Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-17 / 91. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI I960. április 17, TMftrnsp LAPJA A Hírős Város újszülötte A Kecskeméti Ifjúsági Ideggondozó Intézetben Azok a kevesek, akik rövid fennállása óta hírt szereztek az intézetről, még csak „gyermek­lélektani tanácsadó” címen is­merik. Az Ifjúsági Ideggondozó Inté­zet alig több mint kéthetes új­szülöttje a Hirös Városnak —, április 1-én hozta létre a me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya. Ideiglenes jelleggel a Véradó Állomás két szerény szobácskáját kapta székhelyéül <— heti tizenkét órára. Itt ke­restük fel egy hétfői napon az Intézet három munkatársát: dr. Dénes László ideggyógyászt, Varga Gyuláné gyógypedagó­gust és Veczkó József psziholó­gUStj Nyilatkozik a pszihológus — Milyen céllal alakult az Intézet? — ez volt első kérdé- íünk a pszihológushoz. — A párt kultúrpolitikai cél­kitűzéseinek szellemében jött létre, és feladata, hogy a szülő­ket és az iskolát támogassa a aevelésben. sm Hogyan folyik a psziholó- giai vizsgálat? — A vizsgálatok elég hosz- szadalmasak, gyakran egy-két árát is eltöltünk egy-egy gyer­mekkel. A gyermekkel való foglalkozást általában a szülők­kel folytatott beszélgetések elő­zik meg. Ilyenkor vizsgáljuk a szülők életkörülményeit, szo­ciális helyzetét, a szülők és a gyermek kapcsolatát, a család érzelmi életét. Ezt követi a gyermekkel való négyszemközti beszélgetés, a „játékos vizsgálat”. Ha erről az izgalmas vizsgá­latról olvasóink némileg hű ké­pet akarnak alkotni, képzelje­nek el egy olyan orvosi ren­delőt, ahol az asztal, s a fehér műbőrhuzatú sezlon telis-tele van színes gyermekjátékokkal, labdákkal, babákkal, arany és mélybarna színű plüsbundás já­tékmackókkal, diavetítőkkel, já­téknyomdával, színes ceruzák­kal. A gyógypedagógus... Mindezek nélkülözhetetlen gyógyító „műszerekké” varázs­lódnak át a gyógypedagógus és a pszihológus kezében. A játé­kok segítenek a gyermeknek a színek felismerésében. A gyermeknek játékokhoz való kapcsolata sokat árul el a pedagógusnak a beszédkészség, gondolkodási képesség, ügyes­ség, rajzkészség fejlettségéről; a gyermek érdeklődési köréről. "Mia szerepe a gyógypeda­gógusnak a lélektani vizsgála­tokban? — Ezt a kérdést már Varga Gyulánéhoz intézzük, aki egyben a kecskeméti Gyógypedagógiai Intézet igaz­gatója is, — Az általános iskolákból több, értelmileg fogyatékos gyermek intézetbe való áttele­pítését kérték. Ifjúsági Ideg­gondozó Intézetünk e gyerme­kek alapos kivizsgálását is fon­tos feladatának tartja. Az ér­telmileg fogyatékos gyermekek felismerése nem egyszerű. A súlyos- és a könnyű esetek kö­zött a változatok száma igen nagy. Súlyos formája legtöbb­ször ápolást igényel, a normá­lishoz fokozatosan közelgő ese­tek azonban nehezen vehetők észre. Ezek felismerésére hiva­tott a gyógypedagógus, aki az idegszakorvos segítségével rész­{ QLapk&zben. a -n-- ii «I m • í Lelkiismeret dolga m A minap munkába igyekezvén, arra lettem figyelmes, | hogy a Katona József Gimnáziummal szemben levő autó­• busz megállónál egy kisfiú keservesen sír. Amikor odamcn- 5 tem hozzá, elpanaszolta, hogy az autóbuszban felejtette S táskáját. Segíteni akartam rajta és az 1-es autóbusz vala- | mennyi kocsiját együtt vizsgáltuk meg, de a táskát nem • találtuk. Szegény gyermek nagyon elkeseredett. Második osz- S tályba jár, s táskájában — amelynek értéke mindössze 70 • forint — csak tankönyvei és füzetei voltak. Elmondta, • hogy a táskát nem sajnálja annyira, csak a füzeteit, • amelyekbe a szép dolgozatokért ötösöket írt be a tanító bácsi. £ Sajnáltam őt, mert elsőosztályos kislányom táskája tavaly • Ugyanilyen körülmények között tűnt el. Megvallom, akkor S én sem a táskát sajnáltam, hanem azokat a füzeteket, ; amelyek gyermekem első betűvetési kísérleteit tartalmazták. | Nagy lelkiismeretlenség kell ahhoz, hogy egyesek má­• sok tulajdonát elorozzák. Ez esetben nem nagy értékről van S szó, de éppen azért súlyos a cselekedet, mert gyermeki lel- | kekben üt sebet, s teszi őket már ilyen fiatalon bizalmat- 1 tanná embertársai iránt A munkanélküliség nálunk — megszűnt. Senki sincs S rászorulva arra, hogy mások tárgyainak eltulajdonítása ré­vén tartsa el magát Az említett eset büntetendő cselek­mény, de mégsem csak a rendőrségre tartozik. Az ilyesmi elleni harc társadalmi; s közmegvetés kell, hogy legyen az osztályrésze annak, aki mások tárgyait ellopja. Vajon milyen gyenge erkölcsű lehet az az egyén, aki gyermektől lop? Hiba lenne általánosítani a fenti esetet. Szerencsére nem •ok fordul elő, sőt örömmel tapasztaljuk, hogy az autóbusz várótermekben, vagy a rendőrség talált tárgyak osztályán a becsületes emberek a megtalált, elhagyott tárgyakat le­adják, ami aztán visszakerül jogos tulajdonosukhoz. Társadalmi rendszerünk magasabbrendű erkölcsre neveli as embereket. Jóleső érzés tapasztalni, hogy ez az erkölcs egyre terebélyesedik az emberek között. A még itt-ott fel­lelhető gyomokat azonban irtanunk kell, hogy közös erővel megvédhessük társadalmi rendünk erkölcsi tisztaságát. Túri József ben gyógyszeres kezelést ad; részben pedig lehetőséget te­remt a gyermek nevelésével a fejlődéshez. ... s az ideggyógyász Az idegszakorvos, dr. Dénes László szerény, lelkiismeretes ember, aki nem kevésbé mozog otthonosan a gyermekek világá­ban, mint másik két lelkes munkatársa. Ö is, akár csak a két pedagógus, heti 12 órát tölt az Ifjúsági Ideggondozó Inté­zetben; s bár elfoglaltsága igen nagy — a Honvédkórházon kí­vül még dolgozik a megyei kór­házban és a Bőr és Nemibeteg- gondozó Intézetben — ezt az új feladatkört is szívesen vál­lalta. — Az ifjúsági ideggondozó tevékenységet sok szempontból is jelentősnek tartom. Ha egy- egy, már gyermekkorban ész­lelhető rendellenességet felde­rítünk, megakadályozhatunk olyan szervi elváltozásokat, amelyek miatt felnőtt korban már nem lehetnének a gyere­kek hasznos, munkás tagjai a társadalomnak. Ezért ezt a munkát megelőzésnek is tekint­hetjük, amely azonban már gyógyító tevékenységen is alap­szik. Az orvos ebben az esetben arra hivatott, hogy megállapítsa a részben szervezeti, vagy idegi elváltozásokat és javaslatokat tegyen — természetesen legtel­jesebb összhangban a gyógy­pedagógussal és pszihológussal — a gyógyítás módjára —, mon­dotta végezetül Dénes doktor. Azzal a reménnyel búcsúztunk ez új és hasznos intézet három kitűnő szekemberétől, hogy ál­dozatos és e vidéken még út­törő munkájukat bizonyosan si­ker kíséri. Kívánjuk, hogy újabb és újabb felszerelésekkel, s anyagi eszközökkel gyara­podva egyre több szülőnek és pedagógusnak segítsenek hasz­nos tanácsaikkal a gyermekne­velés nehéz gondjában, s egyre több gyermek egészséges, ki­egyensúlyozott felnőtté válását szolgálják. Eszik Sándorné tavasz Bácsalmáson Már mindenfitt szorgos munka folyik a határban. A Bács-> almás] Állami Gazdaság különböző üzemegységeiben fotoripor- terűnk néhány felvételt készített, amelyből kettőt bemutatunk. Felső képünkön a mezőgazdasági tanulólányok gyakorlati munkát végeznek — aprómagvakat ültetnek. Emellett rend­szeres elméleti oktatásban is részesülnek. Ök már a jövőt kép­viselik, a mezőgazdasági nagyüzemek jól képzett szakmunkásai lesznek. (Községi tudósítónktól.) Az Alpár- és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet tiszta nyeresége 1959-ben 316 ezer fo­rint volt, amellyel elégedettek voltak a tagok. Az elmúlt évi eredmények láttán vállalták, hogy az 1960-as év első felében közel 20 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeznek el. Hetvenötezer forintos költség­gel szakosították az elmúlt év­ben a textil- és cipőkonfekció üzletet. Mindkét üzlet túlszár­nyalta az előző évi forgalmat. Bevált a fűszer önkiszolgáló bolt is, s ezért a földművesszövetke­zet 22 ezer forintos beruházással még egy új fűszer önkiválasztó ^wwwwwvwwwwwwwvw Védőoltást kapnak — a halak Négy halászati termelőszövetkezetünk tizenegy tógazdasá­gában az elmúlt években jelentős kárt okozott a halak hasvíz- kóros megbetegedése. Ebben az évben — hogy idejében meg­akadályozzák a betegség elterjedését — megkezdték a halak oltását. A Bajai Üj Élet és a Nagybaracsikai Szabadság Halá­szati Termelőszövetkezet állományából a napokban több mint 50 ezer halat részesítettek védőoltásban. A védőoltásokat más halászati termelőszövetkezeteknél és tógazdaságoknál is meg­kezdik és többszázezer halat oltanak be a hasvízkór ellen, riGTEIMESSÉG limn*" Gyere, öcsi megmutatjuk a te mamádnak is a színházi- kellék nyilat. boltot nyitott. Május 1-re terve­zik az új, 40 ezer forintos költ­séggel épülő vas- és műszaki ön­kiválasztó bolt megnyitását, s ugyanakkor cukrászdát is léte­sítenek. 32 ezer forintjába ke­rült a földművesszövetkezetnek a 16 üzemegység tataroztatása. Megnagyobbodik és csinosabb lesz a halászcsárda, s a nyáron már 160 vendég részére biztosí­tanak itt helyet. Friss halról a Virágzó Halászati Termelőszö­vetkezet gondoskoídik. Alpár és vidéke húsellátásá­nak növelése érdekében 50 fé­rőhelyes sertéshizlaldát biztosí­tott a földművesszövetkezet. Ez év végére szeretnének 500 ezer forintos tiszta jövedelemre szert tenni. (Pálfi József) Ssáxhatvan mássá aíomsxalma égett el Tűz ütött ki a közelmúltba» a Duna—Tiszia közi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet bor- bási üzemegységében, Az ud­varon 'két kislány gyufával játszadozott s a játék eredmé­nye az lett, hogy 160 mázsa alomszalma a tűz martatlékává vált. Csak a tűzoltók gyors ki­vonulásának volt köszönhető, hogy az épületekben nem eseti kár. A megsemmisült érték 1920 forintot tesz ki. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: • Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szára. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 11a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 11 Ff. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét = Tel.: 15-29, zi-il Csinosítják az alpári halászcsárdát Alsó képünk ugyancsak a jövőt idézi — a rideg szarvas­marha-tartást. Ez a módszere az állattenyésztésnek olcsóbb, az állatok betegségek iránti ellenálló képességét és tejhozamát növeli. Amint látjuk, a gazdaság már rátért az állattartás új módszerének alkalmazására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom