Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÄSPÄRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM Ara SO fillér I960. MÁJUS 13, PÉNTEK Bővítik a Kecskemét! Szociális Otthont A második ötéves terv folya­mán mintegy 100 személlyel bő­vül a Kecskeméti Szociális Ott­honi befogadó képessége. Aa Egészségügyi Minisztérium 1961- ben 600 ezer forintot, 1962/63- ban pedig 1 900 000 forintot biz­tosít a szociális otthon bővíté­sére. A jövő évben a rendelke­zésre álló összegből egy kor­szerű ebédlőt építenek, a követ­kező években pedig tovább kor­szerűsítik az egész épületet és újabb 100 személyes épület- szárnnyal bővítik az otthont, amely jelenleg 200 elhagyott, idős embernek nyújt ellátást, Évről évre fejlődik a kereskedelmi dolgozók munkájának színvonala — Megválasztották a KPVDSZ megyei bizottságát — Tizennégymillió forintot költünk az idén közvilágításra öt közűq üitianiői ttcÍLcít befűzzük bt tz tőben A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak­szervezete Bács-Kiskun megyei Bizottsága szerdán tartotta kül­dött-közgyűlését Kecskeméten, a megyei tanács kultúrtermé­ben. Az egybegyűlteket Weither Dánielné elvtársnő üdvözölte, majd Végh Pál, a megyei bi- lottság elnöke számolt be a me­gyei bizottság és az alapszer­vezetek munkájáról. Beszédében a párt és a kor­mány helyes intézkedéseit mél­tatta, amelyek megnövelték a párt iránti bizalmat. Ezután megemlítette, hogy a VII. pártkongresszus tiszteletére ki­bontakozott széleskörű, lelkes szocialista munkaversenybe a megye kereskedelmi dolgozói is bekapcsolódtak. Közülük 29-en kormánykitüntetest kaptak, több százan pedig elnyerték a ki­váló dolgozó megtisztelő címet. Majd így folytatta: Vállala­taink és szövetkezeteink mun­kája évről évre fejlődik. Ez megmutatkozik az áruválaszték bővülésében, a tervszerű áru- és pénzgazdálkodásban, a for­galom emelkedésében. A ta­nácsi kiskereskedelem forgalma II százalékkal, a termelékeny­ség 7, a szövetkezeti kiskeres­kedelem forgalma 10, a terme­lékenység 3 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban. Az elmúlt évben 26 állami és 60 szövetkezeti önkivá­lasztó és önkiszolgáló bolt nyílt, 16 italboltot alakítottak át kis­vendéglővé, 5 új cukrászdát építettek, hármat pedig kor­szerűsítettek. A TÜZÉP Válla­lat dolgozói több mint 12 mil­lió forint értékű tüzelő-utal­ványt váltottak be. Az Országos Takarékpénz­tár betétállománya a múlt év végéig 150 millióra emel­kedett. Bútor s egyéb vásárlásra 15 millió forint hitelt kaptak a dolgozók. Ezek a számok vilá­gosan bizonyítják a kormány helyes politikáját, az életszín­vonal emelkedését. Az utóbbi­val kapcsolatban Végh elvtárs még elmondta, hogy a kiskeres­kedelmi és vendéglátó vállala­toknál 6,5, a nagykereskedelem­ben 9,9, a Nemzeti Banknál és a MÉK-nél 15,3 százalékkal ma­gasabb volt az átlagkereset mint 1957-ben. Hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi dolgozók fontos feladata a lakosság állandóan növekvő igényei­nek kielégítése. E cél eléréséhez vezető eszköz­ként jelölte meg a szocialista munkaversenyt, a szocialista brigád-mozgalmat, a takarékos­ságot, a költségszintek további csökkentését, a társadalmi tu­lajdon védelmét, a munkafegye­lem megszilárdítását, a munka- védelem megjavítását. Utalt még a mezőgazdaság megsegí­tésére is. A beszámoló után Laczi Pál szólalt fel, a fiatalok nevelésé­nek problémáival foglalkozott. Xagy Istvánná felszólalása után Szinnai Gyula a túlóráztatások csökkentéséhez kérte az újjá­választott megyei bizottság se­gítségét. Tóth József méltatta a KISZ munkáját. Rapcsák Mi­hály közölte, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek megsegítésére agronómusokat és könyvelőket küldtek a közös gazdaságokba. Csókás Mihály szerint többet kellene foglal­kozni a verseny eredményei­vel, a legjobb dolgozók és mun­kamódszereik népszerűsítésével. Nagy Lajos elmondotta, hogy ma már nincs veszteségesen működő földművesszövetkezeti bolt a kecskeméti járásban. Kovács Lajos a pénzintézetek dolgozóinak bérproblémáival foglalkozott. Az értekezleten részt vett és felszólalt Szántó Györgyné, a KPVDSZ Központi Vezetőségé­nek képviselője, Németi Ferenc, az MSZMP megyei Bizottságá­nak munkatársa, Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Ballabás Béla, az SZMT képviselője. Ezután megválasztotték a 65 tagú megyei választmányt, a számvizsgáló bizottságot, a XXVIII. kongresszus és az SZMT újjáválasztásán részt vevő küldötteket. A küldött- gyűlés a megyei bizottság tag­jainak a következőket válasz­totta meg: Ackert Lajos, And- rássy Kálmánná, Baán Lajos, Bruszt Iván, Deák István, Egyed Ferenc, Gergely Ernő, Horváth Imre, Huszár Sándor, Kovács Endre, Magos György, Nagy Lajos, Reisinger Sándor, Szi- lády Sándorné, Szinnyai László, Térjék Imréné, Tóth Imrcné, Végh Pál, Weither Dánielné, Zoboki Júlia. Befejezték a tavaszi telepítéseket Megyénkben az idén tovább növelik a szőlő- és gyümölcs­telepítések területét, s kétszer akkora új telepítést létesítenek, mint az elmúlt években. A te­lepítést már a tavasz folya­mán megkezdték, s eddig 432 hold új gyümölcsöst létesítettek. Hetvennégy holdon már el­ültették a szőlőt, nagyüzemi módszerrel 150x80 centiméteres távolságra. A szőlő- és gyü­mölcs-telepítéseket ősszel to­vább folytatják a tsz-ek, s még ebben az évben 1700 hold gyü­mölcsöst és 880 hold szőlőt te­lepítenek ­Megyén kben ebben az esz­tendőben is tovább bővül a köz- világítási hálózat és több köz­ségbe bevezetik a villanyt. A munkák jó ütemben haladnak szerte a megyében, Kunpeszé- ren és a mélykúti öregmajor­ban még május elsején kigyúlt a villany, Bócsán és Jalcabszál- láson pedig a közeli napokban készülnek el a villamosítással. ■ Kiskunfélegyházán 1960. évben az állomástól a tanácsházáig vezető úton mintegy 600 ezer forint költséggel neontartó vas- oszlopdkat állítanak fel, 1961- és 62-ben pedig a múzeumtól a Kalmár Kápolnáig hálózatbőví­tést terveztek. Kiskunhalason ebben az évben 70 higanygőz- és 60 közvilágítási lámpát he­lyeznek el a város különböző pontjain. Ennek az értéke eléri a 450 000 forintot. A város köz- világítása már az elmúlt évben is jelentősen javult: a tanács­háza előtti téren kandeláber­oszlopokat emeltek, s az állo­mástól a tanácsházáig középvi­lágítás adja a fényt. Harminc fénycsövet szerednek fel az idén Baján, és Kecskeméten előrelát­hatólag augusztus 20-ra készül el a Rákóczi út és az állomás előtti útszakasz neonositása. Na­gyot fejlődik az idén Kalocsa közvilágítási hálózata is: a vil­lany és a közvilágítási hálózat bővítésére 300 000 forintot fordí­tanak. Ugyanakkor rendezik a munkáslákta területek közvilá­gítását is. Hálózatbővítést terve­zett ezenkívül a megyei tanács v. b. községfejlesztési csoportja Szalkszentmárton, Alpár, Köm- pöc, Csólyospálos, Kiskunmajsa, Bátya, Fájsz, Homokmégy, t-reg- csertö, Úszód, Dunaszembenedek, Géderlak, Ordas, Dunapalaj, Rém, Csengőd, Császártöltés, Lajosmizse, Kerekegyháza, He- tényegyháza, Orgovány és Kun-* fehértó községekben. Ezenfelül villannyal látják el Szakmár három szállását, Kiskőrösön pe­dig hálózatot bővítenék. így az 1960. évi villamosításra me­gyénkben 14 millió forintot for­dítanak KÖFA-alapból. Részben állami beruházásból valósul meg öt községünk: Ké- leshalom, Ágasegyháza, Fülöp-> háza, Ballószög és Helvécia vil­lamosítása, amelyekre közel fl millió forint van előirányozva. Ebből 2 400 000 forintot a köz­ponti beruházási keretből bizto­sítanak, míg a különbözetet a helyi erőforrásból, községfejlesz­tési alapból és a megyei tanács hozzájárulásából fedezik. Köz­ségenként körülbelül 2000 mé­teres elosztó-hálózatot építenek ki és Helvécián augusztus 20-ra tervezik az átadást. Ezenkívül központi keretből 13 kilométer kisfeszültségű hálózatbővítésre lesz lehetőség megyénkben, s ebből Kecskemét 3800 métert használhat fel. Mint a fentiekből is iátható, megyénk villamosítása rohamos ütemben halad és lassan elér­kezik az idő, amikor a még hát­ralevő községekben is kigyullad a villanyfény. Értesüléseink sze­rint a tervezői kapacitás és a szerződések már teljes egészé­ben megvannak, úgyhogy fenn­akadásra nem lesz ok. Remél­jük, hogy a DÁV sem fog kés­lekedni és határidőre befeje­ződnek a munkák. (K. A.) ÚTMUTATÓ A megyei pártértekezlet amely a kongresszus irányelvei­nek figyelembe vételével ele­mezte megyénk politikai, gaz­dasági és kulturális helyzetét — hosszú időre szóló útmutatást nyújtott pártszervezeteinknek a Ouna—Tisza közötti területün­kön lakó dolgozóknak. E nagy jelentőségű tanácsko­zás és a VII. pártkongresszus után az élet minden területén fellendült, határozottabbá, céltu­datosabbá vált a munka az ipa­ri és mezőgazdasági tervek tel­jesítésére, színvonalasabbá lett az irányítás, az oktató és kulturá­lis nevelő tevékenység. Ipari üzemeinkben fokozódott a kong­resszusi verseny lendülete, ami­nek nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt évi önköltség­csökkentési terveket az elő­irányzott öt százalék helyett 5,4 százalékra teljesítették. Jelentős sikerek születtek a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében és a terméshozamok növelésé­ben is. A pártértekezlet határozata megjelölte a távolabbi célkitű­zések mellett az idei tennivaló­kat is, az iparban folyó munka- verseny elősegítésére, az önkölt­ség csökkentésére, a tsz-ek po­litikai és gazdasági megszilár­dítására, A megyei pártértekezlet az állatállomány olyan ütemű fej­lesztését ajánlotta a tsz-eknek, hogy a 10« holdra jutó szarvas­marha-állományt 1965 végéig 17 darabra, a kocák számát pe­dig már ez év végére átlagosan 4,5 darabra gyarapítsák. Vajon megvalosítható-e, elér­hető-e a pártértekezlet határo­zatában megjelölt célkitűzés? Erre a kérdésre az élet, a gya­korlat ad igenlő választ. Mind­azokon a helyeken, ahol a párt- szervezetek, a kommunisták nem feledkeznek meg a hatá­rozatról és hozzáértően munkál­kodnak annak valóraváltásán, ott az eredmények máris jelen­tősek. A bajai járásban például nem beszéltünk olyan tsz-taggal, aki nem tudott volna a párt- crtekezlet célkitűzéseiről, a rá­juk vonatkozó feladatokról. En­nek a tudatosságnak nagy sze­repe van abban, hogy a Bács- bokodi Szalvai Mihály, a Bács- szentgyörgyi Béke és Üj Alkot­mány, a Szeremlei Rákóczi és Béke Tsz-ck száz holdra jutó kocaállománya már az öt da­rabot is eléri, az 1500 holdas Dávodi Rákóczi Tsz 450 darab kornval sertést hizlal állami értékesítésre. A kalocsai járás­ban a 2300 holdas Miskei Üj Élet Tsz szántóterületének csak­nem 10 százalékán termel fű- szerpaprikát és az év végéig 45 ezer baromfit nevelnek fel a népgazdaság számára. A megyei pártértekezlet út­mutatását a járási cs városi pártértekezletek a maguk adott­ságainak figyelembe vételével további részletekre bontották, kiegészítették. Vegyék elő újra és újra ezeket a határozatokat és a megyeivel együtt tudato­sítsák, népszerűsítsék az abból adódó tennivalókat, hogy előre­haladásunk még gyorsabb, még eredményesebb legyen. A Vl'ZISZÄRNYÄS-TELEPEN A Dusnoki Víziszárnyas-telepen évről évre sok ezer napos baromfit nevelnek, adnak át továbbtenyésztésre, de a törzs- állat-tcnyésztésben is jeleskednek. Ezt egyébként az elnyeri díjak is bizonyítják a különböző kiállításokon. — Képünkön a víziszárnyas-telep egyik mozgalmas részét láthatjuk.- (Pásztor felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom