Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-16 / 167. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ,.\V * MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 8ÁCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 167. SZÁM Ära SO fillér I960. JÜL1US 16, SZOMBAT Szervezetten végzik a nyári munkát Szabadszálláson A traktoron iskola oktatói is aratnak A szabadszállási Lenin Ter­melőszövetkezet mintegy 250 hold gabonájának a kilenctized Felelősség Még teljes erővel folyik az aratás, de helyenként már a cséplőgépeket is húzhatják a szérűkre. Rövidesen mindenütt utolsót pendülnek a kaszák, le­állnak az aratógépek, kom­bájnok, zsákokba ömlik az acé­los búza. A jó gazda ilyenkor pontos számvetést készít. Eny- nyi kell vetőmagra, ennyi a háztartásba, búzaföld-adóra, el­adásra stb. Legtöbb gazda hombárja már kimeszelve, fer­tlenítve fogadja az új gabo- üiat, mégis, ami nem maradna úgysem sokáig benne, azt egye­nesen kocsira rakják, s viszik az átvevőhelyre. Így van ez rendjén, így kívánja a becsü­let is. Parasztságunk: egyéniek és * 'rmelőszövetkezeti gazdák egy- u^ánt tudják, mivel tartoznak szövetségesüknek, a munkás- osztálynak. Az idén eddig 6500 traktort, 1400 kombájnt, 1800 vetőgépet, rengeteg építő­anyagot és építési hitelt stb. kapott a mezőgazdaság, amit az állam bizalommal előlegezett. Erre csak egy fajta választ ad­hat a parasztság, — híven tel­jesíti állam iránti kötelezett­ségei; Űg. gondoljuk, ebben nem csalódunk majd. Megyénk pa­rasztsága - - amellett hogy erejét nem kímélve, harcolva min­den szem gabonáért — nagy lendülettel végzi az aratást, első félévi adófizetési kötelezettsé­gének is példásan eleget tett. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt teszi a búzaföld-adóval is. Parasztságunk ugyanis jól tud­ja, milyen nagy szerepe van a búzaföld-adó kenyérgabonának az ország kenyérellátásában. Ehhez csupán annyit fűzünk hozzá — és ez bizonyosan még inkább felkelti a mi ter­melőszövetkezeti és egyéni gaz­dáink felelősség-érzetét, de büszkeségét is—, hogy megyénk az ország kenyérellátásának 10 százalékát biztosítja. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a nagy változást sem, amely megyénk mező- gazdaságának szerkezetében a tavalyi kenyérgabona betaka­rítása óta végbement. Szántó- területünk 50 százalékán már termelőszövetkezetek gazdál­kodnak. Megnövekedett hát annak a jelentősége, hogy tsz- eink milyen lelkiismeretesen és pontosan tesznek eleget búza­föld-adójuk teljesítésének is. Természetesen — és erről nem feledkezhetünk meg — a termelők öntudata mellett szükség van a pártszervezet­nek, tanácstagok, népfront bi­zottságok, KISZ-szervezetek, nő­tanácsok, valamint a pénzügyi szervek és a Terményforgalmi Vállalat szervező és nevelő munkájára is. Felvilágosító szó­val sokat tehetnek azért, hogy a termelők a búzaföld-adót a cséplőgéptől egyenesen az át­vevő helyre szállítsák. (NO) részét az ottani Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskola oktatói egy SZK—3-as kombájnnal ta­karítják be. Az iskola egyéb­ként az őszi és a tavaszi szán­tás elvégzésénél is segített a termelőszövetkezetnek. Az okta­tók részvételét az aratásban az tette lehetővé, hogy a második négyhónapos tanfolyam részve­vői is befejezték a tanulást. Az iskola nagy teljesítményű szovjet kombájnja itt is első­rendű munkát végez. Csak mint­egy 25 holdon történik kézi erő­vel és ezen a héten véget is ér az aratás. A kombájnolásnak köszönhetően a cséplés sem okoz gondot. A község másik társas gazda­ságában, az Alkotmány Tsz-ben már kevesebb szerencsével in­dult meg a termés betakarítása. A Kunszentmiklósi Gépállomás aratógépét először Zetorral pró­bálták vontatni, a homokos te­rületeken azonban nem felelt meg feladatának a könnyű gép, ezért a homokon is kitűnően bevált U—28-as traktorral vál­tották fel. Remélhető azonban, hogy eb­ben a tsz-ben is befejezik e hó­ién a gabona le takarítását. A Lenin Tsz-ben jónak mond­hatók a termésátlagok. A 81 holdon termesztett őszi árpából átlag 15 mázsát takarítottak be egy-egy holdról, de volt olyan terület is, amelyen holdanként 18 mázsa termett. A 147 hold búza átlaga több mint 12 má­zsa. A községben egyébként az egyéni gazdálkodók már meg­kezdték a hordást. Ha e mun­kának a kétharmad részével vé­geztek, hozzáfognak a cséplés- hez. Valószínűleg a jövő hét vé­gétől nyolc gép vereti el a sza­badszállási határ termését. A cséplőcsapatokat zömében a köz­ség lakói közül már korábban megszervezte a gépállomás, az Alkotmány Tsz azonban saját csapatával, illetve csapataival csépeltet. Egy-egy csapat a gép­nél egy héten át dolgozik, hogy a társas gazdaságnak minél több tagja vehessen részt a cséplés- ben. Ezért a munkáért nem munkaegységet írnak nekik jó­vá, hanem az elcsépelt gabona- mennyiség hat százalékát kap­ják meg úgy, miként másutt a gépállomási cséplőcsapatok. T. 1. Üzemi konyha a katymári (Jj Élet Tsz-ben Katymár községben is javá­ban tart az aratás. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben a veze­tőség közös étkeztetést biztosí­tott tagjainak az aratás idejére. Az aratókhoz a finom ebédet a községből szállítják kocsival. A termelőszövetkezeti tagak öröm­mel vették ezt a kezdeménye­zést. Másfélmillió forint — gyümölcsből (Községi tudósítónktól.) A szorgalmas gyümölcstermelés nagy anyagi előnyöket nyújtott a jakabszállási gazdáknak. Szamócából például több mint 13 vagont szállítottak el a községből és ezért 1 399 232 forintot kaptak. Cseresznyéből 996 kilót adtak át a kereskede­lemnek és meggyből több mint 42 ezer forint haszonhoz jutot­tak. Barackból máris 10 ezer forintnál többet árultak. Ez évi gyümölcstermésből közel másfél millió forint volt a községi gazdák összjövedelme. ÖCSI HITELBŐL KÉSZÜLT A napokban adták át hivatalosan is rendeltetésének a Ba­jai Gyapjúszövetgyárban, a kb. félmillió forintos önköltség­csökkentési hitelből készült új száraz-kikészítő munkatermet, Itt végzik — most már nyugodtabb és egészségesebb körül­mények között — a gyár termékeinek tisztítását, javítását és minőségi átvételét. (Pásztor Z. felvétele.) Hogyan készül a Kalocsai Füszerpaprikaipari Vállalat az őszi szezonra? Két üzemrészben, az őrlő és csomagoló üzemrészben csök­kentett ütemben folyik a terme­lés. Az egyik nap majdnem egy, a másik nap valamivel több mint egy vagon paprika kerül kj az őrlőüzemből, amelyet az­tán a megrendelésnek megfele­lően szállítanak a bel- és kül­földi piacokra. Ez az időszak a gyár életében az úgynevezett uborka-szezon. Ez a megállapí­tás azonban nem vonatkozik a gyár termeltetési osztályára, ahol már a jövő évi szezon sike­res lebonyolítását készítik elő. Molnár P. László, a termelte­tési osztály vezetője elmondotta, hogy a gyár 6484 katasztrális hold paprikára kötött szerző­dést, Bács, Tolna és Fehér me­gye 76 községében. Ebből a mennyiségből a Bács megyei 46 községben 5581 hold paprikára kötöttek termelési szerződést, Megyénkben több olyan terme­lőszövetkezet kapcsolódott be a paprikatermelésbe, ahol ezt a fűszernövényt eddig nem ter­melték. A madarasi Petőfi, a ba­jai járásban a határmenti közsé­gek, Csátalja, Bácsbokod terme­lőszövetkezetei léptek szerződé­ses viszonyba a gyárral. Egyébként az idén a fűszer- paprika zömét a termelőszövet­kezetektől vásárolja fel a gyár. Ugyanis a gyárral leszerződött 116 termelőszövetkezet a terü­letnek 53 százalékával bír. — A jó termés biztosítását se­gítettük azzal is — mondja Mol­nár elvtárs ■—, hogy 5500 me- legágyi keretet a hozzávaló üveggel és 17 kilométernyi mo­linót adtunk a termelőszövet­kezeteknek. A palántázás meg­gyorsítására a megyében 54 pa- lántázó gépet biztosítottunk a gazdáknak. Több termelőszövet­kezetben, így a fajszi Vörös Csillagban és a bajai Leninben géppel ültették él a paprika­palántákat. Termeltetési osztá­lyunk segített abban is, hogy elegendő palánta legyen minde­nütt. A pótlások biztosítására Kalocsán 5000 négyzetméternyi területen neveltünk palántát. Ennek csak egyötödére volt szükség. Ez azt bizonyítja, Jiogy termelőszövetkezeteink az idén jól felkészültek a paprikater­mesztésre. Vállalatunk segített a császártöltési Kossuth Tsz-nek abban, hogy felesleges palántáit másutt értékesíthesse. Jelenleg a vállalat hét agro- nómusa hetenként felkeresi a paprikával foglalkozó termelő- szövetkezeteket, s szakmai segít­séget nyújtanak az időszerű munkák elvégzéséhez. Céljuk az hogy mire elérkezik az ősz, ad­digra a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák 1 katasztrális holdról 25 mázsát, ha lehet, en­nél több paprikát szedjenek le. Összegezik a községfejlesztés féléves eredményeit A Dunavecsei Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága július 22- én tárgyalja a községfejlesztés féléves eredményeit. Előzetes adatok szerint a községfejlesz- tésben Tass és Dunatetétlen jár elől. Tasson parkosították a te­reket és házilagosan járdát épí­tettek. Dunatetétlenen öttanter- nies iskola felépítésén munkál­kodnak és társadalmi munkával járulnak hozzá a pártház fel­építéséhez is. Az elmúlt napok­ban száz dolgozó 240 köbméter földet hordott az épület feltöl­téséhez. Társadalmi munkájuk értéke meghaladja a 22 ezer fo­rintot. A komolykodó szőlőtáblák között meghúzódó kato- ’ natelepi általános iskolából né­hány hete szétszéledt a gyerek­sereg. A látogatót a szokásos szünideji csend helyett a terem­tő munka zaja fogadja. A Lajos- mizsei Építőipari Ktsz kőműve­sei űzték el a némaságot a falak közül. Romhányi Gyula igazgató és a környékbeli lakosság hosszas erőfeszítésének eredményeként rövidesen elkészül, a két taní- l tásra is alkalmas helyiségből, színpadból és öltözőből álló „művelődési terem”. Megvalósí­tását a városi tanács jelentős pénzösszeggel, Juhász István fő­mérnök pedig a tervek társadal­JELKÉP mi munkában történt elkészíté­sével támogatta. A z augusztus 13-ra tervezett avató ünnepség megbe­szélésére a napokban Katonate­lepre utaztam. A kőművesek a szó szoros értelmében az „utol­só simításokat” végezték már. Néhányan „hóblikkal” (ha jól értettem), lécdarabokkal egyen­gették a falfelületet. Mások ha­barcsot kevertek vagy szállítot­tak az állványokhoz. Az egyik ládából hosszú rúdra erősített — egykori rohamsisakból fab­rikált — „merítőkanállal” készí. tették a maltert. Ki tudja, miként került az egykori harci felszerelés az épí­tőmunkások kezébe? Ki tudjaj kinek jutott eszébe a háború9 eszköz ilyen célszerű és szerfö­lött hasznos felhasználásának le­hetősége? A mikor társaim figyelmét felhívtam az érdekes je­lenségre, felderültek az arcok. Ügy bizony. A háborút senki sem szereti. A kőműveseik dicsekedve új­ságolták, hogy a rohamsisak szerszámnak is kitűnő. De —y sokatmondó, emlékeztető jelkáo- nek sem rossz. thcUíti)

Next

/
Oldalképek
Tartalom