Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-24 / 148. szám
I960, június 24, péntek 9. oldal A gazdasági feladatok végrehajtásáról tárgyalt a jánoshalmi pártbizottság \ jánoshalmi községi pártbizottság legutóbbi ülésének napirendi pontjai hosszabb időre megszabják a község kommunistáinak gazdasági és politikai munkáját. Elsőként a mezőgazdaság időszerű kérdéseit és az árutermelési terv végrehajtását beszélték meg. Csupity István elvtárs, a párt jánoshalmi végrehajtó bizottságának tagja számolt be a növényápolás időszerű kérdéseiről, az aratás és cséplés előkészítéséről. Részletesen beszélt a sertéstenyésztésről, hangsúlyozta az anyakocaállomány növelésének fontosságát, az egyéni és a tsz-gazdaságokban egyaránt. Ennek nyomán a Kossuth és a Petőfi Tsz-ben máris határozat született: 100 holdanként 5, illetve 7 anyakocát tartanak majd. Mélyrehatóan elemezte a beszámoló a tsz-ek árutermelési munkájának állását is. A következő napirendi pont előadója Balogh Lajos elvtárs, a párt végrehajtó bizottságának titkára volt. Balogh elvtárs részletesen foglalkozott a pártmunka minden területével. Mint mondotta, jelentős mértékben javul a párttagság eszmei, politikai színvonala, amely nagymértékben segíti a párt gazdasági és politikai tevékenységét. Felhívta a figyelmet a termelés pártellenőrzésének fontosságára. (Lusztig) Libamáj Franciaországba Kiskunfélegyháza és környéke az ország legjelentősebb libatenyésztő vidéke. Évente erről a vidékről 60—70 ezer libát szállítanak a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz. — Kiskunfélegyházán a szakszerű tömési módszerrel — melynek lényege, hogy öt hét helyett 7 hétig tömik a libát — elérték, hogy országosan itt tenyésztik a legnagyobb májú libát. A májliba szállítását már megkezdték a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalathoz. Hetenként jelenleg 150 májlibát dolgoznak fel. A libamájat Franciaországba exportálják, hetenként egy alkalommal 50 kg-os tételben, és ezért alkalmakként 500 dollárt fizet ki a francia kereskedelem. A »libamáj-szezon« augusztus végén kezdődik. A tervek szerint a kora őszi hónapokban 300 mázsa kiskunfélegyházi libamájat juttatnak el a francia vásárlókhoz. WVWWVWWWVWWWWVWVV« OCikeUek a törpjeq.hm.k Megyénk nádas, vizes területein nagy számban fészkelnek a törpegémek. Ez a gerle nagyságú madár Magyarország legkisebb gémféléje. Fészkét a sűrű nádasok közé rakja, közvetlenül a víztükör fölé és Itt költi ki öt-hét porcelánfehér tojását. A Fülöpszállás melletti Szívós-széki mocsaras vidéken és a szikrai rezervátumban már százával csipognak a pelyhes kis fiókák. A kecses törpegém hasznos pusztítója a halgazdálkodásra káros vízirovaroknak. — Az a panaszom, hogy bárhova megyek, kisebbségi érzést keltek az emberekben. Termslöszövetkezeteink életéből (Községi tudósítóink írják.) A jászszentlászlói Zöld Mező Termelőszövetkezetben összefog a tagság, hogy a fű-betakarítást meggyorsítsák. Maga a termelőszövetkezet elnöke, Besze Sándor is kaszát fogott már. A széna betakarításánál, illetve a gyűjtésnél a női munkacsapat is segédkezik. Minden erőt ösz- szefognak annak érdekében, hogy elegendő takarmány legyen a jószágoknak, • A kéleshalmi Vörös Csillag Termelőszövetkezet közgyűlésén értékelték a mezőgazdasági munkák helyzetét. Az elnök megállapította, hogy jól halad a növényápolás, van elegendő munkaerő is, és minden lehetőség megvan arra, hogy időben történő kapálással elősegítsék a terméseredmények növelését. Megállapították, hogy a burgonyabogár irtását sikerült megoldani. Ugyanakkor nagy gondot fordítanak a növényvédelemre is. A tagság úgy határozott, hogy mielőtt teljes ütemben megkezdődik az aratás, mindenfajta növényápolási munkát elvégeznek. * A jánoshalmi Kossuth Termelőszövetkezet közgyűlésén első napirendi pont volt hét új tag felvétele. Ezután megvitatták az aratás megszervezését* A szövetkezetnek 210 kataszt-r ralis hold búzavetése uan*. amelyből 80 holdat kombájn; fog betakarítani. A 130 hol&\ főként szétszórt parcellán van^ tehát kézzel kell aratni. Hum szonnégy kaszáspár fog segéd-* kezni a betakarításban. Ügit\ számolnak, hogy öt nap alatti befejezik az aratást. A gabona* betakarítás után azonnal elvég* zik a tarlóhántást és a másod* vetést. Elhatározták a taggyű lésen, hogy 50 kocával növelik* a sertésállományt, hogy a 100' katasztrális holdra jutó öt koca« meglegyen. Szó volt arról is* hogy a meglevő 1800 csirkén kívül még 3000 naposcsibét vá* súrolnak értékesítés céljából. * Baján a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola politechnikai gyakorlatok keretében segíti az időszerű munkák elvégzésében az ottani Duna Termelőszövetkezetet. Ugyanakkor a termelőszövetkezet is segít az iskolai gyakorlókért megművelésében. Ennek a kölcsönös segítségnek sok előnye van. A gyerekek megismerik a nagyüzemi gazdálkodást, megszeretik. Az iskola a burgonyabogár szedésében is segített a termelőszövetkezetnek. Majdnem 10 kilogramm bogarat szedtek össze. Ülést tartott a tiszakécskei népi ellenőri csoport, A közelmúltban ülést tartott a tiszakécskei NEB-csoport, amelyen a megyei népi ellenőrzési bizottság kiküldötte ismerNyakolaj helyett fékolajat! Ezúton nyújtom be kérelmemet mindazon gépkocsivezetők nevében, akik tűvé tesznek minden szaküzletet egy csepp fék- olaj után. Ez a százszor keresett olaj már annyira hiánycikk, hogy a fékcsikorgás okozta idegfeszültség megszüntetésére sofőrjeink kezdenek rátérni a pálinkára, melyet, no nem a torkukra — hiszen rendes, KRESZ-hívő sofőrök ők —, hanem a féktengelyre csepegtetnek. Tréfa, nem tréfa, — ez a valóság! E különös helyettesítés mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül! Már csak azért sem, mert drága mulatság, de azért sem, mert az országút vándora sohasem tudhatja: mikor kerül útjába egy italbolt. (Javaslom e célból a benzinkutak mellett pálinkakutak üzembehelyezését!) Ezek után bizonyosan rájönnek a fékolaj fontosságára a Budapesti Autóalkatrész Kereskedelmi Vállalat 1. számú elosztójánál is, a Budapest, Nagymező utca 15. szám alatt, ahol a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat 131. számú önkiválasztó műszaki üzletének vezetője gyakori vendég, — fékolaj ügyben. Mert, annak ellenére, hogy Budapesten Dunát lehetne lékolajjal re- keszteni, Kecskeméten híre- hamva sincs, — legalább is eddig. Már pedig itt is vannak gépkocsik, méghozzá nem is kis számmal, s ha jól utánagondolunk, ez az állapot könnyen balesetet idézhet elő, mert az ola- jozatlan fék egyáltalán nem fog. Nem is beszélve arról, hogy a pálinka kimarja a fék gumi- rcszeit, az olajozatlan fék tulajdonosát pedig »elmarja« a rendőr. Nem tudjuk eldönteni, — miért nem jut Kecskemétnek fékolaj. Valószínűleg a fent nevezett budapesti vállalat bízik a hírős város még híresebb barackpálinka-készletében. Ha ez így van, akkor protcstálunk; Nyakolaj helyett fékolajat a kecskeméti fékekre! (K. A.) tette a népi ellenőri munkát, s jelölte meg a népi ellenőri szervezet előtt álló feladatokat. Ezen a gyűlésen választották meg a NEB-csoport elnökét, Pauk József elvtárs, a Tiszakécskei Cipész Ktsz elnöke személyében; helyetteséül pedig Dankó János elvtársat. Mint a megbeszélésen kitűnt, a tiszakécskei népi ellenőrzési csoport — úgy ahogy más községekben is — feladatának tartja a gazdasági élet figyelését, a hibák okainak megelőzését és feltárását. — a gazdaságosabb termelés érdekében. A csoport készséggel vesz majd részt azokban a vizsgálatokban is, amelyeket a megyei népi ellenőrzési bizottság jelöl ki feladatként számukra. Amikor nem szerencsés a kéményseprő A kecskeméti kéményseprők orvosolható gondjai A téli tüzelés fontos feltétele a kémények tisztántartása, A nyári hónapokban tehát komoly munka vár a kéményseprőkre: ki kell golyózniuk az eldugult füst járatokat, hogy a hideg időben zavartalanul tüzelhessünk. 30 éves tetőjárda Munkájuk nem éppen veszélytelen, különösen, mióta jó néhány tetőjárda járhatatlanná vált. Kecskeméten, a Széchenyi tér 1. szám alatt levő épület tetőzetét például február óta nem meri megközelíteni kéményseprő, mert a 30 éves tetőjárda bármikor leszakadhat, annyira elkorhadt. Így azután senki sem tudja a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserép- kályhaépítő Vállalatnál, hogy a tömérdek korommal mi történjék, Igaz, jelentették a tarthatatlan állapotot a KIK-nek, s az csak augusztus 20-ra Ígérte a tető járda kijavítását. A kiálló téglák és a bukós cserepek is veszélyeztetik a kéményseprők életét. Sorolhatnánk megyei viszonylatban Is azokat a bérházakat, intézményeket, ahol a több évtizedet megért, korhadt tetőjárdán életveszélyes járkálni. Fontos ezt hangsúlyozni az életveszélyesség mellett azért is, mert a kéményekben maradt korom miatt nem kis gondot és bosszúságot jelent majd ezekBERTALAN bácsi, a hivatal könyvelője évek óta azért örvendett közkedveltségnek kollégái körében, mert a A póruljárt fréfacsínáló — Nincs igazság, egy ilyen vén pernahaj- der... Minek annak már a pénz... stb., stb. — hangoztatták a ben az épületekben a téli tüzelés. Rossz tervezés — hanyag munka Megnehezíti, sőt helyenként lehetetlenné teszi a tüzelést az építőipari vállalatok érthetet-- len magatartása is. Sok esetbei* ugyanis a kémények megépítésekor nem hívják meg a Ké-i ményseprő Vállalat ellenőrét, a így nem egyszer fa- és malter-« darabok maradnak a kéményben. Másik kifogásolható eljá-i rás pedig, hogy legtöbb kémény keresztmetszete szűk# nem felel meg a követelményeknek, s ez idő előtti eldugulást eredményez. így készí-' tették el a Dózsa György úti lakóház-tömb gyűjtőkéményét is, amelynek átmérőjét emeletenként kellett volna bővíteni.,' Látható tehát, hogy a helytelen tervezést, s a nem lelkiismeretes munkát nemcsak a lakók, de a kéményseprők is meg- sínylik. Éppen ezért ajánlatos -lenne, ha a lakások építésekor az építők a 16x16-os kémény- ; méretet alkalmaznák. , j „Szakértő“, zsugori, 'erőszakos — kárvallott! ; Végül azokról írunk, akik — ! bármilyen meglepő is ez, de jilyenek gyakran akadnak —* íkézzel-lábbal tiltakoznak a ké- Iménykotrás ellen. Főképpen a lajosmizsei és a kerekegyházi tanyákon tapasztalható ez a magatartás, ahol — a tapasztalatokból ítélve — nem szívesen engednek kéményseprőt a házba, sőt esetenként még be sem engedik az épületbe. Egy zsugori gazda — hogy ne kerüljön pénzébe, mert ő saját maga is »ért« hozzá — vasvillával támadt az egyik kéményseprőre, amikor az ki akarta tisztítani a kéményt. Már pedig a kéményben lerakodott korom könnyen tüzet idézhet elő, amely tetemes károsodással jár. Nem érdemes hát azzal a 14 forint 40 fillérrel takarékoskodni —• ennyi ugyanis a kéményseprő- díj tanyán —, melynek fejében egész évben tisztántartják a kéményt. Figyelmeztetőül csak annyit: Bács megyében ebben az évben 10 kéménytűz okozott kisebb-nagyobb kárt, mert a felhalmozódott korom lángra- lobbant. Kohl Antal »parvenű« háta mögött, s a tegnap még közkedvelt Bertalan bácsi a közirígység »tárgyává« avanzsált. Ám az emberek reális érzékűek, s lévén a kölcsönkérés (az ilyen esetben, de hajjaj, még normális körülmények között is sohanem- adomra) általános szokás, — másnap már megjelent a könyvelő lakásán a pumpolás első fecskéje. Utána a második, a tizedik,, a huszadik. — Édes Bertalan bácsi, meghalt a nagymamám, díszes temetést szeretnénk neki rendezni. Megérdemli szegény, olyan jó lélek volt. Mindenkin segített. De nincs pénzünk... Csak három hónapra, drága Bertalan bácsi, ötezer forintot... — Kedves kartársam, remek üzleti lehetőség. Harminc százalék kamat. Csak egy évre adjon kölcsön százezer forintot. És így tovább. Két nap alatt tizenöt esküvőre hívták meg a könyvelőt, mint a »legkedvesebb vendéget«, harminc gyerek keresztapaságát szerették volna rátukmálni (annyian nem is születtek), s mivel özvegyember, ötven házassági ajánlatot kapott a szebbik nem »kimondottan jó családból származó, tiszta múltú, intelligens, otthont kedvelő« képviselőitől. HASZTALAN magyarázta szegény Bertalan, hogy tréfa volt az egész. Nem hitték el neki. »Szívtelen, zsugori« — állapították meg róla. Azóta ideggyógyászhoz jár, magánkezelésre, de az a gyanúja, hogy az orvos azért vizsgál- gatja oly hosszadalmasan, mert azt hiszi az is, hogy nemsokára felveszi a több' mint egymillió forintot. Ebbe bele lehet bolondulni — panaszolt leg- meghittebb barátjának! ■■— Hja, kérlek, a pénzzel nem lehet tréfálni! ! Tarján István legelszontyolódottabb hangulatokat is képes volt derűssé változtatni. Egy vicc, tréfa mindig akadt tarsolyában, amellyel mosolyt csalt társai arcára, vidámságot lopott a szívükbe. Ha elapadt tréfáinak a készlete, újakat eszelt ki; el is nevezték tréfacsinálónak. Nemrég azonban visszafelé. sült el a tréfája. Még odaha — meghallván a rádióból a lottósorsolás eredményét —, üsse kő azt a három forint harminc fillért, egy üres szelvényen átikszelte az öt nyertes számot. A hivatalban aztán, mintha mi sem történt volna, szendén ült asztalánál, s befelé mosolyogva figyelte, hogy a többiek milyen mohón esnek az újságnak. Egyeztették tippjeiket a Lottó kihúzott számaival, — s »a fene egye meg, most sem nyertem«, »többé nem lottózom«, vagy »én kitartok a két év óta tippelt számok mellett, egyszer be kell futniok«, meg efféle megjegyzésekkel illették azt a tényt, hogy nincsenek a nyertesek között. Bertalan bácsi, mintha csak kevésbé érdekelné, megkérdezte: »Melyik számok nyertek?« Megmondták neki. Erre komótosan elővette levéltárcájából a húzás után kitöltött szelvényét, s beleélve magát a hirtelen örömtől sújtottak lelkiállapotába, hebegve mondta: »Gyerekek... én.., nye-her- tem... ötös találatom van!« MINT méhraj a virágpordús fára, pillanat alatt rászálltak a kollégák, s egymás hegyéről- hátáról nézték az öt bűvös számot. — No, de ilyet. Bertalan bácsi, maga milliomos lett... Ekkora mázlit... Gratulálok — fogták,, rázták a kezét, ő meg csak mosolygott, mint aki nem is érti, hogy miképpen kegyelheti ennyire a szerencse. A hivatal többi szobájában percek alatt szétfutott a híre, hogy Fortuna istenasszony homlokon csókolta a könyvelőt.
