Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-22 / 120. szám

19M. muftis TZ, vasárnap S. oldal Egy munkás életútja A nap már aláhunyni ké­szült a láthatáron, ami­kor a vendégmarasztaló, barát­ságos szobában beszélgetni kezdtünk Zolnai Imre elvtárs­iak Az alacsony termetű, szóki­mondó, őszhajú elvtársban aka­ratom ellenére olyan sebeket téliem fel, amelyekre nem szí­vásén emlékezik. Mosónő gye­tekéként látta meg a napvilá­got. Tizenkilencben édesanyját szeme-láttára verték agyba-főbe a csendőrök, miközben az egyik szuronyát az ő torkának szegez­te. Édesanyját annyira megfé­lemlítették, hogy később ön­maga vetett véget életének. A' csendőrök állati durvasága, édesanyjának tette, lelkileg ösz- saetörte az akkor IV éves öntő szakmunkást. A nagy fájdalom és az azt követő kenyérgondok azonban megedzették. Nagy nehezen bejutott a volt Rösszemann, ma a Vegyiipari Gép és Radiátor Gyárba. Be­kapcsolódott a szakszervezeti mozgalomba. A negyvenes évek derekán néhány társával meg­alakítja az alapszervezetet Egy év múlva az öntödeiek bizalmi­nak válasszák. Két év múlva egy közéjük furakodott spicli beárulja őket a tőkésnél, s ez feloszlatja a szervezetet Ekkor­ra már a fiatal szakmunkás sok mindent megtanult, megértett ‘ lyen előzmények után, 1940-ben Harmati Sán­dor mintalakatos hívására be­lépett a kommunisa pártba. Kapás Károllyal és Imrével, Nyemecz Lajossal, Ulicska Ist­vánnal, Cselovszki Andrással — akik ma is élnek — jártak együtt Kispestre a titkos talál­kozókra. Ott beszélték meg a tennivalókat Esténként pedig az üllői kis házban három gyereke és a fe­lesége sokszor éjfélig virraszt- va, aggódva lesett’ az utcára: Vajon hazajön-e édesapa? És édesapa, ha késve is, de haza­látogatott. Egyik este, amint le­lépett a vonatról, ott látta Ist­ván fiát, aki odarohanva hozzá, Így szólt: Édesapám a csend­őrök keresik magát! Az apa ránézett kétségbe­esett gyermekére, próbálta meg­nyugtatni, majd hazaküldte, ö pedig az egyik portáról a má­sikra lopakodva ment haza. Is­mét sikerült kicsúsznia a csend­őrök kezeiből... r r ni! — mondta leváltására em­lékezve. — Csergő elvtárs meg­döbbent. — Ilyen emberrel még nem beszéltem. — Nem megyek. 3. — ismé­telte határozottan. De mégis jött, mert Csergő, elvtárs végül ezt mondta: — A párt kéri tőled... A harcedzett vasas gondo­lataiban elvonult a múlt Jóleső érzés melengette lelkét: Lám a párt szemmel tartja régi harcosát. S kérhet-e olyant a párt, amit nem teszek meg érte?... .. . ___,Lj Venesz Károly * I \c ticisz nlvasnnak Zolnai Imre elvtárs megosztja gazdag tapasztalatait munkástársaival Jobb lesz az ellátás gyümölcsből, zöldségből A Jakabszállási Gépállomá­son tartott olvasóankétunkon Szilák László kifogásolta, hogy nyáron nem lehet zöldséget, gyümölcsöt vásárolni a község­ben. Véleménye szerint ezt a hiányosságot véglegesen egy zöldség- és gyümölcsbolt meg­nyitása oldaná meg. Beszéltünk azóta az Orgová­nyi Földművesszövetkezet igaz­gatósági elnökével, aki elmon­dotta, hogy a zöldség- és gyü­mölcsbolt megvalósítása — he­lyiség hiányában — lehetetlen. Negyven új szakember A tiszakécskei 638. számú iparitanuló-iskola első ízben bocsátott ki falai közül olyan végzett harmadikos tanulóKat, akik az iskola létrehozásával egy időben kezdték meg tanul­mányaikat. A napokban 40 vég­zős ipari tanulót búcsúztatott Szentendrei József iskolaigaz­gató. Az ünnepélyes évzárón a KISZ-szervezet. a Permetező­gépgyár vezetői és a KIOSZ he­lyi szervezete kívánt a végzős hallgatóknak további jó mun­kát. Kovács Géza Kecskemét város iisemeinek segítsége a termelőszövetkezeteknek ' lyen körülmények között köszöntött rá a felszaba­dulás. Az ügyeskezű vasöntő s kommunista párt üllői alapító tagja lett, megszervezte a pol­gárőrséget, majd visszatért a gyárba. Előbb bizalmi, később üzemi bizottsági tag, végül mint függetlenített üb-elnök dolgo- eott. Régi harcostársával, Har­mati elvtárssal vívták nehéz harcukat a gyártulajdonossal szemben, egészen az államosí­tásig. Az államosításkor a Vadász- tölténygyár, később a Szállító Berendezések Gyárának igazga­tója lesz. Jó munkájáért meg­kapja a »Köztársasági Munkáért Érdemérmet-“. Nagy odaadással dolgozik, amikor alaptalan rá­galom pergőtüzébe kerüL Kizár­ják a pártból, leváltják igazga­tói beosztásából. Az akkori politikai légkörben régi elvtársai sem segíthetnek, bár tudják, hogy igaza van. Csak vigasztalják: — Fél a fej­jél, süt még rád a nap,;. Újra vasőntőként dolgozik. A párt iránti hűsége az igazság­talanság miatt sem csökkent, sőt... Voltak, akik azt mondo­gatták: Jól kitoltak veled. — Ilyenkor azt válaszolta: Az em­berek tévedhetnek, de a párt nem! Igaza lett! 1957-ben Csergő János, a Kohó- és Gépipari Mi­niszter magához hivatta és azt mondta: — Kecskemétre mégy igazgatónak. u — Nem akarok igazgató len­Megyeszékhelyünkön a tél fo­lyamán sokan választották a nagyüzemi gazdálkodás útját. Az új útra lépett termelőszövet­kezeti parasztjainkat a maguk módján segítik a város üze­mei is. Szerződés az Vrréti békével A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat és az Űrréti Béke Tsz között kialakult baráti, elv­társi kapcsolat régebbi keletű. Pár nappal ezelőtt az együttmű­ködés további erősítését hatá­rozták eL Az üzem párt-, szak- szervezeti- és gazdaságvezetője pártvezetőségi ülése — figye- lembevéve a termelőszövetke­zeti tagság kérelmét, — két gé­pelt oldalon összegezte a felada­tokat. Ezek között szerepel, hogy a vállalat egyik szakemberét odaadja a termelőszövetkezet­nek. aki az újabb 10 ezer da­rabos csirkeáiíomány kiváloga­tásában segít. Az üzem állator­vosa továbbra is ingyen oltja a tsz-ek baromfiállományát. Bal­ia Imre a lakatosmunkák elvég­zésében segít, ifjú Tóth Gyula villanyszerelő, az üzem KISZ- titkára pedig a termelőszövet­kezetben tönkrement villamos­berendezéseket javítja majd meg. Az üzem pártszerveze'e Földházi Mihályt egy évre de­legálta a tsz-be segítőnek. A szerződésbe belefoglalták azt is, hogy a KISZ-fiatalok társadalmi munkában segítenek a szövet­kezet kultúrotthonának felépí­tésében. Szívesen segítenek A Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat szakemberei gya­kori vendégek az Egyetértés Termelőszövetkezetben. Kezük munkája nyomán működik is­mét a kalapácsos daráló meg­hajtó szerkezete, a locsolókút szivattyúja. Emellett több me­zőgazdasági gépet is kijavítot­tak. >ooooooooooooooooo<kkxx Iratkozzon be olvasónak, a megyei, a járási és a községi KÖNYVTARAKNÁL. Könyvtáraink állandóan gyarapodó állománya minden igényt kielégít. . 792 ^OCtóOOOO-OOO-OCHOOOOOOö-OífcQ; A közös gazdaságban tartóz­kodik Nagy József elvtárs, az üzem egyik csoportvezetője, aki az időszerű politikai és gazda­sági munkában támogatja a ve­zetőséget. A gyár vezetői szívesen és készséggel teljesítik a szövet­kezetiek kéréseit. Két patronálójuk is van A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregysége a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek nyújt politikai és gazdasági se­gítséget. A termelőszövetkezet különböző gépeihez alkatrészt készítenek, megjavították mező- gazdasági gépparkjukat. Közre­működtek a csirkefarm óljainak felépítésénél. Az elmúlt hét szombatján Szabó Lajos, a gyár főmérnöke látogatott el a termelőszövet­kezetbe, s érdeklődött: miben segíthetne a gyár? A tsz vezetősége különleges kívánságokkal nem rukkolt elő, mert a legégetőbb problémáju­kat a másik patronálójuk, a gazdagabb anyagi alapokkal rendelkező egyik budapesti üzem jól megoldja. Többet is tudnának adni A Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat mérnökei, tervezői az Alkotmány Tsz-hez vezető be­kötő út tervét készítették el társadalmi munkában. Az üzem párttitkára, Miklós András rendszeresen látogatja a terme­lőszövetkezetet. Az igazgató elvtárs szerint még több segít­séget tudnának adni a gépek javításához, s a különböző épü­letek tervezéséhez. A fentiekből is megállapít­hatjuk, hogy a patronálok egyi- ke-másika jól ellátja feladatát. Azonban számos üzemünk még nem nyújtja azt a segítséget, amely tükrözné, hogy megér­tették a VII. pártkongresszus útmutatását: a szocializmus épí­tésének legdöntőbb láncszeme jelenleg a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztése. (venesz) A jobb üzemi étkeztetésért Vizsgálatot tartott a napok­ban a megyei népi ellenőrző bizottság a Kecskeméti kon­zervgyár kettes telepének üze­mi konyháján. A dolgozók ész­revétele alapján több hasznos javaslat született. Mint a vizsgálat során kide­rült, naponta mintegy 260 sze­mély részére főznek itt, de sze­zon beköszöntekor 800—1000 dolgozóra növekedik az étkezők száma. Ebből adódik, hogy a személyzet a szezon idején csak nagy nehezen képes fel­adatának eleget tenni. Éppen ezért indokolt Verzán Mihálynő felszólalása, aki javasolta az ebéd kihordásának engedélye­zését, hogy ezzel is elkerüljék majd a torlódásokat. Több munkásasszony alátámasztotta ezt a kérelmet, kevés szabad idejükre és kisgyermekeikre hi­vatkozva. Ez megkönnyítené a felszolgálók munkáját is, hi­szen az ebédkihordás esetében csupán az ételt kellene kimérni« s így gyorsabban lehetne lebo­nyolítani az étkezdéi felszolgá­lást. Mások szóvá tették a tálalás bevezetését, amely nem csak higiénikusabb, de praktikusabb is lenne a dolgozók részére. Csupán néhány észrevételt emeltünk ki a sok közül, ame­lyeknek megvalósítása tovább növelné az "Mlli étkeztetés színvonalát. Igen fontos volna a vállalat vezetőinek a szak- szervezettel közösen együttmű­ködni e gondok megoldásán. készül el az új alkat* rész. Apósom még ez- után is tökéletesít ti modellen. Töri a je* jét, hogyan, miképp fog az majd a gyaikor- latban működni. Aztán ha úgy gondolja, hogy jó a modell, akkor há- zilag kikalapáljuk az új alkatrészt — ma- gyarázta. — Harminc éve esi* nálam ezt a gépet és még most sincs kész, mert amíg élek, talá- lók rajta tökéletesíteni valót. Ez a szenvedé­lyem — tárulkozott ki Hanzi bácsi. — Mos! különösen boldog va­gyok, hogy ilyen nagy parcellákon dolgozha­tok vele. Itt lehet csak igazán mozogni. SZÉP SZENVEDÉLY, ez és nemcsak a saját, hanem a közösség hasznát is szolgálja. Nem ártana, ha mező­gazdasági gépek konst­ruálásával foglalkozó szakembereink elláto­gatnának ehhez az egyszerű parasztember­hez. Lehet, hogy tanul­nának tóle. K. S, | A KIS tanyaudva- ! ron nagy munkában ; találtam Pfeil Jánost, a Szeremlei Rákóczi Termelőszövetkezet tagját. Kedvenc ma­sináján, a „minden­tudó” gépen foglala­toskodott. A kis em­ber örökké vidám, tiszta kék szemét rám emelte, üdvözlé­sül megpöccentette a kalapját, s tovább matatott. Körülötte szanaszét hevertek a kisebb-nagyobb alkat­részek. Némelyiken a I következő felírás: „Pfeil-féle szabada­lom”, „Made in Sze- remle”. „Made in Kül­telek” stb. Látta milyen élve­zettel olvastam a szö­vegeket és elnevette magát: — Egy bajai címfestővel készítet­tem, saját mulattatá- somra. — Aztán mit tud ez a gép? — kérdeztem kíváncsian. — Sok mindent. Elé­je fogok két lovat, az­tán vethetek vele nap­raforgót. burgonyát. mákot, kukoricát, tehat minden kapásnövényt. Kukoricát például 50— 15o centiméter távol­ságig. Ha gyomot aka­rok irtani, hét kapát tudok rászerelni. — NÉZZE CSAK azt a készüléket — muta­tott a fészer alá. — Ha azt rászerelem a vázra és megfelelően beállítom, akkor kapá­lom és permetezem egyszerre a burgonyát, A termelőszövetke­zetnek sokat segített ez a gép. 27 hold napra­forgót, 60 hold kuko­ricát, 8 hold répát és ugyanennyi burgonyát vetett el vele a készí­tője. Naponta 5 holdra elegendő burgonyave­tőmagot helyez földbe. Óránként körülbelül egy hold kukoricát tud elvetni. Sok munka­erőt takarított meg se­gítségével az idei ta­vaszon a Rákóczi. Az elnök. Csáki Vil­mos nem győzte di­csérni Hanzi bácsi éleL mességét, aki mindig igazít, javít valamit a gépén. — Nyugtalan termé­szet — mondta róla — örökké a tökéletesíté­sén töri a fejét. VALÓBAN én Is meghatódtam azon a lelkesedésen, ahogy ez a 63 éves ember be­szélt alkotásáról, mely­nek minden porcikáját maga készítette. Nem mondhatom, hogy két keze munkájával, mert egyik kezefejét már régen levitte egy szecs­kavágó. — Akkor is kísérleteztem — emlé­kezett szomorúan. Csonka kézzel is fel­nevelt öt családot, akik közül négy kirepült már a fészekből, mint a szárnyrakapott ma­dárfióka, Egy lánya maradt itthon, ő is férjhezment. A veje, Szemai Antal, az egyik bajai üzemben dolgo­zik és lelkes segítője apósának. — Először papírból „Made in Kültelek” Az üzlet fenntartása nem is lenne gazdaságos, mert a község lakóinak legnagyobb része eb­ből a cikkekből önellátó. Orgoványon a gyümölcs- és zöldsógellátást nagyszerűen ol­dotta meg a termelőszövetkezet, ugyanis a község forgalmas he­lyén standot állított fel és sa­ját termelvényeit ott hozza forgalomba. Az Orgoványi Föld- műves&zövetkeast ügyvezetője szerint ez Jakabszálláson is meigvalósftható, ezért a stand létesítésével kapcsolatban fel­keresi majd a helyi termelő­szövetkezet vezetőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom