Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-12 / 111. szám
I960, május 12. csütörtök 3. oldal AHOL A VÁLLALATOK VITÁZNAK A megyei döntőbizottság gyakorlatából A Mélykúti Földművesszövetkezet részére 1939. május 4-én százötvennyolc mázsa délnógrádi szenet szállított a Nógrádi Szénbányászati Tröszt. A szállítmány átvételekor a íöldmű- vesszövetkezet megállapította, hogy a megrendelt darabos szén nagy része poralakban érkezett meg és íűtésre kevésbé használható. Kifogását Közölte is a megyei TÜZÉP-központtal és a tröszttel, majd május 27-én a Mélykúti Községi Tanács megbízottja jegyzőkönyvet vett fel az esetről. A késés ára: háromezer forint f Közben rohamosan teltek a napok, s az fmsz ügyintézője mindenhová fordult, — csak éppen a döntőbizottságról feledkezett meg, amely ilyen esetekben döntésre jogosult. Már letelt a hat hónap szavatossági idő — ez alatt lett volna alkalom a döntőszervhez fordulni —, amikor I960, január 15-én Végre keresetet nyújtott be a földművesszövetkezet a megyei döntőbizottsághoz. Ebben kérte: téríttessék meg a tröszttel a szövetkezeten esett kárt. A közelmúltban hozott határozat elévülés miatt elutasította a földművesszövetkezet kérelmét, mivel — mint már mondottuk — a határidő lejárta után nyújtotta csak be követelését. Rámutatott a határozat egyben arra is, hogy a késedelmes ügyintézés következtében 3207 forint károsodás érte a földművesszövetkezetet, mert a százötvennyolc mázsa szenet azóta sem tudták értékesíteni, a lakosság ugyanis —• nem vásárolja! Legjobb esetben is egy magán szénégetőnek lehet majd eladni... A visszaeső „tévedők“ Egy másik alkalommal a Szabadszállási Vegyesipari Ktsz és a Dél-Magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat ügyében járt el a döntőbizottság. A ktsz a még múlt év utolsó felében szállított női szandálok közül 15 párat elsőosztályúnak minősített, holott azok a másod- osztály követelményeinek feleltek meg. Ezért a tévedésért nemcsak a két osztály közötti különbözeiét fizette meg a szövetkezet, hanem a döntőbizottság által helytelen minősítésért kiszabott kötbért is. Ügy látszik azonban, hogy a szövetkezet nem okult az esetből. Röviddel ezután az Északdunántúli Cipőnagykercskedel- mi Vállalat részére szállított első osztályú női cipőket, s ezekből tizenhat pár másod-, tizenöt pár pedig harmadosztályúnak felelt meg. Ez a második »tévedés« mar ezerharniinc- hat forintjába került a Szabad- szállási Vegyesipari Ktsz-nek. Azóta bizonyára több gonddal végzik a cipők minősítését. A Bajai Állami Méntelep panasszal fordult a döntóbizottOCKWWWWMWWWWWWVWV» A kisiparosok anyagbeszerzéséről, és árvetéséről A kiskőrösi 1\'EB javaslata / A Kiskőrösi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálatot tartott saját munkaterve alapján a járás magánkisiparosainak anyagbeszerző- és fogyasztói ármegállapító tevékenysége ügyében. Első és általános megállapítás az, hogy a kisiparosok anyagaikat ismeretlen módon szerzik be, — arra való hivatkozással, hogy »kizárólag« hozott anyagból dolgoznak. Magánrendelők számára árvetéseiket egyáltalán nem készítenek, s a szóbeli megállapodások a ráfordítások szükségességének figyelembevétele nélkül történnek. Sorraveszi ezek után a vizsgálatról készült jegyzőkönyv az Csigalassúság A Minisztertanács rendeleté szerint a panaszoslcveleket, bejelentéseket 30 napon belül el kell intézni, illetve meg kell válaszolni. 15 rendeletét úgy látszik, nem mindenütt ismerik. Íme, egy példa: március 14-cn egy levelet küldtünk el az Országos Takarékpénztár Kalocsai Fiókjának, kérve: adjanak felvilágosítást Salacz Jánosné építési kölcsönkérelmével kapcsolatban. A válasz — amelyben közölték velünk, hogy »addig nem tudnak érdemben foglalkozni Salacz Jánosné kölcsönkérelmével, amíg az épülő ház telekkönyvileg elhalt férje tulajdonában van« — május 5-én, 12 napos késéssel érkezett hozzánk. Ügy véljük, a Minisztertanács rendeleté az Országos Takarék- pénztár Kalocsai Fiókjára is vonatkozik. Tízsor»s válaszukat a határidő előtt is elküldhettck volna szerkesztőségünknek, hiszen a náluk elfekvő iratokból már levelünk kézhezvételekor ismertek a helyzetet. Éppen ezért nem tudjuk mire vélni késedelmes közlésüket. A közel kéthetes késés azonban arra enged következtetni, hogy az OTP Kalocsai Fiókjánál az ügyintézés a csiga »gyorsaságával«-‘ekszik. G. Sághoz, hogy az 1959. június 20-i elismervény értelmében átvett tizenöt és fél mázsa szénáról a Bugaci Községi Tanács nem akar tudni. A takarmányra nagy szüksége van a Bugacra kihelyezett fedeztető állomásnak, mert az ott levő mének ellátását ebből kell biztosítani. Nem érdekli őket az ügy ? — Fizetnek! A községi tanács az előzetes idézés ellenére sem képviseltette magát a döntőbizottság tárgyalásán, nyilván azért — jogunkban áll erre következtetni —, mert az átvett szénáról már nem tud számot adni. Végül is a döntőbizottság a takarmány azonnali kiadására, vagy pedig annak ellenértéke megfizetésére kötelezte a tanácsot. A döntőbizottság elé szinte nap-nap után kerülnek ilyen és ehhez hasonló esetek elbírálásra. Csupán egynéhányat ismertettünk közülük, de már ezek is bizonyítják: vállalatok, intézmények közötti különböző vitás ügyekben alapos körültekintéssel jár el, és döntését igazságosan hozza meg. K. A. Öntözéssel termesztett új silókukorica* és cukorrépa-fajták Mint már közöltük, a Földművelésügyi Minisztérium keretében ez év elején létrehozott öntözési igazgatóság megyénkbe küldött szakembere nyolc termelőszövetkezet öntözéses termelésének a szakirányításában vesz részt. Az érdekelt termelőszövetkezetek nem idegenkednek az öntözéstől, s a nagy hozamot ígérő újfajta silókukorica és cukorrépa, valamint más növények öntözéses termesztésétől sem. Erre a célra mintegy 400 holdat most tavasszal mélyen szántottak és istállótrágyáztak. Silókukoricából hat — négy magyar és két szovjet —, nagy részt még csak a kutató intézetekben termesztett fajtát vetnek másodnövényiként, s a gabonafélék tarlója után is. — A szarvasi kutató intézet eredményes kísérletei alapján mintegy négyötödrészültet négyzetes-fészkes vetéssel juttatják a földbe. A silókukorica tarló utáni öntözéses termesztésével a homokos területeket is lehet ugyanabban az évben másodszor hasznosítani. Cukorrépából 6 új fajtát termesztenek öntözéssel a Kun- szentmiklósi Kiskunság Termelőszövetkezetben. A Poly 1—3, Iöly 2—4, Beta 242/53 és a K—91-es fajtákat három-három Szabadtartásos istállóban nevelkednek az üszők. holdas parcellalton vetettek eh míg kétholdas kontroli-parcellán szokvány cukorrépát termesztenek. Az új fajták élet-» erősebbek, a betegségekkel szemben ellenállóbbak az utóbbinál, s mert nagyobb tömegű a termésük, több cukrot is tartalmaznak. Minthogy a szóban levő fajtákat csökútból nyert vízzel nem esőztetéssel, hanem az olcsóbb Frank Olivér-féle módszerrel sávos-barázdás árasztással öntözik — a vetési mód is eltér az eddig alkalmazottól. A cukoré répa négy sorának az egymás-> tói való távolságát 42-ről 3S centiméterre csökkentették, a következő négy sort pedig ugyanúgy 72 centiméterrel ve-< tették odébb, Ily módon lehetővé válik, hogy a nagyobb sorközökben géppel húzhassák meg a barázdákat. Ezek a sorokra merőlegesen futó barázdából árasztott víz levezetését szolgálják, T. I. Szerkesztői üzenetek: H. B., Tiszakécske: Ügyében a tiszakécskej tanácsot keressük tel, Válaszunkat rövidesen megkapja. Szakolczai Fereucné, Kecskemét» Panaszával egyetértünk, s kértük a városi tanácsot, hogy ügyében sürgősen intézkedjen. N. M., Kecskemét: A személygépkocsi üzemben tartóját megkeressük és kívánsága szerint eljuttatjuk hozzá az ön levelét. UatádácááOH az Ili Siet Tsz-ben Ä sertésfiaztatőnál szintén fiatalemberrel, Csordás György- gyel találkozunk. A szövetkezetnek fehér hússertés és korn- val állománya van. Amíg gyönyörködünk a szépen fejlett, rózsaszín malacokban. Kovács Antal elmondja, hogy jól bevált a kornval és a fehér hússertés keresztezése, nagyon jó a takarmányértékesítése aa utódoknakj A szövetkezetnek huszonöt darabból álló pulyka-törzsállománya van. Háromszáz darab pulykát szándékoznak hizlalni az idén. Ebből százötvenet maguk keltetnek. Férőhelyről saját erőből gondoskodik a közös, gazdaság tagsága. Azzal teszik egyszerűbbé zti takarmány összegyűjtését, hogy közvetlen az istálló környékére vetik a takarmányféleségeket. Százötven hold pillangósuk van, tizenhat holdon takarmánykeveréket termesztenek. — Szem előtt tartjuk, hogy mindig bőven legyen takarmány, ez az alapja a fejlett jószágtenyésztésnek. Nagyon helytelennek tartom, hogy egyes szövetkezetekben erről megfeledkeznek — mondja Csordás György, a sertésgondozó. A nap tűzgolyója már dele- lőn áll, mire elbúcsúzunk a termelőszövetkezet elnökhelyettesétől, meg a tagoktól. Tanulságos kőrútunk, amely egy életrevaló közösség alkotóerejének bizonyítékát szolgáltatta — végétért, K. S. radnék, csak valami iskola kellene. Ez viszont rajta, illetve a szövetkezet tagjain múlik, hogyan támogatják a tanulni vágyó fiatalságot. A szövetkezet élelmes tagsága igyekszik a termelési költségeket csökkenteni. Ennek egyik bizonyítéka ez a szabadtartá- sos növendékmarha-istálló is. — Kiszámítottuk, hogy jóval olcsóbb ez a módszer — folytatja Kovács Antal a beszélgetést. — Itt huszonnyolc üsző- borjúnk van, ezeket részben a tagoktól vettük. Huszonkét vemhes üszőt is vásároltunk, ezek egy másik, saját magunk által készített egyszerű istállóban vannak. Az eddigiekből is látjuk, hogy az 1700 holdas termelő- szövetkezet nagyobb mértékben kíván foglalkozni az állattenyésztéssel. Most építenek egy százférőhelyes sertéshizlaldát, amelyről már csak a tető hiányzik. Saját erőből készült. A fát maguk termelték ki, a deszkát a szövetkezet szalagfűrészével szabdalták. Épül egy harminc férőhelyes sertésíiaz- tató is, szintén saját erőből. Hetvennyolc hízott sertést adnak le még májusban, ugyanakkor a tagok is adnak a háztájiból 70 darabot. — A rendelkezések értelmében lebonyolítási felár illeti meg a szövetkezetét, mivel a tagok egyszerre adják le a hízókat. A kapott összeget istállóépítésre fordítjuk. — Szinte szemlátomást nő ilyenkor minden — mondja Kovács Antal, a Felsőszenliváni Űj Élet Termelőszövetkezet elnökhelyettese, akivel körüljáregyes -iparágakat, kijelentve, hogy az asztalos-kisiparosok árvetése személyektől függően erősen változó. Szekeres József soltvadkerti asztalosnál egyenesen használt anyagból készült ablakokat találtak, amelyeket Szekeres a megrendelő számára — új anyagból készülőként számlázott! Anyagbeszerzéseikről — mint általában a kisiparosok — a gépkocsiszerelők sem vezetnek nyilvántartást, s az építőiparosok pedig egyáltalán nem használják magánmegrendelőik esetében a kötelező kisipari egységárgyűjteményt. Még az 50— 60 ezer forintos megrendelésekre sem készítenek előzetes megállapodást és a bevételezett ősz- szegekről a pénztárkönyvhöz nem csatolnak bizonylatot. — Trapp József soltvadkerti magánkisiparos például 1959-re mindössze 30 ezer forintot írt be pénz táj-könyvébe bevételként, majd később — amikor a népi ellenőrök ismét meglátogatták — 77 ezer forintot. E pótlólagos beírást a népi ellenőröktől való féltében »eszközölte«, — akik jól ismerik az 1959-ben elvégzett munkáit. Trapp József esetében több szabálytalanság is kidei-ült. Samu Lajos solt- vadkerti lakostól 9776 forintot vett át munkabér fejében, de pénztárkönyvébe csak hétezer forintot írt be. Egyes munkákat pedig — a törvényekkel ellentétesen — alvállalkozónak adott ki. Javasolja végül a Kiskőrösi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság, hogy iparáganként külön- külön állapítsák meg: milyen nyilvántartásokat kötelesek vezetni a kisiparosok, s ezt részükre a KIOSZ nyújtsa át. E nyilvántartások pontos vezetése — fejeződik be a járási NEB vizsgálatáról készült jegyzőkönyv —, annál is inkább fontos, mert a kisiparosok munkájában meglevő hiányosságok visszaélésekre adhatnak alkalmat, amelyet nemcsak az államnak, de a megrendelőknek is kárára válhatnak. ■4 Csordás György sertésgondozó. juk a közös gazdaság központi majoi-ját. Némi büszkeséggel mutatja a gazmentes vetéseket. — A hatvankét hold cukorrépát már egyszer saraboltuk. A területet kiosztottuk a tagok között, 700 négyszögöl jut átlag fejenként. Ugyanezt csináltuk a tizenkét hold hagymával is. Az a tervünk, hogy a kukoricát is kiparcellázzuk. Közben odaérünk a kilencvennyolc férőhelyes, szabadtartásos tehénistállóhoz. Az épület egyik szárnyában nyolcvan bika hízik. Jászolhoz vannak kötve, mivel még az új istálló nem épült fel, ideiglenesen itt vannak. Jóízűen ropogtatják az ízletes silót. Nemrég bontottak íel egy kétszáz köbméteres szójababbal és kukoricaszár keverékével töltött silógödröt. — Hatszázezer forint jövedelemre számítunk a szarvasmarha hizlalásból — magyarázza az elnökhelyettes —, még ötve- net veszünk a jelenlegihez. Egész fiatal fiú hányja az almot a jószágok alá. Kovács József vagyok — mutatkozik be —., nemrég múltam tizenhat éves. Nagyon szeretem a jószágokat. én akár mindig itt ma«