Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

KISKUN Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS LAPJA MEGYEI XV. ÉVFOLYAM, 1X0. SZÄM Ára 50 fillér I960. MÁJUS 11, SZERDA Küllőid! vendégek a békegyüléseken A Hazafias Népfront által rendezett békegyűléseken újabb külföldi vendégek vettek részt. A Kecskeméti Árvaházban tar­tott gyűlésen a Német Demok­ratikus Köztársaság nagykövet­ségének kereskedelmi attaséja jelent meg, Balotaszálláson viet­namiakat fogadtak. Dusnokom vasárnap a szovjet nagykövet­ség munkaitársainak jelenlétében békeparkot avattak, Solton pe­dig albán vendégek vettek részt a békegyűléseken. A növényápolásról, az aratásra való felkészülésről, a megye egészségügyi helyzetéről tárgyalt a megyei tanács v. b. A megyei tanács végrehajtó bizottsága hétfői ülését dr. Dal- los Ferenc elnökletével a beje­lentések között tárgyalta az 1960. évi takarékbetétgyűjtési verseny szervezéséről szóló elő­terjesztést. Ezek szerint azok a városok és községek, amelyek a takarékbetét-állomány nőve­AZ ALFÖLDI borok egyre nagyobb megbe­csülésnek örvendenek. Megyénk­ben többek között híres bor­vidék ma már Csengőd, Tabdi, Soltszentimre, Hajós, Bácsal­más, Lakitelek környéke. Ta­pasztalt, szorgalmas termelők gondozzák a tőkéket. Megyénk majdnem egyharmadát adja az ország bortermésének, vagyis igen jelentős mennyiséggel járul hozzá a belső igények kielégí­téséhez, valamint az exporthoz. Nem lehet jóslásokba bocsát­kozni arra vonatkozóan, bogy az idén milyen lesz a termés, de a jól megművelt szőlőterü­leteken bizonyára ez évben is <— amennyiben nem éri őket elemi csapás — megfizetik a szőlőtőkék a fáradságot. Véde­kező szer van elég. Az Alföldi Állami Pincegaz­daság máris megkezdte a szőlő­re, borra és a mustra a szerző­déskötést. Az idén 100 ezer hek­toliterrel több tárolóhely áll rendelkezésére a pincegazda­ságnak mint tavaly. Ebből kö­vetkezik, hogy nem lesznek fel- vásárlási korlátozások, tehát minden bortermelővel, minden mennyiségi kötöttség nélkül köt szerződést. Az idén változtak a feltételek is. Míg az elmúlt évien nem volt szerződéses fel­ár, addig az idén mindenkit, aki megállapodást köt a pince- gazdasággal, 10 százalékos fel­ár illeti meg. Természetesen megkapja a 200 forint műve­lési előleget is. A közös gaz­daságok nagyüzemi felárat kap­nak az idén is, megfelelő meny- nyiségű és minőségű bor át­adása esetén. A termelő maga szabja meg, hogy miként telje­síti kötelezettségét, mustot, vagy egyszer vagy kétszer fejtett bort ad le. Vannak, akik önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni ta­valyi kötelezettségüket, termés- kiesés miatt. Velük szemben a pincegazdaság kötbér-igénnyel lépett fel. Ezeket most felül­vizsgálják a pincegazdaság dol­gozói és a legmesszebbmenőkig törekednek az igazságos meg­oldásra. Azokkal is szerződést köt a vállalat, akikkel szem­ben kötbér-igénye van, de az illetők nem kapnak művelési előleget. Érdemes megállapodást kötni tehát, mert jelentős anyagi előnyt biztosít a termelőnek, azonkívül biztossá teszi a ter­més értékesítését. Több terme­lőnek még nincs elegendő tároló edénye és nem egyszer gondot okoz a must elhelyezése. Nekik is segítséget jelent a szerződés­kötés lésében legjobb eredményt ér­nek el, jutalmat kapnak. A végrehajtó bizottság ezzel kap­csolatban javasolta a megyei tanács takarékossági albizottságá­nak, hogy tegyen előterjesz­tést az OTP-hez öröklaká­sok építésére a takarékos- sági versenyben legjobb eredményt elért városban. A végrehajtó bizottság foglal­kozott az idei második negyed­évi adóbevételi tervek teljesí­tésével. A tervteljesítésben lema­radás tapasztalható, különösen a kiskunhalasi, kecskeméti, kis­kunfélegyházi és kiskőrösi já­rásban, valamint Kiskunfélegy­háza városban. Határozatokat hozott a hatékonyabb munka elősegítésére. Ezután került sor a Kiskőrösi Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottsága előterjesztéséhek meg­tárgyalására. Az előterjesztés a tavaszi munkák befejezéséről, valamint a növényápolás és a nyári munkák előkészítéséről szólt. Többen bírálták a járási tanács v. b. eddigi munkáját. A felszólalók hangoztatták, hogy az újonnan alakult ter­melőszövetkezetekben probléma a szőlő megművelése. Nincs ele­gendő permetezőgép, késleked­nek a védekező anyagok be­szerzésével, nem készültek fel a növényvédelemre. A járás­ban kevés a kukoricavetés. A számosállatonként előírt 10 köb­méter silót nem tudják teljesí­teni. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a járási tanács végrehajtó bizottságának az eddiginél sokkal jobban kell irányítani a mezőgazdasági ter­melés szervezését. Mérjék fel alaposan a helyzetet a járási tanács vezetői, állapítsák meg, hogy mennyi gép, munkaerő, anyag stb. áll rendelkezésre az egyes feladatok végrehajtásá­hoz. Csak így tudnak tiszta képet kapni arról, hogy milyen gondokkal kell megküzdeni. Sokkal nagyobb önállóság­gal kell dolgozniok, intéz­kedjenek saját hatáskörük­ben, nagyobb felelősséggel. A szőlő megművelésének érde­kében segítsenek bevezettetni a prémiumos rendszert. A végre­hajtó bizottság figyelmeztette a járási tanácsot, hogy nem he­lyes az az álláspont, mely sze­rint a 6—8 hektoliter mustot adó szőlőket ki kell vágni. A népgazdaságnak szüksége van ezeknek a szőlőterületeknek a termésére is. Ezután került sor a soron- levő mezőgazdasági munkák tárgyalására. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának elő­terjesztését elfogadta a végre­hajtó bizottság. Hangoztatta a növényápolás jó megszervezésé­nek fontosságát. Megállapította, hogy éppen a Kiskőrösi Járási Tanács esetéből kiindulva job­ban kell törekednie a mezőgaz­dasági osztálynak arra, hogy a helyi és a járási tanácsok na­gyobb önállósággal végezzék munkájukat. Az aratással kap­csolatosan már most készülni kell arra, hogy a kalászosok jelentős részét kézzel kell arat­ni és mivel egyébként is keve­sebb az idén a gabonavetés, minden szem termésért har­colni kell. A termelőszövetkezetek igye­kezzenek időben gondoskodni cséplő munkacsapatról. Ezután a megye közegészség- ügyi és járványügyi helyzeté­ről tárgyalt a végrehajtó bi­zottság'. Megállapította, hogy az utóbbi években jelentős fej­lődés tapasztalható e tekintet­ben. Így például amíg 1945-ben az egészséges vízzel való ellá­tottság mértéke mindössze 35 százalék volt, ma már 79 szá­zalék. Az iskolák, üzemek egészségvédelme is sokat ja­vult. Vannak azonban még hiá­nyosságok, melyek megszünte­tésére dr. Dallos Ferenc elv­társ javaslatára a v. b. elhatá­rozta, hogy bizottságot hoz létre, amely megfelelő intézke­dések megtétele végett alapo­san megvizsgálja ezek okait. Beszámoló a koppenhágai nckongresszusról A Magyar Nők Országos Ta­nácsa Kecskemét városi titkár­ságának rendezésében május hó 12-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kop­penhágai kongreszusáról tart élménybeszámolót Pankovits J ó- zsefné országgyűlési képviselő, a megyei nőtanács titkára, aki e kongresszuson megyénk egyet­len küldötte volt. Színes rendezvények az Ünnepi Könyvhét programjában A HAGYOMÁNYOS Ünnepi Könyvhét megrendezésére eb­ben az esztendőben is sor kerül megyénkben. A nemrégiben megalakult megyei rendező bi­zottság igen érdekes, változatos programot ígérő tervezetet ké­szített el. E szerint május 28-án este 7 órai kezdettel irodalmi est nyitja meg az Ünnepi Könyvhetet a megyeszékhelyen. A műsoron fővárosi írók és elő­adóművészek szerepelnek. A program zenei vonatkozású ré­szében fellép a Bányai Júlia Leánygimnázium énekkara és a Kecskeméti Zeneiskola több ta­nára^ MÁJUS 29-ÉN a gyermeknap keretei közé illeszkednek bele a könyvnapi rendezvények. A nő­tanács és a Megyei Könyvtár délelőtt irodalmi műsort rendez, s megnyílik a mai írók köny­veiből rendezett kiállítás is a Megyei Könyvtárban. MÁJUS 30-ÁN megyei könyv­táros napot rendeznek. Délelőtt előadást tartanak a megye min­den részéből összegyűlt könyv­tárosoknak, délután pedig a könyvtárak dolgozói a meghí­vott írókkal találkoznak baráti megbeszélésen. JÚNIUS 1-E a költészet nap­ja. Bács megyei költők és sza­valok működnek közre a Kecs­keméti Katona József Gimná­zium irodalmi színpadának elő­adásán. Szerdán Mikszáth-est szerepel a TIT és a Megyei Könyvtár rendezésében a me­gyeszékhely könyvheti műsorán. A könyvhetet megyénk más városaiban és községeiben is megtartják. Ebből az alkalom­ból Baján és Kiskunhalason, va­lamint Kiskunfélegyházán fővá­rosi írókat látnak vendégül. — Kiskőrösre, Dunavecsére, Kecel- re és Ágasegyházára a megye- székhely irodalmi életének kép­viselői látogatnak el. Bácsalmá­son és Kalocsán pedig bajai íróik és költők szerepelnek. A KÖNYVHÉT programjá­ban természetszerűleg a főszere­pet játsszák a minél több he­lyen megtartott könyvárusítá­sok. Kecskeméten például a Szabadság téren két árusítópa­vilont helyeznek el. A Móricz Zsigmond utca sarkán, az autó­buszállomáson, a nagytemplom­mal szemben egy-egy árusító­hely szolgálja ki a közönséget. A földművesszövetkezetek és a . városi könyvesboltok vidéken is könyvárusitó pavilonokat, üzemi és vállalati árusítóhelye­ket állítanak fél. A MEGYEI művelődési autó termelőszövetkezetekbe . viszi , el a könyveket, valamint könyv­napi előadót, írót és szavalót. Többek között a Kecskeméti Aranykalász és Petőfi Tsz-ben, a Soltvadkerti Új Alkotmány­ban, az Izsáki II. Kongresszus Tsz-ben, a Kiskunfélegyházi Le­nin Termelőszövetkezetben lesz programja a művelődési autó­nak. 3Céizüi mát. a kerti, faltot A Kecskeméti Háziipari Szö­vetkezet kosárfonó részlegének sok a dolga. Hiába esős a má­jus, a forgalom azt mutatja, hogy megkezdődött a kerti bú­torok szezonja. Az olcsó es ízléses bútorok melleit nagy keletje van a divatos kosarak- rak, garabóknak is. Képünkön: a kerti fotelek lábát díszíti Hertelendi László. V^VWV^WVWW^VWVWW'A/V>^/WWVWWV>^^/WVWWV M1TNKA.VA.Ii készül a kecskeméti béke és barátság park A máriavárosi állomás környékének lakói már évekkel ezelőtt szót emeltek az állomás- és a laktanyák közötti beépítet­len terület rendbehozásának ér­dekében, ahol évek óta egyre gyülemlett a szemét, a fűtésből származó salak, s rontotta e vá­rosrész levegőjét, szépségét. A városi tanács a hozzá érkezett bejelentések nyomán határozta el, hogy az idén a községfej­lesztési alapból 50 000 forintot fordít e terület rendezésére. A közelmúltban azonban lényeges változások történtek a tervben. Április 4-én, felszabadulásunk ünnepén merült fel az ötlet, hogy e területen nemcsak a te­reprendezést lehetne végrehaj­tani, hanem szép, egészséges park kiépítésével növelni lehet­ne e városrész szépségét. Igaz, erre kevés a községfejlesztésben előirányzott 50 ezer forint, de a segítség is megjött április­ban diákok, munkásak, katonák személyében, akik felajánlották közreműködésüket a park építé­séhez. Megkezdődött a terep­rendezés, az állami erdőgazda­ság facsemetéket ajánlott fel, amelyet a magyar és a szovjet társadalmi munkások közös erő­vel, s nagy gonddal ültetgettek el. Ezért úgy határoztak, hogy a leendő új parkot a béke és barátság parkjának fogják el­nevezni, s a több mint héthol­das terület szerves egységet ké­pez majd a szóktól sportpályát és strandfürdőt övező ligettel. A múlt hét csütörtökén a vál­lalatok, KISZ-fiatalok, s a ta­nács hívó szavára már három híján hatszázan dolgoztak a le­endő új park területem s a mai napig mintegy 120 000 forint ér­tékű társadalmi munkát tarta­nak nyilván, amelyből 58 ezer forint értékű munkát a vízveze­ték megépítéséhez szükséges földmunkákra fordítottak. A városi tanács végrehajtó bizott­sága 80 ezer forinttal toldotta meg az eredetileg tereprende­zésre szánt összeget, de bizonyá­ra nemcsak ez, hanem már az eddigi társadalmi munkások példája is egyre több kecske­méti munkásban, városlakóban ébreszti fel az együttérzést, és serkenti tettre őket. Reméljük, hogy a megszü­lető park nemcsak dísze és büszkesége lesz városunknak, hanem nevéhez méltóan a vá­rosban lakók százainak, ezrei­nek dicséretre méltó összefogá­sát, gondos munkáját őrizheti majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom