Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-24 / 148. szám

I960, június 24, péntek 9. oldal A gazdasági feladatok végrehajtásáról tárgyalt a jánoshalmi pártbizottság \ jánoshalmi községi pártbizottság legutóbbi ülésének napi­rendi pontjai hosszabb időre megszabják a község kommunis­táinak gazdasági és politikai munkáját. Elsőként a mezőgazda­ság időszerű kérdéseit és az árutermelési terv végrehajtását beszélték meg. Csupity István elvtárs, a párt jánoshalmi végre­hajtó bizottságának tagja számolt be a növényápolás időszerű kérdéseiről, az aratás és cséplés előkészítéséről. Részletesen beszélt a sertéstenyésztésről, hangsúlyozta az anyakocaállomány növelésének fontosságát, az egyéni és a tsz-gazdaságokban egy­aránt. Ennek nyomán a Kossuth és a Petőfi Tsz-ben máris határozat született: 100 holdanként 5, illetve 7 anyakocát tarta­nak majd. Mélyrehatóan elemezte a beszámoló a tsz-ek áruter­melési munkájának állását is. A következő napirendi pont előadója Balogh Lajos elvtárs, a párt végrehajtó bizottságának titkára volt. Balogh elvtárs részletesen foglalkozott a pártmunka minden területével. Mint mondotta, jelentős mértékben javul a párttagság eszmei, politi­kai színvonala, amely nagymértékben segíti a párt gazdasági és politikai tevékenységét. Felhívta a figyelmet a termelés párt­ellenőrzésének fontosságára. (Lusztig) Libamáj Franciaországba Kiskunfélegyháza és környé­ke az ország legjelentősebb liba­tenyésztő vidéke. Évente erről a vidékről 60—70 ezer libát szállítanak a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalathoz. — Kiskunfélegyházán a szakszerű tömési módszerrel — melynek lényege, hogy öt hét helyett 7 hétig tömik a libát — elérték, hogy országosan itt tenyésztik a legnagyobb májú libát. A májliba szállítását már megkezdték a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalathoz. Hetenként jelenleg 150 májlibát dolgoznak fel. A libamájat Franciaországba exportálják, he­tenként egy alkalommal 50 kg-os tételben, és ezért alkal­makként 500 dollárt fizet ki a francia kereskedelem. A »libamáj-szezon« augusztus végén kezdődik. A tervek sze­rint a kora őszi hónapokban 300 mázsa kiskunfélegyházi libamájat juttatnak el a francia vásárlókhoz. WVWWVWWWVWWWWVWVV« OCikeUek a törpjeq.hm.k Megyénk nádas, vizes terüle­tein nagy számban fészkelnek a törpegémek. Ez a gerle nagy­ságú madár Magyarország leg­kisebb gémféléje. Fészkét a sűrű nádasok közé rakja, köz­vetlenül a víztükör fölé és Itt költi ki öt-hét porcelánfehér tojását. A Fülöpszállás melletti Szívós-széki mocsaras vidéken és a szikrai rezervátumban már százával csipognak a pelyhes kis fiókák. A kecses törpegém hasznos pusztítója a halgazdál­kodásra káros vízirovaroknak. — Az a panaszom, hogy bár­hova megyek, kisebbségi ér­zést keltek az emberekben. Termslöszövetkezeteink életéből (Községi tudósítóink írják.) A jászszentlászlói Zöld Mező Termelőszövetkezetben összefog a tagság, hogy a fű-betakarítást meggyorsítsák. Maga a terme­lőszövetkezet elnöke, Besze Sán­dor is kaszát fogott már. A szé­na betakarításánál, illetve a gyűjtésnél a női munkacsapat is segédkezik. Minden erőt ösz- szefognak annak érdekében, hogy elegendő takarmány le­gyen a jószágoknak, • A kéleshalmi Vörös Csillag Termelőszövetkezet közgyűlésén értékelték a mezőgazdasági munkák helyzetét. Az elnök megállapította, hogy jól halad a növényápolás, van elegendő munkaerő is, és minden lehe­tőség megvan arra, hogy idő­ben történő kapálással elősegít­sék a terméseredmények növe­lését. Megállapították, hogy a burgonyabogár irtását sikerült megoldani. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a növényvé­delemre is. A tagság úgy hatá­rozott, hogy mielőtt teljes ütem­ben megkezdődik az aratás, mindenfajta növényápolási mun­kát elvégeznek. * A jánoshalmi Kossuth Ter­melőszövetkezet közgyűlésén el­ső napirendi pont volt hét új tag felvétele. Ezután megvitat­ták az aratás megszervezését* A szövetkezetnek 210 kataszt-r ralis hold búzavetése uan*. amelyből 80 holdat kombájn; fog betakarítani. A 130 hol&\ főként szétszórt parcellán van^ tehát kézzel kell aratni. Hum szonnégy kaszáspár fog segéd-* kezni a betakarításban. Ügit\ számolnak, hogy öt nap alatti befejezik az aratást. A gabona* betakarítás után azonnal elvég* zik a tarlóhántást és a másod* vetést. Elhatározták a taggyű lésen, hogy 50 kocával növelik* a sertésállományt, hogy a 100' katasztrális holdra jutó öt koca« meglegyen. Szó volt arról is* hogy a meglevő 1800 csirkén kívül még 3000 naposcsibét vá* súrolnak értékesítés céljából. * Baján a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola politechnikai gyakorlatok keretében segíti az időszerű munkák elvégzésében az ottani Duna Termelőszövet­kezetet. Ugyanakkor a terme­lőszövetkezet is segít az iskolai gyakorlókért megművelésében. Ennek a kölcsönös segítségnek sok előnye van. A gyerekek megismerik a nagyüzemi gaz­dálkodást, megszeretik. Az is­kola a burgonyabogár szedésé­ben is segített a termelőszövet­kezetnek. Majdnem 10 kilo­gramm bogarat szedtek össze. Ülést tartott a tiszakécskei népi ellenőri csoport, A közelmúltban ülést tartott a tiszakécskei NEB-csoport, amelyen a megyei népi ellenőr­zési bizottság kiküldötte ismer­Nyakolaj helyett fékolajat! Ezúton nyújtom be kérelme­met mindazon gépkocsivezetők nevében, akik tűvé tesznek min­den szaküzletet egy csepp fék- olaj után. Ez a százszor keresett olaj már annyira hiánycikk, hogy a fékcsikorgás okozta idegfeszültség megszüntetésére sofőrjeink kezdenek rátérni a pálinkára, melyet, no nem a torkukra — hiszen rendes, KRESZ-hívő sofőrök ők —, ha­nem a féktengelyre csepegtet­nek. Tréfa, nem tréfa, — ez a valóság! E különös helyettesítés mel­lett azonban nem mehetünk el szó nélkül! Már csak azért sem, mert drága mulatság, de azért sem, mert az országút vándora sohasem tudhatja: mikor kerül útjába egy italbolt. (Javaslom e célból a benzinkutak mel­lett pálinkakutak üzembehelye­zését!) Ezek után bizonyosan rájön­nek a fékolaj fontosságára a Budapesti Autóalkatrész Keres­kedelmi Vállalat 1. számú el­osztójánál is, a Budapest, Nagy­mező utca 15. szám alatt, ahol a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 131. számú önkiválasztó műszaki üz­letének vezetője gyakori ven­dég, — fékolaj ügyben. Mert, annak ellenére, hogy Budapes­ten Dunát lehetne lékolajjal re- keszteni, Kecskeméten híre- hamva sincs, — legalább is ed­dig. Már pedig itt is vannak gépkocsik, méghozzá nem is kis számmal, s ha jól utánagondo­lunk, ez az állapot könnyen bal­esetet idézhet elő, mert az ola- jozatlan fék egyáltalán nem fog. Nem is beszélve arról, hogy a pálinka kimarja a fék gumi- rcszeit, az olajozatlan fék tulaj­donosát pedig »elmarja« a rend­őr. Nem tudjuk eldönteni, — miért nem jut Kecskemétnek fékolaj. Valószínűleg a fent ne­vezett budapesti vállalat bízik a hírős város még híresebb ba­rackpálinka-készletében. Ha ez így van, akkor protcstálunk; Nyakolaj helyett fékolajat a kecskeméti fékekre! (K. A.) tette a népi ellenőri munkát, s jelölte meg a népi ellenőri szervezet előtt álló feladatokat. Ezen a gyűlésen választották meg a NEB-csoport elnökét, Pauk József elvtárs, a Tisza­kécskei Cipész Ktsz elnöke sze­mélyében; helyetteséül pedig Dankó János elvtársat. Mint a megbeszélésen kitűnt, a tiszakécskei népi ellenőrzési csoport — úgy ahogy más köz­ségekben is — feladatának tartja a gazdasági élet figyelé­sét, a hibák okainak megelőzé­sét és feltárását. — a gazdasá­gosabb termelés érdekében. A csoport készséggel vesz majd részt azokban a vizsgálatokban is, amelyeket a megyei népi ellenőrzési bizottság jelöl ki feladatként számukra. Amikor nem szerencsés a kéményseprő A kecskeméti kéményseprők orvosolható gondjai A téli tüzelés fontos feltétele a kémények tisztántartása, A nyári hónapokban tehát komoly munka vár a kéményseprőkre: ki kell golyózniuk az eldugult füst járatokat, hogy a hideg idő­ben zavartalanul tüzelhessünk. 30 éves tetőjárda Munkájuk nem éppen veszély­telen, különösen, mióta jó né­hány tetőjárda járhatatlanná vált. Kecskeméten, a Széchenyi tér 1. szám alatt levő épület tetőzetét például február óta nem meri megközelíteni ké­ményseprő, mert a 30 éves tető­járda bármikor leszakadhat, annyira elkorhadt. Így azután senki sem tudja a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserép- kályhaépítő Vállalatnál, hogy a tömérdek korommal mi történ­jék, Igaz, jelentették a tartha­tatlan állapotot a KIK-nek, s az csak augusztus 20-ra Ígérte a tető járda kijavítását. A ki­álló téglák és a bukós cserepek is veszélyeztetik a kéménysep­rők életét. Sorolhatnánk megyei viszonylatban Is azokat a bér­házakat, intézményeket, ahol a több évtizedet megért, korhadt tetőjárdán életveszélyes jár­kálni. Fontos ezt hangsúlyozni az életveszélyesség mellett azért is, mert a kéményekben maradt korom miatt nem kis gondot és bosszúságot jelent majd ezek­BERTALAN bácsi, a hivatal könyvelője évek óta azért örvendett közkedveltségnek kol­légái körében, mert a A póruljárt fréfacsínáló — Nincs igazság, egy ilyen vén pernahaj- der... Minek annak már a pénz... stb., stb. — hangoztatták a ben az épületekben a téli tüze­lés. Rossz tervezés — hanyag munka Megnehezíti, sőt helyenként lehetetlenné teszi a tüzelést az építőipari vállalatok érthetet-- len magatartása is. Sok esetbei* ugyanis a kémények megépíté­sekor nem hívják meg a Ké-i ményseprő Vállalat ellenőrét, a így nem egyszer fa- és malter-« darabok maradnak a kémény­ben. Másik kifogásolható eljá-i rás pedig, hogy legtöbb ké­mény keresztmetszete szűk# nem felel meg a követelmé­nyeknek, s ez idő előtti eldu­gulást eredményez. így készí-' tették el a Dózsa György úti lakóház-tömb gyűjtőkéményét is, amelynek átmérőjét emele­tenként kellett volna bővíteni.,' Látható tehát, hogy a helytelen tervezést, s a nem lelkiismere­tes munkát nemcsak a lakók, de a kéményseprők is meg- sínylik. Éppen ezért ajánlatos -lenne, ha a lakások építésekor az építők a 16x16-os kémény- ; méretet alkalmaznák. , j „Szakértő“, zsugori, 'erőszakos — kárvallott! ; Végül azokról írunk, akik — ! bármilyen meglepő is ez, de jilyenek gyakran akadnak —* íkézzel-lábbal tiltakoznak a ké- Iménykotrás ellen. Főképpen a lajosmizsei és a kerekegyházi ta­nyákon tapasztalható ez a ma­gatartás, ahol — a tapasztala­tokból ítélve — nem szívesen engednek kéményseprőt a ház­ba, sőt esetenként még be sem engedik az épületbe. Egy zsu­gori gazda — hogy ne kerüljön pénzébe, mert ő saját maga is »ért« hozzá — vasvillával tá­madt az egyik kéményseprőre, amikor az ki akarta tisztítani a kéményt. Már pedig a ké­ményben lerakodott korom könnyen tüzet idézhet elő, amely tetemes károsodással jár. Nem érdemes hát azzal a 14 forint 40 fillérrel takarékoskodni —• ennyi ugyanis a kéményseprő- díj tanyán —, melynek fejében egész évben tisztántartják a kéményt. Figyelmeztetőül csak annyit: Bács megyében ebben az évben 10 kéménytűz okozott kisebb-nagyobb kárt, mert a felhalmozódott korom lángra- lobbant. Kohl Antal »parvenű« háta mögött, s a tegnap még köz­kedvelt Bertalan bácsi a közirígység »tárgyává« avanzsált. Ám az emberek reális érzékűek, s lévén a kölcsönkérés (az ilyen esetben, de hajjaj, még normális körülmények között is sohanem- adomra) általános szokás, — másnap már meg­jelent a könyvelő lakásán a pumpolás első fecskéje. Utána a második, a tizedik,, a hu­szadik. — Édes Bertalan bácsi, meghalt a nagyma­mám, díszes temetést szeretnénk neki ren­dezni. Megérdemli szegény, olyan jó lélek volt. Mindenkin segített. De nincs pénzünk... Csak három hónapra, drága Bertalan bácsi, ötezer forintot... — Kedves kartársam, remek üzleti lehetőség. Harminc százalék kamat. Csak egy évre adjon kölcsön százezer forintot. És így tovább. Két nap alatt tizenöt esküvőre hívták meg a könyvelőt, mint a »legkedvesebb vendéget«, harminc gyerek keresztapaságát sze­rették volna rátukmálni (annyian nem is szü­lettek), s mivel özvegyember, ötven házassági ajánlatot kapott a szebbik nem »kimondottan jó családból származó, tiszta múltú, intelligens, otthont kedvelő« képviselőitől. HASZTALAN magyarázta szegény Bertalan, hogy tréfa volt az egész. Nem hitték el neki. »Szívtelen, zsugori« — állapították meg róla. Azóta ideggyógyászhoz jár, magánkezelésre, de az a gyanúja, hogy az orvos azért vizsgál- gatja oly hosszadalmasan, mert azt hiszi az is, hogy nemsokára felveszi a több' mint egymillió forintot. Ebbe bele lehet bolondulni — panaszolt leg- meghittebb barátjának! ■■— Hja, kérlek, a pénzzel nem lehet tréfálni! ! Tarján István legelszontyolódottabb hangulatokat is képes volt derűssé változtatni. Egy vicc, tréfa mindig akadt tarsolyában, amellyel mosolyt csalt társai arcára, vidámságot lopott a szívükbe. Ha el­apadt tréfáinak a készlete, újakat eszelt ki; el is nevezték tréfacsinálónak. Nemrég azonban visszafelé. sült el a tréfája. Még odaha — meghallván a rádióból a lottó­sorsolás eredményét —, üsse kő azt a három forint harminc fillért, egy üres szelvényen át­ikszelte az öt nyertes számot. A hivatalban aztán, mintha mi sem történt volna, szendén ült asztalánál, s befelé moso­lyogva figyelte, hogy a többiek milyen mohón esnek az újságnak. Egyeztették tippjeiket a Lottó kihúzott számaival, — s »a fene egye meg, most sem nyertem«, »többé nem lottó­zom«, vagy »én kitartok a két év óta tippelt számok mellett, egyszer be kell futniok«, meg efféle megjegyzésekkel illették azt a tényt, hogy nincsenek a nyertesek között. Bertalan bácsi, mintha csak kevésbé érde­kelné, megkérdezte: »Melyik számok nyertek?« Megmondták neki. Erre komótosan elővette levéltárcájából a húzás után kitöltött szelvényét, s beleélve ma­gát a hirtelen örömtől sújtottak lelkiállapotába, hebegve mondta: »Gyerekek... én.., nye-her- tem... ötös találatom van!« MINT méhraj a virágpordús fára, pillanat alatt rászálltak a kollégák, s egymás hegyéről- hátáról nézték az öt bűvös számot. — No, de ilyet. Bertalan bácsi, maga millio­mos lett... Ekkora mázlit... Gratulálok — fog­ták,, rázták a kezét, ő meg csak mosolygott, mint aki nem is érti, hogy miképpen kegyel­heti ennyire a szerencse. A hivatal többi szobájában percek alatt szét­futott a híre, hogy Fortuna istenasszony homlo­kon csókolta a könyvelőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom