltépik) a borsót. A fejtő-kombájn az erre a célra épített szín alatt *— napi 40— 50 mázsa teljesítménnyel — »elcsépeli« a borsót, amelynek hul­ladékát gumikerekű kocsin szállítják el az állatok takarmányo­Kovács Sándor és Erdős tsz-gazda megelégedéssel szemlélik a gép-fejtette étkezési borsót. T. I. Vegyszeres légyirlással kísérleteznek a bajai járásban A bajai járás két községében, Szeremlén és Érsekcsanádon az Országois Közegészségügyi In­tézet kísérletet folytat. Kísérle­tük célja: megtalálni azt a vegy­szert, amellyel ki tudják irtani a veszedelmes betegség-terjesz­tőket, a legyeket. Szeremlét és Érsekcsanádot három részre osztották fel és mind a három részt különböző vegyszerrel permetezték. A kí­sérleteket megelőzően mindkét községben légysűrűségi számolá­sokat végeztek. Ilyenformán a permetezés befejezése után egy újabb légyszámilálássál meg tudják állapítani az eredményt. A két községben összesen 1178 házat permeteznek. A munká­latokat két brigád végzi, napi nyolc órás munkával. A kísér­letek befejezése után a legjob­ban bevált vegyszerrel permete­zik be a járás területén a böl­csődéket, óvodákat, napköziket és iskolákat. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom