Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-07 / 159. szám
4. oldal 1960. július 7, csütörtök Több szarvasmarha: több tej, több hús, nagyobb bevétel M indennapi életünkhöz rengeteg olyaen dolog szükséges, amit a szarvasmarha-tenyésztésnek köszönhetünk. Lábbelink, rendszerint marhabőrből készült, a szappant állati zsiradékból, a legjobb fésűket a marha szaruképleteiből állítják elő. Általában tejet, tejeskávét, esetleg vajaskenyeret is reggelizünk. A tejtermékek főleg a gyermekek, betegek és öregek táplálkozásánál nélkülözhetetlenek. Úgyszintén a cukrászatban és a vendéglátóiparban is. Marhabőrből készülnek az üzemek transzmissziós szíjai, a lószerszámok stb. A marha csontjaiból előállított eny- vét használ ragasztónak az asztalos, enyves ragasztó van a borítékokon, bélyegeken. Gondoljunk még arra, hogy évente mennyi marhahús szükséges táplálkozásunkhoz. És még mennyi minden szükséges az életünkhöz, amiről talán nem is gondoljuk, hogy á szarvasmarha termékei Az importcikkek jelentős részéhez szarvasmarha-kivitelünk révén jutunk. De még kenyér- gabonánk és egyéb növényi termékünk sem lehet elegendő, ha földjeink termőerejét szarvasmarhatrágyával nem pótoljuk. Mindent egybevetve, intenzív mezőgazdasági termelés nem folytatható kellő mennyiségű szarvasmarha tenyésztése és tartása nélkül. A szarvasmarha-tenyésztés magasabb életszínvonalunk és jólétünk egyik legfontosabb tényezője. A szarvasmarha-tenyésztésnek pedig a tehén az alapja, mert az termel tejét, ad borjút utánpótlásra és húsra, hizlalásra, végül maga is mint hús kerül a piacra, asztalunkra. Minden termékének előállításához nagyi-észt olyan tömeg, takarmányokat fogyaszt, amelyeket más állatfajtával kevésbé tudnánk értékesíteni. A szarvasmarha-tenyésztés és tehémtartás nyilvánvalóan közérdek és mindannyiunk egyéni érdeke is. A tehéntartás önköltsége az istállózáson és gondozáson kívül a takarmányfogyasztásból adódik. Az elfogyasztott takarmányt a tehén részben saját életfenntartására fordítja, részben abból termeli' a tejet, működteti szaporító szerveit és építi vemhegsége alatt a magzatát. A jól tejelő tehén lényegesen olcsóbban termeli a tej literjét, mert ugyanazon életfenntartó szükséglet több liter tejre oszlik meg. A napi 14 liter tejet termelő tehén például közel feleannyi önköltséggel termel, mint az, amelytől csak hét litert lehet fejni. Magasabb tejtermelés mellett jövedelmezőbb a tehéntartás. A magasabb tejtermelést pedig jó és okszerű takarmányozással érhetjük el. Ne sajnáljuk tehát a tehéntől a bőséges takarmányt, mert így anyagilag jobban járunk. Genő János, a Kecskeméti Mesterséges Megtermékenyítő Állomás vezetője Nagyobb gondot a szarvasmarha védelmére M'egyeszerte több helyütt tapasztalható, hogy a földek soványak, a növények csak tengődnek és szinte kisír belőlük a trágyaéhség. A megye hivatalos trágyamérlege is azt mutatja, hogy a szervestrágya- igényneK csak a felét tudjuk istállótrágyával» kielégíteni. A többit zöldtrágya, pillangósok visszamaradó talajgazdagító gyökérzete, tőzegfekália stb. volna hivatva pótolni, de még így is igen jelentős hiánnyal kell számolnunk. Mindez azt mutatja, hogy kevés állatot tartunk és ennek következményeit viseljük mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben, illetve az állati termékek előállítása tekintetében. Akár a gazdaságok trágyaigényeinek kielégítése szempontjából nézzük a tenyésztendő állatokat, akár a népgazdasági igények biztosításának fontosságát vesszük szemügyre, arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a gazdaságok állatállományainak túlnyomó részét a szarvasmarhának kell kitennie. Az üzemtani számítások és a gyakorlat is azt mutatják, hogy úgy helyes, ha a szarvasmarha- állomány az összes tenyésztett haszonállatnak mintegy 50—60 százalékát teszi ki. Nyolc tehenet ég 15 növendéket minden 100 holdra Ha megmaradunk amellett a szám mellett, amelyet a tsz-ek- nek javasol a párthatározat, és 30 számosállatot számítunk minden '100 katasztrális holdra, akkor egy-egy területegységre, mintegy 18 számosállatot kitevő szarvasmarháról kell gondoskodni. Ennek a 18 számosállatnak a darabban levő megoszlása nyolc tehén, öt nagyobb és tíz kisebb növendék, illetve borjú lehet. (Egy számosállat 500 kg élősúlyt kitevő állat.) Ügy nem szabad tehenet tartani, hogy az csupán borjút ad, és a rossz takarmányozás miatt a borjú által elfogyasztott mennyiségen felül mintegy 1000—1500 liter tejjel járul hozzá a népélelmezéshez. A nálunk tenyésztett magyartarka marhában van hajlam nagy- mennyiségű tej előállításához. Nem ritkák az öt-hatezer literes tehenek, de az országos versenyben kimagasló eredményeket elért teheneink közül egy 14 ezer litert adott és többen sorakoztak mellé 8—9—10 ezer literes teljesítménnyel. TeSzántó '■ ifiTanácsi terület 715 000 kh 23 szarvasmarha 100 kh-ként 164 500 db 8 tehén 100 kh-ként 57 200 db 24 000 liter tej 100 kh-ként 1 716 000 hl 14 q vágómarha 100 kh-ként 100 000 q heneinkben ezt a hajlamot megfelelő takarmányozással, kezeléssel fejleszteni lehet. Nagyüzemi gazdaságaink teheneinél el kell érni átlag a háromezer litert. Ez kizárólag a takarmányozáson és gondozáson múlik. Ebben az esetben 100 kát. holdra 24 ezer liter tej termelése jutna, szemben a mostani 13 ezer literrel. A húsellátást három nagyobb és egy kisebb vágóállat szolgáltathatja, ami mintegy 14 mázsa vágóállatot jelent, szemben a mostani 12 mázsával. Természetesen, ha a mezőgazdaságilag művelt területre vonatkoztatjuk a 30 számosállatot, akkor a háztáji gazdaságokban levő állatokat is számításba kell vennünk. A mezőgazdaságilag művelt (szőlő, gyümölcs stb.) terület és a szántóterület között az ország nem minden részében mutatkozik olyan nagy különbség, mint megyénkben. Íme, a számok: lezőgazdaságilag Különbség művelt terület 995 000 kh 280 000 kh 228 850 db 64 350 db 79 600 db 22 400 db 2 388 000 hl 672 000 hl 139 300 q 39 300 q Ha ezzel szemben kimutatjuk; hogy szarvasmarháink száma jelenleg kereken 93 ezer (a tehén 49 ezer), a tejtermelés 942 ezer hl és a vágómarha 86 400 mázsa, — akkor kitűnik, hogy csak a szántóföldre vonatkoztatott létszám eléréséhez is 66 ezer szarvasmarhával és ebben 8200 tehénnel kell növelni az állományt, s ehhez mérten a tejet, a vágómarhák számát. Igen fontos feladat tehát a szarvasmarha létszámának emelése. Éppen ezért minden gazdaságban arra kell törekedni, hogy az állomány minél előbb növekedjék A teheneknek 10 százalékát lehet kiselejtezni A selejtezési arány szigorú megállapításával máris megtettük az első lépéseket az oktalan pazarlás megakadályozására. Megyénkben a szarvasmarha-állomány 17 százalékának a kiselejtezése engedélyezett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tehénállománynak is ki lehet selejtezni a 17 százalékát. Mert ha évente a tehenek létszámának a 17 százalékát kiselejteznénk, akkor hat év alatt minden tehén kiselejtezésre kerülne. Ezért a tehenek 8—1Ö százalékát engedélyezzük kiselejtezni. A tehenek hosszú időn történő, teljes kihasználása azért is szükséges, mert ahhoz, hogy igazán jó tehenei legyenek egy gazdaságnak, az üszőket születésüktől kezdve állandóan jól kell takarmányozni. Így, mire egy üsző tehénné érik. igen jelentős költséget emészt fel. Ennek a megtérülése viszont annál tökéletesebb, minél tovább van tenyésztésben a tehén. A vágómarha szempontjából felvetődik a kérdés, hogy ha a teheneknek csak a 10 százaléka kerülhet kivágásra, akkor az összállomány 17 százalékát kitevő többi marha honnan állítható elő? Tételezzünk fel egy gazdaságot, amelyben 300 szarvasmarha van, s ebből 100 a tehén. A kiselejtezés itt így alakul: 100 tehén 10 százaléka 10 db 200 egyéb 20,5 százaléka 41 db 300 összes szarvasmarha 17 százaléka 51 db Nézzük meg ennek a tenyésztési mérlegét. Száz tehén 78 százalékos ellés esetén világra hoz 78 borjút. A szaporulat tehát megközelítően: 39 bika és 39 üsző. A rendes selejtezés folyamán 10 tehén kerül kivágásra. Ezekhez az előző évek szaporulatából elsősorban a hímivarú egyedeket kell hozzávenni és a létszám kiegészítésére az esetleges selejtüszőket kell felhasználni. Így az előbbi példánál a 39 bikához két üszőt A szabad levegő jót tesz a teheneknek, ezért egészségesebb a szabadtartásos istálló. kellene vágás céljából hozzátenni és 10 darab megy a tehenek pótlására, a további 27 pedig létszám-szaporításra fordítható. Helyes gazdálkodással tehát a 17 százalékos kivágás mellett mintegy 9—10 százalékos létszám-szaporítás is végrehajtható, saját tenyésztésből, idegen segítség nélkül. Tenyésztéssel és felvásárlással is növeljük az állományt Ezek a számok természetesen ideális állapotot tüntetnek fel, amikor a 78 százalékos ellés mindig megvan, nincs elhullás stb. A jobb gazdaságok tehát képesek saját erőből, külső segítség igénybevétele nélkül is felemelni állatállományukat a szántóra vonatkoztatott létszámról a mezőgazdaságilag megművelt területre is, amellett, hogy ugyanakkor a 100 katasztrális holdra eső vágóállataik száma is emelkedik. Olyan gazdaságokban, ahol a létszám alacsony és még a szántóra eső mennyiséget sem éri el, természetesen lehet vásárlásokat is eszközölni. Azonban mindig a saját nevelés legyen az elsőrendű feladat. A termelő- szövetkezetek különös figyelmet fordítsanak a háztáji állományban levő tehenek szaporulatára is, hogy abból az értékesítésre kerülők a közös állományt növeljék. Erre annál inkább nagy szükség van, mert most még vannak olyan tsz-ek, amelyekben a háztáji szarvasmarhaállomány több mint a közös. A szántóterületre vonatkoztatott számosállatokat a szántó 30 százalékán termelt szemestakarmánynak és a 20 százalékon termelt szálastakarmánynak hiánytalanul el kell látnia. De az összes mezőgazdaságilag müveit területhez viszonyítva ugyanilyen százalékú állatállomány ellátásához még fokozottabb terméseredményre, haladottabb gazdálkodási módszerek alkalmazására, megnövekedett talajerőre, trágyázott, gondozott rétekre, legelőkre van szükség. Védjük a szarvasmarhát Tanácsi területeinken tehát 69 ezer darab szarvasmarhát, ebben nyolcezer tehenet kell sürgősen szaporítanunk, hogy a kívánatos létszám meglegyen. Ha figyelmesen nézzük ezt a számot, feltűnik, hogy a hiányzó tehenekhez viszonyítva milyen nagymennyiségű más szarvas- marhát kell szaporítanunk. Pedig rendes állománybeállítás mellett a teheneknek az összállomány 35—40 százalékát kell kitennie. Mi ennek az oka? Sajnos# az a szomorú tény, hogy nincs növendékmarha, mert az egyéni gazdák és sokszor a háztáji gazdaságok sem nevelik fel a növendékeket. Igen nagy gondot kell tehát fordítani minden gazdaságvezetőnek és a közigazgatás dolgozóinak is a szarvasmarha védelmére. El kell számoltatni a gazdaságokat a fedeztetések eredményeiről és a megszületett borjakról. Csakis a 17 százalékos kivágási szám szigorú betartásával, a tehenek rendes elletésével és a megszületett borjak okszerű felnevelésével remélhetjük a jelenlegi pontról való felemelkedést. Bartosik Lajos, megyei takarmányozás! felügyelő Stejman-féle egyedi borjúnevelő a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezetben A kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet borbási központjában június közepére saját erőből — saját tervek szerint — megépítettek egy 50 férőhelyes szabadtarásos borjúnevelőt. A patyolattisztaságú kisistállóban 32 szopós borjú van. Felét a tagoktól vásárolta meg a szövetkezet, a másik fele a közös tehénállomány szaporulata. A hozzá tartozó épületben szovjet Stejman-féle egyedi borjúnevelőt rendeztek be, amelyben négyhetes korukig tartják az állatokat. Ami a hizlalást illeti, július végéig 28 kiváló minőségű hízott marhát ad át a tsz az állami felvásárlónak. Hírek a szarvasmarha-tenyésztésről A tavasszal megalakult kecskeméti Rákóczi Tsz-ben hosszú- lejáratú állami hitelből megkezdték egy 102 férőhelyes szarvasmarha-istálló építését, amelyet év végéig akarnak benépesíteni. A tsz-nek már van 64 szarvasmarhája; 44-et a tagok adtak össze, a többit pedig állami támogatással vásárolták. Hogy a lelkiismeretes gondozás, megfelelő takarmányozás mennyire kifizetődik, szépen példázzák három termelőszövetkezet tehenészetének az eredményei: A tataházi Petőfi Tsz 32 tehenétől az elmúlt esztendőben 263 tejelési napon át átlag 3421 liter, 3,95 százalékos zsírtartalmú tejet fejtek. Ebben az évben a tehenek számát 64-re növelték, amelyek június végéig — tehát fél év alatt — átlag 2163 liter, 4,04 százalékos zsírtartalmú tejet adtak. Az ugyancsak tataházi Dózsa Tsz-ben tavaly 25 tehéntől átlag 3288 liter, 3,87 százalékos zsírtartalmú tejet fejtek. A mostani év felének eredménye a 43 darabra megszaporodott tehénállománytól átlag 1646 liter, 3,97 százalékos zsírtartalmú tej.
