Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-12 / 111. szám

Júliusig felülvizsgálják a bácsbokodi kultúrház terveit (Községi tudósítónktól.) I Dr. Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese és Pétiké János, a Bajai Járási (Tanács Végrehajtó Bizottságá­lnak elnöke az elmúlt napok­ban látogatást tett Bácsbokod községben. A község már évek iota élen jár a községfejlesztés­ben és az elmúlt évben is el­nyerte a százezer forintos ju­talmat. Dr. Varga Jenő elvtárs a lá­togatás alkalmával elmondotta, hogy egyetért a községi veze­tők terveivel, amely szerint a Jelenleg szűk és korszerűtlen kultúrház helyén új, modem, ezer személyt befogadó műve­lődési ház építése szükséges. A tervek szerint szélesvásznú filmszínházat is létesítenének. A megyei tanács vb-elnökhe- lyettese megígérte, hogy az el­készülő terveket júliusig felül­vizsgálják. A látogatás alkalmával hely­színi szemlén vett részt a kor­szerűtlen bácsbokodi malomnál, amelynek üzemeltetését április 30-án állította le a Megyei Ma­lomipari Egyesülés. Itt 200— 300 személyt foglalkoztató üzem létesítését tervezik; IDaaaiz jöttén Tavasz jöttén, májusi fényben, indul a szó, ifjúi a kedv, és a virágzó utcák felett, s a dobbanó léptek felett, s a piruló arcok felett a munka és a béke bontott zászlója leng. Anlalfy István május 12. esflMrfüK .A MAGVAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS- KISKUN MEGYEI LAPJA GYAKORLAT ÉS MÓDSZER A kecskeméti középiskolai levelező oktatásról Tíz esztendeje vezették be középiskoláinkban a levelező oktatást, de részleteiben ma sem tisztázott a tanárok és a tanulók körében a kérdés: mik­ben tér el az itt használt mód­szer a délelőtti oktatásétól? Megyénk jóhírű iskoláját, a Kecskeméti Katona József Gim­náziumot kerestük fel, s az is­kola igazgatójával, meg a le­velező tanfolyam vezetőjével, Elekes Mihállyal és Kiss Ist­vánnal történt beszélgetés alap­ján már cikkünk elején leszö­gezhetjük: nem hogy a fenti kérdés tisztázatlan, de a leve­lező oktatásról eddig vallott el­mélet és gyakorlat között is alapvető különbségek vannak. Éppen ez mutatja legjobban első kérdésünk meg nem ol- dottságát. A levelező oktatás ugyanis elméletileg az órákon való konzultációt jelentené, gyakorlatban azonban többnyi­re a tanárok előadásaira szo­rítkozik. Matematika s súlypontozás Melyik módszer a helyes? Az elméletben lefektetett, vagy ami a gyakorlatban bevált? Erről a Étcsktmiíi uícáA, NÉVADÓ. Szalvai Mihály (1899-19551J ^3 Szegény munkáscsalád gyer­meke. Kőműves, napszámos volt, majd segéd. 18 éves korá­ban lépett be a szociáldemok­rata pártba, s ugyanabban az esztendőben (1917.) besorozták, majd különböző harctereken harcolt. A Tanácsköztársaság leverése után 15 évi (egyházra ítélték, de 1920-ban megszökött a balassagyarmati fcgybázból, Csehszlovákiába. Ott három és fél évig vizsgálati fogságban ült, majd felmentették. Később Becsben és Párizsban élt, ott az illegális tevékenységben ve­zető szerepe volt. 1936 nyarán a spanyol szabad­ságharc kitörésekor Barcelonába ment és Francoék ellen végig­harcolta az egész spanyol sza­badságharcot a magyar zászló­aljban. Hidegvérű, rettenthetet­len bátor, halálfélelmet nem is­merő hős katonának bizonyult, Rövidesen őrnaggyá lépett elő, ő lett a magyar zászlóalj pa­rancsnoka. Különösen az Ebro folyó körüli kemény harcokban — a legnehezebb körülmények között — sokszor aratott győ­zelmet a túlerővel szemben. A spanyol szabadságharc le­verése után Párizsba ment, ahol a második világháború ki­törése után Algírba, koncent­rációs táborba internálták. Mi­kor az angolszász csapatok Al­gírt (1943.) felszabadították, a szovjet delegátus Moszkvába vitte. A megvert és visszavonu­ló német hadsereg hátamögé ejtőernyővel leereszkedett a len­gyelországi hegyek erdeibe, s az ott harcoló partizánok parancs­nokságát vette át. Csapata ál­landóan nyugtalanította a visz- szavonulő németeket és súlyos veszteségeket okoztak nekik. — 1945 tavaszán a néphadsereg I. Mása zászlóaljának parancsno­ka, majd ezredparancsnok lett. Utána a határőrség megszerve­zésével bízta meg Honvédelmi Minisztérium, s a határőrség fő­parancsnoka lett. Innen a kecs­keméti hadtest parancsnoksági tisztségébe került. Kemény ka­tona volt, de egyben igazi, meg­értő bajtárs is. Kecskemétről a Honvédelmi Minisztériumba ke­rült. Nem sokára a nehéz par­tizánharcok küzdelmei és szen­vedései felőrölték szervezetét cs 56 éves korában Budapesten el­hunyt. Kecskeméten a II. kerületi Mária körút őrzi emlékét. tanároktól érdek­kérdésrőT a lődtúnk. Legnehezebb dolguk a mate­matika tanároknak van. Hamza Győzőné dr. szakfelügyelő ki­jelentette: nagyon jól tudják a tanárok, hogy vétenek az elő­írások ellen, de a tanulók kü­lönösen a matematika törvé­nyeit nem képesek csupán ott­honi tanulással megérteni, eh­hez kellő idejük nincs. Ezért aztán az iskolában az oktatási anyagot súlypontozva adják elő; a matematikai törvényeket a gyakorlattal kapcsolják össze, s így nemcsak érthetővé válik az anyag, hanem meg is sze­retik azt a hallgatók. A többi matematika-tanár — Ádám Sándor és Szemerey Andor szintén ilyen módon oktat. — Ez a forma azonban nem azt jelenti, hogy a begyakorlást nem otthon végzik a hallgatók. Az iskola kémiaszakos taná­ra, Szabó Adorján arról be­szélt. hogy a levelezők kémia tankönyve jól szerkesztett. Szándékuk így hát szerencsé­sen arra irányulhat, hogy a ta­nulókat szólaltassák meg: a kísérletek 40 százalékát maguk a hallgatók végzik el. Vajha minden tantárgyból rendelkez­nének ilyen jó szakkönyvvel! Közgazdasági tájékozottság : gazdaság földrajz A földrajz és a történelem oktatásáról dr. Bognár Imre szakfelügyelő és Mester Barna­bás tanár nyilatkozott. A tör­ténelem tanításának az első osztályban nincs a délelőtti ta­gozatétól elütő módszertana, csupán az idegen nevek begya­korlásában szükséges különö­sebb segítség a hallgatóknak. A levelező tagozaton ugyanúgy oktatnak, mint délelőtt, bár egyes fogalmak megmagyará­zásától — felnőttekről lévén szó — eltekintenek. A föld­rajz tanításának módszere a levelező tagozaton abban áll, hogy nem a tanár, hanem a hallgatók igyekeznek egy-egy földrajzi egységről pontos ké­pet festeni. Az oktatás fő célja — a térképen való tájékozódá­son kívül — a felnőtt hallga­tók közgazdasági tájékozottsá­gára építve — bebizonyítani, hogy főképpen nem a földrajzi adottság, hanem az illető or­szág társadalmi rendszere ha­tározza meg a lakosság élet- színvonalát. Vagyis igyekeznek gazdaságföldrajzot tanítani. Magyar: új tankönyv kellene A fizikaórákon Csongor Edé- né szakfelügyelő a nappali ta­gozathoz hasonlóan csak olyan ismereteket magyaráz meg, amelyek feltétlenül szüksége­sek a hallgatók számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kapnak minden egyes fi­zikai törvényszerűségről képet a hallgatók. A fizikaoktatás eredményességére törekszik ak­kor is, amikor az elvont fogal­makról gyakorlatban, példák segítségével tájékoztatja a hall­gatókat. Hordós Károly magyar tanár nemcsak az író életraj­zát, hanem a kor társadalmá­nak rövid ismertetése után a megírt műveket is ismerteti a tanulókkaL Szerinte különle­ges, a levelező hallgatók szá­mára írt tankönyv kellene a magyar nyelvtan és irodalom oktatásához. A vélemények, amelyekben több év tapasztalatai kristályo­sodnak ki, azt mutatják, hogy módszertani különbségek igenis vannak a levelező- és a dél­előtti tagozat, sőt a levelező ta­gozat egyes tantárgyainak ok­tatása között is. E vélemények az elméletileg lefektetett leve­lező módszertantól eltérnek ugyan, de a kialakult gyakor­lat bevált, amit az iskola ta­nulóinak eredményei is bizo­nyítanak. E módszerek helyes­ségének kutatásával és tudo­mányos kidolgozásával foglal­kozni elengedhetetlenül szük­séges feladat. Bízunk abban, hogy középiskolai tanáraink között lesz olyan, aki nemcsak tanít a levelező oktatáson, hanem ki is dolgozza annak tudományos módszertanát. Gémes Gábor Kocsi-csere tragédiával Két éven át hóvi­harban, esőben, tűző napsütésben hol itt, hol ott tűnt fel ek- hós szekerével a pál­monostori tanyavilág­ban Ágoston Gáspár, aki a kenyeret szállí­totta a tanyai vásár­lóknak. Ágoston Gás­pár idős, mindkét lá­bára rokkant ember. Homokföldje és sze­rény tanyája nyolc kilométerre van a községtől eléggé elha­nyagolt állapotban, hi­szen dolgozni is alig bír. Nehezen várta mindig a hónap ele­jét, hogy fuvardíját megkapja, amelyből apránként törlesztget- te adóhátralékát, tar­totta el két sovány csikójával öttagú csa­ládját. Mint mondottuk, a szállítást eav vonvvá­val fedett rozoga ek- hós szekéren végezte, ami a higiénia köve­telményeinek nem fe­lelt meg. Ezért volt nagy öröme, amikor a közelmúltban új, gu­mikerekű kocsit adott a vállalat erre a cél­ra. Öröme azonban nem sokáig tartott. Elrendelték, hogy minden fuvarvégzés után be kell húzatnia a kocsit a pékség ud­varába, nehogy más munkát is végezhessen vele. Ágoston Gáspár öt alkalommal kérte a vállalat vezetőségétől, hogy kíméljék meg et­től a 16 kilométeres felesleges úttól és en­gedélyezzék, hogy a kocsi a fuvar után is nála maradhasson. Fo- gadkozott, hogy ren­deltetésén kívül sem­mi másra nem fogja azt használni. Hiába hivatkozott azonban rokkantságá­ra is, a vállalat hajt­hatatlan maradt, Ágos­ton Gáspár pedig kép­telennek tartva magát a 16 kilométeres na­ponkénti útra, — fel­mondott. Erre az alkalomra személyesen utazott be Kecskemétre, ahová g. kiszemelt új fuvaros, Losonczi Imre is elkí­sérte, hogy megkösse a szerződést és az ostor­nyelet átvegye. így hát Ágoston Gáspár füle hallatára engedé­lyezték hosonczinak, hogy a kocsit saját ud­varán is tarthatja, — hiszen csak egy út vá­lasztja el a pékségtől. hosonczl Imréről mindenki tudia, hogy egészséges, vállalkozó szellemű ember és a jó alkahnakat nem szalasztja el. Igaza is van. Erős, fekete lovai játszva húzzák a pi­rosra festett kocsit... Az egészségügyi szem­pontból nem kívána­tos ekhós parasztsze­kér azóta nem látható a pálmonostori tanyá­kat összekötő utakon. Helyette a gumikere­kes, vidám színű piros kocsi tűnik fel a rajta ülő még vidámabb em­berekkel. Jól is van ez a vidámság. De... Egy- egy pálmonostori em­berben mégis fel­fel dereng a gondolat: helyes volt-e a külön­ben dicsérendő kocsi­cserével egy idős, mun­kaképtelen embert a tönk szélére juttatni...? Tóth Gábor Cf.dlűiMi — táriadutmi munkám. Még a múlt év nyarán meg­kezdték a tiszakécskei hidro- globus építését és az ezzel járó csövek lefektetését. Akkor tör­tént, hogy a Kossuth Lajos ut­cában felszedték a járda kö­vezetét, a szükséges csövek le­fektetése érdekében. A csöveket azóta le is fek­tették, sőt még az árkot is be­temették. A kövezést azonban vagy elfelejtették, vagy pedig nem is tartották szükségesnek. Azóta már több házigazdának elfogyott a türelme és saját ma­ga kövezte le a háza előtti gya­logjárdát. De mi lesz azokkal a kőraká­sokkal, amelyek még ma is ott díszelegnek, halomba dobálva? PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság, Felelős szerkesztő: Weither DánieL Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám) Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 l Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft i Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét TeLt 15-29, 97-19 iiiiiuiiianntnniilikliMuaimamttflll Napközben Mégis vállalja... 1 Őszintén szóira mindig * bosszankodva olvasom a la- S pókban az olyantéle hirde- ; léseket, amelyek eképpcn • szólnak: »Különváltan élő ; feleségemért, Sóhajtó Rebe- S káért semminemű, sem : anyagi, sem erkölcsi felelős- • séget nem vállalok. Szakái- ■ las Balambér.« Merj. például S mit szólna az igen tisztelt s férjuram, ha fordítva vol- ; na a helyzet, s Rebeka |cn- ; ne közzé egy hirdetést, S hogy a részeges és pénzét &, haza nem adó Balarnbérért ; semmiféle felelősséget nem • vállal? Azt hiszem, a ba- ! lambérok szaladnának a bí- * rósághoz és becsületsértésért : citálnák oda az elváltán élő asszonyt. Pedig hány, de $ hány feleség lehetné ki az 3 újságba az ilyenféle p&na- ; szos sorokat! De nem teszik! | Ügy látszik, becsiileteseb- 5 bek, megfontoltabbak a jj nadrágos nemnél! (Ez eset- 3 ben itt a férfi-nem értendő.) | De azért akad még meg- I fontolt a férfi társadalom- J ban is. íme a példa. Nevez- 5 ziik Józan Gotthárdnak az 3 illetőt, aki Kiskunfélegy- • házáról küldött hasonló | hirdetést kiadóhivatalunk- } nak, mi szerint feleségéért j semminemű felelősséget » nem vállal. A hirdetés a jj nyomdában már kiszedett : állapotban várta a dicső 3 megjelenés gyorsan közelgő ; óráját, amikor szólt a tele- ! fon, — a kiadóhivatal tele- : fonált. Józan Gotthárd sür- ; gős üzenetet küldött: ne- • hogy közöljék a pillanatnyi • felindultságában elkövetett : irodalmi alkotását, a házas- ; életét reflektorfénybe he- • lyező apróhirdetést. És íme, 5 nem jelent meg a jelzett J hirdetés. Talán az első í ilyen a, sajtó történetében. 5 Köszönet érte. kedves 5 Gotthárd barátom! Megren- ! dűlt hitemet adtad vissza! 3 Hivatkozni fog majd rád 3 az utókor tollforgatőja, aki 3 megírja nagy művében az I apróhirdetésekkel elfuserált | házasságok megrendítő és 1 hiteles történetét... — f. lóth — j ..............................

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom