Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-28 / 125. szám

- l'TJ'Li ftW. mljus awntal rM*é** MAGYAR SZOCIALISTA MUNKA'SPÄßT ßlfcS-KISKUN MEGYEI LAPJA *» így segíti a tsz-eket a mély kuli tanács vönként tartson a termelőszö­vetkezeti brigádvezetők számára politikád és szakmai megbeszé­lést munkájuk további javítása érdekében. A tanácsülés utasí­totta a végrehajtó bizottságot, hogy a legteljesebb segítséget nyújtsa a tsz-ek részére még szükséges öt agronómus felku­tatásához, a községben való le­településéhez. A tanácsülési ha­tározat egy másik pontja arról intézkedik, hogy a végrehajtó bizottság keresse fel a tenyész­állatforgalmi, és állatforgalmi vállalatot, s igyekezzen biztosí­tani a még hiányzó tenyészálla­tokat a szövetkezetek állatte­nyésztésének fellendítéséhez. A testvéri segítség •M Részletekbe menően ugyan még nem tudunk beszámolni arról, hogy a végrehajtó bizott­ság milyen intézkedéseket tett e határozatok nyomán — hiszen azok megvalósítási határideje még nem járt le —, de a vég­rehajtó bizottság eddigi tevé­kenysége alapján joggal számít­hatunk a tanácsülési határoza­tok maradéktalan végrehajtá­sára. A tanácsülés korábbi állás- foglalásai alapján ugyanis a végrehajtó bizottság eddig is a lehető legtöbbet tette a terme­lőszövetkezetek érdekében. Igen nagyszerű kezdeményezés töb­bek között az is, hogy a v. b. rendszeresen beszámoltatja egy- egy termelőszövetkezet elnökét az illető közös gazdaság életé­ről, munkájáról, s gondjairól, és ezekre a v. b. előtt elhangzó tiiUMiinMiminnimaaiammiiNMitiiinmiimaiiiiiiHmiHiiimiuiia* NAPKÖZBEN Mélykúton jelenleg tíz ter­melőszövetkezet működik, s kettő kivételével valamennyi­nek a területe meghaladja az ezer holdat A nem is oly ré­gen 500 holdas Alkotmány ma 4200, a 200 holdas Üj Élet ma 2800 holdon gazdálkodik és az átszervezés során a Termőkalász és a Hunyadi Tsz is kétszere­sére növelte területét A tanács itt, a tanács ott, a tanács mindenütt! A termelőszövetkezeti köz­séggé vált Mélykúton a tanács most sem foglalkozik keveseb­bet a közös gazdaság különböző problémáival, mint az átszerve­zés időszakában. A tavasz fo­lyamán a megnövekedett terü­letű tsz-ekben a legnagyobb tapasztalattal és tudással ren­delkező régi termelőszövetke­zeti szakembereik, a községi ta­nács vezetői, s mezőgazdasági előadója segítettek a munkacsa­patok megszervezésében. így volt ez az új termelőszövetke­zetekben is, amelyek számára különösen nagy jelentőségű volt e segítség. Nem csökkenti — sőt inkább növeli — a termelőszövetkeze­tekkel való törődést, hogy a ta­nácstagság is már teljes szám­ban a szocialista gazdálkodás útjára lépett. A tanácsülés má­jus 7-én értékelte a termelőszö­vetkezetek munkáját és élénk vita után határozatot hozott ar­ról, hogy a mezőgazdasági cso­port a jövőben legalább kétha­Változnak az idők—változnak az asszonyok (Községi tudósítónktól.) Ne essék félreértés. Nem akarom módosítani a szólás­mondást, csupán a mondottakat szeretném bebizonyitani. Minap az egyik tsz-elnökkel vonatoztam. Az ablakból figyeltük a zöldülő, szélsimogatta búzavetéseket, a szépen megkapált répasorokat. Az elnöknek az volt a véleménye, bogy a termelőszövetkezeti gazdák jól előkészítették a föl­deket, és a növényápolásban sem maradtak le. Vonatunk megállott, fülkénk percek alatt megtelt. A felszállók nagyrésze asszony volt. Hétvégi piacra utaztak • Bajára. A padsor végén, az ablaknál, 30 év körüli nap- : barnított parasztasszony foglalt helyet. Körülötte idősebb : nénikék ültek. Az elhelyezkedés után nem sokáig állották ■ meg szó nélkül. A legidősebb szólalt meg először: — Nézzétek csak, milyen szép a mákunk! Kiegyeltük, j megkapáltuk. Látjátok azt a harmadik parcellát? Ott dől- | gozom. Nem akarjuk, hogy »virágzó mezőgazdaság« legyen ; » földünk, bát jól megmunkáltuk. A harminc év körüli asszony folytatta: —> A brigádom tegnap répát kapált. Szép idő volt, mindnyájan élveztük a munkát. Édesanyámat is kivittük és este újságolta, hogy amikor egy kicsit lemaradt a sorral, a szomszédék lánya, a Kati segített neki. Tudják kendtek, olyan sok munka van a brigáddal. De amikor este látom, hogy milyen szépen dolgoztunk, a fáradságot is elfelejtem. A harmadik Így szólt: — Olyan szépek az Augusztus 20-a pulykái, hogy az ember szive szinte örül neki. Én is kedvet kaptam rá, tartok majd otthon. Megszólalt a negyedik is, és mind, ahányan csak vol­tak. A hétköznapi munka apró, szürke, de sok mindent jelentől szavai ezek. A közös gazdaság gondjait hányták- vetették, míg csak Bajára nem értünk. Jól emlékszem, még vonatos diák koromban is, de utána is, ha vonatra szálltak a piaci kofaasszonyok, beszéd­témájuk az asszony! pletykákig terjedt csupán. A felvégi Pistát házasították az alvég! Julcsával, vagy éppen a tojás árának emelését tárgyalták. fis ma? A szövetkezeti asszonyok közösen dolgoznak, egymást segítik, a gondokat megosztják, terveznek. Meg­tanultak gondolkodni nem régimódian, és megtanulták a közös munka, az összefogás erejét. A hétköznapi pici, el­ejtett, venaton elduruzsolt szavakból, lám, miket hallhat ki az ember.,. Hajnal József 1..■■■■■■■■UMmmmmynuunmlllllm; beszámolókra meghívják a többi termelőszövetkezetek képviselőit is, akik nem egyszer hasznos tanácsokkal, javaslatokkal se­gítettek a vitára bocsátott ter­melőszövetkezeti gondokon. Köz­vetlen gyakorlati hasznukon túl tehát ezeknek a beszámolóknak igen nagy szerepük van a kö­zösségi érzés, a kollektív fele­lősség kialakításában is. ••• gyakorlati haszna Könnyű példát találni arra is, hogy a fentebb említett jó tanácsok hogyan járulnak a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödéséhez. Talán első­ként említhetjük a Termőkalász Tsz-t, amely ugyancsak a v. b.-n elhangzott javaslatok alapján helyiséget bérelt, ahol most rán­tani való csirkéket nevel, ame­lyekből a napokban szállítanak 200 darabot a kereskedelem­nek. A legtöbb termelőszövet­kezet tagsága a v. b.-n elhang­zott javaslatok alapján takar­mányt, az Egyetértés Termelő- szövetkezet tagjai egy-egy ser­tést adtak össze a közös állat­állomány kialakítására. Igen fi­gyelemre méltó kezdeményezés az is, hogy a közös megbeszé­lések nyomán a termelőszövet­kezetek naponta fogatot bizto­sítanak az orvosok részére. így a termelőszövetkezeti tagok szá­mára szükség esetén az orvosi segítségnyújtás a tagok lakóhe­lyén , történhet meg. Mint az eddig leírtakból is láthatjuk, a mélykúti tanács nemcsak szóval, hanem helyes kezdeményező készséggel, tet­tekre sarkaló határozatokkal is a közös gazdálkodás továbbfej­lesztése mellé állt, s reméljük: erőfeszítéseiket, s munkájukat hamarosan siker koronázza. Eszik Sándorné PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 17a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. HALASI KÉPEK Vajon sikerül-e? Ezer méter mélyen jár már a fúró a strand kútjában, s a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói is, a halasiakkal együtt, érdeklődéssel várják a melegvíz feltörését. Miről folyhat a szó ennél a cukrászdái asztalnál? A terc­ierébe annyira be­lemerültek, hogy a fényképezőgép kat­tanását sem hallot­ták meg. Nemrég nyílt meg a Thorma János-kiállítás a múzeumban. Az új üvegtetős csarnokban helyezték el a művész nagy képeit. Balról az Aradi vértanúkból láthatunk részletet, jobbról pedig a Szendvedők cimű festményben gyönyörköd­hetünk, amelyet első párizsi tartózkodása alatt festett a művész. ú ernOmdl^ 'j­Hecsk&nili. UtcaM, NÉVADÓ^ Csókás József (1824-1905) J Kecskemét Tel.: 15-29, 27-19 Négy elemi iskolát végzett parasztember volt. Élete és munkája igazolja azt, hogy mennyi alkotó tehetség van né­pünkben. A homoki szőlő- és gyümölcstermelés és nemesítés úttörője lett. A régi, silány sző­lőfajtákat nemes fajokra oltotta át a Korhán közi úton levő sző­lőjében. Ű ültetett Kecskeméten először csemegeszőlőt, a saszlát, az ő indítványára nagy tömeg­ben rendelt belőle a gazdasági egyesület a helyi szőlősgazdák részére. A.bban az időben még LIFT RAPSZÖDIA ls> — Nem látott még liítjavítástj nem volt ismert Magyarorszá* gon a Jonathán álma, s ő a, mi piros pogácsa almánkat annyira kinemesítette, hogy az már a barackexportunk megszületése» előtti években is exportcikk volt. 32 éves volt, amikor Hecke4 nast Gusztáv (ő nyomtatta fej Petőfi Talpra magyar-ját) or, szagos pályázatot írt ki: »A sző, löművelés legjobb módjai ha4 zánk viszonyaihoz alkalmazva és gyakorlati tapasztalatok által bizonyítva« címmel. A fiatal parasztember nekivágott a pá* lyázatnák és a szakképzett tu* dósok országos versenyében a harmadik megosztott díjat —» hat aranyat nyert. A -Falusi Gazda«, majd a »Kertész- Gazda« az időbeli szaklapok munkatársul kérték fel. Szám, tálán gyakorlati szakcikket írt, amelyek országos feltűnést kel­tettek. A pogácsaálma nemesi- tési ^ kísérletek és tapaszalatok című cikkét teljes egészében le­közölte Németország legnagyobb kertészeti szaklapja is. Az ösz- szes akkori amerikai magyar nyelvű lapok állandóan átvet­ték cikkeit. Mikor a filokszéra kipusztította a hegyvidéki sző­lőket, és azok újjáteremtése cél­jából a Miklós telepet az állam az immúnis kecskeméti homo­kon telepítette, Csókás volt a szőlöültetésnek egyik ellenőrző szakértője. A városi tanács v. b, róla nevelte el a Rendőrfalxt egyik, új utcáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom