Petőfi Népe, 1960. június (15. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-21 / 145. szám

Világ-proletárjai, egyesüljetek! MAGVAR- SZOCIALISTA MUNKÁS PÁRT BÁCS - KISKUN mbqVei lapja mm _ Mm XV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Ara 50 fillér I960. JÚNIUS 21, KEDD A KrÁMI tAboiroic Fiatalok a községfejlesztésért > n Csengődi Állami Gazdaságban csftkútbál öntözik a szőlőt Hárommillió forint értékű társadalmi munka Az elmúlt évben a megyei ■KlSZ-bizottság a megyei tanács : javaslatára a KISZ-szervezetek között társadalmimunka-moz- galmat kezdeményezett a köz­ségiéi lesztés érdekében. A KISZ megyei bizottságától nyert ér­tesülések alapján most közöl­jük a mozgalom eddigi ered­ményeit, s a jövő terveit. Bár a KISZ-szervezetek ké- «ön kezdtek a mozgalom szer­vezéséhez, mégis 1 millió 600 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénk fia­taljai. Mint ismeretes, a jó mun­ka jutalmaként a megyei KlSZ- bizottság 100 ezer forint jutal­mat kapott a megyei tanácstól a verseny értékelésekor. Ebből az összegből értékes tárgyjutal­makat vásároltak, amiket a leg­jobb munkát végzett 28 KISZ- szervezet, valamint öt járási és városi KlSZ-bizottság között osztottak ki. Jellemző a fiatalok lelkese­désére, hogy az első helyezett Kecskeméti Cipőgyár, Csátaljai Gépállomás, Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Szakiskola, Ti- szakécskei Iparitanuló-Iskola és Gátér termelőszövetkezeti köz­ség KISZ-szervezeteinek mun­kája között a bizottság nem tu­dott különbséget tenni, mind az öt szervezetet első díjjal, — 5000 forint értékű tárgyjuta­lommal kellett díjazni; A KISZ-bizottságok közül a kalocsai városi KlSZ-bi­zottság került az első helyre. Az általa mozgósított 560 fiatal egyenként 230 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett átlag­ban. Ök nyerték el a megyei KlSZ-bizottság vándorzászlaját is. Tavaly 11 ezer fiatal vett részt a mozgalomban és közülük több mint 500-an 50—100 óra társa­dalmi munkát végeztek. Jó né- hányan még ennél is nagyobb teljesítménnyel dicsekedhetnek, mint például Komoróczi Mihály, Miske termelőszövetkezeti köz­ség KISZ-titkára, aki 120 mun­kaórát dolgozott; és Tamás György kalocsai területi KISZ- titkár, aki 11500 forint értékű városfejlesztési tervet készített el társadalmi munkával. Felszabadulásunk 15. évfor­dulóján indította el a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága az »Építsük közsé­günket, városunkat; mozgalmat. Ezt a jelszót a KISZ megyei bizottsága is magáévá tette, s eddig 3 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt a megye 17 ezer KISZ-tagja nevében. Célul tűzték alapszervezeteink elé, hogy 20 ezer fiatalt mozgó­sítanak a tavalyi 11 ezerrel szemben. Kedvező visszhangra talált a felhívás. Kecskemét város KISZ-bi- zottsága például 400 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát vállalt, amelyből a város fiataljai már eddig több mint 100 ezer forint érté­kű munkát végeztek el a sportstadion és a »Béke és barátság« parkjának építésénél. Kiemelkedik még a bajai járás 250 ezer, Baja város 300 ezer, a kecskeméti járás 350 ezer fo­rintos vállalásával. A községi KISZ-szervezetek közül a jános­halmi, kiskunmajsai és a laki­teleki 60—60 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. Sok KISZ-szervezetünk már a legjobb úton halad afelé, hogy teljesítse,, sőt túl is teljesítse vállalását. A tiszakécskei ipari- tanuló-iskola fiataljai már ed­dig több munkát végeztek, mint tavaly egész évben. A termelőszövetkezeti KISZ- szervezetek közül a Garai Vörös Csillag, a gátéri és a kisszállási Búzakalász Tsz fiataljai értek el kiemelkedő eredményeket. Mellettük kell megemlíteni a zsanai, keceli és kiskunfélegy­házi területi KISZ-szervezetek tagjainak nagyszerű munkáját. Ifjúságunk a 3 millió forint értékű társadalmi munka telje­sítését már tavasszal megkezd­te és 850 ezer facsemetét ülte­tett el. A vállalás reális alapon nyugszik, mert a KlSZ-szerve- zetek és KISZ-bizottságok a tanácsokkal társadalmi munka- szerződéseket kötöttek, ame­lyeknek összesített végösszege meghaladja a 3 millió forintot, Néhány nap múlva benépe­sülnek a kecskémét és ba­jai sportstadion-építő tábo­rok, amelyekben 400 fiatal dolgozik majd két héten át. Amint az elmondottakból lát­ható, a fiatalok teljesítik vál­lalásaikat. Most egy ideig fő gondunk a kenyérgabona beta­karítása, s még előtte a nö­vényápolás. Fiatalságunk ezt a nagyon fontos munkát sem ha­nyagolhatja el, ezért egy időre csökkenti tevékenységét a köz­ségfejlesztés érdekében. A nyári betakarítás után azonban újra teljes erejével vesz részt a köz­ségfejlesztésért végzett társa­dalmi munkában. A dunavecsei járásban felkészültek az aratásra A dunavecsei járásban a ter­melőszövetkezetek felkészültek az aratásra. A 33 termelőszö­vetkezet kalászosainak 30—40 százalékát aratják géppel, a többit a termelőszövetkezetek tagjaiból alakult 80—90 arató­brigád vágja majd le. A járás termelőszövetkezeteiben kézi ka­szálással 12 ezer holdat kell le­aratni, s az előzetes felmérések alapján az aratás két hét alatt befejeződik. • ' ■ ­NEMES VERSENY Állami gazdaságainkban és gépállomásainkon egyre nagyobb mértékben lendül fel a munka­verseny. Már a tavalyi kong­resszusi versenyt is siker koro­názta, a felszabadulásunk 15. év­fordulójának tiszteletére egész cvre meghirdetett verseny pe­dig előreláthatólag felülmúlja azt. A felszabadulási verseny ala­pos előkészítő munkának az eredménye. A MEDOSZ megyei bizottsága az Állami Gazdasá­gok Megyei Igazgatóságával, va­lamint a gazdaságok vezetőivel, párt- és szakszervezeti titkárai­val annak idején háromnapos értekezleten megtárgyalta a le­hetőségeket, s a teendőket. — Ezek ismeretében a dolgozók vállalásokat tettek, a Bajai Ál­lami Gazdaság kezdeményezé­sére pedig a központi tervek túlteljesítését határozták el minden gazdaságban. A terven felül vállalt hozamok értéke 24 millió forint. A megyei pártbizottság május 1-én ismertetett felhívása to­vábbi lendületet adott a ver­senymozgalomnak, s a takaré­kos gazdálkodással, az önkölt­ség csökkentésével, az újítások felkarolásával, a gépek alapo­sabb kihasználásával újabb 20, összesen tehát 44 millió forint többletet vállaltak állami gaz­daságaink. A nemes versengés ösztönzően hat az újítókra. Nem egy gazda­ság »masinisztái« hasznos mó­dosításokat végeztek a gépeken, vagy — mint Nagy Mihály, a Csengődi Állami Gazdaság fő­gépésze a lóvontatásu permete­ző elkészítésével — új gépeket konstruálnak. A Mátételki Ál­lami Gazdaságban a cél érdeké­ben kísérleti műhelyt rendez­tek be, a Tajói Állami Gazda­ságban pedig létrehozták az újítók klubját. Máris annyiféle újítást alkalmaznak állami gaz­daságainkban, hogy bemutatá­sukra szeptemberben kiállítást rendez a MEDOSZ. A verseny hajtó erejét képe­zik a szocialista címért küzdő brigádok. Eddig összesen har­minc — többek között Garán 8, Baján 6, Mátételkén 5 — ilyen brigád szerveződött. A részeredmények időnként való nyilvánosságra hozása is lendi- tőleg hat a versenyre. A gaz­daságok havonta megtartott ér­tekezleten értékelik az egyes dolgozók, munkacsapatok, bri­gádok, s üzemegységek verseny- eredményeit. Gépállomásainkon a főigazga­tóság késlekedése (április 30-án ismertette a feltételeket) hátrál­tatta a munkaverseny kibonta­kozását. A MEDOSZ megyei bi­zottságának közbenjárására azonban a tavaszi kampányban 300 gépet kettős műszakban működtettek, s egész évre mint­egy 15 millió forint értékű meg­takarítást vállaltak a dolgozók. Néhány helyütt a szocialista brigád címének elnyeréséért is küzdenek. A verseny fellendí­tése végett 17-én a MEDOSZ megyei bizottsága kibővített vá­lasztmányi ülést tartott, amelyen megtárgyalták, hogy miképpen sorakozhatnak fel már a nyári munkákban gépállomásaink az állami gazdaságok mellé, A»'* ■ ... ■. v. .y .• ... Hírt adtunk már róla, hogy a Csengődi Állami Gazdaság Bicó telepi üzemegységében ön­tözik a szőlőt. Mint Kozma Pál egyetemi tanár, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola helyettes igazgatója kijelentette: az ön­leves műtrágyázást is végez­nek — műtrágya-tartályból áll. A 300 méter fő- és 1300 méter leágazó csöveken nyomatott vi-. zet a szórófejek 12 méter' su­garú körterületre permetezi*. A csőkúthoz közelebb esti íj-. A Szuper Zetor meghajtásával működő szivattyú a csőkútból kiemeli és a fővezetékbe nyomja a vizet. főzéssel a mi csapadékszegény Alföldünk szőlőiben nemcsak a talaj hiányzó vizét lehet pó­tolni, hanem a levegő páratar­talma is növelhető, ami mind szükséges a szőlő életfunkciói­rületek öntözésére egyszerre 24, távolabbra 14—16 szórófejet le­het működtetni. Az egész be­rendezés összeállításához — a I csövek könnyű súlya, s elmés kapcsolási módja miatt — egy' ember elegendő. A hajnalban és este végzett öntözéssel na­ponta 27 milliméteres esőt le— i- hét öt katasztrális holdon »esi-; nálni«; az üzemegység szőlője; tíz nap alatt öntözhető meg. Ügy tervezik, hogy a nyár lo-' lyamán, augusztus derekáig' négyszer-ötször öntöznek, s ez; egy holdra számítva nem éré-1 A leágazó cső tövénél elhelye­zett tartály alján át folyik a víz, s az abban levő műtrágyá­val keverve jut tovább a szóró­fejekbe, — ezeken keresztül a szőlőre. hoz. A szőlő öntözésének tehát van jövője. Maga az öntöző berendezés 28 lóerős Szuper Zetorral mű­ködésbe hozott szivattyúból, gyors kapcsolású csövekből, s szórófejekből, valamint — ha A kiiovenő víztől korúén »wgó; szórófej másodpercek alatt fel*| szerelhető a csőre. Egyszerre (a csőkúttól való tá­volságtól függően) 14—24 ilyen szórófej permetezi a vizet. szén ötszáz forintba kerül. Ha, tehát holdanként csak egy ma­rsával lesz több a termés, a kísérletre akkor sem Tizet rá a gazdaság. A június eleji öntözés ered-' menye azonban reményt ad a jóval nagyobb termésre. Az ujj telepítésű szőlők hajtásnöveke-1 dése rendkívül meggyorsult, s a régi szőlők lombfelülete 14 nagyobbra nőtt, mint öntözés;, nélkül. Ezáltal pedig a SAi&k cukortartalma is növekszik. ,. Tarján—Pászíj ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom