Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-21 / 171. szám
július 21, csütörtök A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - KISKUN MEGYEI Mi is az a községpolitika? — erről érdeklődtünk hat tanácsvezetőtől 1 A NAPOKBAN a kecskeméti és a kiskőrösi járásban tett kőrútunk alkalmával hat tanácsvezetőnek tettük fel a kérdést: Mit ért a községpolitika kifejezésen? Az első kérdezett az izsáki tanácstitkár — aki minden bizonnyal maga is naponta használja e kifejezést — meglepődve mondja, hogy ilyet nem szoktak kérdezni, de azért megpróbál rá válaszolni: — A községpolitika kifejezésen értem a lakosság világnézeti, politikai, kulturális és gazdasági téren való formálását. (A válaszokat a továbbiakban 6em stilizáljuk, mert a szavak árnyalatbeli különbségei is megváltoztathatnák az eredeti gondolatot. — A szerk.) A következő kérdezett a kiskőrösi tanácstitkár: — Erről nem nyilatkozom, mert a községfejlesztés nem az én reszortom, hanem az elnök elvtársé.:.-— Nem a községfejlesztésről, a községpolitikáról érdeklődöm i— igazítom helyre, mire ő rövid habozás után válaszolja: — Nem értem pontosan mire gondol, mert ebbe minden beletartozik a községfejlesztéstől a városszépítésig. | MIUTÁN NEM LATUNK reményt arra, hogy erről a k,mindenről” pontosabb meghatározást kaphatunk, tovább folytatjuk utunkat. A következő állomás Akasztó. Itt az elnök- helyettes válaszol a kérdésre: — A községpolitika összefoglalja a község politikai, gazdasági és kulturális tervét, tevékenységét. Hozzáteszem még, hogy e válasz minden habozás nélkül ezületett és később Bús János elnökhelyettes azt is elmondta, hogy Akasztón az utóbbi 12 év elatt 50 százalékkal csökkent az állatállomány, tavaly óta (csupán a szarvasmarhaállomány BOO darabbal csökkent. Ennek a helyzetnek a megváltoztatását fontos községpolitikai érdeknek tartják, s ezért rendeztek a kö- iselmúltban 70 résztvevővel állattenyésztési ankétot, ahol a lehetőségek kihasználása mellett arról is szó volt, hogy mennyivel teszi szegényebbé a község lakóit, ha az állatállomány továbbra sem emelkedik. ! Mivel egyelőre kommentár (nélkül közlöm a válaszokat, lássuk a következőt. A csengődi Vb-elnök válaszolja: — Egészen szabatosan nem tudom meghatározni. Ügy vélem, ebbe beletartoznak az egész község fejlődését érintő dolgok, például a KÖFA, a költségvetés szerinti gazdálkodás, a tanácsnak, mint tömegszervezetnek a tömegszervező munkája, PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. - Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél; Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét = Tel.: U-ia. ja-iiu az állandó bizottságok tevékenységei A soltszentimrei vb-titlkár így válaszol: — A községpolitika a lakosság kulturális, gazdasági, politikai, egészségügyi szükségleteinek kielégítésére irányul, de ide tartozik a lakosság közösségi szellemben való nevelése is, A községpolitika gazdasági célja például a termeléshez szükséges eszközök előteremtése, a lakosság jó termelésre való ösztönzése, a szakcsoportok, hegyközségek segítése, a közös nagyüzemi termelési módszerek megismertetése. | VÉGÜL LASSÚK, hogyan válaszol — szintén a vb-elnök távollétében — a kiskőrösi járás egyik termelőszövetkezeti községének, a fülöpszállási tanácsnak a vb-titkára: — A községpolitika úgy gondolom erkölcsi problémákkal való foglalkozást jelent. Ide tartozik még a felvilágosítás, a KÖFA, ezen belül az utcák, terek parkosítása — és végül :— a tsz-fejlesztés. Eddig tartanak a kérdésre adott válaszok, amelyekről koránt sem állíthatjuk, hogy a szabatosság, a pontosság, s főként a teljesség jegyében születtek. Mint látjuk, a kérdés két eset kivételével váratlanul érintette a kérdezetteket, s nem volt hosszabb gondolkozási idejük» De vajon a mérnöknek — ha álmából riasztják is fel — nem kell-e hibátlanul tudni az egyszeregyet?! Hát ilyen egyszeregy a tanácsvezetésnek a községpolitika, s e fogalom tisztánlátása. A hiányos, többnyire általánosságokba, megszokott, könnyen jövő szólamokba vesző feleletek korábbi, s még a múlt évben is megtalálható téves — mégpedig nem is a községi tanácsoktól származó — nézetekből fakadnak. Eláruljuk, hogy mielőtt a kérdést feltettük, valamennyi tanácsvezetőnktől a községpolitikai célkitűzésekről érdeklődtünk — s egy kivételével valamennyien fejből elsorolták a községfejlesztési terv bevételi és kiadási oldalának tételeit. Ez azt jelenti, hogy á község- politika szinte teljesen azonosult a községfejlesztés fogalmával, holott a községfejlesztés csak eszköze — bár a legfontosabb — a helyes és jó községpolitikának. Ezt az eszközt mindig a legfontosabb községpoliti- kai cél szolgálatába kell állítani. I JELENLEG LEGFONTOSABB községpolitikai cél a termelőszövetkezetek megszilárdítása, a mezőgazdasági termelés fellendítése, gazdaságosabbá tétele, és ezt a községfejlesztési, rendezési terveknek is egyre célratörőbben kell segíteni. Itt vannak például a mezőgazdasági szakember utánpótlás biztosítására rendkívül alkalmas társadalmi ösztöndíjak. A hat község közül egyetlen egyben sem létesítettek ilyet, de általában a községfejlesztési beruházásokat sem hozzák összhangba a már működő, vagy még ezután megalakuló termelőszövetkezetek előrelátható gazdasági igényeivel, adottságaival. Gondolunk itt a tsz-központok kialakításának terveire, új utak, kutak létesítésére, stb. — melyeket nem helyes, s nem lehet a közös gazdaságok érdekeitől függetlenül megtervezni, s elrendezni. Az egyensúly csak akkor billen helyre a helyes községpolitika javára, ha a célt nem rendeljük alá az eszköznek, s a községpolitika mint fogalom és mint gyakorlat is, az őt megillető első helyre kerül az egyre nagyobb jogkörrel felruházott helyi tanácsi vezetésben. (Eszik Sándorné) Budapest — légikikötő Érkeznek az utasok a világ mind a négy tája felől. Ferihegyi repülőtér idegközpontja, a forgalmi torony, ahonnan minden le- és felszálló gépet irányítanak. Megnyílt a kecskeméti óra- és ékszerboit romboló kontrasztját váltják ki a szemlélőben. A bolt első vásárlója egy újdonsült vőlegény volt, aki arany nyakláncot vett menyasszonyának. Reméljük, ez jó jel a bolt számára is! P. J. A Rákóczi út új házsorával, modern üzleteivel a megújhodó Hírős Városnak falán legszebb része lesz. Az utcának a központ felé eső szakaszán — ahol nem voltak építkezések — javítják a járdát és korszerűsítik az üzleteket. Általában megszűnőfélJól felszerelt műhely áll a repülőtéren leszálló mindenfele típusú gép rendelkezésére. Képünk az egyik javító hangár! mutatja. • DCedaes amdé^ink ! Ezzel a megszólítással kezdődik az a levél, amelyet a bar jai Otthon Étterem vezetősége az étlapok burkolólapjainak belső oldalára ragasztott. S mi van a levélben? »Az átalakított Otthon kisvendéglő ismét a városi dolgozók rendelkezésére áll. Munkában álló dolgozók részére lehetővé tettük kedvezményes étkezési lehetőségek igénybevételét. a) Kétfogásos ebéd napi nyolc forintos áron. A vállalat hozzájárulását elfogadjuk. b) Egytál ételes vacsora, napi hat forintos áron. Az Otthon dolgozói« Ez alkalommal nem szó’unk a kisvendéglő kényes tisztasár gáról, arról a légkörről, amely valóban otthonossá teszi a helyi« séget, — ezúttal csak a fenti levél második, b) pontjára hívjuk fel a többi városok kisvendéglő- és étterem vezetőinek figyel« mét. Nem lehetne az egytálételes vacsorát máshol is megindí« tani, — ilyen olcsó áron? Bizonyára a vendéglő esti forgalma« nak növekedését eredményezné az! ben van 'főutcánk kettős arculata. A közelmúltban adták át a 250 ezer forintos költséggel korszerűsített ékszerboltot. Neon cégfelirat, neonfénnyel megvilágított pultok üveglapjai alatt csillognak az ékszerek — mindez jelzi a nagyszabású átalakítást. A két kirakatban ízlésesen elrendezett dísztárgyak, órák, ékszerek, csecsebecsék találhatók. Sajnos azonban, mindkét kirakatban felfüggesztettek egy-egy rikító színekkel (sárga, kék, lila, fekete, vörös) pingált, díszítőelemnek szánt csodabogarat, melyek az egyébként szép kirakat Helyes kezdeményezés A bácsalmási járási művelődési felügyelőség levelet küldött az iskolák igazgatóinak és abban több ateista könyv megvásárlását ajánlotta a helyi könyvtárak kiegészítésére, gyarapítására. A javasolt irodalomban szerepel Jaroszlavszkij: Biblia hívőknek és hitetleneknek, továb-J bá Krivejlov: Könyv a bibliáról j című műve. „Krampusznak“ nem „árubázís1‘ a bizományi áruház A bizományi áruházakat államunk azért hozta létre, hogy a dolgozó emberek felesleges ingóságaikat, ruháikat, bútoraikat, meg• használati tárgyaikat el tudják adni — valódi értéküknek megfelelő árakon. A bizományi áruházak egyre széle- sülö forgalma jelentős tényező a kereskedelmi alvilág, az ócskás piacok kiszorításában is. Ki ne ismerné és ki ne gyűlölné a »,zsibo- gók- üzéreit? Ügy tenyésztek a külvárosi piacokon, mint piszokban a legyek. Megvettek egy zakót 30 forintért, megkefélték egy kicsit, eladták és kerestek rajta egy százast. A bizományi áruházak esküdt becsüse az áru igazi értékét állapítja meg; és az eladónak az áru értékének felét készpénzben azon- nyomban kifizetik, másik felét pedig akkor, ha megvásárolják az árut. A bizományi áruházak rövid évek alatt népszerűek lettek a közönség körében — forgalmuk növekedett. A választék is nagyobb: divatos ruhadaraboktól kezdve a televíziós készülékig jóformán mindent lehet itt kapni, — méghozzá olcsón. A te- telvíziós készülék ára például kétezer forinttal alacsonyabb a rendes árnál. Érzik és tudják ezt az üzérek is. Megpróbálnak a »bizományiban« árubázist terem- téni maguknak: az itt esetleg megvásárolt da^ rabokat a »zsibogón« sokkal drágábban akarják eladni. De ismerik már őket a bolt alkalmazottai, mint a rossz pénzt, és hogy mi a sorsuk, az az alábbiakból derül ki. §cherfer Imre boltvezető felhívta figyelmünket múltkor, a boltban tett látogatásunkkor egy cigányra. Rendkívül elegáns, tiszta és finom barna kabátban, hozzá illő jó nadrágban, cipőben tén- fergett az üzletben, fején —- ebben az évszakban luxus — barna bársony kalap egészítette ki öltözékét. Saját környezetében legalább lordként hat. — »Krampusz« néven ismerik. Mindig ügyeskedik, hogy megkaparintson valamit, hogy azután az ócskapiacon jó pénzért eladja. Ől egyszerűen nem szol- gálják ki a boltbant vagy pedig 2000 forintos öltönyöket ajánlanak neki — s erre már nem futja pénztárcájának »kapacitása«. »Krampusz« azonban nem nyughat, nem fér a bőrében, munka nélkül akar pénzt keresni. Az utcán jóhiszemű járókelőket beszél rái vásároljanak egy-egy ruhát és adják át neki. A boltban azonban résen vannak. »Krampusz- mit sem sejtő ügynökei vásárlás nélkül távoznak, s ha felbujtójuk nem néz rövidesen tisztességes munka után — kénytelen lesz eladni elegáns bársony kalapját — hogy ne kopjon fel az álla.„ Vankovits József I
