Petőfi Népe, 1960. július (15. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-02 / 155. szám
„(QluiMl* CWlt 1959. november 21-én történt, az akkor még Belga-Kongónak nevezett afrikai országban: a nemzeti mozgalom bojkottálta a belga gyarmatosítók érdekeit szolgáló választásokat, s ennek érdekében tüntetéseket rendeztek. A gyarmati hatóságok repülőgépek bevetésével igyekeztek szétszórni a tüntetőket. — Kongó ma már független ország ... Nem “-régen« történt hát a fenti esemény? Hathónapi börtönre itóltek egy üzérkedőt A kecskeméti járásbíróság most hozott ítéletet egy tisza- ikécskei üzérkedő bűnügyében. Anka Hegina Vásár utcai lakos huzamosabb időn keresztül naposcsibékkel, kukoricával és burgonyával üzérkedett. A járásbíróság hathónapi börtönbüntetésre és 2000 forint pénzbírságra ítélte. Az ítélet jogerős. Zsebtolvajt fogtak az Épületlakatosipari Vállalatnál A Kecskeméti Épületlakatos- ipari Vállalatnál S. Kovács Miklós, Kecskemét, Dárdai telepi lakos, segédmunkás, egyik munkatársa zsebéből 795 forintot emelt ki. A kecskeméti városi és járási rendőrkapitányság vádemelési javaslattal áttette bűnügyét a városi és járási (ügyészséghez. 1990. július 2, szombat A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SAC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA cA palemmlóbnuk it tzÁL! Társadalmi kérdések a tsz-ek ben Az ügyészségek vizsgálatai alapján A mezőgazdasági termelőszövetkezetek megerősítéséért országszerte ezer és ezer munkás, különböző vállalat és hivatali szerv végez szívós és önfeláldozó munkát. Eredményeik az ügyészi vizsgálatok tapasztalataiban is jól lemérhetőek. Éppen ezért nem felesleges, ha vizsgálataink anyagából írt cikkünket számukra is ajánljuk. A hibák — előre is megmondjuk — egyre kevesebbek. Általános tapasztalatként megállapítható, hogy csupán azokon a területeken van egy-két gond, ahol bizonyos szervezeti intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a közösségi élet a jogszabályok által megszabott mederben jusson érvényre. A közgyűlés körül.,. Néhány tapasztalatot kiragadva elmondhatjuk például a tsz-ek közgyűléseinek néhány jellegzetes hibáját. A közgyűlés tudvalévőén a termelőszövetkezeti önigazgatás legfontosabb határozó testületé, amelynek pezsgő, tevékeny működése egyben a szövetkezeti demokrácia záloga is. Ennek ellenére több termelő- szövetkezetben tapasztaljuk, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv csak általánosságban, hozzávetőlegesen rögzíti a tagok kétharmadának, háromnegyed részének, esetleg 75—80 százalékának jelenlétét. Azok a tsz-ek járnak el helyesen, amelyek közgyűléseinek jelenléti ívein név szerint is felírják a me; jelent tagokat, s a jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Máshol nem látják kellően a közgyűlések jelentőségét és kibővített vezetőségi ülésekkel igyekeznek azt — törvényellenesen — pótolni, mint például a hartai Lenin Tsz-ben, ahol 1959. május 20-tól 1960. január 30-ig kibővített vezetőségi üléseken határoztak közgyűlés helyett. Az ügyészségek által vizsgált termelőszövetkezetekben egyetlen olyan esettel sem találkoztunk, amikor a tagság, vagy annak egy része élt volna közgyűlés összehívását kezdeményező jogával. E jogról a tagság sok helyen nem is tudott, Társadalmi testület a tsz-ben Súlyos hibák mutatkoznak a tsz-ek jelentős részénél az ellenőrző bizottságok működésében, jobban mondva pangásában. E bizottságok sok helyen csak névleg állnak fenn, tevékenységet azonban nem, vagy alig fejtenek ki. i Termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságaink — bármennyire is szokatlanul hangzik ez — a tsz-ek olyan társadalmi testületé, amely ellenőrzést hivatott gyakorolni a vezetőség munkája felett. A szocialista építés nagyobb távlataiba vetítve pedig e kérdést, a tsz-tagok egyéni érdekén túl, össztársadalmi érdekként is tekinthetjük e bizottságok munkáját, hiszen a szocialista építés és fejlődés fontos velejárója az állandó és rendszeres ellenőrző munka. Elmaradása károkhoz vezethet. Ugyancsak lényeges vizsgálati tapasztalatunk volt, hogy számos tsz-ben a tagok felületes, hanyag eljárása károkat okozott, s e károkat nem mindenütt tartják nyilván, megtérítésére pedig legtöbb helyen nem is gondolnak. A tsz-ek vezetőinek egyik legfontosabb kötelessége, hogy e károk meg- téríttetéséről gondoskodjanak, amint ezt jó példaként láttuk a bácsalmási Táncsics Tsz-ben. Itt a közgyűlés hárpm vezetőségi tagot ezer forint megtérítésére kötelezett, mert azok jószágok szabadonhagyásával ilyen összegű kárt okoztak. „Zsebbevágó“ ügy Nyilvánvaló, hogy az okozott károk megtérítésének elmaradása a közös vagyont apasztja, a gazdálkodás eredményességét csökkenti, — így minden tsz- tag “zsebbevágó« ügye is. A tsz vezetőit másrészről erkölcsi és anyagi felelősség is terheli azért, hogy a kár megtérüléséről gondoskodjanak, mert mulasztás esetén esetleg, nekik — a vezetőknek — kell azt megtéríteni. E károkozások egy része olykor szándékos és bűncselekményt is képez. Vizsgálati tapasztalataink szerint a tsz-ek kárára történő vagyoni bűncselekmények — főleg a kisebb- nagyobb lopások — leggyakrabban termésbetakarx tások idején és szállítás közben fordulnak elő, különböző termények eltulajdonítása, dézsmálása formájában. A szállításokat végző tsz-tagok ellenőrzése, a szállítás módjainak előre történő pontos meghatározása és főleg az okmányszerű igazolások meg- szei'vezése tehát különösen ezekben az időkben képezi fontos feladatát a tsz-ek vezetőinek. Az »alkalom szüli a tolvajt« közmondás igazsága itt is érvényes és a kellő, ellenőrzés elmulasztása esetleg már önmagában Is a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntettét valósítja meg. Dr. Sági Béla, a megyei főügyészség ügyésze Könyvelők segítik a kiskunhalasi tsz-eket Az MSZMP Kiskunhalas« Járási Végrehajtó Bizottsága leg« utóbbi kibővített értekezleté« foglalkozott a tcrmclőszövctke» zctek politikai és gazdasági te« vékenységévcl és megállapított la, bogy az újonnan alakult tér« melőszövetkezetek többségébe«* még nem kielégítő a könyvelés és ennek következtében hiányo# a nyilvántartások naprakész» ségc. , A Hazafias Népfront kiskun« halasi járási bizottsága elhata* rozta, hogy segítséget nyújt a< jövőben a kezdő könyvelők részére. A járási bizottságon be«| lül működő, tsz-t patronál«^ könyvelői csoport hetenként* egy-egy alkalommal egy napok1 tölt valamelyik termelőszövetkezetben és gyakorlati tanácso-’ kát, valamint segítséget ad * kezdő termelőszövetkezeti könyvelőknek. — Öt kiskunhalasi főkönyvelő: Béres László, Vin- cze György, Szekeres László,. Nagy Józsefné és Olcsvári Mihály társadalmi munkában vállalták a tsz-könyvelők patroná- lását. A kiskunhalasi főkönyvelők segítséget nyújtanak a kisszállás! Búzakalász, Gj Élet, Rákóczi, a zsanai Igazság és a rémi Kossuth Termelőszövetkezet kezdő könyvelőinek. CL H ÍJ U L * Füzek hárfás bokra alatt ; Nézem a távozó nyarat, ■ Ahogy csendben elköszön. ■ Ilyen békésnek, boldognak ■ Almomban apámat látom csak. ■ Néha ha találkozunk. S Túl szerelmen, örömön S Szerető, ha elköszön, S Arcának pirja ilyen. 5 A homokra, zöld Dunába S Könnyet ejt a búcsúzása. S Sirály reboen és elszáll. ! Végtelenjében az égnek, ■ Hol csak a csillagok égnek. ■ Ősz nyomában tél jár. ■ Szitakötős kis hópelybek ■ Szállnak, dalolnak, repkednek ■ Az egek országútján. ■ Valahol tavasz ölében, ■ Idő foganó méhében s S Pattan az élet: új nyár. S Füzek hárfás bokra alatt S Várom az érkező nyarat. » Hogy szívemben kopogjon. FELVIDÉKI ISTVÁN ■ Miként cs véradással« — a tejadással is életet mentünk .4 kecskeméti anyatejgyűjtő állomás gondjai úmlmaU jjCUcsktniU uLcat\ NÉVADÓ! Iványi Griinwaid Béla (1867-1919) f Lotz Károly és Székely Bertalan művésziskolájában lanull, majd Münchenben és Párizsban. Eleinte történelmi képeket festett naturalista szemlélettel. („Isten kardja’’, „Tatárjárás után’’.) Mindkettő nagyszerű alkotás. 1896-ban hazajött és egyik megalapítója lett a nagybányai művésztelepnek, mely európai hírűvé j vált. Itt már — a gyönyörű vidék hatására — impresszionistává lett. 1912-ben vette át — a Kada Elek által előzőén történt meghívás folytán — az az év végére elkészült kecskeméti művész- telep vezetését. Előkelő művészgárda jött vele Kecskemétre: Hermann Lipót, Olgyai Ferenc, Kmetty Károly, Perlott-Csaba Vilmos, Dabasi Kovács László, Szacsvai Imre, Falus Ede iparművész és Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Kossuth-díjas nagy szobrászművészünk. A barack mellett most már a művésztelep is országos hírűvé tette Kecskemétet. A telepet állandóan sok budapesti műmész látogatta. Iványi még abban az évben elnyerje a Műcsarnok társulati nagydíját a „Kecskeméti kofák" című képével. Későbbi képeit már dekorálások és stilizálások jellemzik. Figurális és tájképei egyformán értékes művészmunkák. Kecskeméten a tárlatok rendezésével nagy művészbarát- és műpártoló közönséget teremtett. Az ő alkotása az „Űri kaszinó’’ — most pártiskola — nagytermének díszítő freskója. E téren legnagyszerűbb műve a debreceni egyetem auláját díszítő hatalmas arányú remek kompozíciója. Az első világháború alatt a müvésztelep megszűnt és Iványi visszatért Budapestre. Ekkor számos természet-szemléletben átélt remek tájképet festett a Balaton környékéről. A Szépművészeti Múzeum sok értékes alkotásai között kecskeméti tárgyúakat is őriz. A .művésztelep mögötti „Méhes-falu” egyik utcájának névadója lett az 1959. decemberi, kecskeméti képzőművészeti hónap alkalmából. Bodócs Gyula. Mint annakidején megírtuk, átadták rendeltetésének az állami és társadalmi erőből épült kecskeméti anyatejgyűjtő állomást. Városunk régóta nélkülözte ezt az intézményt, — hiányát a koraszülött gyermekek sínylették meg, akiknek nagy szükségük lett volna minden csepp any a tej re. Nem járnak rosszul a tejet adók! Nézzük, jelenleg hogyan mű- ■ ködik az állomás: a kecskeméti anyák milyen számmal keresik fel, hogy lejükkel a koraszülötteken segítsenek? Erre a kérdésre kaptunk választ nemrégiben Ternesz Gizella állomás- vezetőtől: — Sajnos, ez ideig kihasználatlan az állomás, pedig minden nap várjuk: majd csak jön valaki. Csupán — hosszas rábeszélésre — egyetlen asszony jelentkezett eddig, aki vállalkozott tejadásra. Hely van bőven, s egyszerre 12 mamát tudnánk fogadni, sőt szükség esetén többet is, amennyiben ellátogatnának az állomásra. Megelégednénk azonban, ha naponta legalább 10 asszonytól tudnánk tejet venni. Ternesz Gizella ezután végigvezetett a korszerűen felszerelt, ragyogó szobákon, amelyek tisztaságban vetekednek bármelyik fővárosi kórházzal. Található itt fürdő, laboratórium, várószoba — mindannyi higiénikus, praktikus. Nem járnának rosszul a tejet adó asszonyok — folytatja az áiiomásvezető — mert egy liter tejért 45 forintot fizetünk. Vá- rakozniok sem kellene sokat, hiszen félóra alatt át lehet adni a szükséges mennyiséget. Budapesten például jól gazdálkodnak a fizetésnélküli szabadsággal a2 asszonyok. Bizonyos időközönként tejet adnak, s így keresnek :s szabadságuk alatt. Van aki havonta 1300 forintra is szert tehet, ha rendszeresen ad tejet. Miért halt meg öt ikerpár? Eddig a beszélgetés. De mielőtt tovább mennénk, nézzük az anyatej fontosságát dr. Volni Gyula gyermekszakorvos tájékoztatása alapján. Mint mondotta, az anyatej olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek könnyen felszívódnak a csecsemők szervezetébe, tehát az immun anyagot teljes értékben megkapják. Ami pedig döntő: a koraszülött életbenmaradása ettől függ. Látnivaló tehát, hogy a tejadás éppen olyan fontos, mint a véradás: életet mentünk mindkettővel. Megyénkben pedig különösen szükség van erre az intézményre, hiszen a koraszülöttek halálozási aránya 30 százalékra lehető, amely országos viszonylatban — mint azt Volni főorvostól megtudtuk — .a leg-' rosszabb. Ebben az évben öt ikerpár született korán, s mind a tíz újszülött meghalt, mert nem volt biztosítva a megfelelő táplálás — az életet adó anyatej. A megyei kórház naponta várja az áldatlan állapot megszűnését, hogy végre anyatejhez jusson. Erre azonban ez ideig nincs remény. Mitől függ a kecskeméti koraszülött-osztály felállítása Olyan tervről is hallottunk, hogy amennyiben a rendszeres tejadás biztosítva lenne, koraszülött osztályt lehetne létrehozni Kecskeméten, s így nem kellene a kicsiket Budapestre, vagy éppen Szegedre szállítani. Ehhez azonban elengedhetetlenül fontos az anyák részvétele a tejadásban. Nagy feladat bárul itt elsősorban a védőnőkre, az üzemek vöröskeresztes aktivistáira, hogy e célnak eleget tegyünk. Kérjük fel a dolgozó anyákat a rendszeres, vagy az alkalomszerű tejadásra, győzzék meg őket felvilágosító szóval ennek fontosságáról. így minden bizonnyal megszűnne az idegenkedés is, amely távol tartja asszonyainkat az anyatejgyűjtő állomástól.- , (kohl)
