Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

1960. jfnms 10, vasárnap 5. oldal Építőipari munkások gyerekei a Szabadság-hegyen Nemrég 40 építőipari munkás 6—14 éves korú gyermeke uta­zott el megyénkből Budapestre az Építők Szakszervezetének gyermeküdülőjébe kétheti pihenésre. A gyerekeket Farkas Jó­zsef né, az Építők megyebizottságának tagja és Varga Erzsébet, \a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari VáUalat üzemi bizott­ságának adminisztrátora kísérte el. Az üdülés költségeit a vállalat és a szőlők fedezik. A vödör lat 200 forintot fizet gyermekenként, a szülök pedig 84 forinté tol járulnak az üdülési költségekhez. Elkészült a halasi VNG vállalat új telephelye A napokban megtörtént a Kis- feunhalasl Város- és Községgaz­dálkodási Vállalat új telephe­lyének műszaki átadása. A múlt évben 800 ezer forintos költség­igei már elkészült a garázsépü- Bet, ez évben pedig további 1 millió 2ÖÓ ezer forintos költség­igei felépült az irodaépület, a «raktár és készek az egyéb mel­léképületek is. Hátra van még a telephely kerítésének és az udvar bur­kolatának elkészítése. Ez azon­ban már nem akadályozza azt, bogy a vállalat birtokba vegye »új telephelyét a soltvadkerti út mentén. « Levespor-csomagoló gépet vásárol a Kecskeméti Konzervgyár Végvári István elvtáre, a Kecskeméti Konzervgyár igaz­gatója csütörtökön több más megyéi vezetővel együtt Lipcsé­be utazott. Ütját Csehszlovákiá­ban megszakítja és felkeresi az egyik gépgyárat, megnézi, s ki­próbálja ott a gyár által aján­lott automata levespor-csoma­goló gépiét, amely más élelmi- szeripari termék csomagolására is alkalmas. Amennyiben a gép megfelelő, megvásárolja. A gép beállításával jelentős kézi munkaerő szabadulna fel a gyárban. Az automata gép zacskót készít, méri az árut és csomagolja is, mégpedig per­cenként 30 tasakot A tanácsok fontos feladata a termelés sokoldalú szervezése Dunavecsei járási tapasztalatok A községi tanácsok nem­csak kormányrendeleteknek sze­reznek érvényt* hanem kelesztő szervei is mind a termelésben, mind a társadalmi élet külön­böző területein a fejlődésnek* Hogy tanácsaink e funkcióik­ban miképpen állják meg he­lyüket, az egyes jelenségekből következtetve is megállapítható. Ahol például vontatottan halad az állami felvásárlás, ott nem­csak annak megszervezése kö­rül lehetnek hiányosságok* de csaknem minden esetben a ter­melés ösztönzésében is. Ebből a szemszögből vizsgál- gattuk a dunavecsei járás köz­ségi tanácsainak munkáját. Az eredmény nem mutat valami lelkesítő képet. Amikor piéldául a süldő­kihelyezési akció kezdetét vet­te, a járási tanács mezőgazda- sági osztályának dolgozói, élü­kön az elnökhelyettessel, min­den alkalmat megragadtak, hogy heilyjettt raA.x-nariflS'r Több és olcsóbb cementárut termelhetnénk Beszélgetés a Központi Bizottság határozatáról t Egy hete csupán, hogy közzé­tették az MSZMP Központi Bi- BOttságának határozatát az épí­tőipar fejlesztéséről, s a Bajai Cementipari Vállalat máris kész la hozzászólással: mivel tudná­nak hozzájárulni a határozat (végrehajtásához? Már régóta foglalkoztat bennünket r — Amit elmondok — kezdte körmendi József elvtárs, a mű­szaki vezető — sok tékdntetlben már régebb óta foglalkoztat bennünket Egész világosan azonban csak a központi bízott ság határozata után szövegez­őik meg lehetőségeinket i — Mit tart a legsürgősebb teendőnek? I — Az előregyártdtt vasibeton­elemek nagysorozatú termelésé­nek megszervezését s ami en­nek előfeltétele, üzemünk sza­kosítását­«■* Hogyan értsük ezt ? —* Jelenlegi nehézségünk a vállalat fejlődésében keresendő ►— válaszol a műszaki vezető. — Pár éve még csak egy nád- fedéles öreg kis épület volt itt Ma pedig modem üzemmé fej- lődtürfk* Igaz, amit gyártunk, az mind keresett cikk a építő­iparban. Az a tény viszont, hogy jelenleg mintegy harminc Bele gyártmányt készítünk* ez gátol minket abban, hogy meg­szervezzük a leginkább keresett vasbeton-elemek nagy sorozatú termelését Javaslatunk: harminc helyett hat-hét féle cementipari termé­ket gyártsunk. Elgondolásunk szerint ezek a következők len­nének: Kiváltó vb-gerendák, 60x100-» H-tálcáfc (födémele­mek), 10-től 80 centtméter 'bel­ső átmérőig betoncsövek, kút- gyűrűk és betonkádak készíté­se, vasbetonból készült sertés: kifutók és szőlőoszlopok ter­melése, valamint 30x30-as jár­»POOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Iratkozzon be olvasónak, a megyei, a járási és a községi KÖNYVTARAKBA. Könyvtáraink állandóan gyarapodó állománya minden Igényt kielégít. 1563 dalapok préselése. A gyártandó áruk körének ilyen leszűkítése, lehetővé tenné vállalatunk ka­pacitásának jobb kihasználását és a termelékenység további növelését. Óit gyártsunk mindent, ahol a leggazdaságosabb — Elgondolásuk figyelmet ér­demel, de megvalósítás esetén vajon hol pótolnák a többi 22 cikkből jelentkező hiányt? — Ezek gyártását a kalocsai, kecskeméti testvérváll altatok, vagy a kisipari szövetkezetek biztosítanák. — És azzal nem számoltak Körmendi elvtársék, hogy ilyen igénnyel esetleg a testvérválla- latok is felléphetnek? — Természetesen ezt is mér­legeltük. Elsődlegesen azonban olyan tényezőket vettünk figye­lembe, ami országos érdek, ez pedig a következő: A második ötéves terv egyik fő célkitű­zése, hogy minden árut ott ál­lítsunk elő, ahoi annak tömeg- termelése a leggazdaságosabb. Nem dicsekvésképp mondom, de olyan kedvező termelési adott­ságokkal, mint mi, a tanácsi iparban egy testvérváUalatuhk sem rendelkezik. Gyártelepünk a Duna partján van. Szomszéd­ságunkban a hajóállomás és a vasúti rakodó, ami cementipari vállalatnál a legfontosabb, hi­szen fő alapanyagunk a' folya­mi kavics, aminek beszerzése nálunk a legolcsóbb* 150 forint helyett csak 50 forint “ Mit mutat ez a helyzeti előny számokban? —- Jelenlegi szállítási szerző­déseink mellett, a betonáruk­hoz szükséges anyaghányad termelési értékünknek mintegy a fele. Ebből is legjelentősebb a folyami kavics. Köbméterét Baján 51 forintért tudjuk be­szerezni. Ezzel szemben a többi ilyen jellegű vállalatnál 100 fo­rint felett van köbmétere, he­lyenként pedig eléri a 150 fo­rintot Ügy gondolom* ehhez nem szükséges bővebb kom­mentár, hiszen a számok ön­magukért beszélnék. — Inkább arról teszek még említést, hogy vállalatunknál milyen módon biztosítható a termelés gazdaságossága és a munka termelékenységének az emelése. Kapacitásunk jobb ki­használásához a múlt évben és az idén sikerült megteremte­nünk a nagy sorozatú termelés technikai feltételeit Sok után­járás eredményéként ma már minden nehezebb fizikai mun­kát géppel végzünk. Felszerel­tük magunkat a nagyüzemi gyártáshoz szükséges különbö­ző sablonokkal és sorra valóra- váltjuk azokat az elképzelése­ket is, mélyeket a több és ol­csóbb termelés érdékében vál­lalatunk műszaki tervében ma­gunk elé tűztünk. Évente 20 millió értékű cementárut gyárthatnánk “ Búcsúzóul még egy kér­dést• Az elmondottak haszno­sítása mit eredményezne a má­sodik ötéves tervben? *— Ha a vállalat említett sza­kosítása megtörténik, az ötéves terv végére biztosítani tudunk évenként mintegy 20 millió fo­rint értékű cementipari árut, vállalatunk profilja pedig job­ban igazodna a lakásépítések, a csatornázások és a községfej­lesztési terveikhez szükséges anyagellátáshoz* Reméljük, hogy a megyei ta­nács tervosztálya e beszélgetés magvát is beépíti a Bajai Ce­mentipari Vállalat fejlesztési tervébe. Sándor Géza a sertéstenyésztés! lehetőség népgazdasági jelentőségét és a tenyésztő számára biztosított előnyöket ismertessék, propa­gálják a termelőszövetkezetek­ben. Nem így a községi tanácsok vezetőinek zöme; Vagy nem érezték át az akció fontossá­gát, vagy látva a nehézségeket, retiráltak előlük. Amolyan »strucc-politikát« folytattak, gondolván: majd csak lejár az akció ideje, s megszabadulnak ettől a »kölönctől«, Hogy a megkívánt eredményt nem si­került a járásban elérni, az nem kis részben a tanácsok ve­zetőinek a nem kívánt semle­ges magatartásán is múlott. Hasonló a helyzet az állat­felvásárlás frontján is. A köz­tanácsok nincsenek tisz­tában az ezzel kapcsolatos ál­lapotokkal, jól lehet a helyi felvásárlóknál állandóan tájé­kozódhatnának. Általában nem érdeklődnek az állati termékek, valamint a termények felvásár­lása iránt, noha az állam szá­mára lebonyolítandó vásárlások tervét még az év elején meg­kapták. Tájékozódás végett csak akkor fordulnak a felvásárlási kirendeltségekhez, ha a járási tanácsnak jelentést kell kül- deniök. Így aztán természetes, hogy többségük nem sokat; vagy semmit sem tett azért, hogy pél­dául a tojásfelvásárlás csökke­nését megakadályozza. Amíg áprilisban 422 ezer, májusban már csak 273 ezer darab tojást vásárolhattak fel az egész já­rásban az állami szervek, —* Egyedül Dunatetétlenen azonos — tíz-tízezer — a két hónap eredménye, s Hartán sikerült májusban ötezer darabbal töb­bet — 29 ezret felvásárolni, mint áprilisban. A járás 13 községének ve­zetői közül elsősorban a hartal tanácselnök az, akinek szívügye a felvásárlás is, s rajta kívül még Kunszentmiklós és Szabad- szállás tanácsi vezetői törődnek vele, A többi azonban a fen­tebb elmondottak szerint többé- kevésbé tartja ezt feladatának. Apostagon az év elejétől má­jus 24-ig 5 tehenet, 7 borjút, 4 üszőt és egy tinót, összesen tehát 17 szarvasmarhát öltek le kényszervágással. Ez a szám túlságosan magas; a valamivel nagyobb Tass községben ugyan­ebben az időszakban 8 tehenet vágtak le hasonló módon. Az apostagi tanács figyelmét is a járási felvásárlási kiréndeltség vezetője hívta fel az állatállo­mány aránytalanul nagymérté­kű csökkentésére. Mindent egybevetve: a du- navecsei járás községeiben a tanácsoknak élénkebb munkát kell kifejteniök a termelés, az állattenyésztés fellendítésére, különben éppen azon funkció­juk ellen vétenek, amelynek a betöltésére elsősorban létre­hozták őket T. I. Sűrített levegő működteti az új fénycsöves bányalámpát A Bányászati Kutató Intézet elkészítette a robbanásbiztos, fénycsöves bányalámpa első darabját. A lámpa a beépített dina­mótól kapja az áramot, a dinamót pedig a fejtőkalapácsok mű­ködtetésére szolgáló sűrített levegő hajtja meg. Az űj magyar találmány iránt a külföld is érdeklődik. h ö az h mutat­nak egy testes, barná­ra sült, félmeztelenre vetkőzött emberre, aki a folyékony betont egyengeti a Széchenyi téri szálloda építésé-- nél. Pár perccel ké­sőbb megtudom nevét: —i Szombati Mihály vagyok — mondja. Elfogódottság nélkül válaszol a kérdésekre* Míg beszél, keze egy pillanatra sem pihen. Ez az első benyomás is igazolja azt, amit róla mondanak: ég a keze alatt a munka. Szombati Mihály és nyolc társa 1950-ben szegődött el az építő­iparhoz, Kiskunfél­egyházán. Azóta jár­tak Budapesten, Kom­lón, Félegyházán, s on­nan kerültek Kecske­métre. Félegyháziak és reggelenként a korán Az erélyes brigádvezető érkező vonattal utaz­nak Kecskemétre. ■— Szombati Mihály a szakma kiválója, hat társa pedig a kiváló dolgozó elmet birto­kolja. Teljesítményük havonta 150—160 szá­zalék között váltako­zik. — Négy nap alatt két vagon cementet »eltüntettünk«. De volt olyan nap, ami­kor egy vagon is ke­vés volt — szól a bri­gádvezető. — Dolgozni, azt tud­nak, na meg szeret­nek is — avatkozik a beszélgetésbe az oda­érkező Bállá Béla mű­vezető, majd így foly­tatja: — Bár csak sok ilyen brigádunk lenne! f=i Magyarázatképpen még hozzáfűzi, hogy a Szombati-brigád nem válogat a munkában és nem kérdezi, hogy mi pénz jár egy-egy munkáért* A brigádvezető elé­gedetten hallja az el­ismerő szavakat, majd így szól: —a Szalag- rendszerben dolgo­zunk, így hát minden­kinek igyekezni kell... Előadódik azonban, hogy egyik-másik bri­gádtag megfeledkezik magáról és a szokott­nál hosszabb ideig pi­hen* Ilyenkor a bri­gádvezető, ha tréfás szóval is* de rászól társára: — Bácsi ké­rem, keljen fel, mert megfázik és sokba kerül az orvos. Máskor meg1 így feddi a késlekedőt: — Régóta vagy itt, s még mindig nem tanultad meg? És mit válaszolnak erre a brigádtagok? í— Igaza van —> mondják. — Ha nem volna erélyes, akkor nem jutnánk egyről- kettőre. Szombati Mihály* az erélyes brigádvezető, hallgatja társainak szavát és elmosolyo­dik. A céltudatosság* határozottság* ami munkáját jellemzi, lassan mindegyik bri­gádtag tulajdonságává válik. Ezek után ért­hető, ha egyesek azt mondják: — Szomba­tiék közel állnak a szocialista brigád cím elnyeréséhez. iyenesz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom