Petőfi Népe, 1960. május (15. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
XV. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Ära: 80 fillér im. MÄJÜS 1, VASÁRNAP Május elseje T avaszi ruháját öltötte fel a természet, zászlók selymét lobogtatja a friss fuvallat, tüntető tömegek lépése dobban az utca kövezetén: május elsejét ünnepeljük. Hetven év óta ünnepli meg a munkásság világszerte ezt a napot a béke, a népek barátsága, a proletár nemzetköziség szellemében. Május elseje azóta a társadalmi fejlődésért küzdő erők nagy seregszemléje. Hetven év... Amikor a II. Internacionáié első kongresszusán, 1889. júniusában Párizsban elhatározták május elseje megünneplését, ezt írták a határozat első pontjába: »-Valamennyi ország munkásai ugyanegy napon egyöntetű tüntetést rendeznek mindenütt arra nézve, hogy az uralkodó osztályok képviselői általa egyhangúlag szólíttassanak fel a munkanap törvényes tartalmát nyolc órára megállapítani.-“ Akikor még a nyolcórás munkanap törvényes biztosítása volt a közvetlen harci cél. Mekkorát változott azóta a világ! A Föld egyharmadán immár a munkásság az uralkodó osztály. A legelső munkásállamban, a Szovjetunióban hétórás az általános munkaidő és már készek a tervek a hatórás és a még rövidebb munkanapok bevezetésére is, A munkaidő rendszeres csökkentése, a tudomány és a technika vívmányainál! széleskörű alkalmazásával egyidejűleg — a kommunista építés egyik jellemvonása. Az új, kommunista társadalom építésén munkálkodó szovjet emberek példáját követve, egymást testvériesen segítve sikeresen formálják szocialista rendjüket a népi demokratikus országok népei, köztük a magyar nép is. Kevés ország népének története dicsekedhet a munkás nemzetköziségnek annyi meggyőző példájával, mint éppen a mienk. A szovjet nép vér- áldozatával két ízben is kimentette népünket a nemzeti katasztrófával fenyegető pusztulásból. Először a hitleri megszállókat és a magyar gyárosok, földbirtokosok fasiszta rémuralmának képviselőit űzte el hazánk földjéről — megnyitva népünk előtt egyben a társadalom demokratikus fejlődésének útját. Aztán az 1956-os ellenforradalom idején segítettek rajtunk. Láthattuk, hogy a pusztuló tőkés világ minden visszahúzó, reakciós ereje hogyan szította, támogatta a megdöntött uralkodó osztályok ellenforradalmát. S megbizonyosodhattunk arról is, hogy a proletár nemzetköziség legyőzhetetlen erővé növekedett korunkban. Ä magyar munkásosztály ™ első, dicsőséges emlékű hatalmát, a Tanácsköztársaságot még megdönthették, véres bosszúval megtorolhatták a nemzetközi imperializmus túlködés teszi lehetővé elsősorban, — amint azt Hruscsov elv társ megállapította emlékezetes csepeli beszédében —, hogy a népi demokratikus országok viszonylag rövid idő alatt, a Szovjetunióval megközelítőleg egyidejűleg jussanak majd cl a kommunizmusba. Erre emlékeztet bennünket május elsején, az ünnepi felvonulók tábláin a jelszó: Éljen a szocialista tábor országainak testvéri egysége! Éljen a magyar-szovjet barátság! Néhány évtizeddel ezelőtt a hatalmon levő magyar úri osztályok azon siránkoztak, hogy kis ország vagyunk és egyedül vagyunk, ez — mondották — a gazdasági elmaradottság, a hárommillió koldus oka. Hazugságukat most az egyre magasabb életszínvonal, a művelődés diadalmas térhódítása aap- ról-napra cáfolja. Igaz, kis ország vagyunk, s cgymagunk nem őrizhetnénk meg nemzet* függetlenségünket, szabadságunkat sem. De nem vagyunk egye* dűl! A szocialista tábor erejs — a mi erőnk. A szabadságéi-» hősiesen küzdő algériai nép, ai függetlenségükéi éppeucsak elnyert kubaiak, irakiak, a gyarmati elnyomás és az imperialisták háborús tervei ellen küzdő ázsiai, afrikai és déütmerikai országok népei mind-mind a mi szövetségesünk. Május elsején« velük együtt kiáltjuk; Éljen » békéért, a társadalmi haladásért küzdő népek barátságai Üdvözöljük a májusi kormányfői találkozót! Leszerelést, békéit az emberiségnek! B oldog, szabad a magyar» nép, egyre több hasznát és örömét leli szocialista építő munkájában. Másfél évtized alatt évszázadok mulasztásait pótoltuk: az urak elmaradott szolga-nemzetéből a dolgozók virágzó, szabad hazája lett Magyarország. Köszönet a munkásoknak, parasztoknak, értelmiségi dolgozóknál!, akik áldozatos munkával építik az új életet. S a magyar dolgozók millióinak nevében szívből köszönt- jüli e nagy ünnepen új rendünk vezetőit is: Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, dolgozó népünk vezető ereje! Éljen a forradalmi munkás-paraszt kormány! Diadalmas jubileum ez a hetvenedik május elseje. Űj erőt, új hitet, új lelkesedést fakaszt minden becsületes emberben a mai számvetés, a május elsejei seregszemle. A hetven évvel ezelőtti május elsejének kis munkás csoportja világot átfogó emberfolyammá növekedett, az egykori kis tüntető kórus szava a Földet megreszkettető hangorkánná erősödött és zúgja a régi jelszót: Világ proletárjai, egyesüljetek! erejére támaszkodó kizsákmányoló osztályok. Ma azonban alapvetően mások az erőviszonyok. A szocializmus: világrendszer, a Föle jobbik fele. A proletár nemzetköziség pedig nem csupán a dolgozó milliók szívére és érzelmeire támaszkodik, hanem soha nem ismert ütemben fejlődő gazdasági és legyőzhetetlen katonai erőre is. Ez a világformáló erő volt mellettünk 1956-ban és vele, a proletár nemzetköziség túlerejével győzhettük le olyan rövid idő alatt az ellenforradalmat. A szovjet nép újra fiainak vérét áldozta a magyar népért, Európa békéjéért — s a május elsejei vörös zászlók erre a vérrel megpecsételt testvéri segítségre is emlékeztetnek bennünket. B ajban ismered meg, ki a2 igazi barátod — tartja a közmondás és mi 1956 őszén láthattuk, hogy velünk, mellettünk van az egész haladó világ. A csehszlovák, román és német munkások tízezrei önkéntesnek jelentkeztek, hogy a magyar munkásosztály segítségére siethessenek. A mi ügyünkért harcolt a párizsi munkás, amikor a magyarországi ellen- forradalom hírére vérszemet kapott fasiszta csőcselék ellen védte meg pártházát, a beige nyomdász, aki a reakció rohamcsapatával szemben vasdorongot ragadott újságjának védelmében. Velünk voltak az angol munkások, az új Kína hatszázmiliiós népe, hiszen ők is tudják, amit már Petőfi felismert, hogy a magyar szabadság, a nemzet szabadsága és a világszabadság elválaszthatatlan egymástól. És május első napján, amikor zászlókkal, feliratokkal, a tavasz virágaival a kezünkben egy sorban menetelünk a világ minden országában tüntető, felvonuló munkásokkal, akkor mi is 'őszinte szívből hirdetjük: Éljen május 1, a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy ünnepe! A m nem csupán a vészterhes napokban érezhettük, hogy milyen nagy erő a proletár nemzetköziség. A szovjet, csehszlovák, német és román traktor, a kínai szövőgép, a lengyel szén nap mint nap a szocialista országok baráti együttműködéséről beszél. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa mindinkább elmélyíti és szélesíti a nemzetközi munkamegosztást a szocialista tábor országai között és ezzel nagymértékben meggyorsítja az egyes országok népgazdaságának fejlődését Ez a szüntelenül bővülő kölcsönös gazdasági, műszaki és tudományos együttmű-