Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

i960. július 9, szombat S. oida) Kölcsönös vádaskodások után közös erőfeszítések Qamd a qijeMtndi-lakkei^Bk muw&éqe Ellentmondó véleményeket hallani a Kecskeméti Cipőgyár­ban készült lakkéipőlkről. Van aki szidja a gyárat, mert az első viselés után lepattoigzott a lakk a kis topánkákról. Kama- esi Bertalanná Pallagpusztáról pedig az ellenkezőjét írta: — Nem tudom, miért rémiszt­getik a vásárlókat a lakk mi­nőségére vonatkozó cédulákkal (a gyár ebben azt közűi, hogy nem vállal felelősséget a lakk minőségéért), amikor a lakk­cipő minősége ellen évek óta nem volt kifogásom... Jogos kifogások Még jóformán el sem olvas­tam a levelet, amikor Horváth Erzsébet belép az igazgatói iro­dába és egy pár lepattogzott lakkeipőt nyújt át e szavak kí­séretében: A bolt vezetője kár­talanította a vásárlót — Helyesen tette — mondta Hegedűs Menyhért főmérnök. —• Tehát igazuk van a mél­tatlankodóknak? — kérdem. — Jobbára igen — válaszol az igazgató. Ezután Hegedűs Menyhért vette át a szót: — Egy dosszié­ra való jegyzőkönyv tanúsko­dik, hogy jobb minőségű lakk­bőrért sürgetjük a Pécsi Bőr­gyárat. — Egy év után történt némi változás. A legutóbbi szállít­mány jobb volt, mint az előb­biek — mondta az igazgató. Ugyanígy vélekedtek a tűzö- déban dolgozó asszonyok is, akik még ezt is hozzáfűzték: — Csak sose legyen rosszabb. A főmérnök szerint a Pécsi Bőrgyárban nem tartják be a technológiai fegyelmet, s ezért a lakk már a feldolgozásnál is törik, reped. A pécsiek viszont azzal érvelnek: a cipőgyár gyár­tási technológiája a rossz. Új módszerek, gazdaságosabb eljárások Ami az utóbbit illeti, a gyár a korszerű technológia meg­valósításáért tett egyet s mást. Hosszas kísérletezés után sike­rült több megoldást találni. A márványlapokat, melyen a lakk­cipők alkatrészeit (fej, szár, ké­reg, hátsó szíj) formálják, pvc- re cserélték ki: A lakk ugyan­is gyorsan átveszi a hideget, s ezáltal törik- A pvc-lapok al­kalmazása eredményeképpen a szabásnál a lakik bőr most már jobban tartja rugalmasságát, nem törik és reped annyira, mint ezt megelőzően. A siker újabb megoldásokra ösztönözte a kezdeményező ked­vű műszakiakat, Hegedűs Meny­hért főmérnököt, Hidi András és Bíró Mihály művezetőket és Sersényi Sándor igazgatót. Hosszas kísérletezés után újabb eredmény született. Ma már egy gőzölő szekrényben tartják az alkatrészeket, a fel­dolgozás idejéig. Így a bőr pu­ha marad, nem reped, nem tö­rik. Az új módszer előnyét bi­zonyítja az is, hogy az alkat- rész-selejt .napi 120-ról 10—12- re csökkent, ami 180 forint ér­tékű anyagmegtakarítást jelent a gyárnak. A kutatók is segítettek Amíg a műszakiak itt kísér­leteztek, addig a Bőripari Ku­tatóintézetben előállították a folyékony , cipőorr-merevítőt. A neve: Permofix. Ezt a folyé­kony szert egy vászondarabra ötatn íaylrL mókáim öntözés, melegház n bajai Lenin Tsz két fű jövedelmi forrása: a kertészet és az állattenyésztés kenik, mélyet aztán a gyer­mekcipők orrába helyeznek. Ennek az új módszernek is megvan az előnye. Jobban le­vegőzik benne a láb, s így ké­nyelmesebb is lesz a gyermek­cipő. Amint a -példák mutatják, az évek óta húzódó probléma meg­oldása a cipőgyár és a Bőripari Kutatóintézet révén a megol­dás útján halad. A teljes siker azonban megkívánja, hogy a Pécsi Bőrgyár a technológiai fegyelem betartásával válaszol­jon a cipőgyár dolgozóinak- — Egyébként ezt várják tőlük a szülőle is. (venesz) MEGJEGYZÉS Neonvilágítás van, szék nincs Esténként messze világít az izsáki Sárfehér vendéglő neon­fénye. A szomjas embert nem­csak ez a nagy fényesség, ha­nem a jó bor, a hideg sör is csalogatja. Egyik este magam is betér­tem az italboltba, arra gondol­va, agyonütöm az időt egy-két pohár sör mellett, az ismerő­sök társaságában. A kedves szavú kiszolgálónő szíves invi­tálását — hogy üljek le ■— kénytelen voltam visszautasí­tani. Nem azért tettem ezt, mert nem ültem volna le szí­vesen, de ennek objektív aka­dálya volt. A helyiségben — nem tudni mi okból — nem helyeztek el ülő alkalmatossá* got. Nem rovom fel hibának ezt, hiszen állva az emberek többet isznak, többet költenek, bár­mennyire is egy edényben, a sörhabtól tarajos vízben mos­sák el a poharakat. Ügy vélem, a földmüvesszö- vetkezet e hiányos berendezés­sel, s a higiénia alapvető sza­bályainak megsértésével hozzá­járul az alkoholellenes mozga­lom elterjesztéséhez.Hogy a vendégek elégedetlenek? Az nem olyan nagy hiba, a lényeg a bevételen és a neonvilágítá­son van■ Faragró Imre Páhi Dalostalálkozó, karnevál, jugoszláv—magyar labdarúgó-mérkőzés, nemzetközi lovasbemutató a Szegedi Szabadtéri Játékok programján Ä bajai Benin Termelőszö­vetkezet tagjai -maszek« ko­rukban is híres kertészek vol­tak: A nagyüzemben még na­gyobb lehetőségük van a zöld­ségtermesztésre. Dr. Gajdócsi István, a közös gazdaság elnö­ke erről így beszél: — Nem dicsekvésképpen mondom, de mi már az idén is jelentősen hozzájárultunk a város zöldségellátásához- Nagy mennyiségű borsót vittünk pél­dául a piaara. Ezzel kezdtük, de folyamatosan mindig ad árut a kertésze- j tünk, ami egyben azt is je- t lenti, hogy állandóan van pénzbevételünk. Tíz holdról zöldpaprikát vi­szünk majd a piacra, illetve a leszerződött mennyiséget átad­juk a MÉK-nek. Van nagyobb területen paradicsomunk, ká­posztánk, hagymánk stb. Kis szünet után így folytatja: — Már megvan a vízfeltárási engedélyünk. I ötven holdon csőkutas öntö­zőtelepet létesítünk még { az idén, ezzel megtöbbszö- ; rözzük a terméseredmé­nyeket. Melegházat is építünk. Egyszó­val minden törekvésünk az, hogy minél nagyobb mérték­ben berendezkedjünk kertész­kedésre. Nagy tömegben olcsó és jó minőségű árut szándéko­lunk adni a városnak. Bárki megállapíthatja, hogy a Lenin Tsz gazdái nagy igye­kezettel törekednek a fiatal kö- bös gazdaság felvirágoztatá­sára. A kertészkedés csak egyik módja ennek. Szakszerűen, jól művelik meg földjeiket és az aratással asy időben a növény­ápolásról sem feledkeznek meg. A szorgos, élelmes tagok saját erőből építettek egy baromfiólat, amelyben tíz­ezer jószág nevelkedik. Hasonlóképpen önerőből léte­sült egy 60 férőhelyes szarvas­marha-istálló és egy 200 férő­helyes hizlalda is. Négyszáz hízót akarnak adni az idén a népgazdaságnak. — A kertészkedés és az állat- tenyésztés lesz a mi fő profi­lunk — hangoztatja a tagok nevében a közösség elnöke- — E két fontos üzemágból állan­dóan jelentős bevételre szá­míthatunk, különösen nagyüze­mi keretek között. Óriási lehe­tőségek állnak rendelkezésünk­re, csak ki kell használni azo­kat.' K. S. ^vww Forgasd a széket! Beszámoltunk már lapunk olvasóinak Szeged nagyszabású előkészületeiről, az ünnepli játékok előtt. Mint ismeretes, a 7200 személyes, meg­nagyobbított szabad­téri színpad prog­ramja, a Hunyadi László, az Ember tragédiája, a moszk­vai balett vendég­szereplése és a Csí­nom Palkó. Emellett azonban sok egyéb látnivaló is várja a szabadtéri játékokra Szegedre érkező vendégeket. Első he­lyen áll ezek között az ipari vásár, Az idén első ízben meg­rendezésre kerülő dél-alföldi vásár, va­lamint a mezőgaz­dasági kiállítás, me­lyen többek között bemutatják a Szeged környéki kertészetek legszebb eredménye­it. A városi kerté­szet és a szegedi Ha­ladás Tsz különle­ges rózsakiállítással kedveskedik, de be­mutatják a rendező szervek a szegedi tájra jellemző ho­moki erdőművelést és a halgazdálkodás nyeit is. Különböző kulturális rendez­A szegedi Dóm tér egyik érdekessége* a bábjátékos zenélő óra, melyet az ünnepi eseményre korszerűsítenek és automatizál­nak. eredmé­vényefc egészítik ki a fő prog­ramot. Szegeden rendezik meg 40 kórus részvételével az ed­digi legnagyobb szabású orszá­gos dalostalálkozót. Lesz kar­nevál, minden nap térzene és a sportkedvelők megtalálják a nekik való szórakozást. A leg­jelentősebb rendezvénye a sport­műsornak egy jugoszláv—ma­gyar labdarúgó-mérkőzés és nemzetközi lovasverseny-bemu­tató, amelyen a római olim­piára Mküldendő magyar öt­tusázók is részt vesznek; Szeged az ünnepi hetek al­kalmával mintegy három és fél­ezer ember elhelyezésére ren­dezkedik be. Szállodákban, kol­légiumokban és a fizető ven­dég-szolgálat keretében kap hálóhelyet a vendégek zöme. Az idén is felvontatják a Tisza partjára a tavaly nagy sikerrel bevált tanyahajókat. Eddig 500 külföldi jelentette be részvéte­lét a játékokra és előzetes vizsgálódások szerint a hazai részvevők száma meghaladja majd a húszezret Hatvanezer jegyigénylés érkezett be máris a központi jegyirodához. Cs. L. Százezer énekes az első moszkvai dalosünnepségen Ä június 13-án tartott első moszkvai dalosünnepségen hi­vatásos és népi kórusok, több mint százezer énekes vett részt, A moszkvai dalosfesztivált ezen­túl minden esztendőben június második vasárnapján rendezik meg. kissé oldalazott* lángoktól pi­rosló hosszú ágyúcsöve himbá­lózott. S újabb tankok bukkan­tak fél a fényben, lánctalpaik vérvörösen csillogott. Előttük rakéták hulltak a hóra és ki­hunytak. Belicsenko kiválasztotta az első tankot, amely szinte kí­nálta az oldalát. Szemét le nem véve a célzókészülékről, óvato­san ráirányította az ágyút, mintha attól tartana, hogy el­ijeszti. Megcélozta. Gimnasz- tyorkájának gallérja szorította a nyakát, Kigombolta, s most érezte izzadt nyakán a hideget és a szelet. Könnyebben léleg­zett. Az erőltetéstől könnybe lábadt a szeme. Megtörölte, és pár pillanatig a sötétségbe bá­mult, hogy a szeme megnyu­godjék. Amikor újra a célzóké­szülékbe nézett, a tank bekú­szott a célzókészülék fonálke­resztjébe. Kivárt és rálőtt. A löveg felbődült, megsüketí­tette. Kinyitották a zárat, lőpor szagú meleg pára csapott az ar­cába. Belicsenko összehúzta a szemét. A kivágódó hüvely megütötte a lábát. — Tölts! — kiáltotta Beli­csenko. Már látta, hogy elhi­bázta a célt. (Folytatása következik! tóttá az üteg harcosainak arcát. Gorosko hírt adott magáról. Mindenünnen nyomjelzős go­lyók repültek az égő szalmaka­zal felé, mintha azt remélték volna, hogy el tudják fojtani. A gyalogosok néhány csoportja, amely belekerült a fénybe, gör- nyedten oldalgott, s visszafelé lövöldözött. A sötétségből oldalt fel-felvillant egy szaggatott, szinte lüktető tüzes szem. Vilá­gító golyók legyezője terült a szaladó emberek feje fölé, és mindannyian hallották a tank­géppuska durva kattogását. — Tankok! — kiáltotta az irányító-tüzér, s egy pillanat alatt elsápadt, csak a szeme sö­tétlett az arcában. Belicsenko dühbe gurult és meglökte a tüzért: — A tankokra nem bámul­nak, hanem lőnek! Láng csapott fel a másik ka­zalból is, és oldalról megvilá­gította a tankot. A tank egy Akkor én most megyek, jó? — és a sötét szalmakazlak felé intett. Belicsenko ránézett, aztán gyorsan a mezőre pillantott és szeme felélénkült. Csak nézte Arhipovot, és Tonya érezte, hogy ebben a pillanatban Arhi­pov közelebb áll hozzá, mint ő. — Még várunk! — válaszolta Belicsenko. És újra abba az irányba néz­tek, ahol a szalmakazlak álltak, ahol a sötétben, mint szikrák a szélben, golyók röpködtek. Ar­rafelé ment Ványa Gorosko, egymagában a tankok és az üteg között. Vajon él-e még? És ekkor hirtelen fellobbant valami előttük, tűz röpült fel a szalmára és eltűnt. A pirosló havon ott állt a szalmakazal, és sűrű, fehér füst áradt belőle. Ismét fellobbant, de a füst új­ra eltakarta a tüzet. Ekkor azonban láng csapott ki a kö­zepéből, körülnyaldosta az egész kazlat és halványan megvilágí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom