Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-31 / 127. szám
fl Kunadacsi Kossuth saját bíróságának vizsgája Az iskolaterem padjai zsúfolásig teltek, a tanító asztalánál hárman ülnek. A nyitott ajtón át ide látszik a tsz központjának néhány háza, s távolabbról a zöldellő határ egy darabja. Vizsga lesz ezen a szombat délutánon? Igen. De nem az általános iskola nebulóitól kérik számon a tanultakat, másfajta számonkérés történik itt. A Kunadacsi Kossuth Tsz társadalmi bírósága mond ítéletet néhány tag felett. Első tárgyalása ez a bíróságnak, hiszen nemrégiben, az áprilisi közgyűlésen hozták létre azzal a céllal, hogy szabjon gátat a hibáknak, amelyek az alig két esztendeje megalakult, s tavaly közel három és félezer hold területűvé növekedett társas gazdaságban az azelőtti hanyag vezetés teremtette állapotokban gyökereznek. A tsz raktárosa, Farkas István tölti be az elnök, s egyúttal a fővádló tisztét. Mellette ül az asztalnál a másik két bíró, Ny. Tóth István tsz-gazda, valamint Kohan Mihály, aki »civilben« a hízómarhák gondozója. A padokban a vádlottak és vádlók ülnek, figyelnek, s látszik rajtuk, nagyon komolyan veszik a tárgyalást. Aminek érvényt kell szerezni, nem más, mint a tsz működési alapszabálya, s a közgyűlési határozatok. Amit védeni kell a vétkesekkel szemben: a közösség vagyona, fegyelme, végeredményben a jövője. A bírósági elnök szólásra emelkedik, s mondja a vádat. Április 9-én hatan a kunszent- miklósi malomba mentek, hogy 30 mázsa korpát vigyenek a tsz-nek. A raktáros azonban — aki most mint bíró éppen vádol — megállapította, hogy egy zsákkal, 50 kilóval kevesebb a szállítmány. Kérdések hangzanak el nemcsak a bírák, hanem a részvevők soraiból is, s a vádlottak védekeznek. Mikor már világos az ügy, a bíróság kivonul az udvarra, meghányni- vetni az ítéletet, ami végül így hangzik: »Megállapítást nyert, hogy a hat tsz-gazda nem lopott, de hanyagul járt el, amiért ellenőrzés nélkül vette át a korpát. Ezért vezetőjüknek, idős Kocsis Györgynek meg kell fizetnie a zsák árát, az 50 kiló korpát pedig a többi, név szerint Kovács Antal, Ország Ferenc, Holli István, Gyapjas Lajos és ifj. Kovács Mihály téríti meg.« Másik ügy. Az egyik borjú tüdejére szívta a tejet. Az állatorvos megállapította, hogy nem alkalmas továbbtenyész- tésre, s megadta a vágási engedélyt. Rövid ideig még tartani akarták, hogy kicsit meghízzon, április 29-én éjjel azonban döglődni kezdett. Cseh Sándor éjjeli őr elment Tolnai József gondozóhoz, hogy keljen fel, s vágja el a borjú nyakát. A gondozó, betegségére hivatkozva, nem tett eleget a figyelmeztetésnek, az éjjeli őr viszont nem értesített mást a fiatal állat végveszélyéről. A borjú megdöglött, — s a húsát természetesen nem lehetett kimérni a tagság között. Ki a vétkes emiatt? Védik is, támadják is a két felelőst. »Az ember betegsége mindig felülmúlja az állatét. Előbbre való az ember, mint az állat« — hangzik Tolnai védelmében. — »Én dolgoztam már állami gazdaságban, ott az éjjeli őr kötelessége, hogy ilyen esetben ölje meg a kimúlófélben levő állatot« — támadja az egyik tag Cseh Sándort. A bíróság elnöke jegyez, kérdez, válaszol, s társaival kimegy tanácskozni. Visszajőve ezt az ítéletet hozza: »Mind az éjjeli őr, mind az állatgondozó vétkes. Tekintve azonban, hogy a borjú nem volt nagyértékű, ezért a társadalmi bíróság szigorú megrovásban részesíti mindkettőjüket.« Idős Gál József Ugye az utolsó. A háztáji földjén kívül van lucernása is, amihez az előző, nemtörődöm vezetőség jóvoltából jutott. Ritkán vesz részt a körös munkákban, eddig mindössze 17 munkaegységet szerzett. Inkább a háztáji gazdaságával bíbelődik, szerződést is kötött anyarozs termesztésére. Azzal védekezik, hogy az állatai számára szükség van a lucernásra. »Aki irlgyli, miért nem vetett?« — Nem irigységről, hanem az alapszabályról van szó — így a bíró. ,— Ki lehet hajtani a háztáji állatokat a legelőre. Más is így teszi — kapja a tromfot. — Minden takarmányt meg kell fognunk, hogy úgy ne járjunk, mint tavaly — szól a közösség védelmében a részvevők egyike. Nagyon, de nagyon fegyelmezetten a kérdések pergőtüzébe fogják Gál Józsefet, aki végül is belátja: nincs igaza. Ítélet: a lucernaföldjét át kell adnia a tsz-nek, a háztáji földjén azt termeszt, amit akar, ha azonban már hétfőn nem jelenik meg a közös munkán, elveszik tőle a háztáji földjét is. Farkas István rövid, magvas zárszóval tesz pontot a három és félórás tárgyalásra: »Mondják meg a többinek is, akik nem jöttek el, hogy a közös munka akadályozói a társadalmi bíróság elé kerülnek. Ha nem dolgoznak a tsz-nek, a háztájit bármely időszakban elveszi tőlük a bíróság. Még akkor is, ha a termés betakarításra érett rajta!« Az arcokról leolvasható, hogy a tagság fegyelmezett és nagyobb részét képviselő vádlók, de a vádlottak is megnyugodtak az ítéletekben. A tsz saját bírósága az első tárgyaláson jól vizsgázott. Tarján István Kenyérgabonaosztás - szükséglet szerint Fiatalok között a Kimtehértói Béke Termelőszövetkezetben BALÁZS JÓSKÁVAL, a kunfehértói Béke KISZ-szervezetőnek titkárával a napokban együtt indultam ezerholdas gazdaságuk megtekintésére, melyben 16 párttag mellett ugyanennyi ifjú kommunista segíti a párt politikájának valóraváltá- sát. Közvetlenül a szövetkezet bejárója mellett vastag nyárfa- törzsekből szabdalt deszkát a villannyal hajtott fűrész. A párttitkár elvtárs is ott dolgozott. Elmondta, hogy hamarosan hozzáfognak egy 10 000 baromfit befogadó ól építéséhez. INNEN a szántóföldekre vitt az útunk. Balázs Jóska közben a KISZ-szervezet munkájáról tájékoztatott. A fiatalok jól dolgoznak. Többen közülük már elérték a 100—150 munkaegységet. Balázs Jóskának 160 munkaegysége van, Körmendi Etelkának és Kohány Franciskának pedig több mint száz. A szövetkezet minden hónapban 15 forintot fizet a munkaegységekre előleget. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok jól érzik magukat és nem vágynak máshová. A vezetőség törődik velük. A KlSZ-szervezet- nek kultúrhelyisége van, melyben esténként színdarabot tanulnak a fiatalok. Márciusban televíziót vettek, most pedig egy zenekart szerveznek, melynek felszerelésére már 7000 forintot költöttek. A KISZ-FIATALOKAT a répaföldön találtuk meg egyelés közben. 12 hold cukorrépa megművelését vállalták. Szakszerűen, gyorsan és ügyesen végezték munkájukat. Meleg kézszorítással búcsúztam tőlük, akik becsülettel vesznek részt a körös munkában és hozzájárulnak a szövetkezet megerősödéséhez. Horváth Ignác Az 1959-es esztendő megyénkben is a termelőszövetkezetek nagyobb arányú megszilárdulásának éve volt. Ez a szilár- dulás szervezeti és gazdasági vonatkozásban egyaránt jelentkezett. A szövetkezetek gazdasági erősödéséhez döntően hozzájárult az előírt árutermelési tervek teljesítése. Az elmúlt évben az 1 kh redukált szántóra eső áruérték meghaladta az 1400 forintot. 1958-hoz viszonyítva 5 százalékkal nőtt a kenyérgabona- és 3 százalékkal a takarmánygabona-értékesítés, s a szövetkezetek mintegy 60 százalékkal több hízott sertést és marhát adtak. Az értékesítés, az árutermelés növekedése nagymértékben befolyásolta a termelőszövetkezetek közös vagyonának gyarapodását. Az állóeszközök értéllé például csupán egy esztendő alatt több mint 126 millió forinttal növekedett. Az 1959. évi 416 millió forintos bruttó termelési értéknek kereken 60 százalékát áru formájában értékesítették a szövetkezetek. Az idei tervek alapján a termelőszövetkezetek kenyérgabonából a termésnek 36,6, takarmánygabonából 14,9, kukoricából 10,4 és burgonyából 39,5 százalékát értékesítik az államnak történő eladás útján. E terményféleségek közül foglalkozzunk most csak a kenyérgabonával. Az ország kenyérellátásának zavartalansága attól függ, hogy a megtermelt gabona ,hogyan osztódik el és használódik fel. Tudvalevő, hogy az állam évek óta magas és stabil áron vásárolja meg a gabonaíelesleget, a nagyobb tételt szállító termelőszövetkezetek különféle felárakat is kapnak. A bácsalmási járás két szövetkezetében: a Tataházi Petőfi és a Madarasi Dózsa Tsz-ben hasznos kezdeményezés született erre vonatkozóan. a közgyűlés mindkét helyen úgy határozott, hogy kenyérgabonát az idén nem munkaegységre, hanem a családok szükségleteinek arányában osztanak. A fennmaradó mennyiséget a szövetkezet közösen értékesíti s a járandóságot készpénzben fizeti ki a tagságnak. Ennek a módszernek igen sok előnye van s követendő példaként szolgálhat több termelő- szövetkezet számára. Mi volt ugyanis eddig a helyzet? A sok munkaegységgel, de kevesebb családtaggal bíró tsz-tag 25—30 mázsa kenyérgabonát ia kapott évente. Ennek csak harmadára vagy felére volt szüksége, a többit a nadjáson őrizte vagy piacra vitte. De a szabadpiaci értékesítés hovatovább megszűnt »üzlet« lenni, hiszen gyakran alacsonyabb árat fizettek a gabonáért, mint az állami felvásárló szerv. Másrészt , a piacozás időt rabolt, tu- j vaj-költséget okozott a tag- ; nak. A padláson heverő ga- | bona pedig »holt tőke«, csak j az egereknek van belője | haszna. Nehéz persze máról holnapra1 felszámolni azt a paraszti gondolkodásmódot, amely a terménnyel telerakott kamrával méri az életszínvonalat, holott a felesleget mindenkor piacra vitte, mert ruházati cikket, bútort, egyebet nem terményért, hanem pénzért kapott, és kap ezután is. Ha a munkásságot is ugyanígy béreznék, akkor az a furcsa helyzet állna elő, hogy a gyári dolgozó cipőben, szerszámgépben, traktorban kapná a havi fizetést s ki-ki a piacon árusítaná, Számos termelőszövetkezetben egyéb cikkeket illetően is törekszenek a nagyobb arányú körös áruértékesítésre s a tagság készpénz-részesedésének növelésére. A madarasi és tataházi kezdeményezés megérdemli, hogy megyénk többi termelőszövetkezete saját viszonyait gondosan mérlegelve megvitassa, illetve csatlakozzék hozzá. Méhész-teendők vándoroltatás előtt Megyénk területén május 20—25 között virágba borulnak az akác- erdők és ezzel egy időben eljön a várva várt idő, amikor méh-esalád- jaink megmutatják, mire képesek. Ilyenkor lényegében a méhész vizsgázik, tanúságot tesz arról: hogyan hasznosította a téli időszak szakmai tapasztalatait, az előadásokon hallottakat. Nem sok idő van már hátra virágzásig, mégsem árt, ha felhívjuk méhészeink figyelmét a most sürgősen elvégzendő feladatokra. Vizsgáltassuk meg méhcsaládjainkat egészségügyi szempontból és csakis a bizonyítvány birtokában kezdjük meg a vándorlást. A gyenge családokat egyesítsük a közepes erősségű családokkal, ellenőrizzük a mézkészletet, mert az utóbbi hetek rossz időjárása miatt igen nagy volt a fogyasztás. A kevés méz- készletet azonnal pótoljuk, mert ennek elmulasztása az ínséges család visszafejlődéséhez, illetve teljes elpusztulásához vezethet. Ellenőrizzük a kaptárakat, hogy azok a szállításra kifogástalan állapotban legyenek. Az etető keretnek a kaptárban a helye! Tartsunk terep- nemlét a vándorlásra kijelölt he-. lyen, kerüljük a zsúfoltságot, a kiszemelt terület gazdájával pedig beszéljük meg a helybért, hogy ezzel az utólagos viták elkerülhetők legyenek. Időben biztosítsuk a szállítási eszközt is! Letelepedés után a helyi tanácsnál Jelentkezzünk. Gyakorlatban alkalmazzuk a legjobban bevált mézelési formákat. A méhcsaládokkal teljes mülép beadása mellett most építtessünk szép lépőket, családonként legalább kettőt-hármat, mert ez nem hat ki a mézgyűjtés rovására. Készülpünk fel az anyanevelésre, mert ez az időszak a legalkalmasabb erre. Óvatosan pergessünk, ne folytassunk rablógazdálkodást. Biztosítsunk időben üres kannákat. Csak érett, fedelezett mézet pergessünk. Az éretlen méz kiperge- tése súlyos anyagi károkat okoz a méhésznek és népgazdaságunknak. A méz-szerződések teljesítését, illetve túlteljesítését szakcsoportunk tagjaitól elvárjuk. Ehelyütt közöljük, hogy a felvidék mélyebben fekvő helyeit fagysújtotta, ami arra int. hogy feltétlenül szükséges a helyszíni szemle. Malomházi Lajos Több mint ezer derabbó! álló baromfi-törzstenyészete van a Kecskeméti Aranykalász Termeiőszövetkezetnek A Kecskeméti Aranykalász Termelőszövetkezetben _ eredményesen foglalkoznak a Nevv-Iíampshire baromfi tenyésztésével. A közös gazdaságnak 1050 darabból álló törzstenyészete van. Azt tervezik, hogy az év végéig legalább kétszeresére növelik az állatállományt. Saját keltető géppel rendelkeznek. Harminckétezer darab csirke keltetését tervezik. Április derekáig 10 ezer darab napos csibét adtak már a Barnevál-nak, amely azt tovább szállította olyan termelőszövetkezeteknek, amelyek szerződést kötöttek baromfinevelésre és hizlalásra. >— Maga a termelőszövetkezet 6 ezer darabot akar felnevelni. Nagyon vigyáznak a jószágokra és csak elsőosztályú csirkét adnak a Barneválnak. Tóth Baranyi Sándor, a baromfitelep vezetője elmondja, hogy a New-Hampshire fajtának sok előnye van. Hathónapos , korában már tojik, nyolchetes korukra a kakasok elérik a 120 dekát. A növendékek gyorsan fejlődnek, jól tollasodnak, hathetes korukban már teljes tollazatuk van. Jó tojók. A termelőszövetkezetben november 1-től kezdve április 30-lg 136,2 darab tojás termelési átlagot értek el. A 23 512. számú tyúk november X-től május 24-ig 106 darab tojást tojt. rOimnMlül't Eredményes a Dunapataji Üj Élet Termelőszövetkezetben a baromfitenyésztés. A 740 pecsenyekacsa átlagos súlya már eléri az 1,40 kilogrammot, de vannak közöttük olyanok is, amelyek meghaladják az 1,80 kilogrammot. A baromfinevelés jelentős anyagi előnyökhöz jut« tatja majd a termelőszövetkezetet. (Községi tudósítónktól.) A mélykúti termelőszövetkei zetekben két új üzemi pártszer1 vezet alakult az elmúlt napok-* ban. Az alakuló taggyűlésen megválasztották a pártszervei zetek titkárait és konkrét feli adatokkal bízták meg a kommunistákat. • A drágszéli termelőszövetkezeti gazdák nemcsak saját gazdaságukkal, hanem a község építésével is törődnek. Ez évben már több mint 10 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. (Községi tudósítónktól.) • A Csátaljai Üj Tavasz Teri, melőszövetkezet ebben az év-* ben már nagyarányú építkezéseket végzett. Majdnem 43 000 forint értékben 200 férőhelyes süldőszállást, tehén- és borjúi Icarámot, gépszínt építettek és korszerűsítették, valamint ki-, bővítették a juhhodályt. (Községi tudósítónktól.) * A hercegszántói KlSZ-szerve- zet községi vezetősége legutóbbi ülésén a termelőszövetkezeti KISZ-alapszervezetek munkáját értékelte. Megállapították, hogy a termelőszövetkezeti fiatalok az utóbbi időben igen komoly eredményeket értek cl. Külön dicséretet érdemelnek azért, hogy munkaidő után több ezer fát elültettek társadalmi munkával. Az ülésen felszólalt Fe- renczi elvtárs, a járási KISZ- bizottság titkára is. (Községi tudósítónktól.)
