Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-17 / 168. szám

i 1960. július 17, vasárnap & oldal Hely a tetőn Angol film T sz-vándorvetítőszolgálat, 108 községben 210 vetítőhely, 3 millió néző fél év alatt A megyei Moziüzemi Vállalat sajtótáiékoztatóia a moziteilesztési programról Sajtótájékoztatón számolt be a megyei moziüzemi vállalat nagyszabású mozifejlesztési programjáról, melynek ered­ményeképpen az év végéig 210-re emelkedik a vetítóhelyek száma megyénkben. Amint a tájékoztató értekezleten Ha- nesch László, a Moziüzemi Vál­lalat igazgatója mondotta, ez a szám csaknem kétszerese me­gyénk községei számának, ami azt jelenti, hogy átlagosan csaknem minden lakott helyre két mozl- vetítőhely Jut 'Az eredmény messze felülmúlja a megyénk többségének ha­sonló eredményeit, s ha ehhez hozzátesszük azt is, hogy az év hátralevő részében 22 széles- vásznas mozival rendelkezik majd Bács-Kiskun megye, vilá­gossá válik, hogy a korszerű vetítési technika mghonosításá érdekében igen sokat és ered­ményesen dolgoznak a megyei moziüzemi vállalatnál. Hanesch László igazgató né­hány jellemző adatot közölt arra vonatkozólag, hogyan vá­laszol a mozilátogató közönség a hálózat állandó fejlesztésé­nek programjára. Már az ed­digi összesítésekből is megálla­pítható, hogy a múlt év ha­sonló időszakához képest jelen­tős mértékben növekedett a film barátainak köre. 1959. első félévében 2 846 000 nézője volt a bemutatott filmeknek. Az Idén az év első felében I a látogatók száma 3 mil- | Hóra emelkedett. Jóval több előadást tartottak ugyanebben az időben megyénk területén, mint a múlt év ha­sonló időszakában; 1960. első felében a statisztikák szerint elérték a 16 962 előadást A sikerek természetesen nem Jelentik azt nincsenek még tennivalók a mozihálózat fej­lesztése, a vetítési színvonal ja­vítása érdekében; Az erre vo­natkozó tervek szerint az év végéig több szélesvásznas mozit adnak át a rendeltetésének. Mint Ismeretes, most fejezték Willis: Hét kicsi nővér mokl Hét kiért nSvftr efmfl Ifjúsági regényének címlapja. A szerző 1954 október 15-én véghezvitte a lehetetlent: hét balsafából álló, félig elsüllyedt tutaján 115 napi utazás után partot ért a Szamoa szigetcso­port Pago-Pago szigetén. Több mint tízezer kilométeres utat tett meg az óceánon a téli viha­rok időszakában. Lélegzetállí- tóan izgalmas útjáról ebben a szép kiállítású, érdekes úti­könyvben számol be. Willis több nyelvre már lefordított műve nagyszerű példáját adja az emberi kitartásnak, állóké­pességnek. lélekjelenlétnek. be a bajai Uránia filmszínház szélesvásznassá való átalakítá­sát és átadták rendeltetésének a tataházi szélesvásznas mozit Az év végéig megkezdik a ve­títést a 350 nézőt befogadó szé­lesvásznas nagybaracskai, a ha­sonló kapacitású kunszentmik- lósi és kisszállás! filmszínház­ban, átadják a megye legkor­szerűbb moritermét, a 426 sze­mélyes lajosmizsei filmszín­házat melyet a legmodernebb, NDK-ból importált vetítő­gépekkel és új széksorokkal láttak eL Folytatják az elavult filmszínházak korszerűsítését is, Szeptember elején fejeződik be a kiskunfélegyházi film­színház felújítása, melyre 400 ezer forintot költ államunk. A normál mozik korszerűsítése mellett gondot fordítanak kes­keny moziparkunk színvona­lának emelésére is. Ez a munka nem csekély erőfeszítést jelent a moziüzemi vállalat számára, mert párosul annak az igény­nek a fokozatos kielégítésével is, hogy keskeny mozival ren­delkező községeink egyrésze normálfilmek vetítésére alkal­mas berendezést kér. Néhány indokolt esetben ennek is ele­get tesz a moziüzemi vállalat, különösen akkor, ha a községi tanács a már évek óta bevált módszer szerint maga is anyagi kötelezettséget vállal az át­építésben és igyekszik levenni az állam vállaíról az ilyenfajta terhek egy részét Ezen az ala­pon »-normálosítjáik“ az idén a szeremlei filmszínházat, mely­nek épületét a szerelések kap­csán teljesen fel is újítják. Na­gyobb szabású tatarozásokat hajtanak végre a gátéri, csen­gődi és a tassi keskeny mozik­ban és kisebb munkák kez­dődnek Kunbaracson. Ladány- bemén, Szalkszentmártonban és Dunaegy házán; Nagy jelentősége van annak, hogy a moziüzemi vállalat már most, az év derekán hozzálátott az 1961-es mozifejlesztési program előkészítéséhez. Tárgyalások In­dultak a helyi tanácsszervek­kel, együttesen beszélik meg az egyes járásokban szükségessé vált fejlesztési program részle­teit a járási tanácsok illetékes vezetőivel. Több új mozi építé­sének előmunkálatai az együtt­működés eredményeképpen már az idén- megindulnak. Laki tele­ken egy 350 személyes, Tisza- kécskén és Bácsalmáson 500 személyes, Szabadszálláson 350 személyes mozi létesítésének megelőző munkálatai indulnak meg. A következő esztendőben kerül sor egy igen nagy sza­bású beruházás megindítására Jánoshalmán; Itt szabályszerű »kulturkombinátot« építenek 500 személyes moziteremmel. Jelentős összegeket költ a vállalat ebben az esztendő­ben is új berendezési tárgyak vásárlására, a mozik 30 száza­léka modem feliratos táblákat, homlokzati feliratokat, foto- vitrineket kap és az előcsar­nokban nagyméretű metszett tükröket helyeznek el. Egészen újszerű és különö­sen figyelemre méltó a mozi­üzemi vállalatnak az a kezde­ményezése, mely a termelő- szövetkezetek fejlesztésével és megszilárdításával függ össze. Több kerületi és eddig csak vándorvetítő-szolgálatba bekap­csolt vetítőhelyen állandó film­színházat rendeznek be. Sor ke­rül a kaskantyúi és lászlófalvi móri »fixesítésére« és állandó mozi lesz a Kecskemét határá­ban fekvő Miklóstelepen és Márlahegyen. Igen sok termelő- szövetkezet eddig teljesen nél­külözte a film nyújtotta kul­turális lehetőségeket, mert a tsz-központ távol a lakott hely­től, egy-egy falu határában ala­kult; Az országban első ízben Bács megyében szervezik meg e hiányok enyhítésére a tsz-vándor vetítő szolgá­latot. A megyei tanács mezőgazdasági osztályával történt megállapo­dás alapján 26 szövetkezetben rendszeresítik a vándor vetítő szolgálatot, ennek keretében játék-szakoktatást szolgáló mezőgazdasági- és egyéb té­májú isméretWrjesztő filmeket vetítenek, bemutatják a megyei filmhíradó legújabb számait. Ezeket úgy állítják össze, hogy legalább két-három termelő­szövetkezeti vonatkozású riport is legyen bennük. Már az elő­készítő megbeszéléseken felve­tődött annak a lehetősége, hogy már az idén az év végéig meg­duplázzák a vándor-vetítő­helyek számát, ha kedvező ta­pasztalatokat szereznek a tsz- vetítőszolgálat első eredményei­ről. Mint említettük ezeknek az erőfeszítéseknek lesz az ered­ménye az, hogy az év végére emelkedik a vetítőhelyek száma megyénkben. Tehát csaknem minden községünkre átlagosan két mozi jut; Csáky Lajos Két héttel ezelőtt, a fenn­állásának 100. évfordulóját ün­neplő kecskeméti Bartók-kórus díszhangversenyének meghall'' gatása után egyik ismerősöm így nyilvánította véleményét: nagyon élveztem a műsorszá­maitokat, de miért nem tesztek valamit az énekkar megfiatalí­tása érdekében? Lassanként az énekkar jó része az ereklyék közé kerülhet, s mint régisége­ket mutogathatjátok őket. Ugyanakkor, amikor a kórus idősebb, de miden megbecsülést és tiszteletet megérdemlő, áldo­zatvállalásban, az énekkari munkához való hozzáállásban, példát mutató énekesei előtt meghajtjuk az elismerés zászla­ját, valóban felvetődik minden­kiben a gondolat: (aki a kórust régebben is hallotta énekelni) hol vannak ebből az énekkarból és a többi kórusokból a fiata­lok? Kizárólag helyi betegség-e ez, vagy országos jelenség? Sajnos a kérdés az utóbbi mondattal válaszolható meg. Or­szágos jelenség az, hogy az ifjú­ság, különösen a férfi fiatalság, távoltartja magát az énekkari kultúra aktív művelésétől. E káros jelenség óriási mértékben hátráltatja kórusmozgalmunk fejlődését. Tisztában vagyunk azzal, hogy ifjúságunk nagy és komoly szerepet tölt be a ter­melőmunka területén, szocialista világrendünk építésében, ismer­jük az általuk elért szép ered­ményeket is. Tudjuk, hogy a KISZ által megrendezett és né­hány héttel ezelőtt befejeződött felszabadulási seregszemle al­kalmával ifjúságunk bebizonyi- totta: milyen nagy lelkesedéssel és kimagasló eredménnyel igye­kezik pártunk kulturális irány­vonalának szellemében 'a művé­Jó forgatókönyv, egy nagyon tehetséges rendező és kitűnő színészek szerencsés találkozá­sából született ez a megrá­zó, művészi élményt adó film­alkotás. A történet hőse, Joe Lampton, a csinos, kissé hetyke fiatal­ember, aki jól tudja, hogy munkás apja nem valami jó ajánlólevél, a „magas társaság­ba”, ahol ő mindenáron karri­ert akar csinálni. Hamarosan kiderül, hogy jól ismeri a gyors érvényesülés lehetőségeit. Ki­szemeli magának a város leg­gazdagabb gyárosának bájos, fiatal leányát, Susant és meré­szen udvarolni kezd. A gyáros papa hamarosan felismeri Jóé­ban a tétekben játszó karrie­ristát és minden anyagi eszközt megragad, hogy távol tartsa a leányától. Am Joe nem megvá­sárolható, de férjként hajlandó helyet foglalni a milliomos csa­ládban Susan oldalán. Ezzel párhuzamosan Joe éle­tében megjelenik egy másik nő is, Alice Aisgil, a nála csaknem tíz évvel idősebb, csalódott asz« szetek különböző frontján tevé­kenykedni; És ismét kísért a nagy kérdés: miért mellőzik mégis a kórusokban való köz­reműködést? Amennyire egyszerű a kér­dés, anyira bonyolult az érdem­ben történő megválaszolása. Vizsgáljuk meg a kérdést a zene-pszihológia szemüvegén keresztül. A kórusművészet ál­talában absztrakt-vonal, mé­lyebb értelmezésében, igazi mű­vészi megfogalmazásában nem annyira a »nagyközönség-« mu­zsikája. Kisebb sikerek elérése érdekében is hetek fáradságos kitartó munkája szükséges olyan közösségben; amelyben az egyén, mint olyan, nem emel­kedik ki, beleolvad a szellem egysége, a művet egyéni művé­szi elgondolásban megformáló akaratába. A tagok értelmi, ér­zelmi és akarati koncentráció­jának egységét, az önfegyélme- zést, a viszonylag elvont művé­szethez tartozó hozzáállást, a szükségelt idő felajánlásában is megmutatkozó áldozatvállalást kovácsolja egybe. Ezek mind olyan momentu­mok, amelyek nem egyeztethe­tők össze az ifjúság — különö­sen mai ifjúságunk — az új világot építő, évtizedek mulasz­tásait behozni kívánó termelő- munka lázas ütemében — mondhatnék —< óráik, napok alatt megszületett nagy eredmé­nyeink munkatempójával! Ifjú­ságunk — temperamentumánál fogva — nagy energiákat képes céltudatos munkavállalással ki­látásba helyezni, ha ennek igen gyorsan eredményét is látja. És ilyen esetekben megmutatkozik önfegyelme, akarata, munkabí­rása is. Érzésem szerint ott van a baj. ha olyan munkavállalás­szony. Észrevétlenül születik meg a szerelmük, amely eddig soha nem tapasztalt igaz, nagy érzéseket jelent mindkettőjük* nek. Alice kedvéért Joe hajlan* dó lemondani terveiről is. Fe* leségül kéri az asszonyt, ám ekkor Susan apja is ajánlatot tesz, hajlandó családtagként eU fogadni a fiút. Jóéban ismét felszínre tör a féktelen karrier* vágy, Susant választja, felál* dozva Alicét, aki élete egyet* len igazi asszonya volt. John Braine forgatókönyve megrázó erővel bontja ki en* nek az alapjában véve becsű* letet, feltörekvő fiatalembernek sokszínű, bonyolult jellemét. Számtalan rossz tulajdonsága van, de az igazi szerelem fel* színre hozza jellemének érté* kés vonásait is. j * I > IRATKOZZON BE I OLVASÓNAK a megyei, járási és a feSzégl ;; könyvtárakba. / . • ! j 1563 : ról van sző, amely nem igéi olcsó és azonnali sikereket, ha ebben a munkában az egyéni törekvések nem párosulnak egyéni sikerekkel. Ez, lenne ta­lán az egyik, de nem a legalap­vetőbb ok. Ennél sokkal veszé­lyesebb a másik, amelyet így tudnék megfogalmazni: ifjúsá« gunkat annyira megmételyezte a tánczene őrülete, hogy nem képes észrevenni az énekkarok­ba való tömörülésnek szüksé­gességét, ennek mind reá, mind a közösségre vonatkoztatható zenei nevelő hatásait* Az ifjúságunk körében vészesen tért hódító tánczene világa mind stílusban, mind fajsűlyban ellenkezik a kórus­mozgalom szellemével. Mi nem tiltjuk ifjúságunkat a tánczené. tői, célunk az, hogy ezt a mű­fajt a maga idejére, hangulatára korlátozzuk. Az olyan megnyi­latkozásokkal viszont szem.be- szállunk, amilyenekkel az ének­kari munka agitációja során nem egyszer találkoztunk: ha a kórusban Ciao bambino-t ia éneklik, szívesen tagja leszek! Most csupán a fenti két ok feltárásával kívántam foglal-* kozni. Nekünk kórusrvezetöknek, kuLtúrpolitikusoknak az a meg­győződésünk, hegy csak társa­dalmi összefogással, komölyi meggyőző politikai felvilágosító munkával, kitartó, meg nem al­kuvó harccal, a zenei ponyva- irodalom és selejtes muzsika háttérbe szorításával kell ifjúsá-* gunk felé közeledni. Rá kell döbbennie tehát if­júságunknak arra, hogy a mű­vészetek hívogatólag tárják kar­jaikat feléjük és aki tehetséges, kibonthatja szárnyait a művé­szi tökéletesség legvégső távla- tai felé i&. . Lőrincz Béla ^iúmieclnek kÓFusaink

Next

/
Oldalképek
Tartalom