Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

4. oldal 1960. május 1, vasárnap NEMZETKÖZI SZEMLE Fájdalmas felülvizsgálat Dulles, az Egyesült Államok volt külügyminisztere, még ha­lála előtt, 1958 végén meghir­dette, hogy elkövetkezett »az amerikai külpolitika fájdalmas felülvizsgálatának-« nehéz sza­kasza. Persze, nem jószántából tette ezt, hanem azért, mert kicsúszott az utolsó támaszték Ls a »szakadék szélén járó erő- politika-« alól, megszűnt az ame­rikai fölény a rakétatechniká­ban és a 'irtlágűrkutatásban. Azóta szipte hétről hétre lát­hatjuk, hogy ez a dullesi fe­lülvizsgálat »az Egyesült Álla­mok külpolitikájának fréjusi gátszakadását-« okozta, s alap­jaiban kezdi alámosni az ame­rikai világpolitikai elképzelé­seket; Dél-koreai események Jellemzők erre a dél-koreai események. A múlt heti szöuli tömegmegmozdulások idején Li Szin Man, a véreskezü diktá­tor még reménykedett abban, hogy a rendőrsortüzek és kü­lönböző politikai fortélyok se­gítségével fenntarthatja ural­mát. Mikor a tüntetések kissé megcsillapodtak, homályos nyi­latkozatot tett, hogy lemond minden politikai ténykedésről és »csak-« az elnöki tisztséget tartja meg. Hamarosan kiderült, hogy ez csak szemfényvesztés és minden hatalmat továbbra is a kezében akar tartani. A nép harag egyedül Szöulban fél­milliós tömeget mozgatott meg, a tüntetők elsöpörték a kato­naságot, a rendőrséget Az or­szágos megmozdulás láttán Li Szin Man lemondott és pán­célkocsin, erős katonai fedezet­tel, szégyenteljesen elhagyta az elnöki palotát Az események szűkszavú mérlege: az összeüt­közések követkézéiben 171 tün­tető meghalt és összeomlott a korrupt, velejéig rothadt poli­tikai rendszer, amelyet ameri­kai bábái a »felvilágosodott de­mokrácia példaképeként« em­legettek. Persze a bukott dik­tátor eddigi pártfogói most min­denféle sakkhúzással kísérle­teznek, hogy egyrészt a világ közvéleménye előtt valamikép- pea elhatárolják magukat csődbe jutott ügynöküktől, más­részt továbbra is megtartsák Dél-Koreát az amerikai mono­póliumoknak, hiszen az Egye­sült Államok 4000 millió dol­lárt költött a szöuli rezsimre. Washingtont most az a kérdés gyötri, hogy kaphatna ugyan­olyan megbízható csatlóst, mint Li Szin Man volt Az efajta »akciók« közé tartozik az is, hogy az ideiglenes elnöki tiszt­ségbe Huh Csungot csempész­ték be. Kóla ugyanis ismeretes, hogy a japán megszállás ide­jén éveket töltött az Egyesült Államokban és jó kapcsolatai vannak az ottani vezető kö­rökhöz. Pedig a legutóbbi események azt mutatják, hogy a politikai­lag csődbejutott rendszert nem lehet puszta személycserével megmenteni. Dél-Korea lakói­nak egyszer s mindenkorra ele­gük van a külföldi függőségből, az idegenek segítségével nya­kukba kapaszkodott diktátorok­ból. Korea népe az amerikai megszálló csapatok azonnali ki­vonását követeli Dél-Koreából, azt akarja, hogy összeüljenek Észak és Dél képviselői és meg­tanácskozzák az ország kettésza­kítottságának megszüntetését. Ezt mondja ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság po­litikai és társadalmi szerveze­teinek Phenjanban hozott ha­tározata, s hangsúlyozza, hogy az ország szabadságát és füg­getlenségét csakis külföldi be­avatkozásoktól mentes, össz- koreai választások segítségével lehet biztosítani. Szöul utcáin csütörtök este röplapok jelen­tek meg, melyek sürgetik, hogy a nemzet válassza meg kép­viselőit az ország békés egye­sítésének megvalósítására. Törökországi tüntetések A dél-koreai események leg­frissebb kihatása sem közömbös a Pentagon urainak. Csütörtö­kön délután a dél-koreai népet éltetve többezres tömeg tünte­tett Isztanbulban és Ankarában a török kormány éllen, köve­telte a nemrég hozott politikai korlátozások megszüntetését. A rendőrség és a diákok összetű- zésénék néhány halottja és több sebesültje volt. Mindkét város­ban kihirdették a statáriumot. A nagy rendőri készültség elle­nére pénteken Isztanbulban és Ankarában ismét megmozdult az egyetemi ifjúság. Aggasztó jelek ezek, a NATO külügymi­niszterei számára, akik jövő hétfőn éppen a török főváros­ban akarnak összeülni tanács­kozásra. Az amerikai világpolitikai el­gondolások gyengeségéről árul­kodnak a május 16-án összeülő csúcstalálkozó nyugati előké­születei is. Nincsenek egy vé­leményen maguk az amerikai vezetők sem. Míg Eisenhower szerdai sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy módot le­hetne találni a kelet—nyugati közeledés elősegítésére, például a leszerelés kérdésében és a kapcsolatok fejlesztésében, sőt azt mondta- hogy a berlini kér­dés megoldásában sem látja ki­zártnak a haladásit, addig Ni­xon és Dillon minapi beszédeik­ben a napirenden szereplő nem­zetközi kérdéseknek azokat a vonatkozásait hangsúlyozták, amelyeknek élezése akadályozza kölcsönösen elfogadható hatá­rozatok kidolgozását. Macmillan hajlékonyságra szeretné bírni az amerikaiakat, viszont élesen szembekerült velük, mert nem támogatják Angliát a két nyu­gat-európai gazdasági tömb har­cában. De Gaulle atomtitkokat és nagyobb beleszólást sürget magának. Adenauer nyugtalan, mert kapaszkodik a nyugat­berlini status quo-ba, de azt látja, hogy az amerikaiak haj­landók tárgyalni a nyugat­berlini helyzet normalizálásá­ról. Ezért minden eszközzel szítja a hidegháborút Bármeny­nyire hangsúlyozzák is nyuga­ton- hogy teljes az egyetértés a csúcsértekezilet előtt a jelek nem ezt mutatják. Hruscsov bekül beszedő E huzavonákra és politikai bakugrásokra csattanós választ adott Hruscsov hétfőn a bakui ünnepi ülésen mondott beszédé­ben. Hangsúlyozta, hogy a pá­rizsi találkozón előbbre kell vinni az olyan halaszthatatlan kérdések megoldását, mint a leszerelés és a német békeszer­ződés, beleértve a nyugat-berlini helyzet rendezését. Rámutatott, ha a nyugati hatalmak nem óhajtják a Szovjetunióval együtt keresni a békeszerződés meg­kötésének lehetőségeit, »mi bé­keszerződést kötünk az NDK- val. Ebben az esetben érvényü­ket vesztik azok a jogok is, amelyeket a nyugati hatalmak a hitleri Németország fegyver- letétele következtében az NDK területén élveznek- köztük az a jog, hogy fenntartsák Nyugat- Berlinben a megszállási rend­szert. ., s hogy Nyugat-Berlint szárazföldön, vízen vagy leve­gőn át megközelíthessék«. Vilá­gos beszéd volt ez. Befejezésül Hruscsov hangsúlyozta, a szov­jet kormány nem kíméli erő­feszítéseit, hogy a csúcstalál­kozó eredményes legyen és a népek elégedetten állapíthassák meg: új és fontos lépés történt a béke biztosítására. És az emberiség reménykedve tekint a csúcstalálkozó élé. NAPTÁR I860, május 1, vasárnap. Munka ünnepe. Napkelte: 4 óra 28 perei Napnyugta: 18 óra 53 perc. * •— ügyeletes orvosi szolgála* tot május 1-én Kecskemét vá­ros egész területén dr. Szabó Géza tart, egész nap, az SZTK székházban. —> Fogadóórákat tartanak a VI. kerületi pártvezetőség tag­jai hétfőn délután 4 órától este 7 óráig a Czollner téri MSZMP székházban. — Megyei tanácstagi fogadó­órát holnapután, május 3-án, a megyei tanács épületében, délelőtt 9 órától 11 óráig Nagy­marosi Kálmán elvtárs tart. — A bankkölcsön utón fel­számítható kamat legmagasabb mértékéről jelent meg a Ma­gyar Közlöny 33. számában pénzügyminiszteri rendelet. — Kongresszusi verseny- zászlót nyert a Kiskunmajsai Földművesszövetkezet az el­múlt évben végzett, kiemelke­dő munkájáért. A járási kong­resszusi versenyzászlót ünne­pélyes keretek között adták át — jelenti községi tudósítónk. — Szavalóversenyt rendez május 1-én délelőtt 19 órakor a Bányai Júlia Leánygimná­zium dísztermében a Munka­ügyi Minisztérium 607-es szá­mú Gáspár András Helyiipari Iskola és KISZ-szervezete. A versenyen Baja, Kiskunhalas, Kalocsa, Kecskemét, Kiskun­félegyháza, Kiskőrös, Martfű, Szolnok és Kunszentmiklós leg­jobban szavaló ipari tanulói vesznek részt. — Nyolcszáz autóbusz közle­kedik jelenleg jegykezelő nél­kül Moszkvában; az év végéig számukat kétezerre emelik. — A vezess balesetmentesen mozgalom második előadását a Bács-Kiskun megyei rendőrfő­kapitányság közlekedésrendé­szeti osztálya május 2-an este 7 órakor tartja az Üjkollégium- ban. — Nagyszabású ballagási ün­nepséget rendez május 7-ér délelőtt 10 órakor a bajai né­metnyelvű gimnázium negyedik osztálya. Társadalmi munkával szó» pitikéi toltok külsejét a föld­művessz.ovét^eztóek dolgozói' Kiskunmajsáij. i^úr megkentél« a járdaszegélyek ijarkosításfM — jelenti községi tudósítónk. — Az Országos Poth^ógiail Könyvtár értesíti olvasóit, ívpgy 1960. május 2-átói a könyvtár olvasószolgálata megkezdi müJ ködését. (V. Honvéd utca, Mű­velődésügyi Minisztérium épü­letében). — 1400 éves himes tojásokat találtak Balatonszentgyorgy' kö­zelében, egy VI. századbeli te­mető feltárásakor. Fatörzsből kifaragott koporsóban harci eszközök, agyagedénye.k, sző­nyegdarabok között rejtőztek: a fehér csíkos, csiszolt minták­kal díszített tojásmaradványok. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csa tőrei ay Károly rendkívüli követet és megha­talmazott minisztert megbízta a Magyar Népköztársaság tokiói követségének vezetésével. — Üzletszerű kcjelgcs és: egyéb büntettek miatt óméit vá­dat a kecskeméti városi és já­rási ügyészség Mészáros Kozália többszörösen büntetett előéletű felsőszéktói lakos ellen. — Huszonkét óvónő látogat a nyáron két hétre Bácsbokod községbe, ahol segítenek a KISZ-íiatalok munkájúban, majd naponta 4 órát töltenek a Szalvai! Mihály Termelőszö­vetkezetbén. — Móricz Zsigmond: Rokonok • című regényének drámai vál­tozatát nagy sikerrel mutálta be a Nagyváradi Állami Sztu- ház magyar tagozata. — Majdnem másfélmillió fo­rintot fordítanak községíejiesz- tésre ebben az évben Bácsbo­kod községben. Ebből 900 ezer forint értékben a törpevízmű vízvezetékhálózata és nagyobb villanyhálózat-bővítés már elké­szült, amelyhez 130 ezer forint értékű társadalmi munkával vi­rultak a község lakói. — Ernét Marwin angol lel­kész Bristolban nagy sikerrel mutatta be passiójátékát, ame­lyet rock and roll muzsikával kísért. A siker arra buzdítja, hogy karácsonyra betlehemes játékot komponáljon boogic- woogie-val és csa-csa-csával. . A RIPORTERTOL Három hónapja adta hírül Tarján István, a mezőgazda- sági rovat munkatársa, hogy Kecskemét—Törökfái határré­szen megalakult a Rizling Tsz. Akkor noteszába azt is felje­gyezte, hogy »negyedév múlva újból meg látogatandók:«. Kö­telességének eleget tett, a na­pokban künn a határban újból felkereste őket. Asztal helyett megteszi a stráfkocsi is, de ez mit sem számít. Fontos, amit Csorba Imre elnökhelyettes, s Szabó István, a tsz két alapító tagja mond: »Nem gondoltuk volna, hogy ilyen jó a közösben élni, dolgozni.« — Kéziratot kérünk — hall­juk a sürgető szavakat a gép­szedőktől, amikor a szedett so­rok tartójából az asztalra ön- tik az ólomba öntött szöveget Sürgetésükre rövidesen meg­kapják a nyomdakész írásokat. Ha a szövegben egyes részeket vastag betűvel kell szedni, ak­kor Katona Csaba kapja, ha dőlt, vagy a legkisebb betűre szól a jelzés, akkor azt a képen látható Durszt Ferencnek adják át. A kiszedett anyagokról kefe- levonat készül. A korrektor egyezteti a szöveget a kézirattal és kijavítja a hibákat. Ez azon­ban nem mindig sikerül. »Elvégezték a kukorica kapá­lását?« Nem. Megkapálták a kukoricát. Egy vonás a vastag- bélű ceruzával és a nem kívánt rész máris eltűnt. Aztán jön a cím, ami sohasem elég érdekes, elég kifejező... Javít, kihúz a szerkesztő — mindig kevés a hely! —, s közben nyomda­késszé alakulnak asztalán a kéziratok. Még egy utolsó bele- olvasás: melyik részt kell ki­emelni, vastag vagy dőlt be­tűkkel szedni? Ám nincs idő a. töprengésre, cseng a telefon, kéziratot kér a nyomda. Még egy gyors firkantás, P. L. — és indul is a riport a szedőkhöz. Az asztal mellett Schlégl László ntettőr áll, aki a tördelő- szarkesztő — Budavári Antal —» irányításával a laptervnek meg­felelően egymás mellé helyezi a cikkeket. Ez az, ami nem megy egykönnyen. Ha hosszú a cikk, húzni kell, ha rövid, tar- talókanyagból kell pótolni. A nem megfelelő címbetűket át kell szedni. Előfordul, hogy a »betördelt« oldalt szét kell dob­ni, mert lapzárta előtt fontos anyag érkezett, amelynek még aznap délután az utcára kerülő lapban kell lennie. Mosolygó­sak az arcok, hiszen ma is idő­ben készül él az újság*

Next

/
Oldalképek
Tartalom