Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-16 / 141. szám
XV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM Ara SO fillér I960. JÚNIUS 16, CSÜTÖRTÖK Megyénk az egész országgá! együtt halad a szocializmus építésében • • Ülésezik a szakszervezetek megyei tanácsának küldöttgyűlése Szerdán délelőtt Kecskeméten a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházának nagytermében megkezdődött a Szakszervezetek Bács-Kis- kun megyei Tanácsa III. küldöttgyűlése. Az elnökségben helyet foglalt Putics József, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese,, Csutorka Lajos, az Eposz főtitkára, a SZOT-elnökség tagja, Beckl Sándor, a SZOT titkára, Fekete Miklós, az MSZMP városi bizottságának titkára, Horváth Ignác, a KISZ megyebizottságának tagja, Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei titkára, Csenki Ferenc, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára, Végvári István, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója és több régi szakszervezeti aktíva. Csenki Ferenc megnyitó szavai után Szabó Lajos, az SZMT elnöke mondotta el az elnökség beszámolóját. Az SZMT elnökségének beszámolója Szabó Lajos, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke tájékoztatta az egybegyűlteket a második küldöttértekezlet — 1956 — óta eltelt négy év munkájáról, majd így folytatta: — Elért eredményeink fő forrása a párt helyes politikája volt, amely helyesen fejezte ki a dolgozók vágyát, törekvését. Ez többek között azt is jelenti, hogy a termelés növekedésével egy időben, évről évre növekedett a dolgozók átlagjövedelme. Ezután megyénk fejlődésére, termelési eredményeire és a szakszervezetek munkájára tért rá, Kijelentette, hogy megyénk az egész országgal együtt halad a szocializmus építésében. A szocializmus eszméinek gyors ütemű térhódítása a jellemző megyénk politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életére. sodott meg. Az egyik az üzem, a szakma kiváló dolgozója címért folyó egyéni versenyforma, a másik a szocialista munkabrigád címért folytatott verseny. Megyénkben mintegy 370 brigád küzd a szocialista cím elnyeréséért. Eddig 37 brigádnak adományozták oda ezt a címet az üzemi kollektívák. Ezek közül kerülnek ki a legjobb dolgozók is. A szakma kiváló dolgozója címért folyó versenyben 1959 második felében 1246 dolgozó kapott kiváló dolgozó oklevelet, 412 pedig jelvényt. A szocialista munkaverseny eredményeként 1959-ben — 1957-hez viszonyítva — a minisztériumi iparban 25 százalékkal, a helyi iparban 24,1 százalékkal, az építőiparban pedig 61 százalékkal termeltek többet. gyárakban 6,3, a tanácsi vállalatoknál pedig 6,7 százalékkal volt nagyobb a 100 munkásra jutó improduktív létszám 1959- ben mint 1957-ben. Szabó elvtárs ezután rátért a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos problémák taglalására. Utalt arra, hogy a termelékenység emelésének egyik döntő előfeltétele a műszaki fejlesztés, a gépek tökéletes kihasználása. Elmondta, hogy megyénk üzemeinek gépesítése, technikai fejlesztési üteme az utóbbi években jelentősen meggyorsult. Ezt bizonyítják a gépek vásárlására fordított összegek. A mezőgazdaságban 403 százalékkal, a helyi iparban 434, a nehéz-, kohó- és gépiparban 211 százalékkal több pénzt költöttünk gépek vásárlására 1959-ben mint 1958-ban. Tükrözi ezt az ipari fejlődés. Az utóbbi években megnövekedett az építkezésre és a gépek vásárlására fordított összeg. Az élelmiszeriparban másfélszer több beruházási összeget használtak fel 1959-ben, mint 1958- ban. Az építőipar kapacitása négy év alatt háromszorosára nőtt, ugyanakkor 60 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma. A megyei tanács is jelentős erőfeszítéseket tett meglevő vállalatai termelő kapacitásának bővítésére, új vállalatok létrehozására. Ezt tükrözi az 1959. évi beruházás is, mely háromszorosa volt az 1958. évinek, A megyei, városi és helyi vezetők közös erőfeszítése nyomán gyáraink bővültek, s tovább bővülnek. Ezek közül említésre méltó a ZIM Kecskeméti Gyáregysége, a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Bajai Ruhaüzem, a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat és még több minisztériumi és helyiipari vállalat. A bővített üzemekben a dolgozók száma az elmúlt négy év alatt több mint 9000-rel növekedett. Fellendült a szocialista munkaverseny Üzemeink 1957 óta az előírt tervekét rendszeresen teljesítették, sőt túlteljesítették. Ebben jelentős része volt a bürokratikus vonásoktól megtisztult szocialista munkaversenynek, — amelynek lángja a párt VII. kongresszusának tiszteletére csapott a legmagasabbra. A versenyben két főbb forma honoEnnek megfelelően vállalataink jelentős összegeket fizettek ki nyereségrészesedésként. 1958-ban 17 millió 900 ezer forintot, 1959-ben 29 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki üzemeinkben. A nyereségrészesedési rendszer bevezetése jó hatással volt a vállalati gazdálkodás helyes módszereinek kialakítására, a dolgozók felelősségérzetének fokozására, ami a munkafegyelem szilárdulásában, az igazolatlan mulasztások számában és a selejt csökkenésében nyilvánult meg. A termelékenység alakulása A termelés növekedésével egy idejűleg azonban nem alakult kielégítően a termelékenység. A termelésnövelést jórészt létszámemeléssel, nem pedig a termelékenység növelésével oldották meg üzemeink. Ezt bizonyítja, hogy a minisztériumi ipar termelésének 25 százalékos növekedéséből — 1957—1959 között — csak 9,8 százalék jutott a termelékenységre, 14 százalék pedig létszámemelés következtében jött létre. A helyi iparban a termelékenység 1 százalékkal, a létszám 23 százalékkal növekedett az előbb említett időben. kedvezőtlenül befolyásolta a texmelékenység alakulását az improduktív munkások számának emelkedése. A nehéziparban 5,1, a kohó- és gépipar üzemeiben 4,6, az élelmiszeripari | Ezután rátért a szakmai képzés jelentőségének ismertetésére, az iparitanuló-képzésre, az újító-mozgalomra. Ez utóbbi jelentőségét méltatva elmondta, hogy a minisztériumi iparban 1959-ben 476 újítást vezettek be, amely 11 millió forinttal csökkentette az önköltséget. Az építőiparban beadott újítások száma 54 százalékkal volt több, mint 1958-ban. Az eredmény 7 millió forint megtakarítás. A mezőgazdaságban 11 millió, a helyi iparban 241 ezer forint volt az újításból adódó megtakarítás. Az eredmények megkövetelik, hogy szakszervezeteink az eddiginél nagyobb figyelemmel kísérjék a műszaki intézkedési tervekben vállaltak megvalósítását. Szabó elvtárs ezután rátért a mezőgazdaságban elért eredmények ismertetésére. A mezőgazdasági kérdésekkel való foglalkozása után így folytatta: Jelentősen növekedett az életszínvonal A munkás-paraszt kormány intézkedései folytán évről évre növekedett a dolgozók életszínvonala, Megyénk bérből és fizetésből élő munkásainak átlag- keresete 38 százalékkal, a gépállomási dolgozóké pedig 70 százalékkal volt nagyobb 1959-ben, mint 1955-bcn. Ez a jelentős béremelés még nem fejezi ki az életszínvonalban bekövetkezett változást. A (Folytatás a ?, oldalon) Lényegesen emelkedett az áruforgalom (/Átélt tartott a meipjec /eloái áriáit ageratia bízóit lázi Június 14-én, kedden ülést tartott a megyei felvásárlási operatív bizottság, Sarok Antal elvtársnak, a megyéi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének vezetésével. Az értekezleten jelen volt a Belkereskedelmi Minisztérium, valamint az Élelmezésügyi Minisztérium Boripari Igazgatóságának több munkatársa is. Elsőnek a paraszti vásárlóerő alakulásáról és annak kielégítéséről szóló napirendi pontot vitatták meg. A jelentést a megyei tanács kereskedelmi osztálya készítette. A megye áruforgalma az utóbbi években lényegesen emelkedett. Ez természetes is egy szocializmust építő országban. Az 1954-től 1959-ig terjedő időszakban a megye egész áruforgalma 50,1 százalékkal növekedett, ugyanakkor a földművesszövetkezetek forgalma, amely elsősorban a parasztság áruvásárlását jelenti 62,9 százalékos felfutást ért el. Az operatív bizottság megállapította: arra kell törekedni, hogy a faluban is növekedjék az áruválaszték. A második napirendi pont a borfelvásárlás és az értékesítési szerződéskötés helyzetéről szólt. Az 1960—61. évi értékesítési szerződés feltételei több tekintetben eltérnek az előző évitől. A szerződéses áruért 10 százalékkal magasabb árat fizet az Alföldi Állami Pincegazdaság. Minden áruféleségre, szőlőre^ mustra, borra lehet szerződést kötni az egyéni termelőnek is. A termelőnek joga van meghatározni az áru átadásának idejét. Eddig a pincegazdaság ősz- j szesen több mint 200 ezer hektoliterre kötött szerző- * dést. i Végül a bizottság a termelői igazolványok kiadásának és felhasználásának ellenőrzéséről szóló jelentést vitatta meg. DCődóLif baltáit DCe.cjke.mtte.ti Kodály Zoltán világhírű zeneszerző, városunk szülötte, kedden feleségével együtt Kecskemétre látogatott. A reggeli órákban az ének és zenei általános iskolát kereste fel, ahol egy óra meghallgatása után a tantestület tagjaival beszélgetett. A délelőtt folyamán a Felső fokú Óvónőképző Intézetbe is ellátogatott, ott a középső és nagycsoportos óvodások énekóráján vett részt. Az óvónőképző igazgatónőjével folytatott beszélgetése során az új típusú nővérképzésről tájékozódott. A déli órákban a Katona József Gimnáziumba látogatott elhitt a középiskolákban folyó ze-* netanítás eredményeiről és módszereiről érdeklődött. A gimnázium tantestülete előtt megelégedését fejezte ki a város iskoláiban folyó zeneoktatásról. Délután dr. Dallos Ferenc elv- társat, a megyei tanács elnökét kereste fel Kodály Zoltán é» felesége. A megyei tanács elnökével a város zenei oktatásáról és a zenei élet fejlesztésének! távlati terveiről tájékozódott a város híres szülötte. Kodály Zoltán elismeréssel nyilatkozott a város zenei oktatásáról ea helyeselte a fejlesztés' terveit. Nemzetközi békenap Kiskunfélegyházán. A Hazafias Népfront kiskunfélegyházi városi és járási bizottsága június 26-án, vasárnap nemzetközi békenapot rendez Kiskunfélegyházán. Az újjáválasztott városi és járási népfront-bizottság első, nagyobb szabású munkája lesz ez a nap, melyre tíz külföldi ország követségének képviselőit hívták vendégül. A nemzetközi békenap délelőtt 9 órakor békegyűléssel veszi kezdetét, melynek előadójául, Dezséri Lászlót, a rádióból jól. ismert békeharcost kérték fel. Délután a vendégek, s a nap részvevői a Töserdőbe tesznek kirándulást, este pedig fővárosi művészek vendégjátékát tekintik meg a művelődési ház nagytermében. A Kecskeméti Kőipari Vállalat mellett épül a 14-cs számú Autóközlekedési Vállalat új telephelye. Képünk az új, tágasi világos szerelőcsarnokot mutatja be. Az ősz folyamán már itt javítják) tartják karban a vállalat gépkocsijait.
