Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-21 / 171. szám
4. oldat 1960. július 21, csütörtök Ateuar Az élet meghosszabbodott Ukrajnában jelenleg több mint 11000 90 évnél idősebb ember él. Sokan közülük kitűnő egészségnek örvendenek és tovább dolgoznak. Így például Borisz Bukrejev, a köztársaság legidősebb tudósa, a kijevi egyetem professzora, aki nemrég ünnepelte 100. születésnapját, még ma is előadásokat tart a diákoknak. A Szovjetunióban a hosszú élet problémája tudománnyá fejlődött. Ukrajnában sok tudományos kutatóintézet foglalkozik ezzel a kérdéssel. A statisztikai kutatások kimutatták, hogy a szovjethatalom éveiben az emberek átlagos életkora Ukrajnában több mint kétszeresére emelkedett s jelenleg 67 év. NEM HISZI, HOGY NORMÁLIS ------T ' ■ — Doktor úr! Nem hiszem, hogy normális vagyok: szeretek mosogatni. Fajgyűlölet — Svédországban is Mai Britt svéd filmszínésznő, aki a híres »Kék angyal« című film új változatában Marlene Dietrich szerepét játszotta, tudvalévőén Sammy Davis néger színész menyasszonya. A film- színésznőt már Londonban számos inzultus érte, amiért négerrel jegyezte el magát és ezért pihenni hazatért Svédországba, úgy gondolva, hogy ott nem létezik fajgyűlölet Alaposan csalódnia kellett. Számos goromba és támadó levelet kapott, melyben svéd fajgyűlölők »felháborodottan« tiltakoznak tervezett házassága ellen. Az építőipar óriása Magasan az ember feje felett lassan forog egy horizontálisan fektetett, hatalmas fémcső. Átmérője 4,5 hosszúsága pedig 170 méter. Ez a bjelgorodi cementgyár új forgókemencéje, amely óránként sok tonna künkért állít elő. A forgókemence üzembehelye- zésével a bjelgorodi cementgyár lett a világ legnagyobb ilyen üzeme. Az új forgókemence olyan gyors ütemben épült fel, ami páratlanul áll a világon. A mérnöki és műszaki szempontból igen bonyolult építmény mindössze 6 hónap alatt, az előírt határidőnél 3 hónappal előbb készült el. Miből készül a műmárvány A márványnál háromszor erősebb és 60 százalékkal olcsóbb műmárványt állítanak elő Róma környékén. A műmárvány alapanyagai: homok, cement, víz, fluorszilikát és különféle festékanyagok. A műmárvány tartósságának az a titka, hogy a keverékhez az egyes anyagokat csakis egyforma arányban szabad adagolni, mert enélkül nincsen meg a kívánt szilárdság. A műmárvány nem szorul hosszas csiszolásra, hanem igen egyszerű eljárással külsőleg teljesen a természetes márványhoz teszik hasonlóvá. Felkészült a kereskedelem az fiszi tanévnyitásra Előre elkészített füzetcsomagok, import és műanyag tanszerek, olcsó iskolatáskák várják a vásárlókat „Kiadta a községi tanács“ Furcsa dolgok történnek mostanában. Kis faluk olyan művelődési palotákat emelnek, hogy még a városok is megiriA gyermekek és pedagógusok az úttörőtáborokban, üdülőhelyeken élvezik a nyár szépségeit, a Dél-magyarországi Papír- és Irodaszerértékesítő Vállalatnál (továbbiakban: Pl ÉRT) azonban már azon dolgoznak, hogy szeptember 1-én minden tanszer meglegyen, s zavartalanul megkezdődhessen a tanítás. A vállalat a papírboltok elmúlt évi rendelései alapján felmérte az igényeket, s az ipartól megrendelte a szükséges tanszereket. Az ipari vállalatok már leszállították a megrendelt áruk 85 százalékát, s a PIÉRT vállalat raktárainak polcai zsúfolásig teltek füzetekkel, vonalzókkal1, rajztáblákkal, bőr- és fatolltartókkal, festékekkel, iskolatáskákkal, írószerekkel. „Radír* és szögmérő Varga András, a PIÉRT-lera- kat vezetője kalauzolt végig a raktárakon. Elmondta, hogy augusztus 20-ra már az iskolák szükségletének 100 százaléka a papír- és írószerboltokban lesz. Igen sok tanszert mutatott — grafitceruzákat, pasztell iróno- kat, vonalzókat, rajztáblákat, törlőgumikat, irónhegyezőket —, amit Csehszlovákiából importáltunk. Ugyanakkor megmutatta azokat a gyármányokat is, amelyeket a magyar ipar a külföldről vásárolt faáruk pótlására gártott. Ezek között igen tetszetős és olcsó kivitelben vannak műanyagból készült tolltartók, vonalzók és szögmérők. Az idén már ezekből is nagy mennyiség kerül forgalomba. Tinta és uzsonnatáska Az egyik raktár tömve van iskolatáskákkal. A hátitáskákat 25 forinttól 35 forintos, az iskolai aktatáskákat pedig 60 forinttól 270 forintos áron vásárolhatják meg a szülők. Lesz elegendő tinta, tanrend, sorvezető, számláló pálcika, számláló korong, kézimunkához gyurma, a füzetek és könyvek borításához mintegy 400 mázsa iskolakék csomagolópapír van raktáron, sőt még nylon uzsonnatáskákból sem lesz hiány. Mióta a kiskereskedelmi vállalatokat szakosították, tervszerűbb lett a tanszerek elosztása is. Szabó István, a Bács megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat anyagbeszerzője elmondta, hogy eddig Kecskeméten 510 ezer, Baján 440 ezer, Kiskunfélegyházán 237 ezer, Kalocsán 224 ezer, Kiskunhalason pedig 190 ezer forint értékű tanszert szállítottak a vállalat papír- és írószerboltjaiba. Arra törekszenek, hogy a vásárlók kiszolgálása is zavartalan legyen, ezért a különböző osztályok tanulói előre összeállított csomagokban vehetik meg a kötelező füzeteket Mennyibe kerül? Az általános iskolák elsőseinek 8, a második, harmadik és negyedikeseinek 11,40, az ötödikeseinek 14,20, a hatodikosainak 15,50, a hetedikeseinek 16,80, a nyolcadikosoknak 18,10, forintba kerülnek a füzetcsomagok. A gimnáziumok reáltagozatának elsősei 40,70, másodikosai 43,10, harmadikosai negyedikesei 31,20, a humán tagozat első és másodikosai 35,10, harmadikosai 30,50, negyedikesei 26,80 forintért vásárolhatják meg a füzetcsomagot, amit tartalomjegyzékkel és árjegyzékkel ellátott papírszalaggal kötnek át A Bács megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Kecskeméten a volt Meinl-ház helyén a torlódások elkerülése érdekében augusztus 15-től egy utcai árudát is nyit a város két írószerboltjának tehermentesítésére. A városokban egyébként az Állami Áruházakban is árusítanak tanszert. Községekben a földművesszövetkezetek bonyolítják le az őszi iskolakezdéshez szükséges tanszerek árusítását. A PIÉRT- nél úgy értesültünk, hogy augusztus 20-ig 880 ezer forint értékű tanszert szállítanak a földművesszövetkezetek boltjaiba. N. O. gyelhetik. Egy-egy községben több könyvet olvasnak el, mini régebben némely megyében. A kecskeméti nyomdában a napokban készült el dr. Bodócs Gyula: »Történelmi okmányok Hetényegyháza nevének és helyének megállapításához« című rövid tanulmánya. A szerző vitába száll Hornyik Jánossal, Kecskemét tudós történetírójával, aki azt állította, hogy a község »szent Hetény tiszteletére alapított egyházáról« kapta nevét. Dr. Bodócs szerint Hetény egykori vezér a falu névadója. A 'kiadvány meghatározza az ősi település helyét is» Mi ezúttal a vállalkozást köszönjük, a dicséretre méltó munka elbírálása a szakemberekre tartozik.' Minden elismerésünk a községi tanácsé. Áldozatkészen vállalkozott a nyomdai költségek fedezésére. 39,20, Akin az ostor csattan — Engem a tíz hold földem, a magántulajdon úgy vert csaknem egy életen át. akár az ostor — vallotta meg nekem nemrégiben egy idősebb tsz-gazda, aki másfél esztendeje lépett a közös útra. E vallomás mélységét, igazságát egy majdnem tragédiával végződő eset ismeretében június közepe táján értettem meg, éreztem át teljesen. Hírt kaptunk róla, hogy egy tizenkétéves tanyasi parasztgyerek öngyilkosságot kísérelt meg, fel akarta magát akasztani. Szerencsére észrevették, s megakadályozták szándéka valóraváltásában. Tettének oka: három tantárgyból megbuktatták az általános iskolában. A helyszínre utaztam, s a tantestülettől érdeklődve megtudtam: nem lehetett mást tenni, a gyerek egész évben alig ta- , nult. — Szellemileg fogyatékos talán? — Nem. Tudatlansága okát már a fiúnak az édesanyja ismertette, akivel az iskolában beszélgettünk. Az elnyűtt asszony arcáról, tekintetéből még nem tűnt el a rettenet nyoma, de némiképp nyugodt volt már, mert a fia »többé nem követ el olyan bolondságot«, Elvitték egy hétre a városi rokonokhoz, s az ország különböző részeibe széledt idősebb testvérei is írtak neki, hogy nem szabad elkeserednie a bukás miatt. Dehát miért nem tanult. Az apa az oka, akit tizenegy hold földje éppen úgy ver, ostoroz, űz, hajszol , évtizedek óta, s nap nap után, mint az írásunk elején említett, de ostorcsapásoktól már megszabadult parasztot is sújtotta annak idején a magán- tulajdon. Ha odahaza tanulni akart a fiú, az apa nem engedte. — Eriggy fát, szecskát vágni, répát szeletelni, lásd el a malacokat, a két tehenet, almolj — parancsolt délutánonként a zsenge emberpalántára, s amikor az elsírta magát, hogy nem tudja még a leckét, odavágta neki: »Nekem csak három elemim van, mégis megélek vele«. Kora tavasz óta hajnali háromkor kelt a fiú, kihajtotta a teheneket legelni, s fáradtan, kimerültén, kábán ment valahányszor az iskolába. Felnőtt sem bírná, nemhogy egy gyerek, akinek ráadásul néhány éve baj volt a kicsi tüdejével is. — Kis híja, hogy nem halt meg — pi- tyergi az anya. — Ha nem vesszük észre, akkor... —, s nem tudja tovább mondani, zokogásba fullad a szgva. Mintha csak azt a cseresznyeágon áthajított kötelet látná, S megcsendesedve elmondja, hogy azóta azt látja mindig a férje is. Vajon látja-e azt a másikat is, amely a magángazdasága nyelére kötve mint ostor suhog rajta, fölötte? S amely fájón sajgó csíkot hagyott) már a gyermekén is. Tarján István Nem tudni, Belicsenko traktorát vélték-e tanknak vagy egyszerűen nem mertek előre menni, de itt álltak. S minél tovább álldogáltak, annál borzasztóbbnak tűnt, hogy begyújtsák a motorokat, megtörjék a csendet, amelyre feszülten füleltek, s amelyben németeket sejtettek. Még előőrsöt sem küldtek ki, féltek, hogy elszakadnak egymástól. Az ütegparancsnok odalépett Belicsenkóhoz. — Vannak németek a tüzelőállásomban? Nem láttad? Kérdéséből, hangjából Belicsenko kiérezte a bujkáló reményt: hátha úgy alakul, hogy nem is kell odamenni? Belicsenko nézte őt, a harcosokat, a traktorokat, és megértette, miért állnak itt. Visszaküldték őket az ágyúkért. A harc közepette, amikor a tankok támadtak, az emberek egy része elesett, a többiek pedig megfutamodtak, bekövetkezett egy olyan pillanat, amikor értelmetlen, bűnös dolognak látszott a megbénult ágyúk megmentésére gondolni. De mindaz, ami olyan természetes és érthető volt harc közben, amíg az emberek állandó halálveszélyben forogtak, elvesztette értelmét a város határán túl. Ott nem voltak német tankok, ott csak egy könyörtelen tény uralkodott: az ütegparancsnok otthagyta az ágyúit. Ö élt, ő visszatért, de ágyúi a németek kezére jutottak. És ez minden magyarázkodásnál erősebb volt! Könyörtelenül ráparancsoltak: eredj, és vissza ne gyere az ágyúk nélkül! És ő el is ment. A harcosok, akiket megsajnált harc közben, s nem tartotta vissza őket, amikor a kertek felé fu- görnyedve az ágyú kereke mögött — most mindenért őt hibáztatták. S noha Belicsenko maga is látta, hogyan viszi pusztulásba ütegét ez az ütegparancsnok, s akkor talán képes lett volna agyonlőni, most őszintén sajnálta. De hogyan segítsen rajta? — Figyelj rám, ütegparancsnok, — mondta Belicsenko. — Neked két traktorod van. Mi eggyel két ágyút vontatunk. Adj ide egy traktort! Az ütegparancsnok szemében egy pillanatra felcsillant a remény. Arra gondolt, hogy ha segít ennek az . ütegnek, talán megváltja bűnét. De mindjárt belátta e remény értelmetlenségét. Már az a tény, hogy Belicsenko ütege, amely még két teljes napig tartotta a város déli peremét, kivonult a városból anélkül, hogy elhagyta volna ágyúit, aláírta az ítéletet. És elszégyelte magát pillanatnyi kishitűségéért, megértette, hogy Belicsenko kérése mögött ez a gondolat rejtőzött: „Mindegy, hiszen a te ágyúidat már úgysem lehet megmenteni.” Intett a traktoristáknak: — Begyújtani! Bármilyen sors is vár rá, elindul feléje. S ebben egy valami nyújtott sovány vigaszt: nem bujkált a sors elől. És minden irigység nélkül — most már miért is irigykedjék! — így felelt: — Nem tehetem, százados. Szivesen adnám, de magad is láthatod ... És megindultak a város felé, a tűz felé, ahonnan már az utolsó harcosok vonultak ki. Eddig a találkozásig az ütegnél sokan haragudtak Belicsen- kóra, mert makacsságból megparancsolta, hogy egy traktor két ágyút vontasson. Haragudtak rá, mert emberek voltak, élni akartak, és valahogy mindig könnyebb, ha találnak bűnbakot. Most azonban már bizalommal és reménykedve néztek rá: mások nyomorúsága játszódott le a szemük előtt. Szemliiyinhez hasonlóan Orlov ___ szintén menetbiztosító ugyanabban a harci biztosításban, amelyben Szeminyin volt, csak az ütegtől jobbra. Szülő utcán ment, amelyet összeszo^ rítottak a házak; komor, csúcsos tetejük a sötét égboltba fúródott. Az utcát a lakásokból kiszórt lim-lom torlaszolta el: háztartási tárgyak, párnák hevertek az úttesten, csüngtek alá a vasrácsos erkélyekről. A járdán német személyautó állt, mind a négy ajtaja tárva- nyitva. A kocsiból kilógott a sofőr keze és feje, erős nyakúi ember volt, haja a szemébe lógott. Az autó körül gótbetűS sárga, zöld, fehér papírlapok hevertek; a szél felkapta és végigsodorta őket az úttesten. Aztán alacsonyabbb házak következtek, az utca kiszélesedett. Orlov nemrég lezajlott üt-i kőzet nyomait pillantotta meg. Mintegy két lépésnyire a ház nyitott kapujától szovjet gyalogos feküdt az úttesten, kezében csajka és kenyér. A csajka tartalma kiborult és megfagyott, de a kenyeret még most is kezében szorongatta. Orlov sg vért, se golyónyomot nem látott rajta. A halott katona gyerekarcán megkövült a pajkos mosoly. Ha most nem halt volna meg, hanem csak megsebesül, megtanulta volna, hogy a fronton nem játszanak fogócskát a golyókkal. De ezt már nem tudhatta meg. Még a köpenyét sem nyűtte el, pedig ez lehetett az első. (Folytatása következik) 1
