Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

A. oldal

1960. június 1, szerda

3ól szervezték meg a munkát a Tiszagyöngye szőlőjében és kertészetében

^ÄgiSS Seprőtánc

A járási szemlén és a kulturális bemutatókon nagy sikerrel szerepelt a bácskai KI8Z- egyiiítes magyar* délszláv és német nemzetiségi csoportja. Az együttes műsorából bemutatunk két jelenetet.. — Felső képünkön: hercegszántói délszláv táncospár, népviseletben; az alsón: a délszláv legények seprűiánca.

Ünnepi Könyvhét Baján, Kalocsán

Már a megalakulása•

'kor, kora tavasszal alapos (szervezéssel fogtak munkához la 2300 holdas Tiszakécskei Ti- jszagyöngye Tsz-ben. A vezető- iség minden taggal egyénenként elbeszélgetett, hogy melyik üzemágban, s kivel szeretne egy munkacsapatban dolgozni.

A több napot igénybevevő fáradozás meghozta gyümölcsét, mert időre elvégezték a szőlő soron levő művelését, s az egyéb tnövényfélék ápolását

A tsz 310 holdon termeszt szőlőt, s ezenkívül majdnem minden tag 600 négyszögölet kapott háztáji területként, ami összesen 170 holdat tesz ki. A közös szőlőparcellák gondozására három munkacsapatot hoztak létre. A Matkovics János vezette, s főleg idősebbekből álló 12 fős egység valamivel több mint 32 hold megművelését vállalta, de tervén felül 7 tioldon a nyitást is elvégezte. Sulák Sándor 10 fős munkacsapatában fiatalabbak dolgoznak; 11 hold szőlő ’ gondozása a feladatuk, de egyéb munkáknál, főként a szállításoknál is igénybe veszik őket.

Sánta László vezetésével dolgozik a harmadik, az úgynevezett vegyes-munkacsapat, melynek létszáma a szőlőmunkáktól függően, változó. A nyitásban például huszonhármán vettek részt, közöttük a fogatosok, kertészek, vezetőségi tagok, —mint mondják — »akinek csak volt ideje«, a permetezést viszont

Jankovich Ferenc:

Rídégetés

Jankovich Ferenc török hé- doltságbeli regénytrilógiáiának befejező harmadik kötete á Híd- égetés. Az érdekes regény az 1600-as évek közepén játszódik, hősei történelmi személyek: Montecuccoli, Wesselényi, Zrínyi Miklós. Ugyanakkor a regény hű képet fest a végvári vitézekről, a korabeli hadi életről.

Oravecz Paula: r

Faforgácsok

A Kócos című nagysikerű regény szerzője új művének első kötetében három 'testvér életét mondja el. A testvérek közül ketten a századeleji magyar vidéki iparos kispolgárok kicsinyes harcát vivják a vagyono- sodásért. A család harmadik tagja a nyolcgyermekes Hanák- né félproletár életviszonyok között küzd gyermekeiért, de önfeláldozó élete sem tudja ösz- szetartani a családot, melyet kíméletlenül felbomlasztanak a századelő társadalmi megrázkódtatásai.

Földeák János:

Té koslók

1956 november 4-én hajnalban indult Földeák János regényének cselekménye. Serdülő fiatalok, a budapesti munkáskerületek lakói a hősei és mindössze öt nap sodró erejű eseményeit sűríti össze.

Barabás Tibor:

Egy címíró emlékiratai

A cimíró, akiről Barabás Tibor regényében szó van, maga az író. Önéletrajzi jellegű visz- szaemlékezések adják tehát az alapját az érdekes, humoros eseményeknek, kalandoknak, melyek az akkori idők kritikáját is nyújtják. A harmincas évek társadalmi életét választotta az író műve keretéül, s fő témája az az erőfeszítés, amellyel az állástalan szegény emberek abban a korban igyekeztek fenntartani az életüket.

már nyolcan-tízen végzik; A szőlőművelésre beállított egy állandó, s a más munkákat is végző két munkacsapaton kívül több mint százan egy-két holdas parcellákon egyénenként művelik a szőlőt.

A munkaerő többféle csoportosításban való elosztását a nagyüzemi parcellák kialakításának a hiánya tette szükségessé, s az ilyetén munkaszervezés meglehetős rugalmasságra vall. Az eredmény pelig az, hogy márciusban végeztek a nyitással, a következő hónapban a metszéssel, május 26-ig az első permetezéssel, de több helyütt már kétszer is permetezték a szőlőt.

A tsz 230 hold, s kisebb- nagyobb parcellákból álló kertészetében 17 munkacsapat dolgozik. Molnár Ignác főkertész naponta egyszer-kétszer kerékpáron meglátogatja az egymástól 1—5 kilométerre fekvő területeken a csapatokat. Ezek mindegyikének van még külön vezetője is. Az 5—25 fős munkacsapatoknak — kettő kivételével — asszonyok a tagjai. Szorgalmukért, a közös munkákban elsőnek való részvételükért a vezetőség dicsérettel emlegeti csaknem valamennyit.

Még március közepén a zöldségtermesztő munkacsapatok a termelőszövetkezettel szocialista szerződést kötöttek, amelyben létszámukhoz mérten különböző nagyságú parcellák megmunkálását vállalták. Özv. Su- bicz Béláné 25 fős csapata pl.

Erdős László:

A szökevény

A Magvető által kiadott kisregény izgalmas események kapcsán mondja el, hogyan szöktek meg 1944 nyarán az egyik büntető munkásszázadból a kommunisták. A regény hőse 12 évet töltött a fegyházban, miután kalandos körülmények között megnyílt előtte a szabadulás útja.

Csendben eszegették paradicsomos halkonzervüket, egymás után merítve kanalukat a bádogdobozba. Az ütegparancsnók pillantására mindannyoszor szégyenlősen maguk alá húzták lábukat, s abbahagyták az evést. Az egyik tüzér volt, a másik gyalogos. Nemrég kerültek ki a tiszti iskoláról, a tartalékból küldték ide őket. Ügy látszik, együtt érkeztek, a fejadagjukat is közösen vételezték. Belicsenko valahogy kedvteléssel nézte őket. s a helyzetjelentést hallgatva, minduntalan akaratlanul rájuk pillantott.

— Nos jó, ütegparancsnok, mindez rendben lenne, de van-e lőszered? — és Gurkin ravaszul körülnézett, leste a hatást. A feketskucsmás ütegparancsnokot nem kérdezte: az már az »ő embere« volt.

— Valamicske akad — mondta Belicsenko; tapasztalatból tudta, hogy nem jó elárulni a készleteket.

— Ismerlek én benneteket, tüzéreket — fenyegette meg Belicsenkot a magasabb beosztású tiszt bizalmaskodásával. — Ideadnak segítségül, csak lőni nincs mivel.

Az aprótermetű Gurkin ebben a pillanatban nagynak,

összesen 100 holdon vállalta el a borsó, paradicsom, zöldbab, burgonya, kukorica termesztésével járó munkákat. Május utolsó hetéig a 20 hold burgonyát, a feleannyi zöldbabot már egyszer megkapélta, a paradicsomot 15 holdon palán tázta, s a tíz hold zöldborsóból 14 mázsát leszedett a csapat.

A kivételként említett 8, illetve 10 fős zöldséges csapatban férfiak dolgoznak, a -házasok azonban a feleségükkel együtt. Ök nevelték az egész kertészet számára a palántákat, s most a külön parcelláikon tovább kertészkednek.

A következő gazdasági évre kialakítják a tsz-ben a nagy táblákat, s a munkacsapatokat is szükségképpen átszei'- vezik. Az év végéig szerzett tapasztalataik birtokában kétségtelenül jól oldják meg azt a feladatot is.

T. I.

Aranyés gyémántdiplomások

Megható kezdeményezést jelent az 50 és az azon felüli, továbbá a 60 és az azon felüli diplomák kiosztása a, pedagógusnapon. Remegő kézzel írt, öreges betűk számolnak be 50— 60 év odaadással végzett nevelő munlcájáról. Kis, eldugott falvak, tanyák pecsétje mutatja, hogy ezek a tanítók hol töltötték eddigi életüket, hol végezték áldásos munkájukat. — Hány levélen elmosódott betűk árulkodnak arról, hogy írójuk könnye hullott a levélpapírra, amikor életük küzdelmeiről, nehézségeiről, szépségeiről és győzelméről adnak számot.

Köszöntjük az idős kitüntetett pedagógusokat. Népünk szeretete és hálája a nyugdíjazás után is kíséri őket, megbecsüléssel és nagy szeretettel emlékezik hasznos, hosszú és szép munkájukra. A megye 22 nyugdíjas pedagógusát tüntetik ki Baján a pedagógusnapon arany, illetőleg gyémántdiplomával.

mindenható főnöknek érezte magát, sőt ilyen pózt is vett fel. Belicsenko ismerte a gyalogsági parancsnokok szokásait: saját tüzérségüket kímélik, á hozzájuk beosztottakkal viszont, míg náluk vannak — bármilyen kaliberűek is — igyekeznek minden lyukat betömni, alaposan kihasználni. úgyis visszaveszik őket. Az ilyen parancsnokoknak lehetetlen megmagyarázni, hogy közepes tüzérséggel géppuskát elhallgattatni annyi, mint ágyúval verebekre lőni. Minden magyarázatra csak annyit válaszolnak: »Mi az, hogy nem lehet? Tüzelj!«

És Belicsenko csak mosolygott.

— Mondd, százados, hozzád küldték ezeket a hadnagyokat?

Gurkin hanyagul megfordult a székén.

— Ezeket? Hozzám.

A hadnagyok abbahagyták az evést, és Belicsenkora néztek. Érezték, hogy szimpatizál velük.

— Egy szakaszparancsnokom hiányzik... »Három nappal ezelőtt elesett« — akarta mondani, de a hadnagyokra pillantva meggondolta magát.

— Jó helyen mondod ezt? Tudod. hány szakaszparancsnokom

A bajai írók sikerrel szerepeltek a helyi nőtanács könyvhéti ünnepségén. Ugyancsak a Tóth Kálmán Irodalmi Társaság írói vettek részt Kalocsán a Városi Moziban rendezett ünnepi irodalmi matinén is. Vasárnap Baján a Tanítóképző Intézet dísztermében irodalmi est megrenmaradt? Még az aknavetőknél

is szakaszvezető a parancsnok. — És szigorúan a hadnagyok felé fordult. —« Induljatok a századotokhoz.

A két hadnagy gyorsan, zajtalanul felállt, és rá sem nézve senkire, elhagyta a szobát.

Amikor Belicsenko visszatért ütegéhez, újra meglátta őket. A sötétben, egy behavazott pádon, kenyérzsákjukat csomagolták össze.

— Fogd csak — mondta a tüzér, a gyalogos felé nyújtva a konzervdobozt, bizonyára az utolsót —, te a gyalogsághoz mész.

— No és ha a gyalogsághoz? Akkor is vedd el csak te.

Meglátva a közeledő Belicsenkot, zavarba jötték, mintha valami szégyenletes dolgon kapta volna rajta őket, s várakozva, sután topogtak. Belicsenko szótlanul ment el mellettük. Tudta, mire gondoltak, mit éreztek.

A városban lövöldöztek. Az eget fényszóró pásztázta, visz- íénye a földre hullott, az üres házak ablaküvegei vakon csillogtak. Belicsenko érezte, hogy vannak emberek ezekben a házakban, csak a mély pincékbe rejtőztek, amíg körülöttük tombolt a harc.

Belicsenko a két hadnagy sorsára gondolt; Holnap, az ismeretlen magyar városban, otthonuktól oly távol, első harcukat kell majd megvívniuk. S mindaz, amit eddig átéltek, éreztek, olvastak, minden, amire tanították őket. amiről álmodoztak, — mindez előkészüdezésére került sor, amelyen nagy sikerrel közreműködött a Kortárs írócsoportja, a Kecskeméti Katona József Irodalmi Társaság, valamint a Bajai Tóth Kálmán Társaság írócsoportja. Az irodalmi esten Tóth László író is megjelent.

let volt a holnap reggelre. Jóképű, becsületes arcú fiúk. Minden gondolatukkal a jövőben kalandoznak, amelyben azok az emberek és gyermekeik i élnek majd, akik most pincék-1 ben rejtőzve várják a németi invázió elvonulását, — értük is’ jöttek ide harcolni. Belicsenko nem tudhatta, hogyan alakul i majd sorsuk, De bárhogyan ala-! kul is, bármily rövid és nehéz lesz is, tudta, hogy véget ér a háború, elnémul a csatazaj, s a jövő emberei egyszer még irigyelni fogják őket.

És mégis óda akarta venn1 a hadnagyot magához, az ütegbe; Miért? Taláh azért, hogy megmentse, megóvja őket? Eire most maga az úristen sem lenne képes. De a nagy tettek közepette nem mindig volt rá idő, sőt nem is mindenki óhajtott azon töprengeni, milyen halál elkerülhetetlen, s milyen kerülhetné el az embert — háború volÍ! Nincsen háború vér nélkül. Belicsenkónak úgy tetszett, hogy Gurkinnál észszerűbben, kíméletesebben tudná felhasználni ezeket a fiúkat, akik éppen csak elkezdtek élni.

Az ütegnél a katonák csákánnyal törjék a kőkeményre fagyott földet. Izzadtság- és ma- horkaszag töltötte be a csípős

levegőt.

Az ütegpahmesnokot meglátva, Nazarov hozzálépett és jelentett. A katonákkal együtt ásta a fedezéket, köpenyét ledobta, s miost ginmasztyorká- ban, felhevülten, kínos pontossággal tisztelhet,, (i’uiyt. löv.)

VWWVS/V’^VWV»WWVWWWVW<

Magyar írók művei a könyvhéten