Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
19«0. május 8, vasárnap S. oldal Népgazdaságunk minden ága fejlődik . *^y^*<gi>»oao»ooo#OM»o—ooo— •-•••••••••••••• Megyénk 1959. évi beruházásainak tanulságai Az elmúlt évi beruházási tevékenység megyénkben sokkal -kedvezőbben alakult, mint a korábbi években. A megye részére biztosított beruházási ősz- szegekből továbbfejlesztettük népgazdaságunk minden ágát, vagyis a hároméves terv második évében kitűzött feladatokat eredményesen oldottuk meg. Kormányzatunk a hároméves lerv utolsó évében s az azt követő ötéves tervben azt tűzte ki célul, hogy beruházásaink elsősorban a termelés gazdaságosságának növelését, a termelési folyamatok korszerűsítését, modernizálását segítsék elő. Ennek megfelelően a Gazdasági Bizottság nagyjelentőségű határozatot hozott. Ezek szerint a beruházás tervezésekor érvényesíteni kell a szükségesség és a gazdaságosság előzetes elbírálásának elveit. A beruházások tervezésekor tehát rendszeresen gazdasági számításokat kell végezni. 411 millió forintot kapott a megye A fent említettek figyelembe vételével alakult ki megyénkben is a népgazdasági beruházások terve. Figyelembe véve az év közben történő tervemeléseket, 1959-ben 411 milliós beruházási hitelt kapott a megye, melyből a tanácsi beruházások összege mintegy 113 millió forintot tett ki. Lakásépítkezés céljára 22 millió forintos beruházási hitelkeretünk volt, Az előbb említett összegekből a Baja—Solt közötti Duna-töltés megerősítésére 10 milliót, az Alföldi Pincegazdaság bortartályainak építésére 2,6 milliót, a hibridüzem befejezésére 6,3 milliót, új iskolák építésére és meglévők bővítésére, valamim berendezések beszerzésére 32,2, lakásépítkezésekre pedig 17,8 ! millió forintot költöttünk. minőségű termékgyártásra. Amikor ezt megállapítjuk, azt is meg kell mondani, hogy az elért eredmény még csak a kezdet. A következő években el kell érnünk, hogy a beruházásoknál az építésre szánt összeg csökkenjen, a gépvásárlásra szánt összeg pedig növekedjék. Ezt követeli meg a termelés növekedése, a minőség javítása, a termelékenység emelése, a gazdaságosság megvalósítása. Éppen ezért elsősorban nem új épületek, gyárak építésére törekszünk, hanem a meglevőket bővítjük, korszerűsítjük!1 technikailag nagyobb ütemben fejlesztjük. Ezt az elvet érvényesíti államunk azzal is, hogy 119 millió forintot adott gépek vásárlására megyénk üzemeinek. Csökkentsük a befej esetlen beruházásokat Amikor megállapítjuk, hogy megyénk az elmúlt évben újabb beruházásokkal, létesítményekkel gazdagodott, szükséges utalni a meglévő hiányosságokra is. Többek között javítani kell a beruházások tervellátottságát, csökkenteni a befejezetlen beruházások állományát. Nem szabad megengedni, hogy engedély, tervdokumentáció nélkül beruházást kezdjenek megyénkben. Éppen ezért az eddiginél következetesebben kell őrködnünk a tervfegyelem szigorú betartásán. Kárpáti András. Hatvan vagy hetven? Barátom igen büszke a citromfájára. Gyümölcsöt ugyan még nem szüretelt róla, de a napokban bosszúságot termett. Az eset a Kecskeméti Fmsz Rákóczi úti Kisgép-Boltjával kapcsolatos, ahol jobb híján egy rózsafa-permetezőt vásárolt, figyelemre méltó mellékkörülmények között. — Mibe kerül ez a permetező? — Hatvan forint. — Barátom megvizsgálta a kis készüléket, s szólt, hogy blokkolják le. Mire azonban a fizetésre került a sor, a hatvanból hetven forint lett. Az történt ugyanis, hogy az eladó kollegája lieveseHa ezt az összeget. A vitában később mind a három eladó, süt a főnök is részt vett. Így aztán szavazattöbbséggel és feltehetően a főnök tekintélyével eldöntötték, márpedig a rózsafa-permetező nem hatvan, hanem hetven forintba kerül. Barátom nem valami vitatkozó természetű ember. Tett ugyan célzást arra, hogy meg kellene nézni a hivatalos árjegyzéket, de látva a hangulatot, nem akarta zavarba hozni beosztottjai előtt a főnököt. Inkább kifizette a hetven forintot. A fizetési jegyzéket azonban, melyet csak erélyes követelésre, egy darab, hiányával kapott meg, elhozta nekem. Úgy látszik, a hatvan forintra alkudó eladó óvatos volt, csupán egy 70-es számot és a május 6-i dátumot írta a jegyzékre. A blokk sorozatszámát ellenben nem sikerült egészen letépnie. A hatos szám rajta maradt. Reméljük azonban, hogy a Kereskedelmi Felügyelőség így is el tudja majd dönteni, hogy a kérdéses rózsafapermetező hatvan vagy hetven forintba kerül? Sándor Géza A QÉPEK JŐK, JÖHET A BORSÖ A Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén a nagyjavításoki után megtörtént a borsógépek bejáratása is. Az idén három szalagon készül az ízletes, finom zöldborsó-konzerv. A féldolgozást majdnem teljesen gépesítették. A borsófeldolgoző gépek javítását a Göbölyös-brigád kifogástalanul végezte el. Most már csak a zöldborsó hiányzik és indulhatnak a gépek* A képen a brigád egyik tagja ellenőrzi a gépek működését. TCafoaa 'Báet meg tjei pedagógus o rsxágjáeái an a környékén levő nevezetesebb helyeket. Az országjáráson azok a pedagógusok vesznek részt megyénkből, akik kiváló munkát végeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Három hónap alatt hatvan újítás Vasárnap hatvan Bács megyei pedagógus indult el két autóbusszal országjárásra. A pedagógusok öt napot töltenek az ország különböző vidékein és megtekintik Sopront, valamint A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál ez évben fellendült az újító-mozgalom, mert az üzemi bizottság vezetősége kezébe vette a mozgalom irányítását. összehívta az újítókat, s megbeszélték az újítási feladatokat. Az újítók közül a legjobbakat könyvvel is jutalmazták. A kölcsönös eszmecsere meghozta a várt sikert. A megbeszélés után pár nap alatt tizen*WVWWV»IWVWVWV» Szerkesztői üzenetek: Varga Mihályné, Kecskemét: Az ügyében felkeressük a városi tanács lakáshivatalát. Ferenczi F., I-ajosmiz.se: Levele alapján felkeressük a Kecskeméti Finommechanikai Vállalatot. Válaszunkat rövidesen megkapja. Bognár Mihályné, Kecskemét: A belterületi állattartásról Irt soraira a városi tanács adja meg a választ. heten nyújtották be újításukat. Az, újítási naplóból még megtudjuk azt is, hogy három hónap alatt a munkások 60 újítást adtak át a felelősnek. , Teaszünet székek nélkül Egy Angliában működő ame-1 rikai gyár 2300 dolgozója sztrájkba lépett, amiért megtilt tották, hogy a szokásos tízper-i ces teaszünetben leüljenek. A sztrájkolok táblákkal vonultak fel, amelyeken ez áílt: *»Amerikában 1863-ban megszűnt a rabszolgaság, de 1960-ban Ang-< liába exportálták.« A gyár vezetősége azt állítja, hogy -a munkások, amíg székek álltak rendelkezésükre, túl tok. időt töltöttek el a teázással Az állami tervberuházások építkezéseit kedvezőtlen irányban befolyásolták megyénkben az évközben terven felül jelentkező tsz-építési igények. Emiatt néhány helyen anyaghiány akadályozta az előzőleg tervezett építkezések határidőre való befejezését. Nehezítette az építőipar munkáját továbbá az is, hogy számos beruházásnál az éves beruházási tervben rögzített összeg alacsonyabb volt, mint amilyenre az építőipar számított. Ennek ellenkezője is megtörtént: az építőipari vál- latatok alacsonyabb összegre kötöttek kiviteli szerződést. Hivatkoztak a tsz-munkákra, s ezzel is indokolták a lassított ütemet, bár ez csak részben fedi a valóságot. Az építkezések ütemének lassításában közrejátszott az is, hogy a beruházók nem látták el kellő időben tervdokumentációval a kivitelező vállalatot* Ügyeljünk az arányokra Nemcsak épületekre, új lét- sítményekre költöttünk jelentős összeget, hanem meglevő üzemeinket új, modern gépek beszerzésével és beállításával tettük alkalmassá a több és jobb Autószerelőt FELVESZÜNK. ÁUatforgalmi Vállalat, Kecskemét, Csongrádi u. 2. 1047 dlyuri félárva volt, az apja a háborúban maradt. Az édesanyja nevelte és elhalmozta szeretetével. Annyira, hogy a verést is kerülte. Azonban egy- egy csínye miatt a csíny nagyságához képest haragudott. Ha a hiba kisebb volt, halkabban adta tudtul nemtetszését, a nagyabbnál már szigorúbbra fogta a hangját. Gyuri olykor szep- penten fogadkozott is, de a gyerek élete is ezer változattal van tele és a legnagyobb elővigyázatosság ellenére mégis belecsúszik némi elkalandozás. Mindezekután végtére is elérkezett Gyurinál a fiatalemberség korszaka. Már úgy értve, hogy egyre szebbeknek találta a holdvilágos estéket, s lágyabb- nak érezte a szellő suhanását, s még teljesebb lett az öröme, amikor egy kis leánykéz is simult a tenyerébe. Így kezdődött, hogy több gondot fordított a külsejére, egy héten háromszor is váltott inget s a ruhájáról számtalanszor is lekefélte a láthatatlan pihéket. De a külső gondozása magával hozta azt is, hogy elfeledkezett az órák múlásáról. Nem maradt ki, de azért kilenc óránál előbb ritkán érkezett haza. Az anyja tett-vett körülötte, a vacsoráját melegítette, a ruháját kivette a kezéből és a szekrénybe tette. Gyuri igyekezett lefékezni az iparkodását. — Tessék már lefeküdni, nem kell engem dajkálni! Az anyja a papucsát hozta. — Jó, jó, fiam, már éppen akartam, de olyan jó könyvet adtál, hogy nem tudtam letenni. Csakhogy aztán valahogy úgy jött a sora, hogy Gyuri tíz óra körül jött haza. Az anyja persze Fodor János; I ddzSänLffä S egy este Gyuri teljesen elfeledkezett az anyjáról. Az anyja pedig várta, Háromszor is me0- melegítette a vacsoráját, maga sem evett, majd együtt a fiával. Most egy falatot sem tudna lenyelni. Bekapcsolta a rádiót. Vidám, friss muzsikát sugároztak. Ettől kissé megnyugodott. Biztosan mindjárt itt lesz Gyuri. De hol lehet? Mindjárt éjfél. Jaj, csak fent ne találja, mert akkor haragudni fog. Gyorsan lefeküdt és a könyvet a kezébe vcUe. A szemüvegét is feltette. Olvasott. Hogy mit? Nem tudta, csak a szeme követte a betűket. A torkában szorongó érzés gyűlt. Mi van Gyurival? Mi lehet Gyurival? jL elugrott, kinyitotta az ab- lakot, ha jön, nyomban meghallja a lépteit. Fülelt. Csak a város belsejéből hallatszott motorzúgás. Az órán könyörtelenül fordulta!o a mutatók. Szeme sarkából könny gördült, meleg, forró, fájdalmas csepp. Mit tegyen? Merre menjen? Hol keresse? Jó, tudja, fiatcflember. Férfi. Azért mégis gondolhatna arra, hogy várja az anyja. Vagy mondta volna meg, hogy meddig marad. Ijedten ült feljebb. Autó ment volna neki? A száját összeszorította. A szíve nyomta a bordáit. Nem lehet! A szája megkönnyebbülten kinyílott. Persze, hogy nem lehet. A város világos, mindenütt villany és fény, az fent volt. Gyuri fiatalosan kicsit berzenkedett is. — Édesanyám, miért nem alszik? J aj, ha elmondhatta volna, ha el merte volna mondani, hogy a félés, az aggódás meszire kergeti az álmot, a szemet még éberebbé teszi a sok hangtalan kérdés. Hol lehet? Merre járhat? Miért késik? Ki az, aki már kedvesebb lehet, mint az édesanya? De csak kis gyönge mosoly jelent meg a szája szélén. Mert olyan különösek és furcsák a gyerekek, ha felnőnek, nem szeretik, ha az anyjuk érdeklődik az elmaradozásuk miatt. S csendesen felelte: — Elölről kezdtem azt a könyvet olvasni, mert szépségesen szép dolgok vannak benne. — Mondtam is magamban, de jó, de figyelmes gyerek ez a Gyuri, hogy reám is gondolt. Gyuri elpirult és köhögött, aztán a vacsorához fogott és közben kemény fogadkozásokat tett. Csakhogy a fiatalemberek fogadkozása ilyen esetekben addig tart, amíg a rózsa illata körülöleli a virágoskertet. Van olyan, amelyik hosszabb ideig virágzik és illatozik, de némelyik rövi- debb idő alatt elhervad. Gyuri otthont akart, saját otthont, feleséggel és gyerekekkel és ama kis kéz mind későbben nyújtotta búcsúzásra az ujjait. Aztán az is előfordult, hogy Gyuri tikkait, száraz torkát egy- egy pohár sörrel leöblítette. autóknak is van lámpájuk, ügyes emberek ülnek a volánnál. Lassan lezihált, de az újabb órafordulatnál a verejték nem* csak a homlokát, de az egész testét ellepte. Ahogy jött haza* felé, hátulról leütötték. Valaki. Ilyenre mindenhol találni. Fáj* dalmasan felsírt, de azután ha* rágós pir borította el az arcát: —* Megállj! Csak gyere hazai Lesz nyelveleves! Ne félj! Hogy lehet egy felnőtt fiatal* ember ilyen felelőtlen? Nem tö* rödik az anyjával, csak a maga szórakozását keresi. Arra nem gondol, hogy az anyját baj is érheti? Tudhatja, hogy gyönge a szíve. S amint kimérgelődte magát, új félések, kétségbeesett gondolatok kerítették a hatalmukba és megtörtén suttogta: — Csak már jönne. De már kapkodott is a könyv után, mert hallotta a kapu nyi* horgasát, Kormos kutya örven* dező csaholását és boldogan só* hajtotta: — Végre! Gyuri óvatosan lépkedett, de amint meglátta a világosságot, a természetes járásával jött, Gyorsan, egyenesen, dobogva és ahogy a szobába lépett, a lelki* ismeretfurdalását takarva bősz* szúsan kérdezte: — Édesanyám, miért nem al* szik? Nem vagyok én gyerek, hogy idegeskedjék s várjon rám, Az anyja, mintha nem hal* ** lotta volna a morózus hangot, megbékélten és boldogan mondta: — Olyan jó könyvet hoztál, fiacskám... Gyuri ezen hajnaltól kezdve figyelmesebb lett és az éjfél mindig otthon találta.
