Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-21 / 119. szám
rr5 c> MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 119. SZÄM Ára SO fillér i960. MÁJUS 81. SZOMBAT Világ proletárjai, egyesüljetek' Bővül a kórház, szakszervezeti székház épül Kiskunhalason A Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Államvasutak tárgyalást folytat egy szakszervezeti székház, üzemi étkezde és bölcsőde közös felép ítéséről. Az új létesítmények a vasútállomás mellett épülnének éi az építéshez egy régi épület bontási anyagait használnák fel. Kiskunhalason még ebben az éven hozzákezdenek a kórház bővítéséhez is. Az új épületiben a terveik szerint bőrosztályt helyeznének el. Tömörítsük megyénk lakosságának erejét a szocializmus építésére A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Mint előző számunkban már hírül adtuk, csütörtökön délelőtt 9 órakor a kecskeméti úttörőház nagytermében mintegy 400 küldött részvételével megkezdődött a Hazafias Népfront megyei küldött-értekezlete. A megnyitóbeszéd elhangzása után dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke emelkedett szólásra: — Megyénk közvéleménye — mondotta Bodóczky elvtárs — nagy érdeklődéssel fogadta a hírt, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa május 27— 28-ra összehívta a népfront II. kongresszusát. Ezen a kongresz- szuson vitatják majd meg a népfront előtt álló feladatokat. Az elmúlt hetekben megyénkben is megválasztották a községi, városi és járási népfrontbizottságokat. Az a lelkesedés, amely áthatotta ezeket az értekezleteket, mutatja, hogy megyénk dolgozó népe egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a közügyek felé. A megválasztott bizottságokba nagy számban kerültek fiatalok, nők, s jelentősen növekedett a bizottságokban a tsz- tagok száma is. Bodóczky elvtárs ezután részletesen ismertette a kül- és belpolitikai helyzetet, majd rátért a népfront-mozgalom munkájára. Elmondotta, hogy a népfront-bizottságok a. párt és a tanács helyi szer- i veivel és a tömegszervezetekkel együttműködve a városok és falvak életének elengedhetetlen tényezőivé váltak. — Célunk —i mondotta Bodóczky elvtárs —, hogy az elkövetkező időben még jobban tömörítsük a nemzet minden alkotó erejét, s bevonjuk azt a szocializmus építésébe. Eredményeinkben tükröződik a munkások, parasztok, városi kispolgárok áldozatos munkája, s hűséges segítőtársunknak mutatkoztak az értelmiségiek is. Népfront-bizottságaink az ellenforradalom óta eltelt időben eredményes munkát végeztek. A képviselő- és tanácstagi választásoktól kezdve a mező- gazdaság szocialista átszervezéséig minden fontos politikai, gazdasági, kulturális cél megvalósításában részt vettek,A községfejlesztési program kialakításában is tevékenyen működtek bizottságaink; Részben munkájuk eredménye is, hogy 1959-ben megyénkben az egy főre eső társadalmi munka értéke meghaladja a 21 forintot. —- A népfront-bizottságaink többsége .— folytatta Bodóczky elvtárs — megértette, hogy szocialista fejlődésünk egyik legfontosabb feltétele a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A múlt év tavaszán lezajlott szervezési munka eredményeként nagyot léptünk előre. Bizottságaink sikeresen működtek közre az új szövetkezetekben a közös munka megindításában. Bodóczky elvtárs ezután a népfront-mozgalom kulturális és nevelőmunkájával foglalkozott, majd áttért a népfront előtt álló feladatok ismertetésére. — Megyénk nem jelentéktelen részét adja az ország mezőgazdasági termelésének -— mondotta. — Még mindig sok azonban az olyan homokterület, amelyet a kedvezőtlen csapadék- és talajviszonyok miatt nem tudunk megfelelően hasznosítani. Áldássá kell változtatnunk a homokot, elsősorban szőlő, gyümölcs és primőr zöldségek termelésére használva fel azt. Ehhez szükséges a talaj táperejének növelése, az öntözéses kultúra fejlesztése, amelyre jelentős összegeket áldoz államunk, s amelyhez saját erejükből is hozzá kell járulni a szövetkezeteknek. A még egyénileg dolgozó parasztok között tovább kell folytatni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek ismertetését, szakmai előadásokkal segítenünk kell a már megalakult, s a még ezután alakuló termelőszövetkezeteket. — Továbbra is egyik legfontosabb feladatunk a tanácsok sokirányú munkájának támogatása. Éppen ezért szükséges volna, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága és az újonnan megválasztásra kerülő megyei népfront-elnökség közös megbeszélésen vitassa meg a tennivalókat, s a jövőben is évenként legalább egyszer közös szintű népfront-bizottsági elnökségeink és tanácsi végrehajtó bizottságaink kölcsönös eszmecseréket tartsanak, jelöljék meg a közös tennivalókat, értékeljék a közösen végzett munka eredményeit. Kívánatos, hogy népfront-bizottságaink a jövőben még tevékenyebben vegyenek részt a községfejlesztési tervek előkészítésében és megvalósításában, mégpedig olyképpen, hogy végezzenek széleskörű közvéleménykutatást a lakosság körében, ismerjék meg kívánságaikat, javaslataikat; A beszámoló végeztével elsőnek Széchenyi Károly katonatelepi MÁV állomásíőnök kért szót, utána Bakonyi Ferenc, a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalat mérnöke beszélt. Elmondta, hogy a múlt évben megyénk 5,4 millió forintot kapott termelőszövetkezeti bekötőutak építésére, s a népfront által meghívott kultúrmérnökök örömmel és lelkesedéssel vállalták az új utak megtervezését. Sánta Károlyné ti- szakécskei küldött a népfront mezőgazdasági tevékenységéről beszélt. Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. főtitkára emelkedett ezután szólásra; — A mi munkánk — mondotta többek között Ortutay elvtárs — tudatosító munka. Tudatosítanunk kell, hogy a mi társadalmunk abban is különbözik a kapitalista társadalomtól, hogy nekünk minden ember gondja és haja szívügyünk. Mindnyájunk gondja, hogy munkásembert Magyarországon többé meg ne alázhassanak, s mindnyájunk gondja, hogy mindenki megtalálja helyét ebben az országban. A szocialista társadalomban első a közösség. Ezért a közösségért harcolunk, dolgozunk. S hogyha ezért dolgozik mindenki, akkor saját egyéni célja is megvalósul. Feladatunk, hogy fenntartsuk az állandó kapcsolatot a népfrontban a pártonkívüliek és a párttagok között, napról napra beszélgessünk az emberekkel az országos feladatokról, erkölcsi problémákról, de legfőképpen politikai és gazdasági céljainkról. A Hazafias Népfront bizottságainak mindnyájunk kérdéseire választ adni tudó bizottságoknak kell lenniük. Ezután Ortutay elvtórs rátért a nemzetközi helyzet néhány eseményének részletesebb ismertetésére, majd dr. Bagó István esperes-plébános szólt a küldöttértekezlethez, mélységesen elítélve az Amerikai Egyesült Államok hidegháborús politikáját. Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Szövetségének főtitkára a nemzetiségi dolgozókról beszélt, akik — mint mondotta — megyénkben is szoros barátságban élnek és dolgoznak a szocializmus építésén magyar szomszédaikkal. Dr. Dobos László, a megyei bíróság elnökhelyettese, az értelmiség szerepéről, dr. Sáfár Józsefné az édesanyák nevében a béke fenntartásának szükségességéről szólt. Juhász János- né szalkszentmártoni paraszt- i asszony szólalt még fel, előtte ! pedig dr. Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke beszélt a küldöttgyűlés részvevőihez. Dallos elvtárs szólt a népfront eredményeiről, hároméves munkájának sikereiről, a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzetről, majd így folytatta: — Nagy feladatunk a mező- gazdaság átszervezése, amely nemcsak szervezési, de gazdasági kérdés is. A világ mező- gazdasági termelése az elmúlt | 20 év alatt 30 százalékkal növekedett, a magyar mezőgazdaság ez idő alatt viszont alig 5 százalékos fejlődést mutat. Ha a magyar népgazdaság lépást akar tartani a világversenyben, akkor még fokozottabb és nagyobb gonddal, odaadással kell felkészülnünk. El kell érnünk, hogy a mi mezőgazdasági termelésünkbe is bevonuljon a gép és a tudomány, és így olcsóbban termelhessünk. A mi megyénkben egy termelőszövetkezeti tagra alig 20 ezer forint termelési érték jut évenként, de a kisüzemi gazdaságokban még ezt sem értük el. Termelőszövetkezeti eredményeink jobbak ugyan a kispar- cellákénál, de nemcsak ezért kell a mezőgazdaságot átszervezni. Nem akarjuk, hogy beteg emberek és kora vénasszonyok legyenek a mi parasztjaink. Azt akarjuk, hogy modern, emberi körülmények közé kerüljenek falusi lakosaink* a kultúra, a közművesítés eljusson hozzájuk. Akik most még nem látják, hogy a közösben többre vihetik, segítsük azokat ennek felismeréséhez. Én a magam erejével is azon leszek, hogy a népfront-bizottságok erősödjenek, és, hogy megyénk minden lakója hozzájárulhasson szebb és boldogabb hazánk építéséhez. A vita dr. Bodóczky László zárszavával ért véget, majd Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára ismertette annak a felhívásnak a tervezetét, amelyet a küldöttgyűlés — elfogadása után — intézett a megye lakóihoz. Ezután a jelölőbizottság elnökének javaslatára megválasztották az új, 85 tagú megyei népfront-bizottságot, s a 47 szavazati és két tanácskozási jogú országos kongresszusi küldöttet. A küldöttgyűlés után rövid megbeszélést tartott az újjáválasztott megyei népfront-bizottság és tanácskozásán megválasztotta a megyei népfront-elnökséget, amelynek elnöke ismét dr. Bodóczky László elvtárs lett, elnökhelyettesei pedig: Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Dallos Ferenc, elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és Tóth László nyugalmazott tanácselnökhelyettes. A megyei bizottság titkárának újra Kovács Endre elvtársat választották; az elnökség tagjai pedig: Borszéki Lajos megyei KISZ- titkár, Damó László mérnök, dr. Dobos László megyei bíró, Fekete László KlOSZ-elnök, dr. Hollósi Károly orvos, Kosa Ferenc, a megyei kiegészítő parancsnokság parancsnoka, Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kutató Intézet igazgatója, Pankovits Józsefné, a megyei nőtanács titkára, Papp Géza református esperes, Retkes László erdő- gazdasági dolgozó, özv. Sinka Antalné gyári munkás és Szabó Lajos, a Szakszervezetek Mégy«! Tanácsának elnöke.. A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezletének elnöksége. Dr. Bodóczky László elv; társ, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke beszámolóját tartja* A küldöttek egy csoportja.