Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-19 / 117. szám

4. oldal 1960. május 19, csütörtök A gyár, a mezőgazdaság, s a felsőbb iskolák várják a végzős diákokat 9 cJlramj.- is gtjlniánt- diplomákat osztanak a pedag.og.as napon f A pedagógus napon osztják ki először az arany- és gyé­mánt-oklevelet azoknak a pe­dagógusoknak, akik 50, illetve 180, vagy annál több évvel ez­előtt szerezték meg tanítói ok­levelüket. A bajai tanítóképző igazgató­sága kéréssel fordul megyénk pedagógusaihoz, nyugdíjas taní­tóihoz, hogy diploma-igényükét május 25-ig jelentsék be az in­tézet igazgatóságának, Baja, Szegedi út 2. ___ h Kő rútunk során ellátó- gátiunk a moszkvai Tyimirjá- zev Mezőgazdasági Egyetemre is. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság városi titkársága szer­vezte a kirándulást, s a magya­rok tiszteletére az egyetemis­ták feledhetetlen kulturális mű­sorral kedveskedtek. Az egyetem körülbelül 10—12 kilométerre fekszik Moszkvától, 50 hektáros park övezi, s az emeletes épületek sokasága va­lóságos városnegyedet alkotnak. Itt tanulnak a jövő mezőgaz­dasági mérnökei, agrár szak­emberei. A műsor után filmvetítés, tmajd tánc következett. A szov­jet, kínai és ki tudná felso­rolni milyen nemzetiségű diá­kok egy-kettőre »elkapkodták« a magyar asszonyokat és lá­nyokat, s fiatalos jókedvvel táncra perdültek. No, de a ma­gyar férfiakat sem kellett fél­teni. Nem hamvába hótt lények ők sem, kiszemelték a legszebb ideált, félig oroszul és az isten tudja még milyen nyelvhez ha­sonlító magyarázkodás köze­pette keringőztek és polkáztak. Néhány perc múlva úgy eggyé olvadt a táncoló forgatag, mint a csillagok a nyári éjszakával. Én csak szemlélődtem. Egyszerre csak valaki lágyan megérintette a vállamaU —- Bocsánat, az elvtárs is magyar? — kérdezte Hiedelem­mel kevert félénkséggek Igen, az vagyok — s be­mutatkoztunk. — Seprős Imre csengett a tagadhatatlanul magyar hang­zású név. Mintha kíváncsiskodó telkem­be látott volna barna hajú, kreol bőrű ismerősöm, kérdez- getés nélkül beszélt az egyetem életéről, változatos, szép mun­kájukról. ... Harmadik éve tanulok a Tyimirjázev egyetemen. Eleinte kétségbeestem, féltem az orosz nyelvtől. Nem árultam el sen­kinek sem titkomat, de szovjet diáktársaim észrevették raj­tam, hogy valami nyugtalanító érzés szorong bennem. Addig faggattak, míg végül is kibök­— Anyu, én jobbról jövök. Neked előnyöd van. Uj takarékszövetkezet Vasárnap megalakult Duna- patajon megyénk 18; takarék- szövetkezete, amelynek körze­téhez Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek és Szakmár községek tartoznak. A szövet­kezet 306 taggal és 32 ezer fo­rint részjegy-alappal lát mun­kához. Az igazgatóság elnökének Tóth Gyulánét szavazták meg, aki a takarékszövetkezet egyik legaktívabb szervezője, emellett a pénzügyi szakmában is nagy gyakorlattal rendelkezik. A közgyűlés végével a vezetőség Sallai Istvánnal, a MÉSZÖV főrevizorával egyetemben meg­beszélték a soron következő feladatokat. T. G. tem az igazságot: nehéz az orosz. Jót derültek rajtam, s megígérték, hogy naponta két- három órát beszélgetnek velem oroszul. Nyugodtan forduljak hozzájuk bárminő kérdésekkel, ők segítenek nekem. í—i És mibe kerül? ■— kér­deztem. összemosolyogtak és így válaszoltak: — A közöttünk kialakuló jó barátság lesz az ára! Ma már szégyenkezve gon­dolok vissza naivságomra. Hiá­ba! Nem ismertem én a szov­jet emberek jellemét, elvtár- sias magatartását, segíteni aka­rását. —• Most már jól beszé­lek oroszul. Növényvédelmi szakon tanulok, s két év múl­va mezőgazdasági mérnökként dolgozom majd hazám valame­lyik állami gazdaságában, vagy termelőszövetkezetében. Kitűnő, nagytudású professzorok taníta­nak az egyetemen. 3500-an ta­nulnák itt a világ minden tá­járól. Tizenegyen vagyunk magyarok. Büszkék lehetünk, de nem elbizakodottak, hogy csoportunk félévi tanulmányi átlaga 4,73 volt. Mi voltunk az Megfordult. — A magasra nőtt őr, mint valami hámot, húzta le fején keresztül a gép­pisztolyát, a fegyver szija be- akadt a sisakjába. Ponomarjov ekkor fürgén leült, csizmáját — egyik orrát a másik kérgének feszítve — lehúzta a lábáról; Nem akarta, hogy azután rán- cigálják le róla s vonszolják háton fekve a havon. Kísérői sürgetően topogtak mellette, ülő emberre mégsem szokás lőni. Ponomarjov lerázta lábáról a kapcát, egészéges kezével meg­ragadta a csizmát, és messzire elhajította: — Majd azután marakodjatok érte. A magas termetű német ijed­ten figyelte, hova esik a csiz­ma, s mintha attól félt volna, hogy a csizmának lába kel, sietve felemelte géppisztolyát. De Ponomarjov még gyorsab­ban felpillantott a magasba. Varjú üldögélt a fenyőn. Hir­telen felröppent az ágról, a fe­nyő megingott, oldalra dőlt, és Ponomarjov arccal a kemény, fagyos földre zuhant; 7. fejezet VISSZAVONULÁS A házat sietve hagyták el. Szörnyű rendetlenség uralko­dott az üres, visszhangos szo­bákban. A padlón kitaposott cipő hevert, sarkával felfelé, mellette kottalapok, földre szó­ródott liszt és rajta, mint a havon, lábnyomok. Ványa Go- roskó felemelt egy kottalapot. A hátlapján finom arcú férfit látott, nőiesen hosszú hajjal, csipkegallérral, — nagyon fur­csa férfi volt ezekben a hábo­rús időkben. — Mozart — be­tűzte ki- Ványa. Hallott már Mozartról. Körülnézett, és az Nemsokára befejeződik az is­kolai tanítás. Ebben az évben megyénkben ezernél több fia­tal érettségizik, a nyolc álta­lánost végzők száma pedig meghaladja a hatezret; Közü­lük sokan magasabb iskolák­ban folytatják tanulmányaikat. S mi lesz a többiekkel? Mi­lyen szakmákat választanák a fiatalok leginkább, és milyen lehetőségük van ebben az év­ben az elhelyezkedésre? — ezekre a kérdésekre pró'bál­elsők, maid utánunk zárkóztak fel a németek és az albánok. Szeretnénk kihasználni az itteni lehetőségeket. Az oroszon kívül bármilyen nyelvet tanul­hatunk. A magyarok főleg a némettel és az angollal ismer­kednek. Ügy gondolom, egyál­talán nem árt, ha a jövő szak­emberei anyanyelvükön kívül több idegen nyelvet is beszél­nek. Tervem, hogy hazatértem után szakkönyvek fordításával is foglalkozom. Szép, hullámoshajú barna kis­lány jelent meg az ajtóban. Imre szeme felcsillant. Észre­vehető nyugtalanság lobogott tekintetében... — Búcsúzóul még annyit — mondta — szabad időnkben együtt járunk képtárba, levél­tárba, múzeumba, színházba és moziba. Udvariasan elköszönt. Az ajtó előtt megállt és rám- lcacsintott. Én pedig megéreztem, hogy Seprős Imre szerelmes. Integet­tem neki, s mosolyommal be­leegyezésem adtam: jól válasz­tott! Bieliczky Sándor ablakdeszkára tette a kotta­lapot, máshová nem is tehette volna. Aztán géppisztolyának csövével visszadugta a szek­rényből kilógó női kabátujjat és bezárta a szekrényt; Ebbe a házba valaha bizo­nyára minden holmit szívrepes­ve hoztak be, minden apróság­nak örültek, amikor megvásá­rolták. Most pedig, semmit sem számolva, semmit sem nézve, egyszerre mindent itt kellett hagyniuk. S utánuk idegen em­berek, akiknek semmi sem drága ebben a házban, keresz- tül-kasul járták a szobákat, itt hagyták a lábuk nyomát. Ványa, ez a kis katona, nagy csizmájában, rövid gyalogsági köpenyében, prémes sapkájá­ban, mely lelapította szétálló fülét, járkált a házban, és a falakat nézte, öt a háború már két esztendeje kiűzte otthoná­ból. Akkor itt még béke volt, az emberek kedves apróságokat vásároltak, örültek nekik és zenét hallgattak. Ványa már el is felejtette, hogyan lehet olyan áruházban vásárolni, melyet nem ért bom­batalálat. Ö ez alatt a két esz­tendő alatt támadott és vissza­vonult, menetelt és kúszott, s a tüzérségi tűz alatt összegör­nyedve kuporgott a sáros lö­vészárokban. Két. esztendő! Es mennyi-mennyi kilométer! Egyi- ket-másikat nehezebb volt meg­tenni, mint egy egész életet leélni. A pályaválasztásról tunk választ kapni a megyei tanács munkaerőgazdálkodási osztályán. Már jóval a tanév 'befeje­zése előtt felméréseket végez­tek: hol, mennyi és milyen szakmákban tudnak biztosítani helyet a most végző Bács me­gyei fiataloknak? Ennek alap­ján örömmel állapíthatjuk meg, hogy javult a helyzet az ipari tanulóképzés terén. Az idén a tanácsi vállalatik már 298 ipari tanulót képeznek a tavalyi 222, s az ezt megelőző év 128 ipari tanulójához viszonyítva; A nyári idényre 200 kecskeméti fiatalnak biztosít kereseti lehe­tőséget folyamatosan a kon­zervgyár. Alkalmaz munkára fiatalokat a parkettgyár is. A MÉK-nél szintén sok fiatalt foglalkoztatnak majd, az álla­mi gazdaságok gyümölcsszedés­re vesznek fel fiatalokat, a MÁV pedig — főként a szün­idejüket töltő kisebbek számá­ra — gyomirtással biztosít anyagi jövedelmet. Több mint 500 fiatal részére megszervezik megyénk üzeméiben a félnapos foglalkoztatottságot. A fiatalok többsége már kész tervekkel hagyja el az is­kola padjait. A szakmaválasz- tók közül legfobb autószerelő, elektroműszerész, technikus, kozmetikus, fényképész akar lenni. Fiataljaink között van­nak még elég sokan, akik ide­genkednek az általuk úgyneve­zett »piszkos« mesterségtől. E foglalkozásokban pedig — töb­bek között Vájár, szobafestő, öntő, kőműves — nagy szük­ség lenne az utánpótlás bizto­sítására. Érdemes lenne beszél­getni a fiatalokkal ezekről a szakmákról, s biztosan más­képpen vélekednének róluk, ha meghallanák például azt, hogy az építőipari vállalat fiatal kő­műveseinek hávi keresete 1800 —2500 forint között mozog. Mezőgazdasági területen eb­Az egyik szobában, az ebédlő- asztal szélén, edény hevert; Eb­ből ettek utoljára a ház gazdái. A pohárban hagyott teára por ülepedett, s a tányérok is po­rosak. Siettek... Az asztal másik végén már ráérősen falatoztak a Katonák. A háziak két pohara üresen állt egymással szemben, mel­lette hagymaszár, kiszáradt kol­bászhéj és kenyér hevert. A viaszosvásznon hosszú késvágás nyomai. Ványa kiment a konyhába. Zománcozott és nikkelezett gáz­tűzhely, vagy öt különcéle nik­kelezett csap I a mosogató fölött, a falakon fehér szekrénykék, polcok; Fajanszedények soka­sága, kicsik és nagyok, fajansz­kosárkák, dobozok, ladikok. — Rajtuk nagy. fekete betűkkel a felírás: »Só«; »Rizs«, »Cukor«. Nem is konyha ez, hanem va­lóságos vegyi laboratórium. Ványa értett a konyhához, és az élelmiszerek nevét bármely nyelven ki tudta betűzni. »Kul­turált« konyha — gondolta ma­gában. A tüzérségnél kedvelték ezt a szót, és gyakran használ­ták. Ha egy tiszt ügyesen lőtt célba, azt mondták róla: »Kul­turáltan lő« — ezzel is hang­súlyozták a gyalogság és a tüzérség közötti különbséget. A gyalogságnál lehet jól lőni, de a tüzérek kulturáltan vagy in­telligensen lőnek. Egy-egy kü­lönösen jól sikerült találatról ben az évben számtalan lehe­tőség van különböző — biztos megélhetést nyújtó — szakmák tanulására. Megyénkben a me­zőgazdasági technikumok a nyolc általános iskolát végzet­tek részére az alábbi helyeken indítanak szakmunkásképzést: Kalocsán növénytermesztő-, Ba­ján zöldségtermelő-, Kiskunfél­egyházán juh-, Kiskunhalason sertéstenyésztő-, a megyeszék­helyen pedig gyümölcstermelő-, faiskolakezelf)-, dlsznövényter- melő- és magkertépítő tago­zatra lehet jelentkezni az álla­mi kísérleti tangazdaságokban, valamint az iskolákban augusz­tus 15-ig. Az érettségizettek részére kétéves bentlakásos képzés in­dul gépszerelő szakmában. Az Örkényi gépészképző szakiskola s a piliscsabai is felvesz 18—25 éves fiatalokat. Az ország te­rületén levő egészségügyi szak­iskolák is várják megyénk fia­taljait. Ezeken a szakiskolákon ápolónő-, csecsemőgondozónő-, védőnő-, szülésznő- és labora­tóriumi asszisztensképzés indul. Kecskeméted az ápolónőképző iskolára nyplc általános isko­lai végzettséggel lehet jelent­kezni. Az egészségügyi szakis­kolákra vonatkozóan bővebb felvilágosítással a járási-, vá­rosi munkaügyi előadók szol­gálnak; ipari tanulónak pedig a vállalatoknál és az iparisko­lákban lehet jelentkezni. Vöröskeresztes aktívákat tüntettek ki Több évi áldozatos munka- > juk jutalmául Nagy Istvánnéf^ Pencz Katalin, Remeczki Imré- né, dr. Holló Antalné, Szinai Gyuláné, Kósa Istvánná, Nivell Lajosné és Szántó Mihályné bajai vöröskeresztes aktívák ki­tüntetést kaptak. pedig csak ennyit mondtak: igen kulturált! Gorosko a tűzhelyhez támasz- ] tóttá géppisztolyát és kinyitotta ] a konyhaszekrényt. Uábujjhegy- I re állva levett a polcról egy be-1 főttet, A vastag üveg mögött valami sárga bogyó ringott a i lében. Teteje ugyancsak vastag ‘ üvegből volt. Ványa megpró-■ balta leemelni, de nem enge­dett. Az üjveg teteje alatt kis piros gumiszalag futott körbe,, nyelvecskével. Vajon mire jól ez a kis nyelv? Gorosko meg-' húzta, s a beáramló levegőtől felpattant az üveg fedele. — Okos dolpg — mondta Go- i rosko, egy kicsit meglepetten, • Ivott a befőttből, s aztán még egyszer, de most már hozzá-; értően megállapította: okos do­log. Amikor ezzel végzett, kere­sett még i egy üveget. Ebben 1 meggyet talált. Az udvaron Belicsenko fel­derítő-vázlatot rajzolt. A föl­dön heverő gerendákra telepe­dett. Minduntalan a német ál­lások felé pillantott, és piros' meg kék jelecskéket rajzolt a papírra, amelyhez alátétül a térdére helyezett térképtáska szolgált. — Tessék, igya ki! — lépett hozzá Gorosko. — Honnan szerezted? Gorosko szerint ez felesleges kérdés volt, tehát csak ennyit kérdezett: t—i Kenyérrel akarja, vagy csak így? — Így. Az ütegparancsnok ivott né­hány kortyot. Megcsóválta a fejét, felvidult szemmel pislo­gott Ványára, és újra nekilá­tott. Szerette a meggybefőttet. (Folytatása következik) MQSZKVAI JEGYZETEK Hlappcn diák a Jqimicfozív CgyvtemiH

Next

/
Oldalképek
Tartalom