Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06 / 158. szám

1960. július 6, szerda 3. oldal Nem érnek rá... Az építő- és vasipari ktsz-ek gazdálkodása a Magyar Nemzeti Bank feljegyzései tükrében Megyénk kisipari termelőszö­vetkezeteinek a második ne­gyedévben nagyobb feladatok­kal kell megbirkózni, mint az elsőben. Erre utal hitelállomá­nyuk kétmilliós növekedése is. Ebből az összegből a vas- és fémiparban a kívánt szintre emelték az anyagkészletet, s előteremtették a termelőszövet­kezeti építkezésekhez szükséges anyagok — tégla, mész, ce­ment — jó részét. És most ismerkedjünk meg közelebbről problémáikkal, gondjaikkal. Elhúzódnak a íss-épílkesések sok huza-vona után nyújtotta be a mélykúti Alkotmány Ter­melőszövetkezet beruházási munkájának végszámláját, 6 ezért zarvar következett be a pénzgazdálkodásában. De van olyan ktsz is, mint például a Jánoshalmi Vegyes- és Építő­ipari Ktsz, amelyik kapacitásá­nak kitöltése céljából kisebb felújítási munkákat is elvállalt — megyén kívül. Ugyanakkor cement, betonvas és vízvezeték­szerelési anyagok hiánya miatt nagy építkezéseket nem tud befejezni, s ennek következté­ben nő a termelés befejezetlen állománya, ennél a ktsz-nél meghaladta az engedélyezett szintet. export-haj ókho'z szükséges vas­ajtók es rácsok legyártását, ha a gyár biztosítja a szükséges anyagot. A második negyedévi tervet mégis teljesítették Ezek a nehézségek a vizsgálat óta már változtak, s ha van is még itt-ott akadálya az ütemes munkának, az a felsőbb szer­vek segítségével egyre csökken. Ennek eredményeképpen a má­sodik negyedév végére teljesí­tették tervüket megyénk építő-' és vasipari szövetkezetei. (venesz) ! Éppen a delet jelezte a rá­dió gongütése, amikor farkas- éhesen betértünk a bajai vas­útállomás utasellátójába. .Ül­tünk és vártunk. Körülöttünk fehérkötény es felszolgálók fut­kostak; mellettünk éhesnek látszó, izgatott emberek ül­tek; távolabb jóllakott, nyu­godt vendégek ürítgették po­haraikat. Négy asztalnál mindössze 10—12 főnyi vendég-»sereg« várhatott ebédre, — vagy egyesek már fogyasztották is azt. Ránk negyed egykor ke­rült a sor, amikor egy látha­tatlan betűkkel írott étlappal tisztelték meg asztalunkat, Másikat kértünk, és kiválasz­tattuk ebédünket. Űjabb ne­gyedóra után hozták a levest. Utána ismét várni kellett má­sik negyedórát a pörköltre. Gondoltuk: bizonyosan »-ne­gyedórás mozgalom« van el-i terjedőben és itt a kezdemé­nyezőkre bukkantunk. Há­romnegyed egykor hozták a pörköltet, ami után egy dup­la-feketét kértünk. A válasz meghökkentő, kommentárt nem kívánó, önmagáért be­szélő volt. Ilyképpen hang­zott: _ — Feketénk van. csak nem érünk rá kifőzni! Ajánljuk az utasellátó dol­gozóinak, hogy ha 10—12 em­berből álló vendég-»sereg<* oly lassú kiszolgálása miatt n«m érnek rá feketét főzni* — társadalmi munkával pró­bálják azt megoldani. Tóth Gábor j| ’ E téma kibontásához segítsé­gül hívjuk a Magyar Nemzeti Bank 6. sz. területi irodáját. Megtudjuk, hogy megyénk csak­nem minden termelőszövetkeze­tében dolgoznak majd az épí­tőipari ktsz-ek munkásai. Egyes helyeken befejezés előtt állnak az építkezések, másutt még csak most kezdenének hozzá. Az új létesítmények megkezdését több helyen hátráltatja, hogy a ter­melőszövetkezetek egy része nem ismeri a beruházási hitel nagyságát, nincs birtokában a szükséges fedezet-igazolásoknak. A ktsz-ek elnökei azonban, ismerve a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos feladatokat, ha szabálytalanul is, de megkezdték az anyagok helyszínre szállítását, s hozzá­kezdtek a létesítmények felépí­téséhez. A régi építkezések befejezé­sét anyaghiány gátolja. A Kis­kunfélegyházi Építőipari Ktsz a Lenin Tsz 50 férőhelyes növen- dékmarha-istállójának falait már felhúzta, a tetőszerkezeti munkát faanyag hiányában nem tudja elvégezni. Ugyanez a szövetkezet kénytelen volt abbahagyni a gátéri Vorosilov Tsz 50 férőhelyes növendék- marha-istállójának építését is. Ezeken a gondokon a KISZÖV úgy próbál segíteni, hogy az építkezést csak akkor vállalja el, ha a szükséges anyagot az építtető termelőszövetkezet biz­tosítja. Az egyes anyagok hiánya miatt elhúzódik az építkezések határideje is. Emiatt egy-ket ktsz-nél pénzügyi nehézségek adódnak. Például a Bácsalmási Vegyes- és Építőipari Ktsz csak Egyenletes anyagellátástl A vas- és fémipari ktsz-eknéi az anyagellátás változó és sok esetben lökésszerű. Amikor ezt megállapítjuk, szükséges el­mondani, hogy a KISZÖV az utóbbi időben sokat segített a ktsz-ek anyag-gondjain. Meg­oldódott a Kalocsai Vas- és Fémipari Ktsz anyagproblémá­ja. Így most már zavartalanul folyik az öltözőszekrények és vaskapuk gyártása. Megjavult az anyagellátás a Kiskőrösi Vegyes Ktsz-nél is. Nem ilyen rózsás a helyzet a Kiskunfélegyházi Rézműves és Lakatos Ktsz-nél. Itt igen lemaradtak a készáru-gyártás­sal. Ennek oka: a szállító vál­lalatok nem küldték ei időben a szükséges alumínium- és az idom acéllemez-rudakat. A .L.s- kunfélegyházi Vas-, Fémipari Gépjavító Ktsz energiagondoa- kal küzd. Ugyanis a DÁV nem biztosít megfelelő transzformá­tor-állomást a szövetkezet ré­szére, s emiatt éjszakai és kora hajnali műszakokra kerül sor. A Kalocsai Vas- és Fémipari Ktsz-nél az elmúlt évben fej­lesztették fel a rádió, televízió szerviz-szolgálatot. Az ezzel foglalkozó szakember elhagyta a ktsz-t, mert kevesebbet lse- resett, s helyette még nem ta­láltak megfelelő embert. Nagy nehézségekkel küzd a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz. Áprilisi tervét 66 százalékra teljesítette, s májusban sem érte el a 100 százalékot. A le­maradás pótlására a közelmúlt­ban megegyeztek az Óbudai Hajógyárral, hogy elvállalják az n jogok mellett kötelességeik is vannak a bérlőknek Régebbi lapszámunkban fog­lalkoztunk egy kecskeméti bér- ház gondjaival. Megírtuk: mi­lyen elhanyagolt állapotban van a tetőzet, az esőcsatorna, és ugyanakkor írtunk olyan javí­tásra váró munkákról is, amely nem az Ingatlankezelő Válla­lat — hanem a bérlő köteles­sége. Tévedésünk miatt több lakó olyan javítások elvégzésé­re kérte a KIK-et, amely an­nak nem kötelessége. Emiatt részletesen közöljük az alábbia­kat: A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány 15/1957. számú rendeletében szabályoz­ta az összes bérlemények bér­letét. A rendelet szerint a bér­lő és vele együtt lakó személy a lakást, továbbá a bérlők kö­zös használatára szolgáló helyi­ségeket rendeltetésszerűen, gon­dosan a szocialista együttélés követelményeinek megfelelően köteles használni. A bérlő kö­telén lakását, annak tartozékait és felszereléseit (a vízvezeték­csapok tömítése, tüzelőberende­zések, ajtók, ablakok, villamos- sági berendezések, redőnyök, a WC, mosdó, fürdőszoba és zu­hanyozó berendezés, a pincere­kesz, gáz-, villanytűzhely, víz­melegítő és a lakáshoz tartozó egyéb gazdasági célt szolgáló építményeket) karbantartani, ja­víttatni, valamint a falon kívül keletkezett hibáknak és a la­kásban levő villanyvezeték hi­báinak kijavításáról gondos­kodni. Ha a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek az épületet, il­letve a lakást, annak tartozé­kait, vagy felszereléseit szán- öékosan, vagy gondatlanságból megrongálják, a bérlő köteles a rongálódás kijavításáról gon­doskodni. A bérlőnek joga van a lakás használhatóságának fokozása ér­dekében a bérbeadó előzetes hozzájárulásával és szükség ese­tén építésügyi hatósági enge­déllyel a lakásban kisebb át­alakítási munkálatokat (ajtó, ablak, kályha, takaréktűzhely, fürdőszoba-berendezés létesíté­se, vagy áthelyezése) saját költ­ségén, megtérítési igény nélkül elvégezni. A bérleti jogviszony megszűnésekor — a bérbeadó kívánságára — a bérlő köteles az eredeti állapotot helyreállí­tani, Szellemi export Két szírlai szanató­rium tervezésére kapott megbízást a Középüiettervező Vállalat. Fekete Ist­ván építészmérnök készíti a terveket. A képen: Hasseke szíriai város 150 ágyas tbc-szanató- riumának makettje. Az első negyedévben 572 ezer forint nyereséget értek el a bajai járás töldművesszövethezefei A Bajai Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága a napokban értékelte a járás földművesszö­vetkezeteinek az 1959—60. évi munkáját. Megállapították, hogy az utóbbi időben javult a já­rásban az áruellátás és a ke­reskedelemben is szép eredmé­nyek születtek. A földműves­szövetkezeti dolgozók bekapcso­lódtak a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésébe és ma is részt vesznek a termelőszövet­kezetek megszilárdításában. Jó munkájuk eredménye ter­mészetesen a jövedelmező gaz­dálkodásban is megnyilvánul, hiszen az 1959. első negyedévi 408 ezer forintos nyereséggel ji szemben ez év azonos idő* jj szakát 572 ezer forint tiszta J nyereséggel zárták és ezzel első negyedévi nyere»; ségtervüket 197,4 százalékra. teljesítették. Az áruellátás ja-; vuíását tükrözi az a tény, hogy! az idén az első negyedévben! 2 102 000 forinttal többet for- j galmaztak a járás földműves-; szövetkezeti boltjai* mint az előző év hasonló időszakában.) Különösen nagy a forgalmi j emelkedés a kiskereskedelmi! üzemágban, 2 202 000 forinttal árultak többet a járás boltjai, mint tavaly. A vendéglátóiparnál , 1277 000 forintos emelkedés j mutatkozott. ,| Csökkent a felvásárlás for­galma, Baja termelőszövetke­zeti járás lett és így a tsz-ek most már közvetlenül a MÉK- nek adják át áruikat, nem a földművesszövetkezetek fel­vásárlóinak. Javasolta a végrehajtó bizott­ság az eredmények értékelése után, hogy az elkövetkező idő­ben nagyobb gondot fordítsanak , a kiskereskedelmi és ven- ;) déglátóipari egységek ellen- i; őrzésére és dolgozóik szak- ,, mai műveltségének növeié- . sére. Négy millióval nőtt a forgalom a bácsalmási üzletekben A Bácsalmási Földművesszö­vetkezet üzleteiben az első ne­gyedévben 12 millió forint ér­tékű árut forgalmaztak. Tavaly, ugyanebben az időszakban, 8 millió egynéhányezer forint volt a forgalom. Különösen a műszaki árucik­kek — mosógép, rádió, televízió, motorkerékpár — iránt emelke­dett a kereslet. Érdemes egy-két Ellopta a részeg pénztárcáját Szekeres Béla Kecskemét, Li­liom utca 16. szám alatti lakos az egyik este a Hold utcában meglátta, hogy egy ember ré­szegen fekszik az úton. Szeke­res a részeg pénztárcáját, 470 forinttal együtt, ellopta. Bűn­vádi eljárás indult a tolvaj el­len. WVVVVVWVVVWVVVVVVWVVWVV statisztikai számot megjegyezni. Mosógépből 1957-ben 71 da­rab, 1958-ban 168 darab, és 1959-ben már 281-et adtak el. Rádióból az elmúlt évben 293 darabot árusítottak, az 1958. évi 190 rádióval szemben. Az el­múlt évben motorkerékpárból is több mint 39-cal adtak el töb­bet és 17-tel növekedett az új televíziótulajdonosok száma. Megmérgezte a szomszédok baromfiját Kovács Sándorné izsáki la­kos udvarába gyakran átjártak a szomszédok tyúkjai. A házi­asszony az egyik napon mérget szórt szét az udvaron és ezáltal a szomszédok 56 baromfija el­pusztult. Barna hajú kislány áll az asztalfőn. Kezébe poharat vesz és elcsitul a leánykacaj. — Emelem poharam ..; Az asztalnál legalább 30 kis­lány búcsúzik- Utoljára lenné­nek együtt? Nem hinném, hi­szen kecskemétiek. Ha az isko­lában nem is találkozhatnak, legtöbbjük itt akar elhelyez­kedni — hiszen »kész« gép- és gyorsíró valamennyi. Annyira felnőttek már, hogy előkerül a rejtekhelyről a ciga­retta is; először egy piros ru-. hás kislány engedi légbe a hó­dító füstöt, s aztán itt-ott vil­lan a gyufa sárgás fénye. Akár áz »igazi« titkárnők. Nem isko­lások többé. A vén iskola pad­jaiba mások kerülnek helyükre, mások ujjal pihennek meg majd egy-egy eleinte fárasztó gépe­lési gyakorlat után az írógépek billentyűjén. Ök már dolgozni akarnak, gyümölcsöztetni tudásukat, amit az iskolában tanáraiktól tanul­tak. Felhangzik a dal; a kislányok szemében könny csillog: bú­csúzni csak nagyon szépen szabad. A köszöntő kezében újra po­hár. Magasra emeli, s benne aranyiban gyöngyözik a — szénsavas üdítő ital... tmárkus) A végrehajtó bizottság határo­zatként leszögezte, hogy a köz­ségi tanácsoknak jobban kell segíteniök ezentúl a földműves- szövetkezetek munkáját, külö­nösen a hálózatfejlesztésben, a modern üzletek létesítésében. Meg kell oldani a föld­művesszövetkezetek helyi- s éggondjait, hiszen a bolthálózat korszerű­sítésével nemcsak a földműves­szövetkezetek gazdasági ered­ménye fokozódik, hanem tovább javul az áruellátás cs a ki­szolgálás színvonala is,’ A községi tanácsok, a föle - művesszövetkezeteknek ebben a tekintetben is nagy segítséget tudnak nyújtani., Tóth Gábor BANKETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom